Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Izé ÜDVÖZÖLJÜK A TESTVÉRI CSEHSZLOVÁK NÉP KÜLDÖTTEIT! ZPRAVÍME ZÁSTUPCE BRATRSKÉHO CESKOSLOVENSKÉHO LIDU! Világ k­oletársai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM­ÁRA 1 FORINT 1964. SZEPTEMBER 27. VASÁRNAP M 'web . BARÁTOK KÖSZÖNTÉSE H­olnap, hétfőn érkezik hazánkba a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amelyet Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke vezet. Már jól bevált szokás, hogy a szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, és tárgyalnak orszá­gaik kapcsolatairól, azok fejlesztésének lehetőségeiről, a nemzetközi helyzetről, s mindazokról a közös ér­dekű problémákról, amelyek egyaránt érintik mind­két felet Ezeknek az értékes baráti találkozóknak, megbeszéléseknek a sorába tartozik a csehszlovák párt- és kormányküldöttség holnap kezdődő látoga­tása is. A most sorra kerülő látogatást megelőzően 1961 februárjában láttuk vendégül csehszlovák bará­tainkat, Kádár János pedig 1963 októberében talál­kozott csehszlovák vezetőkkel. A találkozások alkal­mával folytatott eszmecseréken tapasztalt elvi azo­nosság, valamint a gyakorlati eredmények tovább erősítették a két szomszédos ország barátságát, együtt­működését. Bizonyosak vagyunk abban, hogy Antonin Novotny elvtárs és a csehszlovák párt- és kormány­­küldöttség látogatása további lendületet ad kapcso­lataink fejlődésének, tovább erősíti barátságunkat. V­ENDÉGEINK SZEMÉLYÉBEN egy olyan ország képviselőit köszöntjük, amelynek népe odaadó, szorgos munkával nemcsak Európa, hanem a vi­lág első ipari országainak sorába emelte fel hazá­ját. Csehszlovákia ma ipari potenciál tekintetében a szocialista világrendszerben a Szovjetunió után a má­sodik helyet foglalja el. S noha az elmúlt néhány év során jelentkeztek átmeneti nehézségek a csehszlovák népgazdaságban, ezeket leküzdötték, s a fejlődés a tervteljesítési számokból kitűnően továbbra is felfelé tart A csehszlovák népgazdaság sokoldalú fejlődésé­ben természetesen részes a többi szocialista ország is — köztük hazánk. Most már csaknem két évtizedes zavartalan együttműködés alapján állapíthatjuk meg, hogy kapcsolataink rendkívül gyümölcsözőek. Nem­csak árucsere-forgalmunk évről évre növekvő volu­mene, hanem a népgazdaság több ágában létrehozott közös vállalkozás hasznára vált országainknak. A jövendő ilyen vonatkozású terveiből pedig egyet eme­lünk ki: a Dunai Erőmű közös felépítését. E­gyüttműködésünk indítéka nem egysze­rűen a szomszédság, vagy a gazdasági hasznosság volt Ennél mélyebben gyökerezik: a két ország társadalmi rendjének azonosságában, amely a marxista-leninista eszmei alapokon nyugszik. Ez tette lehetővé azt, hogy felszámoljuk a múlt terhes örökségét, az uralkodó osztályok által szított nemzeti ellentéteket, s elinduljunk az igazi szocialista testvéri­ség útján. Ehhez járult hozzá az is, hogy az orszá­gaink közti turistaforgalmat megkönnyítő rendelkezé­sek egymás népeinek, kultúrájának alaposabb megis­merésével szintén elősegítették kapcsolataink, barát­ságunk erősödését. " Z ESZMEI AZONOSSÁG külpolitikánk vonatko­zásában is megnyilvánul. Egyaránt arra törek­szünk, hogy a nemzetközi életben a békés egymás mellett élés elvei érvényesüljenek, hogy az egész emberiség érdekében valósuljon meg az általános és teljes leszerelés. S mint európai országoknak, közvet­len érdekünk, hogy ne kapjon újból erőre a német re­­vansizmus és militarizmus. Egységesen foglalunk ál­lást csehszlovák barátainkkal az olyan kísérletek ellen is, amelyek a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom egységének megbontására irányul­nak. A FELSOROLÁS természetesen nem érzékeltet­heti teljességében a magyar—csehszlovák kapcso­latokat Erre egy cikk keretében nem is lehet vállalkozni. Mindenképpen meg kell emlékezni azonban 1949. április 16-ról, amikor sor került orszá­gaink barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezményének aláírására. Ez a nap teme­tője volt a múltnak, amelyre az elnyomók a mester­ségesen megteremtett gyanakvás légkörét borították, hogy ennek felhasználásával folytathassák uszító so­viniszta politikájukat. Ezt a politikát azonban elsö­pörte országaink felszabadulása, s az ezt követő időkben megbonthatatlan, testvéri, szocialista barát­sággá fejlődött népeink barátsága. " ORRO SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK a holnap hazánkba érkező csehszlovák párt- és kormány­­küldöttséget, Antonin Novotny elvtársat, a kül­döttség vezetőjét. Szeretnénk, ha itt-tartózkodá­­suk során mindenhol és mindig éreznék azt a tisztele­tet és megbecsülést, amelyet népünk tanúsít a szom­szédos szocialista ország népe és vezetői iránt. Kíván­juk, hogy látogatásuk eredményes legyen, erősödjék még tovább az országainkat eltéphetetlen szálakkal összekötő testvéri barátság. Kiprianu ciprusi külügyminiszter Moszkvába érkezett Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság külügyminisz­tere Moszkvába érkezett. Firjubin, szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a ciprusi kormányküldöttség Moszkvában tartózkodó tagja, Ciprus moszkvai nagykövete és más hivata­los személyiségek fogadták Kiprianut, a seremetyevói repülőtéren. A Biztonsági Tanács, mi­után döntött a ciprusi ENSZ-csapatok megbízatá­sának meghosszabbításá­ról, meghallgatta U Thant felszólalását. A főtitkár bejelentette, hogy a török és a ciprusi kormány kö­zött megállapodás jött lét­re a szigeten állomásozó török egységek egyharma­­dának más török egységek által történő felváltásáról. A ciprusi közvetítővé ki­­nevezett Galo Plaza Lasso helyébe Carlos Alfredo Bernardest, Brazília volt ENSZ-képviselőjét nevez­te ki U Thant ciprusi sze­mélyes képviselőjeként. U Thant közölte, hogy Kiprianu ciprusi külügy­miniszter hozzájárult a vi­lágszervezeti erők összeté­telének változatlanul ha­gyásához. A főtitkár ezután ismer­tette azt a megállapodást, amelynek értelmében a jelenleg török reguláris egységek és ciprusi török fegyveresek ellenőrzése alatt álló nicosia—kyre­­niai országutat a világ­szervezeti erők felügyelete alá helyezik. U Thant végül bejelen­tette, megbízta Thimajja tábornokot, a világszerve­zeti erők parancsnokát, hogy a ciprusi kormánnyal és a ciprusi török közösség vezetőivel érintkezésbe lépve, vizsgálja meg annak lehetőségét, miként lehet­ne Makariosz elnök szep­tember 15-i javaslatai ér­telmében normalizálni a helyzetet Cipruson. Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszter Moszkvába érkezése előtt bejelentet­te, hogy kormánya kérte a ciprusi kérdésnek az őszi ENSZ-közgyűlés napi­rendjére tűzését. Morozov szovjet küldött, a Biztonsági Tanács e ha­vi elnöke ezután emlékez­tetett a szovjet kormány korábbi emlékiratára, amely leszögezi a ciprusi ENSZ-haderők műveletei­vel kapcsolatos szovjet el­vi álláspontot. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos ideológiai konferenciája A Magyar Szocialista Munkáspárt országos ideológiai konferenciája, amely csütörtökön kezdő­dött a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjá­ban, háromnapos tanács­kozás után szombat dél­ben befejezte munkáját. A konferencián részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesz­tője, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Központi Bizottság titkára, Ilku Pál, a Poli­tikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, valamint a Központi Bi­zottság több tagja. Ott voltak a tanácskozáson a párt-, a társadalmi szer­vezetek, a kulturális, tu­dományos és oktatási in­tézmények képviselői, köz­életi személyiségek, gaz­dasági vezetők, ipari és mezőgazdasági dolgozók. A vitában felszólalt Árvai Dezsőné, a Mátra­­gyöngye Termelőszövetke­zet párttitkára, dr. Bene­dikt Ottó akadémikus, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Bognár József egyetemi tanár, a Kultu­rális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke, Boldizsár Iván újságíró, Cseterki Lajos, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségé­nek elnöke, Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetsé­gének titkára, Dorkó Jó­zsef, a Heves megyei pártbizottság agitációs- és propagandaosztályának vezetője, dr. Elek Tibor egyetemi tanár, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsá­nak főtitkára, Friss Ist- Wirth Ádám filozófus,­ván, a Központi Bizott- A konferencia Szirmai­ság tagja, akadémikus, a István zárszavával ért Közgazdaságtuományi In­­véget. (MTI)­tézet igazgatója, Garai_________________________ Gábor költő, Gosztonyi János, a Központi Bizott­ság póttagja, a Központi Bizottság tudományos és közoktatási osztályának vezetője, Haynal Kornél, a Magyar Rádió és Tele­vízió elnökhelyettese, He­gedűs András, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Cso­portjának igazgatója, a Valóság főszerkesztője, Jánossy Lajos akadémi­kus, Karakas László, a Szaktanács titkára, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyet­tese, Köpeczi Béla, a Köz­ponti Bizottság kulturális osztályának vezetője, Lu­kács József, a Világosság főszerkesztője, dr. Ma­­róthy János, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívumának tu­dományos munkatársa, Mód Aladár egyetemi ta­nár, Nagy Richárd, a KISZ budapesti bizottsá­gának első titkára, Nóg­rádi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, dr. Orbán László, a Központi Bizottság tagja,a Köz­ponti Bizottság agitációs- és propagandaosztályának vezetője, dr. Pál Lénárd akadémiai levelező tag, egyetemi tanár, Pethő Ti­bor újságíró, Plesnivy Károly, a Magyar Képző­művészek Szövetségének főtitkára, Rapai Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Baranya megyei párt­­bizottság első titkára, Sik­lós János, a Csongrád megyei pártbizottság tit­kára, Szabó József, a pártfőiskola igazgatóhe­lyettese, Szigeti József, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai In­tézetének igazgatója. Antonin Novotny a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a csehszlovák munkásosztály és Csehszlovákia Kommunista Pártja egyik legkiemelkedőbb harcosa. 1904. december 10-én született a Prága melletti Letnyanyban. Apja mun­kás volt. Antonin Novotny iskoláinak elvégzése után géplakatos szakmát tanult. Fiatal kora óta részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékenységé­ben, a pártnak 1921 óta tagja. Egyúttal a munkás testedző mozgalomban dolgozott, mint annak egyik vezetője. 1928 után különböző fonto­s tisztségeket töltött be a pártban. 1929-től Prága karlini járási bizottsági el­nöke volt. A harmincas években a prágai kerületi pártbizottság tagja volt. 1935-ben részt vett a Kom­munista Internacionálé VII. kongresszusán. 1937-ben megválasztották a Prága kerületi pártszervezet titká­rává, majd még ugyanebben az évben a párt hodonini kerületi titkára lett, s ebben a tisztségben működött 1938 őszéig. A hitleri megszállás éveiben, amikor a párt ille­galitásba vonult, Antonin Novotny bekapcsolódott az illegális pártmunkába és tagja lett az illegális kom­munista párt Prága kerületi vezetőségének. 1941 szep­temberében a Gestapo letartóztatta. Fasiszta börtö­nökben, majd a mauthauseni koncentrációs táborban tartották fogva, ő azonban a koncentrációs táborban is folytatta az illegális harcot. Csehszlovákia felszabadulása után a párt Prága kerület első titkárának funkciójával bízta meg. 1946- ban a VIII. pártkongresszuson a Központi Bizottság tagjává választották. 1951-ben a párt Központi Bi­zottságának titkárává, az elnökség és a Politikai Bi­zottság tagjává választották. 1953 januárjában­­minisz­terelnök-helyettessé nevezték ki. Még ugyanéníte­tt az évnek márciusában visszatért a pártmunka irányítá­sához, s megválasztották Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. 1957. november 19-én Antonin Novotnyt a Csehszlovák Köztársaság elnökévé választották. A Xll. pártkong­resszuson pedig újból Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává válasz­tották meg. Tíz év alatt megkétszereződik a magyar-csehszlovák áruforgalom A Szovjetunión kívül Csehszlovákiával bonyo­lódik le a legjelentősebb export—import forgal­munk, amely évről évre jelentősen bővül. A ma­gyar—csehszlovák árucse­re a felszabadulás óta csaknem ötszörösére emel­kedett. Fokozódik az úgy­nevezett hagyományos cikkek cseréje, ugyanak­kor mindkét ország fejlő­dő ipara újabb és újabb termékek kibocsátásával, szállításával növeli a for­galmat. Az iparban végbement szerkezeti változást jól tükrözi a magyar—cseh­szlovák kereskedelem áru­struktúrájának alakulása is. A Csehszlovákiába irányuló magyar export­ban a gépek és berendezé­sek aránya például az 1949. évi 7 százalékról az­­utób­bi években 25—30 száza­lékra növekedett. Az élel­miszerek, mezőgazdasági termékek aránya pedig 70 százalékról 25 százalékra csökkent. A magyar ex­portnak mintegy 45 szá­zalékát képezik az alap­anyagok és Csehszlovákia ezekért cserébe kivitelé­nek 55 százalékos arányá­ban szállít alapanyagokat. A Csehszlovákiából szár­mazó importcikkek 30 szá­zaléka gép. A magyar ipar számára nagy fontos­ságúak a Csehszlovákiából érkező kőszén, koksz, hen­gerelt áru, cellulóz, fű­részáru és különböző vegy­szerszállítmányok. A magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok fon­tos ága az árucsere-forga­lom, amelynek kiterjeszté­sét az együttműködés kü­lönböző más formái is elő­segítik. A jövőben az együttmű­ködés még nagyobb távla­tai nyílnak meg. A most kialakuló távlati tervek alapján a magyar—cseh­szlovák kereskedelmi for­galom, amely 1955—1960 között 50 százalékkal nőtt, az 1960—1970-ig terjedő időszakban további 110 százalékkal emelkedik majd és így eléri az 1960. évi árucsere kétszeresét. Elkészült a Nyugati Főcsatorna 38 kilométeres szakasza Két szakaszon dolgoznak a nagy teljesítményű gépek a Tiszántúl második nagy mesterséges folyójának, a Nyugati Főcsatornának építésénél. A múlt év ta­vaszán láttak munkához az exkavátorok, a kotrók, a földgyaluk, a dömperek, s eddig több mint egymil­lió köbméter földet moz­gattak meg a meder ásá­sánál, a töltések, partok rendezésénél. A 43 kilo­méter hosszúra tervezett főcsatornának 38 kilomé­ter szakasza teljesen elké­szült. A hidakba, bújtatók­­ba, vízmagasság-szabály­zókba eddig 1500 köbméter betont építettek be. A fő­csatornán át 11 közúti hí­don közlekedhetnek majd a járművek. A főcsatorna építésével egyi­dőben dolgoznak az öntözés előkészítésén is. Készül a főcsatornából ki­ágazó három, egyenként csaknem 4 kilométer hosz­­szú, 2—3 méter széles ön­tözőcsatorna, építik az öntözőfürtöket is. (MTI) A belorusz kü­ldöttség Győr megyében A hazánkban tartózko­dó belorusz küldöttség B. V. Pavljonoknak, az SZMBT belorusz tagozata elnökének vezetésével szombaton Győr-Sopron megyébe látogatott V. A. Guszev, a szovjet nagy­­követség tanácsosa kísé­retében. Este a Magyar —Szovjet Baráti Társa­ság, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a tár­sadalmi szervek által ren­dezett díszünnepségen vettek részt az SZMT székházában. (MTI)

Next