Népszava, 1960. január (88. évfolyam, 1–26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
Mai fiatalok álmai, tervei (Riport a 3. oldalon) * Új lakótelepek problémái (Riport a 8. oldalon) * Mai számunkban: Tallózás napi postánkban és Lakásügyi tanácsadó (A 2. oldalon) A budapesti szovjet nagykövet látogatása a Ty. F. Szikov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének budapesti nagykövete felkereste dr. Sik Endrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, és átnyújtotta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának január 15-i felhívását a Magyar Népköztársaságországgyűléséhez és a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz való továbbítás céljából. Szovjet mérnökök érkeztek a pécsi hőerőmű továbbépítésének előkészítésére Az épülő 100 megawattos pécsi hőerőmű, amelynek első 32 megawattos gépegységét decemberben helyezték üzembe, a második ötéves terv időszakában további gépegységekkel bővül. A magyar—szovjet kereskedelmi egyezmény értelmében a bővítéshez szükséges gépi berendezéseket és kazánokat a Szovjetunió szállítja. Az építkezés és a szerelés helyszíni tanulmányozása, valamint adatgyűjtés céljából a Szovjetunióból S. S. Áruin hőtechnikus mérnök vezetésével elektro-építész és kazán- építő mérnökökből, valamint egyéb szakemberekből álló hattagú küldöttség érkezett hazánkba. Világ proletárjai egyesüljeteki 88. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1960. JANUÁR 20. SZERDA Az idén 7,5 százalékkal növelik a könnyűipar termelését Az új létesítményeket vidékre tervezik • Nagy Józsefné beszámolója a könnyűipari vállalatok igazgatóinak értekezletén Kedd délután a Hazai Fésűsfonógyár kultúrtermében gyűltek össze a könnyűipar állami és társadalmi vezetői, hogy összevont igazgatói értekezleten vitassák meg az 1960. év feladatait és a végrehajtás módszereit. A tanácskozáson megjelent Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter beszámolójában szólt a kongresszusi verseny s szép eredményeiről, az 1959-es könnyűipari terv végrehajtásának sikereiről és hiányosságairól. Kiemelte, hogy az elmúlt esztendő a könnyűipar számára eredményekben gazdag év volt. Mint mondotta, soha ilyen mértékben nem törekedtek az iparágak új gyártmányok bevezetésére, a minőség javítására és a választék bővítésére. 1959-ben jelentek meg az üzletekben a hazai gyártmányú, nemes kikészítésű textiliák, a gyűrhetetlen nadrágok, szoknyák, ingek, a cipőipar elkezdte gyártani az olcsó, tetszetős, hasítékbőrből készült cipőket, s tavaly indult meg a poliészterrel lakkozott bútorok gyártása. — A választékbővítés helyes volt, de mértékéről sok helyen azért lehetne vitatkozni, voltak bizonyos túlzások is — jegyezte mega miniszternő. Ezután elmondotta, hogy a könnyűipar egy év alatt 7,4 százalékkal növelte össztermelését, 105,3 százalékra teljesítette 1959-es tervét, és 16 százalékkal túlteljesítette exporttervét. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a szép eredményt bizonyos fokig rontja, hogy a termelési terv túlteljesítése érdekében sok túlórát vettek igénybe. Az 1960. évi könnyűipari tervről szólva hangsúlyozta, hogy a fő célkitűzés a lakosság zavartalan áruellátásának biztosítása mellett a népgazdaság devizaegyenlegének, ezen belül is az egyenlegnek tőkés viszonylatban további javítása. Termelési feladat 1960-ra, 1959-hez képest 7,5 százalékkal kell növelni a termelést. Külön foglalkozott a beszámoló a termelékenység növelésének és a műszaki fejlesztésnek a kérdéseivel. A termelékenység növelésére tett állami intézkedésekhez kérte a párt és a szakszervezetek tevékeny támogatását. A műszaki fejlesztéssel összefüggő tennivalókat elemezve, a beszámoló hangoztatta: " A műszaki fejlesztés mércéje az, hogy mennyivel teszi gazdaságosabbá a termelést, miként növeli a termelőkapacitás kihasználását, milyen mértékben javítja a termékek minőségét, és nem utolsósorban a dolgozók munkakörülményeit. Emlékeztetett arra, hogy az anyagellátás, a beruházások, a műszaki fejlesztés ugyan rendkívül fontos tényezője a terv végrehajtásának, de a fő feltétel: az ember. Nagy Józsefné felhívta a figyelmet arra, hogy fokozottabban törődjenek az emberekkel, s rendszeresen ellenőrizzék a Könnyűipari Minisztérium legutóbbi kollégiumi ülésén hozott határozat végrehajtását. (A határozat szerint 1965-ig a könnyűiparban fel kell számolni a nehéz fizikai munkát és az egészségre különösen ártalmas munkahelyeket.) Szó volt még a beszámolóban az 1959-re szóló nyereségrészesedésről, amely előzetes számítások szerint a könnyűiparban átlagosan 10— 12 napi munkabérnek megfelelő összeg lesz. Az idén közel egymilliárd forintot költenek beruházásokra, 20 százalékkal többet, mint tavaly. Az új létesítményeket nem elsősorban Budapestre, hanem vidékre tervezik, hogy segítsék az ország kevésbé iparosodott területeinek fejlődését. Nagy Józsefné beszámolójának vitájára ma kerül sor az iparáganként összehívott igazgatói értekezleteken. (köves) Kedden hajnalban befejezték munkájukat a cukorgyárak 263 ezer vagon répát dolgoztak fel • Három és félszer annyi cukor, mint 1938-ban Megkezdődött a felkészülés az új idényre Kedden hajnalban fújt utolsót a cukorgyárak gőzdudája. A cementfalú, óriás mosókádakból elfogyott a répa. A gyárak mindegyike leadta jelentését: befejeztük a munkát, a gépeket leállítottuk. Az Élelmezésügyi Minisztérium cukoripari igazgatóságán hozzáláttak »nyugtázni« a januárba nyúló, hosszú idény eredményeit. Nagy Lászlót, az igazgatóság vezetőjét kértük meg, hogy tájékoztassa a Népszava olvasóit: mit végeztek a gyárak, hogyan birkóztak meg a feladatokkal. — Ebben az idényben »cukorrekordot« állítottunk. Meszsze túlszárnyaltuk az eddigi legjobb esztendő eredményeit. A felszabadulás óta 1953-ban takarította be az ország a legnagyobb cukorrépatermést. Most 263 ezer vagon répát kellett feldolgozni, ötezer vagon cukorral múltuk felül az 1953-as év termelését. Gyárainkban ilyen nagy tempójú és hosszú ideig tartó cukorgyártásra még nem volt példa. Évről évre korszerűsödő és automatizálódó üzemeink azonban derekasan helytálltak. Csupán a januári »finis« ideje alatt fordult elő néhány apróbb hiba, ami nem csoda, hiszen a napi 150—160 vagon répa feldolgozására méretezett gyárak az idén 200— 250 vagonnal »fogyasztottak«. _ Három és félszer annyi cukrot állítottunk elő, mint 1938-ban. Különösen a szerencsi, a sarkadi és a mezőhegyesi gyárak munkája érdemel elismerést. De kitűnőre vizsgázott az egész magyar cukoripar. Nagyszerűen beváltak az új gépi berendezések, elsősorban adiffúzió, ami a folyamatos cukorkioldást biztosítja. — Gyáraink késedelem nélkül megkezdik a felkészülést a következő szezonra. Máris szerelik a gépeket, kicserélik az elhasználódott alkatrészeket. Sok új gépet vásárolunk, új szűrőberendezéseket és centrifugákat helyezünk üzembe, kazánokat és raktárakat építünk. (k.) Alig múlt egy hónapja — a hatalmas szovjet köztársaság, Ukrajna városai és községei magyar daltól, muzsikától, kultúránk más alkotásainak hangjától voltak hangosak. Magyar művészeknek és műveknek tapsoltak ukrán barátaink — olyan szívből, hogy szinte a hangja ide hallott, a jó híre meg mindenhogyan. Ukrajna népe azóta többet tud rólunk, szívébe zárt még melegebben, mint egy hónappal ezelőttig tette. Olyan szívbéli barátsággal szeretnénk válaszolni, amilyennek alkotásaink és alkotóink örvendettek decemberben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban. Most rajtunk a sor — mi akarjuk megismerni az eddiginél is jobban barátainkat. Az igény, a várakozás nagy — a mércét éppen ukrán barátaink tették Szeretettel köszöntjül ukrán barátainkat rendkívül magasra. Mert azért nem ma, az ukrán kultúra ünnepségsorozatának induló napján kezdődik ismeretségünk.. Nem véletlenül írtuk ötödik éve, Szovjet-Ukrajna akkori magyarországi ünnepi hete alkalmából: nem felejtjük egyhamar. Ma is ezrek és ezrek emlékeznek M. Sz. Griskóra, a Kijevi Állami Opera és A. J. Jarovszkajára, a Lvovi Állami Opera kimagasló művészére, akik a szabadság és a hazaszeretet gyönyörű művében, az Igor hercegben ragadták el közönségünket. S hét évvel ezelőttre is jól emlékszünk, az utóbbi évek kimagasló filmjeinek egyikére, a .»Széttört bilincsekére, a halhatatlan ukrán költő, Tarász Sevcsenko megrendítő életfilmjére, amely szinte Ukrajna himnuszaként él tovább bennünk azóta is. Szeretettel, a szépnek, a biztos élménynek szóló igénynyel várjuk hát kedves ukrán barátainkat, mondanivalójukat, alkotásaikat, művészetüket. Egyforma szeretettel várjuk a zeneszerzőt, az írót, a kohászt, a szocialista munka hőseit, s a sok előadóművészt. Várjuk »Lileá«-t, Ukrajna földjének filmképekben, táncmozgásban megelevenedő gyönyörű legendáját — várjuk az ukrán kultúra magyarországi ünnepségsorozatának minden nevezetes eseményét. (r. a.) ÚJFAJTA FŰTŐKÉSZÜLÉKEKET gyárt a Fővárosi Készülékgyártó Vállalat. 1958-ban 37 793, 1959-ben 52 98 Gáziva, i»D»-ven a* »96 gázkészüléket (tűzhelyet, főzet és falifűtőt) juttatott a fogyasztókhoz. Ez a mennyiség 1960-ban az 1958. évi kétszeresére emelkedik. A vállalat újfajta fűtőkészülékeket is gyárt. Az 1003 kalóriás kerámialapkás infrahősugárzók sorozatgyártását már megkezdte, a nagyobb teljesítményű 2500, valamint 5000 kalóriás infrahősugárzók sorozatgyártására ez év második negyedében kerül sor. Az infrahősugárzó lényege, hogy nem kell a közbeeső levegőréteget felmelegítenie, hanem a napsugarakhoz hasonlóan közvetlenül hősugárzással melegít. Képünkön: A falikaros infrahősugárzó a kisebb helyiségeket látja el meleggel (MTI Fotó : Marosi László felvétele) Szépség, ízlés, tudás A kis esztergagépből egyetlen alkatrész sem hiányzik: pontos és hű mása óriási testvérének, amely túl a kapun a gépgyárban most is szaporán falja a forgácsot. Csak éppen kicsi és kecses — fiatal, mint alkotója, aki szerény mosollyal simogatja tekintetével a »művet«. Mert az a mű, mint minden társa, amely most itt áll a Csepel Vas- és Fémmű műszaki klubjában, a »Szakma ifjú mesterei« kiállításon. Alkotóik ifjú szakmunkások, s most némi lámpalázzal figyelik a közönség vizsgáló pillantásait. Vizsga ez is legszebb alkotásaik, szerzett tudásuk ezer formát öltött ötlete vizsgázik sok ezer csepeli munkástárs és persze, a többi más látogató előtt is. Juhász Feri keze munkáját dicséri a bűvös kocka, a golyóscsapágy-gyáriak pedig csarnokuk kicsinyített másá(Gonda György felvételeival rukkoltak ki: az ügyes Zois épületből szünet nélkül gördül-} nek ki a csapágygolyók. S a többi alkotás: a kerékpár, mo-} torkerékpár, ezernyi gépalkat-} rész és szerszám, finoman ki-} munkált fém díszdoboz — egy } aránt sokat mond a kiállítás látogatóinak. Két éve indul-} tak el ezek a fiatalok, hogy} mestereivé váljanak szakmá-} juknak, számuk ma már a két} ezret is meghaladja. } Céljukról szólva, Dudás Ede« ifjúmunkás megjegyzi: »Nem akarunk lemaradni az idő-} sebb szakmunkások mögött.} Szeretnénk bebizonyítani, hogy a magyar szakmunkás igazán szépet, mesterit tud alkotni.« Telik a látogatókönyv, jön- nek sorra a csepeliek — mun- kások, háziasszonyok, kollégák és persze, vetélytársak is. Szépség, ízlés és tudás — ez jellemzi a csepeli ifjúmunká-sok kiállítását, amely — remélhetőleg — még sok-sok« követőre talál. V. M. Király László géplakatos, a szakma ifjú mestere, maga készítette működő esztergapad-modelljével. Világszerte tovább tart a rendkívüli időjárás Helyi viharok a Dunántúlon — 75 centiméteres hó Észak-Amerikában — 131 halálos áldozatot követelt a vihar Japánban — Hőhullámtól szenved Argentina földi utakon ekézéssel kellett az útszegélyre tolni a havat. Kisebb szélviharok dúltak Szabolcs és Borsod megyében is. Kedd délutánra azonban a legtöbb utat járhatóvá tették. Hétfőn gyermekéletért folyó hősies küzdelem színhelye volt a Zsófiapuszta és Szentgál közzötti útszakasz. Egy ajlí® mentőkocsit hároméves kisfiút szállított kórházba. A hirtelen kerekedett szélvihar azonban olyan havat kavart az útra, hogy a kocsit valósággal betemette. A visszafordulás is lehetetlenné vált. A gépkocsivezető üresjáratban üzemeltette a motort, hogy biztosítsa a meleget a beteg gyermeknek. Fogatos szánok és hómarógépek nagy erőfeszítéssel mentették ki a betegszállító kocsit és vontatták vissza az állami gazdaságba, ahonnan aztán lófogató szán indult útnak a kis beteggel. A távolsági autóbuszok nagy része kedden csak kerülőkkel közlekedhetett. A hóeltakarítás valamennyi járhatatlan úton folyik. Észak-Amerikából, a Távol- Keletről, valamint Európa délnyugati térségéből hatalmas viharokat, Dél-Amerikából pedig tikkasztó hőhullámot jelentenek a hírügynökségek. Az Egyesült Államok nagy részén hóvihar pusztít. Helyenként 75 centiméter vastag a hótakaró és a 30 fokos hideg sok városban megbénította az életet. Japánban a viharnak szombaton és vasárnap 131 halálos áldozata volt. A görög tengerészeti minisztérium megtiltotta a kereskedelmi hajók forgalmát. A hófúvások miatt egész Szerbiában megszűnt a gépkocsi forgalom. Délnyugat-Afrikában viszont — mint az AP jelenti — emberemlékezet óta nem volt ilyen szárazság. Argentínát már nyolcadik napja sújtja a tikkasztó hőhullám. Vasárnap a fővárosból másfélmillió ember menekült a hőség elől a tengerpartra. (MTI) * A Meteorológiai Intézet jelenti: északnyugaton kisebb havazások. Várható időjárás szerda estig, az ország délkeleti felében gyengén felhős, párás, helyenként ködös idő. Északnyugaton felhőátvonulások, helyenként kisebb havazással, havas esővel, ónos esővel, várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán délkeleten mínusz 2—mínusz 6, északnyugaton 0—plusz 4 fok között. A szeszélyes tél változatlanul sok munkát ad országszerte a közlekedés dolgozóinak. Hétfőről keddre virradó éjjel újabb hóakadályokat hordott össze a szél az országutakon. A Dunántúlon sok helyütt valóságos hófalakat formált, az al-