Népszava, 1971. június (99. évfolyam, 127–152. sz.)

1971-06-11 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 11 PÉNTEK Szadat beszéde­­ , a szovjet-egyiptomi szerződésről és az EAK belpolitikájáról Anvar Szadat, egyipto­mi elnök csütörtökön nagy jelentőségű rádió- és televíziós beszédet mondott. Kijelentette: „A Közel-Keleten úgy lehet­séges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tar­tott arab területről, és el­ismeri a Palesztinai nép­nek azt a jogát, hogy sa­ját maga döntsön sorsá­ról”. Az elnök hevesen bírál­ta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támo­gatás révén tevékeny részt vállal területeink meg­szállásában és a szuvere­nitásunk ellen irányuló agresszióban”. „Nem fe­ledkezhetünk meg arról, — hangsúlyozta, — hogy az Egyesült Államok, ma­gáévá téve az úgynevezett közel-keleti erőegyensúly elvét, minden lehető se­gítséget megad, hogy ez­által biztosítsa Izrael ka­tonai erőfölényét vala­mennyi arab országgal szemben. Ezt a magatar­tást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasít­juk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét mél­tatva, Szadat elnök kije­lentette: „A Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az im­perialistaellenes forrada­lom mellett áll és habo­zás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszi­lárdításáért küzdő fejlődő országokat”. Az egyiptomi államfő hozzáfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi—szovjet barát­ság tovább fejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerző­désben öltött testet. E szerződés megerősíti a ba­rátság elvein nyugvó szov­jet—egyiptomi kapcsola­tokat és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést. A­ szerződés révén a Szov­jetunió rendelkezésünkre bocsátja tudományos és technológiai ismereteit, hogy segítségünkre sies­sen a korszerű egyiptomi állam kiépítésében és fo­kozza katonai erőnket, te­rületeink felszabadítása céljából“. „E barátságtól egyetlen lépéssel sem távolodha­tunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cseleked­nénk és saját térségünkön belül az imperializmus ügyét támogatnánk” — mondotta. Az Arab Szocialista Unió átszervezéséről és azokról az elvekről szól­va, amelyekre tevékeny­ségét alapoznia kell, An­var Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetsé­gére épül. Nem kaphat­nak benne helyet az op­portunisták, a reakciósok, az egyiptomi társadalom szocialista átalakításának (Folytatás az 5. oldalon) A Fővárosok vendégségben­ uristaidény lévén, érdekes magnetofonfelvétele­ket lehetne készíteni arról, hányféle idegen nyelven beszélnek a budapesti utcán. Egy dél­után a Blaha Lujza tértől a November 7. térig, a kirakatokat nézegetve sétáltam, s hallottam angol, francia, német, orosz, cseh, lengyel, bolgár, román, svéd és norvég nyelvű beszélgetést. A külföldi ven­dég már régóta nem kelt feltűnést a járókelők kö­rében. Természetesnek vesszük az idegenforgalmat, ez a természetesség hozzá tartozik a vendégbarát­sághoz, a szíveslátáshoz; a vendég érezze magát otthon nálunk. A külföldi kapcsolatoknak van egy ritkább, de az idegenforgalommal mégis összefüggő formája, amelynek keretében nem csoportok vagy egyesek látogatnak el hozzánk, hanem egész városok, egész fővárosok, így fogalmazva talán túlzók , hogyan is jöhetnének hozzánk sok százezres vagy sokmil­liós városok? Nos, a túlzással csak a forma jelen­tőségét szeretném hangsúlyozni. Ma nyílik meg az Iparművészeti Múzeumban a kiállítás, amelynek a címe: „Oslo köszönti Buda­pestet.” A norvég főváros, amelyet polgármestere is képvisel, bemutatkozik a budapestieknek, a kiállí­tás a magától értetődő elv szerint bemutatja Oslo múltját, jelenét és jövőjét. N­em adok igazat azoknak, akik legyintenek: „A, csak kiállításról, képekről, ábrákról, maket­tekről, esetleg filmvetítésről van szó, megné­zik majd a városépítészek meg a mániákus kiállí­­táslátogatók.” Persze, ők is ott lesznek, a vendég­könyvbe valószínűleg ők jegyeznek be a legtöbbet. Lehet, hogy magamat is közéjük kell számítanom, tanúvallomásomat éppen ezért el lehet fogadni: a városkiállítások igenis széles körű érdeklődést keltenek, ott vannak, akik már jártak az illető vá­rosban, ott vannak, akik utazni szeretnének s nem­csak az utazás illúzióját akarják átélni egy-egy nagyméretű színes felvétel előtt állva, hanem felké­szülnek az útra. Persze, nemcsak erről van szó. A kiállításokban megnyilvánuló külföldi kapcsolatoknak külpolitikai jelentőségük van még akkor is, ha v­ela tartoznak a külpolitika fővonalába. De feltétlenül szolgálják a közeledést, a megismerést, a közvéleményben elő­készítik a talajt az országok közti magasabb szintű közeledéshez, együttműködéshez. A jól megrendezett kiállítás szórakoztató és tanulságos, aki látja, egy­­egy újsághír — kommentár nélkül is — érthetőbb, s az emberek szeretik a saját hírmagyarázataikat is. O­slo tehát itt van Budapesten, köszöntését szívé­lyesen viszonozzuk. Annál is inkább, mert né­hány évvel ezelőtt fővárosunk is volt már Os­lóban. Hosszú évek óta járja Európa városait Bu­dapest kiállítása, állomáshelyei: Bécs, Moszkva, Helsinki, Berlin, Stockholm, Varsó, Bologna és per­sze Oslo. A kiállítás sikeréről szólhatnék a látoga­tók számát idézve, vagy hivatkozva arra, hogy szak­emberek százai érdeklődtek helyben, meg később levélben, urbanizációs tapasztalataink felől. Jártam már ilyen Budapest-kiállításon, megil­­letődve figyeltem, mennyire tetszik, de aztán arra is gondoltam, hogy mint pesti, másnak is tudom fő­városunkat, a múltat nem könnyű eltörölni a vá­rosképből. Mégis igaz a kiállítás, már nem József Attila-i álom, hanem alakuló valóság „a megszer­kesztett szép szilárd jövő”. Az Európa-járó Budapest-kiállítás sikerének éppen oslói bizonysága van, annak hatására — s nemcsak viszonzására — határozták el, hogy el­jönnek hozzánk, meg majd máshová is. Budapest főváros sajátságos „külpolitikája” tehát jó eszkö­zökkel dolgozik. Kóródi József Befejeződtek a magyar—csehszlovák szakszervezeti tárgyalások Csütörtökön a Nyitra melletti Topolciankyban befejeződtek a csehszlo­vák—magyar szakszerve­zeti tárgyalások. A meg-,­beszéléseken, amelyek so­rán a résztvevők tapasz­talatcserét folytattak és konzultáltak a két ország szakszervezeteinek közös akcióiról, a magyar dele­gációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a cseh­szlovák küldöttséget pe­dig Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszerve­zetek Központi Tanácsá­nak elnöke vezette. A Gáspár Sándor vezette küldöttség csütörtökön rö­vid látogatást tett a ko­­marnói járási szakszerve­zeti tanácsnál, majd há­romhónapos csehszlová­kiai tartózkodását befe­jezve, a kora délutáni órákban hazautazott. (MTI) Filmhíradó a nagyvilágból..................... 2 A brigád vétója.................................. 3 Madridi telefonjelentés az ökölvívó EB-ről 6 Mikor kérhető és mikor nem a lakbér mérséklése...........­......... 8 Tovább növeli a fogyasztási cikkek választékát a kohó- és gépipar Nagyobb a kínálat az olcsó tömegfogyasztási cikkekből A kereskedelem óvatossága Hitelkedvezmény helyett nehezítés? Csütörtökön a Magyar Sajtó Házában dr. Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes a la­kosság gépipari termék­­ellátásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Tavaly a kohó- és gép­ipari vállalatok az előző évinél 25,7 százalékkal több árut bocsátottak a lakosság rendelkezésére. Különösen az olcsó tö­megfogyasztási cikkek termelését növelték. A VBKM akkumulátorgyára például az olcsóbb, mű­anyag házas elemek gyár­tására állt át, a Hajdúsági Iparművek több keverő­tárcsás mosógépet és 80 literes bojlert gyártott, a Zománcipari Művek edé­nyekből, kályhákból, tűz­helyekből jelentősen nö­velte az olcsóbb termékek kínálatát. A választék jelentősen bővült villamosszerelési cikkekből, televíziós ké­szülékekből, különféle tömegcikkekből és háztar­tási gépekből. Mint a mi­niszterhelyettes elmon­dotta, a Nőtanács vélemé­nyezése alapján fejlesztik a háztartási gépek gyár­tását. Az elmúlt eszten­dőben a kohó- és gépipar vas-műszaki cikkekből a teljes ellátás 80 százalékát adta, s ami eddig hiány­zott a piacról, fürdők­ód­ból 30, olajkályhából 61, gáztűzhelyből 70 százalék­kal növelte termelését. Az idei tervek előké­szítésénél a kohó- és gép­ipari vállalatok, az Orszá­gos Tervhivatal adatszol­gáltatása alapján, mint­egy 20 százalékos további növekedéssel számoltak. A belkereskedelem vi­szont csupán 10 százalé­kos emelésre adott javas­latot, s a megkötött szer­ződések még ezt sem érik el. Ezzel kapcsolatos kér­désünkre válaszolva, a miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy évek óta hul­lámzó a belkereskedelem igénye, a tavalyi fogyasz­tásnövekedést nem érté­kelik megfelelően, s így a gépipari vállalatokat elég nehéz helyzet elé ál­lítják. A többi között megem­lítette, hogy a gépipari vállalatok felmérése sze­rint több termékből telí­tett a piac, mint például televíziós készülékből, magnetofonból stb. Fel­tettük a kérdést, hogy ez esetben miért nem adnak kedvezményt a vásárlók­nak? A miniszterhelyettes válaszában elmondotta, hogy az OTP hitelpoliti­kája nem mindig támo­gatja a gépipar és a keres­kedelem értékesítési gondjainak megoldását. A tv-készülékeknél például nemrég emelték fel 10 százalékról 30 százalékra az előleget Véleménye szerint olyan hitelkonst­rukciót kellene kialakíta­ni, amelyben előleget sem kellene fizetni. A Budapesti Nemzet­közi Vásárra hivatkozva is hangoztatta, hogy a gépipari vállalatok szám­talan új termékkel kíván­ják növelni a választékot : új hűtőszekrény, padló- és szőnyegápoló gép, lakás­­fűtőberendezések, rádiók és televíziók széles vá­lasztékát láthatta a nagy­­közönség. Általában ezek a korszerűbb konstruk­ciójú készülékek sem ke­rülnek lényegesen többe, mint a régi típusok, s a termelő vállalatok nagy része az alapanyag és fél­kész termék árnövekedé­sét nem hárítja át a ke­reskedelemre. A tájékoztató szerint az idén vas­műszaki cikkek­ből tovább javulhat az el­látás, amennyiben a ke­reskedelem készletpoliti­kája ezt megengedi, mert az iparvállalatoknak — biztonsági zár, lakat, cső­kapcsoló, horganyzott edény,­­ szemüveglencse, motorkerékpár, centrifu­ga kivételével — megfe­lelő gyártási kapacitásuk van a fokozottabb igények kielégítésére. Orvosi vizsgálatok az űrállomáson Vért vettek a Szaljut személyzetétől A TV-riport a kozmoszból A TASZSZ tudósítója jelenti a távirányítási központból: A Szaljut orbitális tu­dományos állomás sze­mélyzetének negyedik napját főképpen orvosi­biológiai vizsgálatok töl­tötték ki. Az egyik kísér­letnek az volt a célja, hogy tudományos infor­mációt kapjanak a szív és véredény rendszer funk­cionális helyzetéről a súlytalanság viszonyai kö­zött. Kísérleteket végez­tek a csontszövet sűrűsé­gének meghatározására is, hogy értékelni tudják a súlytalanságnak az em­beri szervezetre gyakorolt befolyását. Mik­roanalizátorok se­gítségével vért vettek a Szaljut személyzetének minden tagjától. A vért később a Földön vetik alá a laboratóriumi vizsgála­toknak. A fedélzeti rendszerek és a tudományos beren­dezések szabályszerűen működnek. Hável József, az MTI tudósítója jelenti: A kozmovízió jóvoltá­ból csütörtök délben a szovjet tv nézőinek mil­liói láthatták, hogyan fo­lyik a munka a hatalmas tudományos laboratórium, a világ első ember vezet­te orbitális állomásának (Folytatás az 5. oldalon) Szaljut űrállomás „dolgozószobája”. A felvétel a fellövés előtt készült (MTI Fotó : Külföldi Képszolgálat) Diákotthon helyett - kollégium Szaktudás, műveltség, önálló gondolkodás A Munkaügyi Miniszté­rium szakmunkásképző intézeteiben tanuló 160 ezer fiatalnak csaknem 9 százaléka családjától tá­vol, diákotthonokban él. A szerte az országban megtalálható 73 tanuló­otthonból 34 már kollé­giumként működik. És még ezen a nyáron túl­súlyba jutnak a kollégiu­mok. Május végén, június első napjaiban kollé­giummá vált a gyöngyösi 214. számú és a tiszavas­­vári 115. számú otthon. Június 12-én Zircen és Békéscsabán, 16-án Ka­posvárott, 19-én Ózdon és Pilisvörösváron avatnak újabb szakmunkás-kollé­giumot. De vajon mit tar­togat e névváltozás a fia­taloknak? Szabó Sándorné, a MüM szakoktatási főosztályá­nak illetékese lapunk munkatársának elmondta: az otthonok kollégiummá szervezésének előfeltétele egyebek között az iskolai átlagot meghaladó tanul­mányi eredmény, a fia­talok felkészültsége és érettsége önigazgatásuk szabályainak kialakításá­ra és megtartására. A kollégiummá válás nem nélkülözheti a környezet kulturáltságát sem. A szakmunkás-kollé­giumokban önállóbb, sza­badabb, tartalmasabb az élet, mint az otthonok­ban. A fiatalok maguk szabják meg törvényeiket, házirendjüket és életvite­lüket, és maguk is ellen­őrzik mindezek megtartá­sát. A jutalmazás és a büntetés jogát is ők gya­korolják. A kimenő ide­jét és gyakoriságát pél­dául nem a rendtartás, hanem az önkormányza­tot gyakorló választott testület dönti el. A tanu­lás helyét, időtartamát sem írja elő általános ér­vényű szabályzat. Aki esetleg visszaél a nagyobb szabadsággal, attól a kol­légiumi tanács megvonja a kedvezményeket. A tanulók jogos érde­keiket közösen védik meg, a munkahelyen keletkező esetleges konfliktusokban — ha igazuk van — kö­zösségük egész súlyát ma­guk mögött érezhetik. A kollégiumok gazdag könyvtárral, csendes ol­vasóteremmel, jól felsze­relt klubbal, sportpályá­val rendelkeznek. A szak­körökben nincs szabad hely. Számos közösség saját újságot ad ki, a kol­légisták szorgalmas láto­gatói a színházaknak és a hangversenytermeknek is. Nem alaptalan a remény: a szakmunkás-kollégiu­mok vezetőségei segítenek a munkásosztály egészé­nek szilárd szaktudással rendelkező, dolgos, fe­gyelmezett, művelt és ön­álló gondolkodású után­pótlást nevelni.

Next