Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)
1957-02-01 / 26. szám
SZAKSZERVEZETI ÉLET Szakszervezeti aktívaülés a Magyar Nemzeti Bankban Csütörtök délután a Magyar Nemzeti Bankban tartott szakszervezeti aktívaülésen Vincze József, a Szaktanács elnökségének tagja számolt be a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége X. teljes ülésének tanácskozásairól. A beszámolót követő hozzászólásokban többen szóvátették, hogy elégedetlenek a KPDSZSZ eddigi működésével s ezért vagy önálló szakszervezetet szeretnének alakítani, vagy pedig a közalkalmazottak szakszervezetéhez szeretnének tartozni. Vincze József válaszában javasolta, hogy a Szaktanács, a KPDSZSZ és a pénzintézeti dolgozók képviselői vitassák meg, hogyan lehetne leghelyesebben megoldani a pénzintézeti dolgozók érdekképviseletét. Egy önálló szakmai titkárság a KPDSZSZ-en belül valószínűleg el tudná látni ezt a feladatot — mondotta. ÚJ BÉREZÉS a Győri Vagongyárban A Győri Vagon- és Gépgyár munkaügyi osztálya a munkástanáccsal és a szakszervezettel egyetértésben kidolgozta a fizikai dolgozók új bérezését, amit igazgatói rendelettel már be is vezettek. Az átlagórabér meghatározott teljesítmény elérése esetén az októberi események előtti 5,86 forintról 6,96 forintra emelkedik. Ennek a teljesítménynek háromhónapi fokozatos átmenet után meg kell közelíteni a régi normák szerint a múlt év harmadik negyedében elért átlagteljesítményeket. Ha valamelyik munkacsoport nem éri el a havi átlagban előírt százalékot, annak bérét az alacsonyabb teljesítménynek megfelelően csökkentik és a fennmaradó öszszegből azokat a dolgozókat jutalmazzák, akik az előírt szintet túlteljesítik. A KPDSZSZ szabad akadémiája február elsején délután fél hatkor tartja ez évi első előadását a szakszervezet Eötvös utca 25/a. szám alatti kultúrotthonának színháztermében. Mozart operáit ismerteti dr. Káldor János docens. Újjáválasztotta elnökségét az építők központi vezetősége Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének központi vezetősége szerdán és csütörtökön kétnapos ülést tartott. Az ülésen, amelyet Somogyi Miklós, a Szaktanács elnöke nyitott meg, Brutyó János főtitkár tartott beszámolót. A központi vezetőség foglalkozott az október 23-i események következtében kialakult helyzettel. Megállapította, hogy az ellenforradalomnak nem sikerült megbontania az építőipari dolgozók egységét. Az elnökség — figyelembe véve a tagság jogos követelését — több szakmai elnökséget hozott létre. A beszámolóban és a vitában nagy helyet kaptak az érdekvédelmi feladatok, ugyanakkor a központi vezetőség bírálta az elnökséget, amiért az utóbbi hetek alatt keveset törődött a termelés kérdéseivel. Több felszólaló foglalkozott a munkástanácsok szerepével. A központi vezetőség feladatul adta az elnökségnek, hogy nyújtson a munkástanácsoknak fokozott elvi és gyakorlati segítséget. Végül a központi vezetőség 17 tagú elnökséget választott. Elnökké Somogyi Miklóst, alelnökké Budai Józsefet és Róka Pált, főtitkárrá Brutyó Jánost, titkárrá Reszegi Ferencet és Somoskői Gábort választották meg. A szakszervezet támogatja a dolgozók jogos követelését A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetétől a panaszokkal kapcsolatban a következő felvilágosítást kaptuk: A vendéglátóipari dolgozók a múltban térítés nélkül kaptak napi egyszeri főétkezést, az 1948-ban megkötött kollektív szerződés alapján. Igaz, a vállalati központok dolgozói nem szerepeltek az említett kollektív szerződésben, de ez érthető, mert a maihoz hasonló központok 1948-ban még nem voltak. A központi dolgozók térítés nélküli ebédkiszolgáltatásának megvonásával szakszervezetünk nem ért egyet — jelentette ki munkatársunknak Ligeti László elnök. — Tárgyalásokat folytatunk az illetékes szervekkel, hogy megszüntessük a központi és hálózati dolgozók közötti megkülönböztetést. A tárgyalások során elértük, hogy a vállalatok központjában dolgozók havi 250 forintos kedvezményes vásárlásban részesülnek. ” Román kulturális küldöttség Budapesten A magyar—román kulturális egyezmény 1957. évi munkatervének tárgyalására csütörtökön délben Budapestre érkezett a Román Népköztársaság kulturális küldöttsége. A küldöttség vezetője, Buican Alexandru, a romániai külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézetének első elnökhelyettese. Tagjai: Andrasovszki Tibor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora és Jebeleanu Eugen állami-díjas költő. A munkaterv megtárgyalásában részt vesz Benko Elena, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. Építkezés a felhők felett Obazervatórium épül a lomnici csúcson Az asztronómia és a fizika területén, végzett kutatómunkák egyre növekvő fontossága arra késztette a csehszlovák tudományos kutatómunkásokat, hogy a lomnici csúcson obszervatóriumot és laboratóriumokat létesítsenek, amelyek lehetővé tennék a kozmikus sugárzás rendszeres tanulmányozását. A 2634 méter magasságban épülő obszervatórium legmagasabb pontján helyezik el a laboratóriumokat, az épület középső részében a munkatársak lakószobáit, »acldszinti« helyiségekben meg a szükséges gépek találnak otthont. Mindezek felett építik majd meg az asztronómiai kupolát és a meteorológiai tornyot. A lomnici csúcs fekvése lehetővé teszi, hogy az obszervatórium igen fontos geofizikai és biológiai megfigyeléseket is végezzen és hogy sor kerüljön olyan fizikai problémák megismerésére is, amelyekre az európai országok hasonló célú intézeteiben, állomásain eddig nem került sor. Hírek szerint a létesítmény iránt már most igen élénken érdeklődik a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá berlini, brüsszeli, valamint az angol egyetemek. KIS SZÍNPAD Naponta fél 6 órakor A DOKTOR ÚR Erre a hétre MINDEN JEGY ELKELT •Jégnek már a jövő heti előadásokra válthatók Minden ▼ndégfátétprl dolgozót megillet a napi egyszeri térítésmentes főétkezés Szakszervezeti lapok Az alábbi két panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe: A szakszervezet javaslatira 1956 november 20-án megkaptuk a napi egyszeri térítésmentes főétkezést. Sok ezer embernek nőtt meg a bizalma az állam s a szakszervezet iránt. Láttuk végre, hogy a szakszervezeti s állami szerveink törődnek a dolgozók közvetlen napi érdekeivel is. Az osztatlan öröm azonban nem tartott sokáig. A Belkereskedelmi Minisztérium 1957 január 15-ével a vendéglátóipari vállalatok központjában dolgozóktól megvonta a fenti kedvezményt. A minisztérium ezen intézkedésével nem tudunk egyetérteni és tiltakozunk a dolgozók ilyen megkülönböztetése ellen. JOÓ SÁNDOR IX. kerületi Vendéglátóipari Vállalat Valamennyi vendéglátóipari dolgozó örömmel vette tudomásul, hogy a szakszervezet, mint kivívott jogot, napi egyszeri térítésmentes főétkezést biztosít részünkre. Ugyanakkor felháborodással ítéljük el a BKM főigazgatóság 1000/3. sz. rendeletét, amely kimondja, hogy a napi egyszeri étkezetés csak a hálózati dolgozóknak jár. Mi, központi dolgozók, ezt igazságtalannak tartjuk. Tudomásunk szerint ilyen megkülönböztetés más iparágakban nincs. Így a MÁV-nál a központi dolgozók is kapnak utazási kedvezményt. KOLLONAY DÁNIEL, IX. Vendéglátóipari Vállalat tervelőadója Mintegy 14 százalékkal emelkedik a postai munkások keresete A posta munkás és kisegítő állományú dolgozóinak bérrendezésére 1957. január 1-én került sor. Továbbra is a vasipari — most már új, megemelt — bértarifát alkalmazzák. Ezzel egy kezdő segédmunkás órabére legalább 4 forintra emelkedett. A távirdamunkások átlagos órakeresete a rendezés után kb. 5,50 forint. A szakmunkások átlagórakeresete megközelíti a 7 forintot. A jó szakmunkások, vagy régi, nagy gyakorlattal rendelkező távirdamunkások órakeresete ezt lényegesen meghaladja. Sor került a havibéres munkások és a munkásjellegű, nem ipari és kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozók bérrendezésére is. Az 1200 forintnál alacsonyabb keresetű havibéres dolgozók átlagos béremelése mintegy 14 százaléknak felel meg. A legalacsonyabb keresetű dolgozók az eddigi 650 forinttal szemben most kb. 740 forintos havi keresetet érnek el. Több szakszervezet, így az építők, a vasutasok, a postások, az élelmezésiek »Szakszervezeti tájékoztató« cím alatthavonta kis formátumú lapban értesítik a tagságot az időszerű szakszervezeti kérdésekről. Az élelmezésiek szakszervezete kiharcolta az édesipari dolgozók számára is a természetbeni juttatást. Eszerint például a Budapesti Csokoládégyár dolgozói is kapnak önköltségi áron évi 800 forint értékű juttatást. A rendeletet 7/1956. szám alatt 1956. december 12-én a közellátási kormánybiztos adta ki. Ezt a rendeletet ismernie kellene Herczeg Józsefnek, a Budapesti Csokoládégyár munkástanácsa elnökének is. Érthetetlen tehát, miért panaszolta a »Népszabadság« szerkesztőségében tartott ankéton Herczeg József (a lap január 31-i számában megjelent tudósítás szerint), hogy az édesipariakra nem terjesztették ki a természetbeni juttatást. Biztonsági oktatást az fiúbányászoknak! Új szaktársak tízezreivel gyarapszik most a szénbányászok hadserege. És éppen mert új emberek csetlenek-botlanak a bányákban — nem egy közülük még kicsit fél is, s ez nem csoda. A föld mélyén sok veszély leselkedik rájuk. Sújtólég, levegőhiány, szűk munkahelyek, nagy hőség és így tovább. A gyakorlott bányász a veszélyt minden oldaláról ismeri és védekezni is tud ellene. Ilyen magabiztosságra, gyakorlottságra, elővigyázatosságra kell nevelni az új munkásokat is. Ezt szolgálja a törvényben előírt hatnapos biztonsági oktatás, amikor az új bányász nem dolgozik, csupán ismerkedik a bányával és megtanulja az előírt elméleti anyagot. Sajnos, több helyen — Komlón, Tatabányán, Oroszlányi MHI és másutt is — igen felületes az oktatás vagy mostanában gyakran teljesen elmarad. Pedig az emberek biztonsága, a balesetvédelem sohasem lehet másodrendű kérdés. Vajon kit terhelne a felelősség, ha netán a tájékozatlan új munkás egy sújtóléges bányában például cigarettára gyújtana, mert nem ismeri az előírásokat, vagy esetleg betévedne egy lezárt, gázos bányarészbe? A bányák vezetőinek, a szakszervezeteknek, a munkástanácsoknak elsőrendű feladatuk, hogy a balesetek megelőzése érdekében érvényt szerezzenek a törvényes rendelkezéseknek. A hatnapos biztonsági oktatást mindenütt meg kell tartani! •! TARKASÁGOK FURCSASÁGOK William Bradley-ről, Chicago húskonzervkirályáról még a milliós nagyváros legrosszabbul értesült lakói is tudják, hogy a normálisnál egy kerékkel többell rendelkezik. A minap a következő hír jelent meg a Chicago Sun első oldalán: »Mr. William Bradley, városunk leggazdagabb embere, húsiparunk nagy veszteségére, úgy határozott, hogy visszavonul az üzlettől és ezentúl minden idejét kedvenc elfoglaltságának szenteli. Mr. Bradley ugyanis különböző fajtájú és nagyságú disznófarkakat gyűjt. Munkatársunknak adott nyilatkozatában kijelentette: olyan szakértővé képezte ki magát a disznófarkak terén, hogy szeme azonnal a legkisebb különbséget is halálbiztosan felfedezi. Mr. Bradley ezúton is közli kedves olvasóinkkal, hogy minden szép disznófarokért busás árat fizet. Gyűjteménye eddig már több mint ötszáz darabból áll. A konzervkirály szenvedélye Debussy kontra Puccini Egy nagy milánói napilap húsz zenekritikusnak tette fel a kérdést, hogy a XX. század első felében komponált zeneművek közül melyeket mentenek meg, ha újra özönvíz fenyegetné a világot. A húsz kritikus közül tíz Debussy »Pelléas és Melisande« és a nálunk kevéssé ismert Alban Berg »Wozzek« című művét nevezte meg az első helyen. Strauss Richárd, aki Olaszországban nagyon népszerű, 15 szavazatot kapott Salomejára és 13-at a Rózsalovagra. Hindemith »Matisse a festő« című művét I1-en és Sztravinszkij »Oedipus király«-át heten sorolták a megmentendő alkotások közé. Ami Puccinit illeti, a húsz zenekritikus között egy sem akadt, aki egyetlen művét is átmentette volna az özönvíz utáni világra. Tannhäuser zarándokaiba a Ringen A bécsi Staatsoper felújította a Tannhäusert, egy ifjú, alig ismert tenoristával a címszerepben. A felújítás, s kivált a főszereplő produkciója — a jelek szerint — nem nagyon nyerhette meg a közönség tetszését. Az előadás füttykoncertbe fúlt és a felvonások végén a nemtetszés sajátos kifejezéséül a legkülönbözőbb tárgyakat hajigálták a színpadra. De ez még hagyján. Előadás után a nézők egy csoportja megvárta a címszereplőt a művészbejárónál, s mikor kilépett, ütni, verni kezdték. Szegény ifjú tenorista kénytelen volt futásban menedéket keresni a nagyérdemű közönség tömegességben megnyilvánuló kritikája elől. A csoport tagjai között is kitűnő futók akadtak azonban . Így végigkergették a derék hőstenort a Ringen. Csak a rendőrség közbeavatkozása mentette meg végül Tannhäusert a további, immár műsoron kívüli, futólépésben megtett zarándoklóétól. AZ AMERIKAI BÍRÓSÁG elutasította Bob Wilkinson 25 éves Illinois lakos különös kártérítési követelését. Bob elmesélte egy fiatal lánynak, akit feleségül akart venni, milyen dúsgazdag nagybácsija van. Négy héttel később a leány már a nagynénje volt. r (p / / fi Fi SF? ír3 Még egyszer a tüzelőszállításról — , / fr~. uj j) v£j u Is U’C. emlék — Ravaszék és Kőváriók — a gyermekotthonnak! »Kis« ügy-e kétheti várakozás, öt mázsa tűzifára? Ezt kérdezi tőlünk levelében Ny. Gy. A tükör Mészáros utcai telepén öt mázsa tűzifát befizetett és anrak kérdésére, hogy mikor szállítják a fát, azt a választ kapta, hogy körülbelül két héten belül. Délelőtt, délután két hétig állandóan várjuk? — kérdezte. Tessenek otthon tartózkodni, mert az időpontot nem tudjuk megadni — válaszolták. Ny. Gy. is, felesége is dolgozik, tehát nem várhatnak két hétig otthon a fára. A XV. számú telepen azzal érvelnek, hogy a felelősség nem őket terheli, mert nem tudják, mikor kapnak kocsit. Hogy valóban ez okozza-e a nehézségeket, arról meggyőződtünk. A tükörtelepek nem hibásak , hiszen nincs módjukban hazaszállítani a tüzelőt. A szállítási vállalat sem hibás, mert nem kap elegendő szállítási eszközt. Az illetékes szervek tegyék lehetővé, hogy növelhessék kocsiállományukat: ez az egyetlen megoldás. Azonnali segítségre van szükség a lakosság érdekében — és még a télen! -ESSzép, szép ha egy lakóház műemlék. De mi legyen szegény lakókkal, ha a szép házban rosszak a födémek, korhadnak a gerendák, omlik a tető? A Majakovszkij utca 47-ben például a III. emeleten Németi László mérnöknél, egyik hajnalban hat tetőgerenda szakadt le egyszerre, éppen a gyermekszobában. Szerencse, hogy emberéletben nem esett Ikk. A lépcsőházat már a nyáron feldúcolták és életveszélyesnek nyilvánították. De egy hónappal ezelőtt lekerült a tilos tábla. Talán megjavították? Szó sincs róla. Nem jó üzlet az IKV-nak egy műemlék javítása. Tudjuk, hogy a kulcsszámaik alacsonyak, s így nehezen tudják fedezni a rendelkezésükre álló összegből az óvatosságot, körültekintést igénylő restaurációs munkát. De mégis lehetetlen, hogy egy nagy sarokház lakói: fiatalok, öregek, gyerekek állandó életveszélyben lakjanak. Helyre kell állítani a Majakovszkij utca 47. számú házat, vagy ki kell költöztetni a lakókat és más lakást juttatni nekik. — ISI — Kemény dió Ravasz József 1955 augusztusa óta húzódó IBIHNll lakásügye. Ekkor ugyanis, mivel lakása nem volt, kiigényelte Kővári Vilmos XIX. kerület, Tass utca 18. számú háromszobás, összkomfortos lakásának egyik verandáról nyíló különszobáját. Megkapta, építtetési engedélyt kért és megkezdte a leválasztást. Időközben Kővári Vilmos leánya férjhez ment. Az új nő is az öregekhez költözött. Kicsinek bizonyult a megmaradt két szoba. Visszaigényelték hát. Ravaszék viszont már építkeztek. Minden megspórolt fillérjük építészek zsebébe vándorolt. Elköltöztek volna, mert nem volt ínyükre a háborúság. Persze csak akkor, ha visszakapják a befektetett pénzt. Hiszen falaztattak, ablakot be- ITT Életveszélyes mű- Adlatok szenet lyeztek át, vízvezetéket vezettek be. Az ügy nőtt, terebélyesedett, halmozódtak az aktacsomók, végül is az ügyészség és a bíróság irattárát gyarapították. Az utolsó döntést január 19-én a fővárosi tanács hozta. Eszerint Ravaszéknak ki kell költözni és a lakást eredeti állapotába visszaállítani. Nem vitás, hogy a Kővárilakás nem nagy. Elkelne most már a három szoba a megnövekedett családnak. De mi legyen Ravaszékkal, akik éveken át minden pénzüket ebbe a lakásleválasztásba ölték? Nem maradhatnak kárpótolatlanul és főleg lakás nélkül, nemrég született gyermekükkel együtt. — ES — Az Alföldi utcai fővárosi gyermekotthon épületei nem a legalkalmasabbak egészen kis gyerekek befogadására: a szobák nagy része túl magas régi hodály, nehezen fűthető. A nehézséget fokozza, hogy a kazánok nem mindenfajta szenet »fogyasztanak el« szívesen: csak dorogi, vagy tatai diószénnel működnek jól. A gyermekotthon nevelői, akik áldozatos munkát végeznek, segítséget kérnek. A kicsik, akik nélkülözik a szülői otthon melegét, jobban éreznék magukat, ha új, átmeneti otthonuk melegebb lenne. Szénellátásunk nehézségeivel mindannyian tisztában vagyunk, mégsem hisszük, hogy az a néhány tonna jó minőségű szén, aminek a leszállítása megoldani a gyermekotthon gondját, felborítaná a gazdálkodás A népgazdaság, dolgozótársai és saját érdekében is kísérje figyelemmel HIRDETÉSEINKET! Megrendelés-vállalás, hiányanyag-beszerzés, gépi és egyéb felszerelés-vásárlás, munkaerőbiztosítás, bérmunkavállalás, gyártmányértékesítés, elfekvő készlet eladás, üzlet- és raktárhelyiség szerzés, rendezvények és előadások, társasutazások stb. sikerét HIRDETÉS ÁLTAL BIZTOSÍTSA Mindenféle hirdetést közvetlenül is felvesz a NÉPAKARAT kiadóhivatala (Budapest, VII. ker., Rákóczi út 54, IV. emelet) Lapunk olvasottsága hirdetéseink eredményességét biztosítja iiwuiiiiiiiwiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii