Népszava, 1951. július (79. évfolyam, 151-176. sz.)
1951-07-01 / 151. szám
NÉPSZAVA 2 Harcoljon az üzemi bizottság a szállítási határidők pontos betartásáért az Újpesti Vasöntödék 2-es telepén ’ ’Az Újpesti Vasöntödék ESTS telepén öntik az öntvényeket; a Magyar Felvonógyár dolgozói készítik ezekből a felvonókat s a vasút munkásai juttatják el a készárut a rendeltetési helyre: a Szovjetunióba és Lengyelországba. Sok-sok munkáskéz tervszerű együttműködésére van tehát szükség, míg például Kelemen Gyula sztahanovista öntő MF 5368-as számú kötéldob öntvényéből egyéb alkatrészekkel együtt felvonó lesz. Ha az Újpesti Vasöntödék dolgozói nem tartják be a szállítási határidőt, ha selejtet gyártanak — a Magyar Felvonógyár sem tudja teljesíteni a tervét, a vonatok is később indulnak el és valamelyik lengyel építkezésen is késik a felvonók beszerelése. Vájjon érzik-e ezt a nagy felelősséget az újpesti 2-es telepen a gyár vezetői és dolgozói? Két kiragadott példa választ ad erre a kérdésre. 1. A Magyar Felvonógyár április 5-én 9441 számú megrendelési jeggyel harminc darab MF 5394 számú fékdobot rendelt az Újpesti Vasöntödéknél. Szállítási határidő június 1. A határidőre a harminc helyett mindössze 14 öntvény érkezett meg, ebből 10 selejt. 2. Április 19-én rendelt a Felvonógyár Újpestről harmincöt darab MF 5145-ös fékdobot. A június 15-i határidőre a harmincöt darab helyett megérkezett 18, ebből selejt 50 százalék. Ha az után érdeklődünk, hogy mi az oka a késedelmes szállításoknak, a magas selejtszázaléknak, az Újpesti Vasöntödék műszaki vezetői a rossz mintákra, a koksz és formaszekrényhiányra, a tervszerűtlen megrendelésekre hivatkoznak. És éppen a sok kifogás miatt nem látnak túl ezeken az objektív nehézségeken. Az üzemi bizottság titkára arról beszél, hogy nem kap elegendő segítséget a műszakiaktól, de azt nem mondja el, hogy nem figyelt fel ezekre a hibákra, nem kérte a pártszervezet segítségét és nem igyekezett a szakszervezeti munka megjavításával segíteni a bajon. Vájjon mit is tehet az üzemi bizottság két gyár tervszerű összeműködésének, kooperációjának megjavítására. Mozgósítania kell a dolgozókat a határidők pontos betartására, olyan munkafelajánlásokat kell szervezni, amelyekben a munkások vállalják, hogy határidő előtt, selejt nélkül elkészítik a munkát. Az Újpesti Vasöntödék 2-es telepén is most indult meg nagy lendülettel a verseny Alkotmányunk ünnepe tiszteletére. Kelemen Gyula sztahanovista öntő aki a Felvonógyár számára készíti az öntvényeket — például azt vállalta, hogy selejtjét 0.6 százalékról 0.4 százalékra csökkenti. Ugyanakkor azonban több általános, nem kiértékelhető vállalást is tett. Az fb-nek az a feladata, hogy megmagyarázza Kelemen elvtársnak: most azt kell felajánlania, hogy a Felvonógyár számára készítendő kötéldobokat határidő előtt leönti. A bizalmiaknak tehát — akik a versenyt közvetlenül szervezik — feltétlenül ismerniük kell műhelyük kooperációs kötelezettségeit, vagyis azt, hogy az egyes öntvényeket mikor kell leszállítani. A 2-es telepen ezt a munkát két körülmény akadályozza. Az egyik az, hogy aránylag kevés a bizalmi. Az öntödében például — a gyár szívében — jelenleg egyáltalán nincs is szakszervezeti bizalmi. A munkaversenyt a népnevelők és az vb-titkár szervezik. Fontos feladat tehát, hogy kiegészítsék a bizalmi hálózatot, a bizalmiak pedig rendszeresen tartsák meg a csoportértekezleteket. A gyár egyik dolgozója elmondotta, hogy az ő bizalmija, Szolnoki elvtárs eddig kéthetente tartott csoportértekezletet és ott beszedte a tagsági díjakat. Világos, hogy nem ilyen értekezletre van szükség, hanem olyanra, ahol a bizalmiak a többi között megnézik, ellenőrzik azt is, hogy csoporttagjaik betartják-e a határidőket, hogy gyenge munkájukkal nem akadályozzák-e más gyárak munkásainak tevékenységét. Az ob és a bizalmiak ennek a feladatnak azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha először is ők maguk ismerik pontosan melyik öntvény melyik gyárnak készül és mikor kell leszállítani. Itt tehát a műszakiak segítségére van szükség. Az Újpesti Vasöntödéknél az a másik hiba, hogy a műszaki vezetőség nem segít az üzemi bizottságnak, de nem is kéri annak a segítségét. így áll elő olyan helyzet, hogy például az öntödében egy szakszervezeti aktíva sem tudja, hogy melyik dolgozó készíti azokat az5394-es fékdobokat, amelyek késve és sok selejttel érkeztek és érkeznek a Magyar Felvonógyárba. Így történik meg az, hogy a bizalmiak versenyszervező munkája rendszerint nem a műszaki szempontból legfontosabb feladat megoldására irányul. A megoldás az, hogy a műszaki vezetőség tájékoztassa az üzemi bizottságot, hogy a vállalatnál milyen hibák vannak a kooperációs tervek teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy ezeket a hibákat először is észre kell venni. A 2-es telep műszaki vezetői túlzottan szeretnek hivatkozni különböző objektív, »leküzdhetetlen« nehézségekre, olyasmikre is pl., hogy »selejt nélkül dolgozni nem lehet” — és éppen e miatt a felfogás miatt nagyon is elégedettek az eredményekkel. Az vb kötelessége, hogy felhívja a műszaki vezetés figyelmét ezekre a hibákra, hiszen ezek nemcsak a tervszerű kooperációt akadályozzák, hanem magát a versenymozgalmat, a verseny szervezését is. Ahhoz, hogy az vb megerősödjék és képes legyen ilyen feladatok elvégzésére, szorosan követnie kell az üzemi pártszervezet vezetését, kérnie kell a segítséget. Ugyanakkor meg kell szüntetni azt a helytelen munkamódszert, hogy az üb-titkár a »mindenese. Kiss Mihály elvtárs, sztahanovista önző, aki most az üb-titkár, hallatlan szorgalommal igyekszik jól elvégezni feladatát. Segítséget viszont sehonnan sem kap, reszortbizottságai, megfelelően működő bizalmijai nincsenek, még a könyveket is ő adja ki az üzemi könyvtárból. Ilyen sokféle elfoglaltság mellett talán érthető is, hogy Kiss elvtárs egészen mostanáig nem is tudott arról, hogy az üb-nek a többi között a kooperációs tervek végrehajtásával és ellenőrzésével is kell foglalkoznia. Kiss elvtárs erősítse meg az üb-t új káderekkel, vonja be azokat a munkába, vezesse őket és akkor lesz ideje és lehetősége, hogy tervszerű munkával minden téren jobb eredményt érjen el, így járulhat hozzá ahhoz is, hogy a Magyar Felvonógyár időben megkapja az öntvényeket, hogy csökkenjen a selejt, .h£0- éig nagyobb lendülettel folytatódjék a verseny, a módosított vállalások teljesítéséért. (Buzási) DOLGOZÓINK LEVONJÁK A PER TANULSÁGAIT ! Fokozott éberséggel, még jobb munkával harcolnak az ötéves terv teljesítéséért, a békéért .Mi, a Budafoki úti Épületelemgyár dolgozói Alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyre hívjuk az ország összes cementipari vállalatát. Versenykihívásunkkal akarunk válaszolni az orgyilkosoknak, akik aljas terveket kovácsoltak a dolgozók állama, szabadsága, boldogsága ellen, akik az imperialisták dolláron vásárolt csatlósai. Versenykihívásunkkal, termelésünk fokozásával akarunk köszönetet mondani Pártunknak és Rákosi elvtársnak, hogy megakadályozták Grósz és társainak gyalázatos terveit és lehetővé tették, hogy mi, dolgozók, békében tovább építhessük a szocializmust.M így kezdik levelüket az Épületelemgyár dolgozói sok-sok dolgozótársaikkal együtt, akik levelek és táviratok százaiban ítélik el Mindszenty Utódának, az imperialisták bérenceinek aljas működését. Az ellenséggel szemben érzett izzó gyűlölet sugárzik Römer Miklósné telefon,gyári dolgozó leveléből is, aki intő példának állítja asszonytársai elé az összeesküvők aknamunkáját. »Egy pillanatig sem szabad elfelejtenünk, hogy Vezér Ferenc is orvul, hátulról lövöldözött azokra a szovjet katonákra, akik nekünk a szabadságot hozták, akik a vérüket adták azért, hogy megszabaduljunk a fasizmus átkaitól. Le kell vonnunk a tanulságot. Még jobban ki kell nyitni a szemünket, hogy biztosítani tudjuk magunk és gyermekeink számára azt a megváltozott, boldog életet, amelyet élhetünk. Ezért harcolok még fokozottabb mértékben felajánlásom teljesítéséért, az ötéves terv végrehajtásáért és végzek még odaadóbb felvilágosító munkát aszszonytársaim között.« Az éberség fokozására hívják fel a figyelmet a Várpalotai Községi Tanács dolgozói is, amikor ezeket írják: *.Különösen vigyáznunk kell most, amikor dolgozó népünk évi kenyeréről, az aratás, cséplés, begyűjtés sikeres végrehajtásáról van szó. Ezért vállaljuk, hogy önkéntes, brigádok szervezésével sietünk dolgozó parasztságunk segítségére és így még fokozottabban kiszélesítsük és megerősítsük a munkás-paraszt szövetséget.« A tanács dolgozóival együtt harcolnak a Várpalotai Magasépítési Vállalat munkásai. »Mi, új gyárakat és kényelmes otthonokat akarunk építeni dolgozó népünknek. Nem engedjük, hogy Grősz-féle hazaáruló banda újra aláaknázza, szétrombolja ragyogó jelenünket és boldog jövőnket.« Levonták a tanulságot a Grősz-féle bűnperből a Hungária Vegyiművek dolgozói is, amiről Imre Gergely, a dolgozók nevében, a többi között ezeket írja: »Újabb és újabb vállalásokkal, ezévi tervünk határidő előtt befejezésével teszünk tanúbizonyságot, hogy szilárdan állunk a Szovjetunió vezette béketábor oldalán és minden támogatást megadunk, hogy Pártunk időben le tudjon sújtani minden olyan megmozdulásra, amely szabadságunkra tör. Az összeesküvő Grósz és bandája intő példa lesz számunkra, hogy százszorta éberebben őrködjünk, egy pillanatig se bízzuk el magunkat.« Az éberség fokozása vezette Tósokberénd község dolgozó parasztságát is, amikor a gyors és szemveszteség nélküli betakarítás érdekében Ajka község dolgozó parasztjait versenyre hívták. Vállalják, hogy a 260 katasztrális hold búzát nyolc nap alatt, a 382 katasztrális hold rozsot pedig 12 nap alatt learatják. Ők is, mint a Pétfürdői II. Kongresszus Termelő Csoport tagjai, levonták a Grősz-féle gyalázatos öszszeesküvés tanulságait és mint leveleikben írják:»Tetteinkkel, munkánkkal és fokozott éberségünkkel vigyázunk, hogy az ilyenek, mint Grósz és banditái, minél előbb elnyerjék méltó büntetésüket.« A fokozott éberségre hívják fel a figyelmet a pápai MÁV osztálymérnökség III. számú pályamesteri szakaszának dolgozói is, akik így fejezik be levelüket: »Grósz és valutázó gyilkos bandájának bűnpere ismételten figyelmeztet, hogy az ellenség nem alszik. Még mindig vannak olyanok, akik el akarják adni hazánkat, szabadságunkat, függetlenségünket. A Grősz-per megtanított bennünket, hogy még nagyobb hűséggel, még odaadóbb munkával kell követnünk Pártunkat és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatásán, hogy a dolgozók ökle időben és oda sújtson le, ahol a háborús uszító fenevadaknak a legérzékenyebb.« „Népi demokráciánk ellen irányuló mindennemű összeesküvést elítélünk“ A Bács-Kiskun megyei papok békebizottságának távirata az Országos Béketanácshoz A Bács-Kiskun megyei katolikus papok békebizottsága az Országos Béketanácshoz intézett táviratában a többi között ezeket írja: »Mi, a Bács- Kiskun megyei katolikus papok békebizottságának tagjai kijelentjük, hogy a népi demokráciánk ellen irányuló mindennemű összeesküvést elítélünk, bárki legyen is annak vezetője. Minthogy az összeesküvés főfészke a mi megyénkben volt, amely szomszédos az imperialisták előretolt, bástyájával, Tito Jugoszláviájával, erre az összeesküvésre úgy válaszolunk,hogy minden tehetségünkkel törekszünk ez állam és az egyház között létrejött megállapodás utolsó betűig való betartására. Ígérjük, hogy ezentúl még fokozottabb áldozatkészséggel vesszük ki részünket Népköztársaságunk békéért folytatott harcából, ötéves tervünk teljesítése és ezzel együtt dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az egyetemek és főiskolák felvételi vizsgái Az ország összes egyetemein és főiskoláin ,július 2-—15. között tartják a felvételi vizsgákat. 1951 JÚLIUS 1, VASÁRNAP TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEK AZ ÜZEMEKBEN JÚLIUS 11 ÉS JÚLIUS 18 KÖZÖTT A SZOT Titkárságának határozata értelmében július 11-től július 18-ig (szerdától szerdáig) terjedő héten az ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatoknál, bányákban, hivataloknál intézményeknél (épőiparban csak a telepített üzemekben) termelési értekezletet kell tartani. A termelési értekezleten a dolgozók a vállalatok igazgatóinak, műhelyfőnökeinek beszámolói alapján megvitatják az 1951 második évnegyed tervteljesítésének eredményeit és a harmadik negyedévi terv feladatait. A termelési értekezleteket műhelyenként, üzemrészenként, aknánként, osztályonként, stb., minden műszak dolgozói részére kell megtartani. A három műszakban dolgozó üzemeknél a délutáni műszakok részére az értekezleteket a heti műszakváltás után a reggeli, vagy a délutáni órákban tartsák meg. Tehát a július 11-től 14-ig terjedő időszakban délután dolgozók számára az értekezletet július 16 és 18 között kell megtartani amikor éjjel, vagy délelőtt dolgoznak. Az üzemi szakszervezeti bizottságok a bér- és termelési és kultúrnevelési bizottságok bevonásával, a termelési értekezleteket a szakszervezetek elnökségei által megküldött Irányelvek alapján, gondosan készítsék elő. A műszaki értelmiségi dolgozók, a vállalatok vezetői, a műszaki-gazdasági bizottságok tagjai a műhelyek, üzemrészek terveinek részletes kidolgozásával, a beszámoló jó elkészítésével biztosítsák a termelési értekezletek sikerét Segítsék elő, hogy minden dolgozó megismerje tervét és bekapcsolódva az Alkotmányunk ünnepére kezdeményezett versenybe, konkrét vállalást tehessen harmadik negyedévi tervünk teljesítésére és túlteljesítésére. A szovjet tudomány és technika diadala A kommunizmus nagy építkezései a szocialista gazdaság mérhetetlen fölényét bizonyítják a kapitalista gazdaság felett, a szocialista tudomány és technika fölényét, a szocialista munka és szervezés fölényét. A Szuezi- és a Panama-csatornák kétségkívül d. ka. pUatsmius legkiemelkedőbb teljesítményei közé tartoznak, de eltörpülnek az épülő kommunizmus hatalmas alkotásai mellett. A szocialista építés páratlan ereje és lendülete bontakozik ki előttünk az új nagy szovjet csatornák megvalósításának üteméből is. Hasonlítsuk csak össze az építkezések ütemét: a Szuezi csatorna 16.6 kilométerével és a Panama-csatorna 1.3 kilométerével szemben a Dnyeprből kiinduló ukrán főcsatorna 91.6 kilométere készül el egy év alatt, a türkmén csatorna dolgozói pedig 183.3 kilométert építenek meg évente! A kapitalizmusban elképzelhetetlen gigászt teljesítményez, az élenjáró szovjet technika diadala- Szuezt és Panamát a tőke agyonhajszolt rabszolgái építették verítéket munkával, miközben az elcsigázott munkások ezrével pusztultak el. Az ukrán és a türkmén csatornát a győzelmes szovjet technika gépóriásai építik. Eddig nem ismert méretű kotrógépek és Majgyaluk, automata cementgyárak, elektromos földszivatytyúk, amelyek óránként 1000 köbméter földet mozdítanak ki a helyéből, »lépkedő« ekszkardtorok, amelyek, egy perc alatt 14 köbméter földéi■ emelnek ki akár 45 méter mélységből is és 60 méternyire szállítják. Szuez és Panama elsősorban az angol és az amerikai imperialisták érdekeit szolgálják, a kizsákmányolást és a profithajszát — az ukrán és a türkmén csatorna a mezőgazdaság példátlan virágzását alapozza meg, új iparvárosokat teremt a sivatagban, fokozza a nép erőforrássáli és jólétét. A panama-csatorna neve az imperialista finánctőke csaláásainak megjelölésére szolgál a rothadó kapitalizmus történetében ■- az ukrán és türkmén csatornák a felszabadult ember minden nehézséget legyőző alkotóerejét,a szocialista munka dicsőségét örökítik meg. 166 KM Exudil-csatorna (1859—1869) Panama-csatorna ukrán* (1887-1895) UV18B'l-19W) Türkmén Főcsatorna (1951—1987) Boldog vagyok, hogy részese lehetek a dolgozók hatalmának Egy átképzés görög szabadságharcos levele Cyprus szigetén születtem és ott végeztem el az elemi iskolát. A tanító azt tanácsolta apámnak, hogy írasson be a gimnáziumba. Sajnos erre nem került sor, mert az apám keresete még a kenyérre sem volt elegendő, nemhogy a behatási költségre. Már akkor láttam a nagy igazságtalanságot, de nem tudtam, mi az oka. 1941-ben tagja lettem a Pártnak. Egy év múlva pedig a Párt irányítása alatt, mint katona, fegyvert fogtam a fasizmus ellen. Évekig harcoltam a fasiszták ellen, közben arra gondoltam, hogy a háború után a szabadság, a béke és a demokrácia vár a világ dolgozóira. A mi hazánkban nem így történt. Ezért fogtam másodszor is fegyvert és indultam harcba, nemcsak a görög monarchofasiszták, hanem az amerikai és angol imperialisták ellen is. Otthagytam forrón szeretett hazámat és most a szocializmust, építő Magyarországon élek és dolgozom. Boldog vagyok, hogy mint a Vegyipari Gépes Radiátorgyár öntő átképzése részese lehetek a dolgozók hatalmának. Tegnap fegyverrel harcoltam, ma munkával harcolok a békéért. Ezért ajánlottam fel örömmel, hogy szabadságidőm alatt a Dunai Vasműhöz megyek dolgozni, mert úgy érzem, ez minden kommunista becsületbeli ügye. Kiriakosz Gábriel, átképző. Hétfőn kezdődik a Vidéki Színházi Hét A budapesti Magyar Színházban hétfő este lesz ünnepélyes megnyitó előadása a Vidéki Színházi Hétnek, amelynek során hat estén át hat vidéki színházunk mutatja be legjobb előadását. A hétfő esti ünnepélyes megnyitón Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes mond beszédet. Az első előadáson a Dunántúli Népszínház mutatja be Sólyom László »Harminchárom év után« című színművét, amelyet a budapesti közönség most fog először látni. A Dunántúli Népszínház társulati vasárnap, a többi vidéki színház együttese hétfőn érkezik meg a fővárosba.