Népszava, 1960. szeptember (88. évfolyam, 207–232. szám)
1960-09-17 / 221. szám
Tovább bonyolódik a kongói helyzet Ellentmondó hírek Lumumba és Mobutu hollétéről Leopoldville és a külvilág között megszakadt a kapcsolat, és csak nagy fennakadással érkeznek értesülések a kongói eseményekről. Mint hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a helyzet a Kongói Köztársaságban és különösen magában Leopoldvilleben bonyolultabbá vált a különböző csoportosulások tevékenysége következtében. E csoportok közül több a gyarmatosító körök politikáját támogatja. A fentiek következtében a Leopoldville-ből érkező jelentések igen ellentmondóak, gyakran találgatásokra és feltevésekre épülnek, nem tükrözik vissza az ország igazi politikai erőviszonyait, sem a tényleges helyzetet. A VPI hírügynökség jelentése szerint pénteken . UVM- veres kongói katonák vették körül a parlament épületét és nem engedték be sem a képviselőket, sem a szenátorokat. A tudósító feltevése szerint ezek a katonák talán Mobutu ezredes utasítására jártak el, aki — mint ismeretes — a minap kijelentette, hogy kezébe szándékozik venni a hatalmat Kongóban. A parlament azon tagjai — folytatódik a VPJ fenti tudósításai, akiket a katonák nem engedtek be a parlament épületébe, egy közeli parkban gyűltek össze, és heves vitát folytattak. Egyesek azt állították, hogy Kaszavubu hívta össze a parlamentet, mások azt a feltevésüket hangoztatták, hogy azért hívták össze a parlament tagjait, mert eléjük akarták terjeszteni annak a bizottságnak a jelentését, amelyre a Lumumba és Kaszavubu közötti megbékélés megteremtését bízták. Ismét mások szerint a parlamenti képviselőknek az lenne a feladatuk, hogy megerősítsék azt az alkotmánymódosítást, amelynek alapján véglegesen el lehetne távolítani Kaszavubut. Ellentmondó jelentések érkeznek Lumumba miniszterelnök tartózkodási helyéről is. Lumumba szeptember 15-én reggel a XI. Lipót nevét viselő kongói katonai táborba érkezett, ahol a ghanai ENSZ-csapatok védelme alatt állt. A UPI tudósítójának értesülése szerint Lumumba elhagyta a tábort és most leopoldville-i állandó rezidenciájában tartózkodik, a kormányhű kongói katonák, valamint a ghanai ENSZ-csapategységek védelme alatt. Nincs semmiféle jelentés arról, hol tartózkodik Mobutu ezredes, a hírhedt puccs megszervezője, akinek letartóztatását jelentette be csütörtökön a kongói kormány szóvivője. Mint az AEP elisabethville-i tudósítója jelenti, Csembe Kaminából érkezett csendőrei Luena város pályaudvarán rálőttek a Balu-Bakat ellenzéki párt szervezte tüntetés részvevőire. Negyven embert megöltek. Az NDK kormányának javaslata a két német állam általános és teljes leszereléséről Az NDK állandó genfi képviselője szeptember 15-én Hammarskjöldhöz való továbbítás céljából átnyújtotta az ENSZ európai tagozata ideiglenes vezetőjének Otto Grotewohl levelét és az NDK kormányának leszerelési tárgyú emlékiratát. A levél rámutat, hogy az NDK kormánya szükségesnek tartja, hogy az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán, az általános és teljes leszerelés vitájában az NDK kormányának képviselője is véleményt nyilváníthasson a németországi leszerelésről. A német miniszterelnök kéri levelében az ENSZ főtitkárát, segítse elő az NDK kormányának megfelelő meghívását. A levélhez mellékelt emlékirat utal Nyugat-Németország teljes militarizálására és atomfelfegyverzésére, majd megállapítja, hogy égető szükség van Németország leszerelésére. Az NDK kormánya háromszakaszos tervet terjeszt elő a két német állam általános és teljes leszerelésére. Az NDK kormánya az első szakaszra (1960—1961) javasolja, hogy mindkét német állam mondjon le az erőszak alkalmazásáról egymással és harmadik állammal szemben. Mindkét német állam utasítja el az atomfegyverkezést, határozza el, hogy nem vásárol vegyi- és baktériumfegyvert, valamint nem kapcsolódik bele ilyen fegyverek külföldi kipróbálásába. Az NDK kormányának javaslata szerint Ugyancsak az első szakaszban kötnék meg a békeszerződést a két német állammal és tennék Nyugat- Berlint demilitarizált szabad várossá. E célból a Hitler-ellenes koalíció tagállamai békeértekezletet hívnak össze, amelyen a két német állam képviselői is részt vesznek. A második szakaszban (1962) mindkét német állam csökkenti fegyveres erőit és fegyverzetét. Lemond a hadkötelezettségről, Nyugat-Németországban érvénytelenítik az általános hadkötelezettségről szóló törvényt. A potsdami egyezményt aláíró négy állam a békeszerződés alapján megállapodik a két német állammal az összes idegen csapatok kivonásáról, valamint összes támaszpontjaik és raktáraik megszüntetéséről,ugyanehzen a szakaszban elpusztítják a német fegyveres erők birtokában levő rakétafegyvereket. Az NDK kormánya javasolja, hogy a harmadik szakaszban (1963—1964) végérvényesen oszlassák fel a két német állam haderőit és teljesen semmisítsék meg a fegyvereket, a hadianyagkészleteket és a katonai felszereléseket. Mindkét német államban oszlassák fel a katonai jellegű minisztériumokat, a vezérkarokat, a katonaiskolákat. Ugyanebben a szakaszban lépjen ki a két német állam a NATO-ból, illetve a Varsói Szerződésből. Jelentse be semlegességét, amelyet a Hitlerellenes koalíció vezető hatalmai vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete szavatolhatnának. A javasolt intézkedések ellenőrzésére az emlékirat egy ellenőrző szerv felállítását indítványozza, amelyet paritásos alapon létesítenének az NDK Népi Kamarája és Nyugatnémet Szövetségi Gyűlés képviselőiből, valamint szakszervezetek és más demokratikus szervezetek képviselőiből. Az NDK kormánya hangsúlyozza, hogy Németország újraegyesítése maga a német nép és a két német állam neve. Az egyesítés azonban előfeltételezi a leszerelést és a békeszerződés megkötését mindkét német állammal. »■Nem múlik el nap, hogy a posta ne hozna valamilyen nyomtatványt, amelyben arra figyelmeztetik az amerikai polgárt, hogy ,Nemzeti Kutyahét’ van, vagy ,Virág-nap’, ,Tűzoltók hete’, ,Apák, Anyák Napja’, ,Valentin-day’. A legnagyobb őrület a ,National Hot Dog Month’. Erre a célra júliust áldozzák fel és Amerika népét azzal kínozzák, hogy fogyasszon több virslit. Mi lenne, ha egyszer az év ötvenkét hetében békén hagynák az amerikai polgárt, ha egy hetet adnának, amely nem kötelez semmire! Ha egyszer egy héten nem csöngetnének be az ajtón a szemfüles ügynökök, könyöradomány-gyűjtők, háztartási tanácsadók, vándorlelki klinikusok? Ez lenne az igazi jó hét az amerikai dolgozók számára« — panaszkodik az Amerikai Magyar Népszava című clevelandi újság. A Nemzeti Kutyahétről és a Virsli-Hónapról szóló bánatos megemlékezések mellett rendkívül túlságos az a vita is, amelyet Magyarországon régóta elfeledett kísértet-figurák vívnak egymással. Ki emlékszik még például Nagy Ferencre, a szökött miniszterelnökre? Nyilván nagyon kevesen. Nagy Ferenc az Amerikai Magyar Népszavában ír cikket, s a Cleveland-ben megjelenő Az Újság alaposan félreveri. »Nagy Ferenc ne az amerikai magyarok előtt magyarul panaszkodjon, hanem bírálatát vigye az amerikai illetékesek elé. Megértjük, hogy nehéz lemondani a szereplésről — írja a lap, s hozzáteszi : — Nagy Ferenc jobban tenné, ha hallgatna!« A másik szökött politikus, Pfeiffer Zoltán, keserű episztolában számol be arról, hogy a disszidensek marakodnak. »Az emigrációban két azonos nevű«szabadságharcos» szervezet működik... A külföldi közvéleményben rossz hatást kelt ez a viszály... A két egyesület versengése már a tagság körében is tért hódított« *— panaszkodik Pfeiffer. Úgy látszik különben, hogy a hangzatos ígéretekkel Nyugatra csábított magyarok jó része unja már a disszidens csoportocskák egymásközti viszálykodását. Legalábbis erre mutat a Katolikus Magyarok Vasárnapja című Youngstown-ban megjelenő közlöny búskomor cikke. -Az emigrációban a többség korszerűtlen fegyvernek tartja a szervezkedés gondolatit. . . Feleslegesnek tartják, hogy felvonulásokon, piknikeken vegyenek részt.« Egy másik emigráns lapocska az amerikai elnökválasztási küzdelembe is bevonja a disszidens marakodást.HermanSzilárd, a Foreign Language Newspaper Service társtulajdonosa személyes ismerőse Kennedy szenátornak. Ez az ismeretség garancia arra, hogy az elnökjelöltnél zárt ajtóra találnak majd a magyar fasiszták. Kennedy számít Herman Szilárd munkájára a választási kampányban.« Ha már a választásnál tartunk, idézzünk egy »tragikus« hírt a Montevideóban megjelenő Tárogató című hírlapból.A montevideói magyar katolikus egyházközség rendkívüli közgyűlésén a tagság olyan vezetőséget választott, amely nem tetszett T.vukodi páternek, aki felrobbantotta az egyesületet. Az egyesület vagyonát eltüntette és székházit átjátszotta az uruguayi egyház kezére. Szégyenfoltja a magyar kolóniának, hogy külső hatalmak közbenjárását kellett kérni a páter elhelyezésére.Szégyenfolt-Ügyben panaszkodik az Ember (megjelenik New Yorkban) is.Marschalkó Lajos (háborús bűnös nyilas újságíró, jelenleg Amerikában lapszerkesztő. — A szerk.) egy éve jósolgatja, hogy Amerika lesz az antiszemitizmus nagy győzelmének legközelebbi színhelye. Tény az, hogy a washingtoni kormánypolitikusok úgy leveleznek a nyilasok New York-i lapjával, mintha tisztességes emberi szellemű újság volna. Az Amerikai Magyar Szövetség New York-i osztályát elfoglalták a nyilasok. A Szabad Európa által fenntartott magyar bizottság vezetőségében is ott díszelegnek a Vidovich—lakóféle Szálasi-figurák, akiket a Free Europe tart el.« És megjelenik az emigráns sajtóban Fábián Béla neve is. (Fábián Béla Budapesten hitközségi politikus volt és az elmúlt esztendőkben sürgősen áttért a katolikus hitre, mégpedig úgy, hogy megfelelő keresztapát választott. A keresztapa Spellman bíboros volt. — A szerk.) Vajon kivel folytatott beszélgetést Fábián Béla? Nem mással, mint Adenauerral! »Adenauer szerint a szovjetellenes tájékoztatás és propaganda nem kielégítő« — hirdeti Fábián Béla az Amerikai Magyar Népszavában és azt javasolja, hogy az afrikai országokban Adenauer ötlete alapján a NATO főtitkárát bízzák meg a szovjetellenes propaganda irányításával. Végül egy valódi üzleti hír a Torontóban megjelenő Kanadai Magyarság című lapból.A New Yorkban 1955-ben létesült Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat elhatározta, hogy megteremti az idegenben elhalt magyarok sírjainak központi nyilvántartását. Felszólítanak minden magyart, hogy az elhunytak életének utolsó éveit jellemző eseményeket közöljék a társulattal.« Ez az a dolog, amit valaha amolyan pesti nyelven úgy neveztek, hogy »hakni«. Legnagyobb meglepetésünkre a szöveg végén nem közölte a hosszú nevű vállalkozás főigazgatója, hogy a »sírnyilvántartási albumban« való közlés árát milyen úton kell beküldeni a New York-i pénztárba. S a disszidens lapocskák azt sem közlik, ki fizeti őket. Merthogy miért kapják a pénzt, azt elárulja dühös, konok gyűlölködésük a dolgozók Magyarországa ellen... (*) A „Nemzeti Kutyahéttől" Pfeiffer Zoltánig és Fábián Béláig... Miről írnak a disszidensek lapjai 1960. szeptember 1. Segítséget Lumumbának követelt az afro-ázsiai szolidaritási tanács Az afro-ázsiai szolidaritási tanács állandó titkársága a kongói helyzetről közölt csütörtöki nyilatkozatában mély sajnálkozását fejezi ki az ENSZ-főtitkár jogtalan cselekedetei és a kongói ügyekbe való ENSZ-beavatkozás miatt. Az állandó titkárság kijelenti, hogy támogatja Lumumba miniszterelnöknek népe érdekében és hazája védelmében tett erőfeszítéseit és felhív minden ázsiai és afrikai országot, adjon pozitív választ Lumumba katonai és egyéb segítséget kérő üzenetére. Az Egyesült Államok rendkívül nehéz helyzetben lesz az ENSZ közgyűlésén Amerikát saábutcába juttatja mostani vexetísinek felelőtlen politikája — állapítja meg Walter Lippmann Találgatások Macmillan és de Gaulle esetleges IVek York-i utazása körül «■Annak arányában, ahogyan a »Baltika« egymás után hagyja maga mögött a mérföldeket New York felé vezető történelmi jelentőségű útján, az amerikai fővárosban fokozódik a bizonytalanság és a csüggedés« — írja a TASZSZ tudósítója. Washingtonban az a vélemény, hogy az ENSZ közgyűlésének szeptember 16-án megnyíló XV. ülésszaka rendkívül sötét kilátásokat tartogat az Egyesült Államok számára Az amerikai sajtó véleménye szerint e hangulat fő oka az, hogy az Egyesült Államoknak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontja és az amerikai diplomácia e téren tett legutóbbi lépései, nem is szólva az amerikai felderítő szolgálatnak a békét fenyegető és nemrég leleplezett tüzelmeiről, rendkívül nehéz helyzetbe hozták az Egyesült Államokat. Walter Lippmann, ismert amerikai publicista, aNew York Herald Tribune-ban csütörtökön megjelent cikkében azon sajnálkozik, hogy a közgyűlésen megvitatásra kerülő nemzetközi kérdésekben a szovjet álláspontot konkrét tények támasztják alá, nem úgy, mint az Egyesült Államokét. A szovjet álláspont érthető és vonzó számos ENSZ-tagállam számára és ezeknek az államoknak a száma sokkal nagyobb, mint azelőtt. Különösen vonzó a szovjet álláspont az új afrikai államok előtt. Lippmann cikkét nyugtalanság hatja át amiatt, hogy az Egyesült Államokat zsákutcába juttatta mostani vezetőinek felelőtlen külpolitikája. Ma már tökéletesen világos, hogy teljesen és végleg kudarcot vallottak az amerikai kormánykörök elkeseredett kísérletei, amelyek arra irányultak, hogy Hruscsovon és a népi demokratikus országok vezetőin kívül az ENSZ közgyűlésén ne vegyenek részt más kormányfők. A Washington Post diplomáciai szemleírója ezzel kapcsolatban meg is jegyzi, hogy meghiúsultak az amerikai külügyminisztériumnak azon reményei, hogy a közgyűlés közelgő ülésszaka szokásos és mindennapi jellegű lesz. A Washington Post and Times Herald csütörtöki vezércikkében kikerülhetetlennek és kívánatosnak tartja, hogy a népi Kínát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A New Statesman című angol hetilap szerint az ENSZ- közgyűlés XV. ülésszaka a háború utáni történelem fontos mérföldköve lesz, mert jelzi az erőviszonyok megváltozását az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az angol lapok egyöntetűen elismerik, hogy a Nyugatnak nincsenek "építő javaslatai", amelyeket előterjeszthetne az ENSZ-ben. A Daily Express washingtoni tudósítójának találó megjegyzése szerintEisenhower ugyan konkrét javaslatok előterjesztését ígérte, de előzőleg meg kell találnia ezeket a javaslatokat«. A konzervatív Daily Telegraph is elismeri, a nyugati hatalmaknak nincs semmilyen tervük. Ezért az amerikai és az angol kormányfő olyan helyzetbe került, hogy »a világszervezetben való megjelenésük csak az utolsó pillanatban saját tekintélyük megmentésére tett kísérletnek tekinthető. NÉPSZAVA Hruscsov távirata a Harvard-egyetem diákfórumához Mint nyugati hírügynökségek jelentik, a Massachusetts állambeli Cambridge-ből, a Harvard Egyetem jogi karának diákfóruma táviratban azzal a kéréssel fordult Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz, hogy amerikai tartózkodása alkalmával mondjon beszédet az egyetem hallgatói előtt. Az AP tudósítása szerint a szovjet kormányfő csütörtökön a Baltika fedélzetéről táviratban válaszolt. Közölte, hogy nem tehet eleget a meghívásnak, mert az amerikai külügyminisztérium Manhattan körzetére korlátozta mozgási szabadságát, és így megfosztotta annak lehetőségétől, hogy éljen az Egyesült Államoknak, mint demokratikus országnak szabadságjogaival. Az AP úgy értesül, hogy Fidel Castro kubai miniszterelnök 60 tagú kíséretével vasárnap délután érkezik kubai repülőgépen New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyűlés ülésszakán. De Gaulle tábornok mégis elmenne New Yorkba, ha nem is az ENSZ közgyűlésére?. . A köztársasági elnök környezetéhez közelálló párizsi Combat új formában veti fel a kérdést. A lap szerint jólértesült körökben ezt mondják: ha Hruscsov állásfoglalása révén a négy nagyhatalom jelenlegi viszonya módosulna, akkor de Gaulle tábornok ismét megvizsgálná, célszerű lenne-e New Yorkba utaznia. Azt azonban mindenképpen kizártnak tartják párizsi hivatalos körökben, hogy a francia elnök megjelenjék az ENSZ-ben. A francia főváros politikai megfigyelői azon a véleményen vannak, hogy de Gaulle tábornokot korábbi merev álláspontjának megváltoztatására Macmillan valószínű New York-i utazásának híre és az ennek nyomán — egyelőre még kérdőjelesen — kirajzolódó hármascsúcstalálkozó« lehetősége késztette. A Daily Herald politikai tudósítója szerint az angol kormány csütörtökön úgy döntött, hogy Lord Home külügyminiszter repüljön Washingtonba és kérjen Hertertől részletes felvilágosítást arról, milyen javaslatokat terjeszt Eisenhower a közgyűlés elé. Visszatérte után tájékoztassa Macmillant utazása eredményéről és a miniszterelnök majd ennek alapján dönti el, hogy megjelenjen-e a közgyűlésen A nyugatnémet tőzsdéken az elmúlt napokban feltűnő módon zuhant az értékpapírok árfolyama. Ez az irányzat a csütörtöki napon kiterjedt az értékpapírpiac valamennyi területére, és egyes árfolyamok 15—20 ponttal is veszítettek értékükből. A nyugatnémet üzleti életet nyugtalansággal töltik el a legutóbbi események, a kongói helyzet, valamint a népi demokratikus országok küldötteinek részvétele az ENSZ közgyűlésén. A LEWP határozata a békeharc feladatairól A lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 6. plénuma miután meghallgatta Wladyslaw Gomulka beszámolóját a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek bukaresti találkozójáról, határozatban nyilvánította ki, hogy helyesli a LEMP küldöttségének álláspontját és a találkozóról kiadott közös közleményt. Az utóbbi három év eseményei — mutat rá a határozat — a kommunista és munkáspártoknak az imperializmus és a háború ellen a békéért, a népek szabadságáért és a szocializmusért vívott harca teljesem alátámaszotta a moszkvai deklaráció és a békekiáltvány elveit, amelyek az SZKP döntő jelentőségű határozataiból, a marizmus-leninizmus elméletének korunkra vonatkoztatott, alkotó alkalmazásából következnek. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága szolidaritást vállal a kommunista és munkáspártok nyilatkozatával és hangsúlyozza: a népi Lengyelország együtt az egész szocialista táborral, a jövőben is következetesen folytatja a békés együttélés politikáját, segíti a szocialista tábor erejének és nemzetközi tekintélyének növekedését, erősíti testvéri kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. Ho Si Minh és Sekou Touré tárgyalásai Péntek reggel Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke tárgyalt Sekou Touréval, a Guineai Köztársaság elnökével. A szívélyesség és a testvéri barátság légkörében folytatott megbeszéléseken a két fél kicserélte nézeteit a mindkettőjüket érdeklő kérdésekben. 5