Népszava, 1958. július (86. évfolyam, 153–179. sz.)

1958-07-11 / 162. szám

! „Képzett betegek (Riport a 3. oldalon) Miért jár lassan az igazság a gyerme és nőtartási perekben ? (Riport a 3. oldalon) Száz lakást építenek maguknak a székesfehérvári fiatalok (Riport a 8. oldalon) Átadta megbízólevelét az Afgán Királyság •Isii magyarországi követe Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön fogad­ta Mohamed Arif Khán rend­kívüli követet és meghatalma­zott minisztert, az Afgán Ki­rályság első magyarországi kö­vetét,­ aki átadta megbízóle­velét. A megbízólevél átadá­sánál jelen volt Sitó Endre külügyminiszter, Mihályfi Er­nő művelődésügyi miniszter­­helyettes, az Elnöki Tanács tagja és Csatordai Károly, a Külügyminisztérium protokoll­­osztályának vezetője. Moha­med Arif Khán megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Dobi István válaszolt. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szí­vélyes beszélgetést folytatott a követtel.­­ Világ proletárjai egyesüljetek! Biztosítják a nők és a csökkent munkaképességűek megfelelő elhelyezését Rendelet készül a fiatalkorúak foglalkoztatásának biztosítására Több ezer szakmunkást és segédmunkást keres az ipari Budapest munkaügyi helyze­­tről, az elhelyezési lehetősé­gekről tájékoztatták a Nép­szava munkatársát a fővárosi­anács munkaügyi osztályán. A munkaközvetítő irodákhoz forduló fizikai munkásokat, szakmunkásokat azonnal el­­helyezik. Az iparnak több ezer aarósra, esztergályosba, lemez­es vasszerkezeti lakatosra, építőmunkásra van szüksége. Segédmunkásokat majdnem minden budapesti üzem keres. A munkaközvetítő irodák ne­gyedévenként statisztikát ké­szítenek, hogy megállapítsák: van-e munkanélküliség, kik a ironikus munkahelyváltozta­­tók. Májusban például 7518 elentkező — 3295 férfi és 4223 nő — adatait vizsgálták meg. A férfiak 41 százaléka, a nők 4 százaléka volt szakmunkás, munkát keresők 25 százalé­­ka vidékről jött fel. Ebben az­dőszakban a gyárak 9520 munkást kerestek. A munka­erővándorlás csökken. Elhelyezési probléma a csök­kent munkaképességűeknél, a nőknél és a fiataloknál mu­tatkozik. A fővárosi tanács munkaügyi osztálya megállapí­totta, hogy a csökkent munka­képességűek alkalmazására vo­natkozó rendelkezéseket még az e célra létrehozott vállala­tok sem tartják be. Az elmúlt hetekben öt budapesti kerület­ben felülvizsgálták a tanácsi vállalatoknál a rendelet be­tartását. Ezután a többi taná­csi, majd a minisztériumi vál­lalatoknál tartanak vizsgála­tot, s ahol kell, intézkednek annak érdekében, hogy a por­tási, írnoki, éjjeliőri, jegysze­dői és más könnyű munkakö­röket csökkent munkaképes­ségűekkel töltsék be. Megné­zik azt is, kikkel végeztetik a vállalatok a könnyebb mun­kákat s az egészséges férfiak helyett ezeken a helyeken a nők alkalmazását javasolják. Ilyen intézkedéseket természe­tesen csak ott léptetnek élet­be, ahonnan a dolgozókat ke­resetcsökkentés nélkül át le­het helyezni. Arra is töreked­nek, hogy egyre több anyát egyműszakos üzemben juttas­sanak munkához. A fiatalkorúak elhelyezésé­ről a Munkaügyi Miniszté-­­riumban érdeklődtünk. Mint­ tájékoztattak, rövidesen ren­deletileg teremtenek lehetősé­get a 14—18 éves fiatalok fog­lalkoztatására. A rendelet, amelyet a kor-­ mány utasítására, az illetékes­ minisztériumok és főhatósá-­ gok bevonásával készítenek­ elő, figyelembe veszi a fiatal- 1 korúak teljesítőképességét. Elő-­ írja majd, hogy a fiatalok 1 munkáját, teljesítményét nem­­ kell beszámítani a gyár terv-1 teljesítésének értékelésekor,­ így az üzemek, gyárak semmi-­ féle hátrányt sem szenvednek, a szakképzetlen fiatalok alkal-­ mazása miatt. 14—18 éveseket­ napi 4—6 órai munkaidőben­­ lehet foglalkoztatni. Az első­­ három hónapban — figyelem- t be véve a fiatalok szakképzet­lenségét — a Pénzügyminisz­térium személyenként 200 fo­­­­rint támogatást ad a pávala­toknak. Moldován Tamás KOCKAHÁZ — BEÉPÍTETT BÚTOROKKAL. Legányi Zoltán és Schmidt Lajos, az AÉTI mérnökei kockaház típustervét alakították ki. Ezt az új lakóháztípust országosan alkalmazzák majd a hároméves terv építkezéseiben, de főleg lejtős talajokon megfelelő, például budai építkezéseknél. A lakások a kockaházban beépített gardróbszekrénnyel és konyhabútorral készülnek (MTI Fotó : Vigovsziki Ferenc felvétele) „Elfekvő“ milliók Bár anyanyelvünk hajlékony, rugalmas és fogalom­gazdag, néhány gazdasági rendellenességre nem talált még megfelelő kifejezést. Mintha abban bízott volna, hogy a hibák rövidesen elmúlnak, s nincs is szükség arra, hogy valamilyen szépen hangzó szót pazaroljunk reájuk. Egyik-másik visszás jelenség azonban korántsem igazolta anyanyelvünk optimizmusát, s így azután esz­tendők óta kénytelenek vagyunk bevett fogalomként használni a többi között az­­elfekvő készletű kifejezést is. Elfekvő készlet — bőköpönyegű kifejezés ez. Több száz millió forint értékű anyag, félkészáru és árucikk húzódik meg alatta, amit az üzemek hosszú esztendők során — részben önhibájukon kívül gyűjtöttek össze s őriztek meg több-kevesebb gonddal, abban a remény­ben, hogy egyszer majd hasznát veszik. A raktárak mé­lyében és sötétjében szunnyadó milliók kezdettől fogva károsították a népgazdaságot, mert az elfekvő készlet­ből nem lett sem áru, sem forint. Az üzemek is rájöttek, hogy számukra is káros az elfekvő készlet, amely nem kismértékben befolyásolja a jövedelmezőséget, s egyben a nyereségrészesedést is. Ma már itt is, ott is listák készülnek a felesleges cikkekről s igyekeznek ezeket oda juttatni, ahol valóban hasznukat veszik. A Tatabányai Szénbányászati Trösztnél néhány hónappal ezelőtt ma­guk a dolgozók kezdeményezték a felesleges anyagok értékesítését s negyedév alatt csaknem ötmillió forint­tal sikerült csökkenteniük az elfekvő készleteket. Az év végéig — azt tervezik — további hatmillió forint értékű anyagot adnak át, s ezzel a raktárkészletet egyötödére csökkentik. De még dicséretesebb az az elhatározásuk, hogy olyan intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek a bajok gyökerénél — az anyagmegrendelésnél — kez­dik el az orvoslást hogy a jövőben ne legyen gondjuk és káruk az elfekvő készletek miatt. Garamvölgyi István «♦«♦■»*«»» »♦»♦♦♦*««»►♦ ♦»»♦_« « ­ Fejlesztik a fővárosi közműveket Szaporítják a vidéki ipari központok számát­­ A népfront ankétja a főváros túlzsúfoltságának megoldásáról­­ A főváros túlzsúfoltságának kérdéséről rendezett ankétot csütörtök délután a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. Az elnökség több tagján kívül a népfront várospolitikai bi­zottságának tagjai, valamint az Országos Tervhivatal, a Bel­ügyminisztérium és a fővárosi tanács képviselői jelentek meg. Galló Ernő, az elnökség tagja bevezetője után a Terv­hivatal, a Belügyminisztérium és a fővárosi tanács képviselői tájékoztatták a kérdésről az ankét résztvevőit és elmondot­ták, hogy a főváros túlzsúfolt­ságának problémájával az il­letékes kormányszervek hosz­­szabb ideje foglalkoznak. Ez­után részletesen tárgyaltak a főváros túlzsúfoltságának okai­ról és az ennek következtében felmerülő problémákról. Kö­zölték, hogy az illetékes szer­vek álláspontja Menet ár, egészséges iparfejlesztés kere­tében szaporítani kell a vidéki centrumok számát. Helyes gaz­dasági intézkedésekkel és a kulturális lehetőségek fejlesz­tésével kell vonzóvá tenni a vidéki életet. Már a három­éves terv során és a további távlati tervekben is fejlesztik a főváros víz-, gáz-, villanyel­­lását, gondoskodás történik a lakáshelyzet javításáról és az ehhez kapcsolódó szociális és kulturális intézmények szapo­rításáról. Tovább javítják a közlekedést és a közellátást is. Az ankét résztvevői helyes­nek tartották azt az álláspon­tot is, hogy a budapesti üze­mek lehetőleg csak budapesti lakosokat alkalmazzanak. La­káshoz is csak olyanok juthas­sanak a fővárosban, akik már hosszabb ideje budapesti la­kosok. ♦ KUTATJÁK A KEMÉNYÍTŐ TITKAIT. A magyar keményítő­­ipar valamikor egyik legfejlettebb mezőgazdasági iparunk volt. E E­nnek a nagymúltú iparnak kérdéseit széles körben tanul­mányozzák a Műszaki Egyetemen, a Mezőgazdasági Kémiai­­Technológiai Tanszéken. Képünk: Az amperemetrikus titráló­­berendezésen Szejtli József kutatómérnök dolgozik (MTI Fotó : Lányai Mária felv.) Négyezerhatszáz tonna kokszot takarítottak meg Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek­­ nagyolvasztóművénél az első­­ fél évben 4600 tonna kokszot­ takarítottak meg. A megtaka­­­rított koksz értéke több mint­ egy millió-háromszázezer forint. Elutazott Debrecenből a bolgár népi együttes A blageovgrádi állami népi ének- és táncegyüttes nagy­sikerű debreceni és Debrecen környéki szereplés után csütör­tökön elutazott Debrecenből. A bolgár népi együttes Budapest­re utazott, ahol pénteken sze­repel. Ezer kombájnt szállít az idén Csehszlovákiába, új, nagy teljesítményű gépeket állít elő a magyar mezőgazdasági gépipar Csehszlovák tervek alapján decemberben kezdték meg az EMAG-ban azoknak az új tí­pusú kombájnoknak a gyártá­sát, amelyekből e hónap vé­géig 400 darabot, az év folya­mán pedig további 600 dara­bot szállítanak Csehszlová­kiába. A csehszlovák rende­lésre készülő kombájnokat lég­hűtéses motorral, és kettős magszárítóval készítik. Az új gépek már ebben az évben részt vesznek az aratás és be­takarítás munkájában és kilá­tás van arra, hogy a követke­ző években is jelentős meny­­nyiségű kombájnt gyárt majd a magyar mezőgazdasági gép-­ ipar csehszlovákiai megrende-­­ lésre. A magyar mezőgazdaság gé­­ pesítése során az idén több­­ új gépet hoznak forgalomba,­ illetve próbálnak ki. Forgalom- *­ba került már a 34 soros ve­tőgép, megkezdték az U—28 jelzésű traktor nullszériájának gyártását, mivel a tavaly be­mutatott gép igen jól bevált és­­ kiválóan alkalmas arra, hogy hordozható kultivátorok­­kal segítse a mezőgazdasági munkát. Az idén kísérletezik ki az új magánjáró kombájnt, amelynek mozgószerkezetére felváltva gabonakombájn, siló­kombájn és kukoricakombájn szerelhető. Számos más új mezőgazdasági gép közül kü­lön figyelmet érdemel a ki­sebb termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasz­tok által is megszerezhető új tak­ományozási kisgép, amely-­­re egyszerre répavágót, szecs­kázót, kukoricamorzsolót és kukoricadarálót szerelhetnek. Ezeken kívül még számos új mezőgazdasági gép prototípu­sát dolgozták ki a Mezőgép­fejlesztési Intézetben, ezek kö­zül többet még ez évben ki­próbálnak, s ha beválnak, meg­kezdik gyártásukat. (v.) ÉPÜL A DUNAI VASMŰ MELEGHENGERMŰVE. 1960. de­cember 31-ére épül fel a Dunai Vasmű meleghengerműve, amely a kombinátot Közép-Európa egyik legkorszerűbb vas­ipari centrumává lépteti elő. Évi kapacitása 400 000 tonna durvalemez készáru lesz. Az építkezés a kezdeti nehézségek leküzdése után most már teljes erővel folyik. Az év végén megkezdik a gépek szerelését is. Képünk: Szerelik a mély­kemence csarnok gázvezetékének csöveit ! |MTI Fotó : Fényes Tamás vetm)

Next