Népszava, 1940. április (68. évfolyam, 73–97. sz.)
1940-04-02 / 73. szám
2. oldal szíti azt, amire negatív irányban a németnyelvű félhivatalos már cáfoló cikkében utalt. Azt mondja ugyanis Teleki ebben a lapunk belsejében bővebben közölt nyilatkozatában: „a pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben kiválást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélküli békés együttélését.." A továbbiakban azután a miniszterelnök utal arra, hogy e súlyos időkben is sokan vannak, akik úgy nézik az események pergését, mintha az élet mozijában ülnének, holott a mai felelősségteljes időkben mindenkinek el kell telve lennie a kötelességérzettől. „Az eseményeket —mondja Teleki — nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítélnünk, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget kívánunk a nemzetnek teremteni." Való igaz, hogy ma a mindennapi gondokon túl a holnapért való felelősséget is teljes mértékben át kell érezniük, természetesen elsősorban azoknak, akik ma intézői a magyar sorsnak. Valóban ma a kormánytényezőknek minden elhatározásuknál nemcsak arra kell gondolniuk, hogyan szolgálják ezzel a pillanatnyi szükségletet, de nagyon gondolniuk kell arra is, hogy mindaz, amit ma itt hivatalosan mondanak, tesznek, intéznek és törvénybeiktatnak, hogyan esik majd latba akkor, amikor a háborút lezáró béke nagy, az egész világ emberiségére sorsdöntő kérdései dőlnek el. Ha majd akkor igazán érvényesíteni kívánják az elmúlt háborút lezáró békék szomorú tanulságait és igazán tartós békét akarnak megalapozni, akkor kétségtelenül nagyon szemügyre veszik majd, hogy mi történt az egyes országokban különösen az előző békék súlyos eltévelyedései óta és ami történt, az hogyan ítélendő meg, hogyan értékelendő egyetemes európai szemszögből. Teleki miniszterelnök Rómából hazatérve kijelentette azt is, hogy ,,Magyarország céljait mindig Európa egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával igyekszik elérni". Ezt valóban nem lehet elégszer hangsúlyozni. És ha a felelős tényezők a jövő szempontjából jó munkát akarnak végezni, úgy minden cselekedetükkel minél meggyőzőbben, minél átütőbb erővel kell a miniszterelnöknek ezt a kijelentését alátámasztaniuk. A pillanatnyi szükségletet kielégíteni, hogy az ország értékei az elkövetkezendő nagy ítéletig veszendőbe ne menjenek, közben pedig meggyőző cselekedetekkel bizonyítani, hogy a magyar nemzet már európaiságánál és igazságérzeténél fogva is joggal elvárhatja, hogy az európai nagy rendezésnél neki igazságot szolgáltassanak, ez ma a legelsőrendűbb kötelességük a magyar kormánytényezőknek. (Folytatás az 7. oldalról) nehezítik Roosevelt helyzetét a választásokon. Amerikában a leleplezéseket Welles küldetése eredményének ellensúlyozására szánt propagandának tekintik. Bullitt párizsi amerikai nagykövet kereken cáfolja a neki tulajdonított kijelentéseket. Ugyanezt teszi Potocki, a washingtoni lengyel nagykövet is. A diplomáciának és a sajtoltak viharzásába pedig beledörög a legújabb esemény: a nyugati fronton a jelen háborúban még nem észlelt erős tüzérségi tevékenység indult meg. A jelentések erről úgy beszélnek, hogy fölmerül a kérdés: váljon a szavak és betűk háborúját nem követi-e máris a fegyverek háborúja. NÉPSZAVA 1940 április 7. vasárnap Rendkívül fontos nyilatkozatot várnak Reynaudtól (Párizs, április 1. — „N. S. T.") A francia kormány a legfelső haditanács múltbeli határozatai után most minden figyelmét a diplomáciai kérdéseknek szenteli. Paul Reynaud miniszterelnök Párizsba kérette Franciaország valamennyi fontosabb európai diplomatáját. A diplomaták közül főleg François - Poncet római francia nagykövetre vár nagy szerep a további tárgyalások során. François-Poncet már úton van Parizs felé, ahol hosszabb időt tölt majd és részt vesz Paul Reynaud miniszterelnök további terveinek kidolgozásában. Párizsban tartózkodik már napok óta Corbin londoni francia nagykövet is és szintén állandó megbeszéléseket folytat Paul Reynaud-val. Kedden újra összeül a francia képviselői ház , a „Le Jour" úgy tudja, hogy még ezen a héten titkos bizottságot küldenek ki Reynaud miniszterelnök jelentésének meghallgatására a diplomáciai és katonai helyzetről. Reynaud, hír szerint, rendkívül fontos nyilatkozatra készül , azt hiszi, hogy küszöbönálló bejelentései biztosítják majd számára a francia parlament túlnyomó többségét. (Párizs, április 1. — Havas.) Reynaud miniszterelnök Bargeton biriisszeli ée Francois Poncet római francia nagykövettel folytatott megbeszélése logikus következménye a képviselőház és a szenátus határozatainak, amelyekben az aktívabb hadviselésre vonatkozó óhajnak adtak kifejezést. Ezek a megbeszélések egyúttal logikus következményei a Londonban tartott szövetségközileg fő tanács ülésének is. A francia és az angol kormány nagy vonalakban megállapította a politikai cselekvés irányvonalát. Most arról van szó, hogy milyen elemekkel volna lehetséges ennek cselekvő politikának a megvalósítása. Ebből a célból rendeli magához Reynaud miniszterelnök egymásután a francia külképviseletk vezetőit. („M. T. I.") Francia államtanács (Párizs, április 1. — Havas.) A francia államtanács Lebrun elnök elnöklete alatt hétfőn délelőtt öszszeült. Reynaud miniszterelnök beszámolt a külpolitikai helyzetről és ismertette a legfelső haditanács március 28-i londoni ülésének határozatait. A minisztertanács foglalkozott azokkal az intézkedésekkel is, amelyeket a kormány az ország belsejében kifejtett kommunista és nemzeti szocialista üzelmek ellen hozott, illetve tanulmány tárgyává tett. („M. T. L"J. Nagymértékben megszigorítják a tengeri zárlatot (London, április 1. — „M. T. I.") Hétfőn több lapban, hírek jelentek meg, amelyek szerint a szövetséges hatalmak Németország ostromzárát rövidesen szélesebb alapokra fektetik. A Reuter-iroda diplomáciai szerkesztőjének értesülése szerint ezek a jelentések, ha arra céloznak, hogy Anglia semleges vizekre nyomul be, ezeken a vizeken őrszolgálatot állít fel vagy ehhez hasonló bármiféle túlzott vagy törvénytelen vállalkozásba bocsátkozik, a leghatározottabban megcáfolhatók. Lehetséges, hogy hamarosan nagymértékben megszigorítják az ostromzárat, az idevonatkozó részletes tervezetek azonban a szövetséges kormányok vagy a főhaditanács tulajdonában vannak s ezek még nem hozták nyilvánosságra a terveket. Ami Chamberlain keddi alsóházi nyilatkozatát illeti, előre is megállapítható, hogy a nyilatkozattól szenzációs bejelentések nem várhatók. Angol gazdasági megbeszélések Jugoszláviával és Romániával (London, április 1. — Reuter.) Az angol kormány nevében Frederic Leith Ross hétfőn előzetes megbeszélést folytatott a jugoszláv nemzeti bank alelnökével és Jugoszlávia londoni követével. Az angol kormány Belgrádban tájékozódik oly megállapodás lehetősége iránt, amely rendezné a két állam között fennálló kereskedelmi forgalmat a háború tartamára. Jugoszlávia egyrészt a fizetési módozatok megkönnyítését kívánja, másrészt megállapítja, hogy a szövetségesek dugáruellenőrzése súlyos helyzetbe hozza az országot nyersanyagszükségleteinek beszerzése tekintetében. Mindkét részről megvan a hajlandóság a méltányos megoldásra. Egy román gazdasági bizottság közeli látogatása Londonban és a balkáni angol érdekeltségek vezetőinek összejövetele külső megnyilatkozása annak az erőteljes offenzívának, amelyet Anglia indított Délkelet-Európában. („M. T. I.") Nem kértek engedélyt szabad átvonulásra a Dardanellákon (London, április 1. — Havas.)' Hivatalosan cáfolják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a szövetségesek a török kormánytól a tengerszorosokon való szabad áthaladást kértek volna hajóik számára. (,M. T. L") Salter lesz Gilmour utódja (London, április 1. — „M. T. I.")' A hétfői lapok úgy tudják, hogy Sir John Gilmournak, a kereskedelmi hajózás váratlanul elhunyt miniszterének utóda Sir Arthur Salter lesz. A meghódított területek bekebelezése a legfelső tanács előtt (Moszkva, április 1. — Havas.) A Szovjet-Unió főtanácsa egyhangúlag elfogadta Zsdanov javaslatát, hogy a volt autonóm katoniai köztársaságból és a szovjet-finn békeszerződés értelmében átcsatolt területekből megalakítsál a 12. szövetséges köztársaságod. Ehhez hozzátartozik az egész Karéliai félsziget Viipuri városává,, a Ladoga tó balpartja Sortavara és Suorjurvi városokkal, északon pedig Kuolajärvi. („M. T. I.") A finnországi háború alatt állandóan folytak a béketárgyalások Moszkva és Helsinki között (Stockholm, április 1. — Svéd távirati iroda.) A svéd országgyűlésen Günther külügyminiszter kormánynyilatkozatot olvasott föl, amely igen érdekes részleteket közöl az orosz-finn háborút kísérő diplomáciai tárgyalásokról. Günther hangsúlyozta, hogy a svéd kormány az egész háború folyamán ellene szegült annak, hogy külföldi hadseregek vonuljanak át az ország területén. Ezután közölte, hogy Svédország a finnek felkérésére 1939 december 2-án, tehát a háború harmadik napján közölte az első finn békeajánlatot Moszkvával. December folyamán állandóan folytak ebben az ügyben orosz-svéd tárgyalások. Az orosz kormány január 29-énmutatkozott először hajlandónak arra, hogy a Ryti Tanner-kormánnyal a békéről tárgyaljon. Finnország a svédek közvetítésével február 2-án válaszolt erre, a stockholmi orosz követ pedig február 5-én közölte, hogy Moszkva nem fogadja el a finnektől felajánlott területi engedményt. (Ezután, február 6-án indult meg a karéliai földszoroson a szovjetorosz offenzíva. — A szer.) Molotov ezután február 20-án közölte a moszkvai svéd követtel azokat az orosz békefeltételeket, amelyek alapján később meg is kötötték a békét. A finn kormány ezeket március 6-án elfogadta. A svéd külügyminiszter március 8-án hangsúlyozta az angol és francia követek előtt, hogy egyetlen egyszer sem állottak összeköttetésben Németországgal és hogy Finnországra semmiféle nyomást nem gyakoroltak. Baladier március 2-án személyes üzenetet küldött a svéd királynak, amelyben bejelentette, hogy a szövetségesek expedíciós hadereje Svédországon óhajt átvonulni. A svéd király nemleges választ adott erre az üzenetre. Március 32-én az angol követ megjelent a svéd külügyminisztériumban és a finn kormány kérésére hivatkozva, átvonulási jogot kért az angol-francia expedíciós haderő számára. Ugyanilyen lépést tett az angol követ Oslóban is, Tanner finn külügyminiszter viszont nyomatékosan kijelentette, hogy Finnország nem intézett segélykérést a nyugati hatalmakhoz. Március 12-én azonban létrejött ez, béke Finnország és Oroszország között. (.31. T. I.") — A Magyar Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjintézete hétfőn este tartotta 50. évi rendes közgyűlését Berkes Róbert elnökletével. Az évi jelentés ismertetése és a zárószámadások elfogadása után a közgyűlés megválasztotta. #1 tisztikarát.. Az elhunyt Sümegi Vilmos örökébe elnökké Baranyay Lajos pápai prelátust, az Országos Sajtótanács elnökét választották meg. Társelnök Berken Róbert, a KSV ügyvezető igazgatója lett. Heves bőrviszketésnél és csalánkiütésnél a gyomor és a béltraktus reggel felkeléskor egy emiatt természetes „Ferenc József" keserűvízzel feltétlenül kitisztítandó. Kérdezze meg orvosát! (X)