Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)

1972-06-23 / 146. szám

yitáig proletárjai, egyesüljetek / NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEK A költségvetési zárszámadást tárgyalja az országgyűlés A pénzügyminiszter beszámolója , Péter János beszéde a M­agyar Népköztársaság külpolitikájáról •Ha a bírósági és ügyészségi törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az ország­­gyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszön­tötte az ülésterem ven­dégpáholyában helyet fog­laló Indira Gandhit. — Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az or­szággyűlés jelenlegi ülé­sén, a magyar nép válasz­tott képviselőinek körében üdvözölhetjük őexcellen­ciája Indira Gandhi asz­­szonyt, az Indiai Köztár­saság miniszterelnökét, hazánk és a szocialista or­szágok nagyra becsült ba­rátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük azokat a történelmi jelen­tőségű változásokat, ame­lyek a negyedszázada füg­getlenné vált Indiában végbementek. Kívánjuk­, hogy az indiai nép továb­bi sikereket érjen el az előrehaladás útján. Ehhez a hatalmas munkához po­litikai, gazdasági, tudo­mányos és kulturális kap­csolataink gazdagításával, együttműködésünk széle­sítésével igyekszünk mi is hozzájárulni. — Világszerte közismert az az értékes tevékeny­ség, amellyel Indira Gan­dhi miniszterelnök-asz­­szony hozzájárul az egye­temes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítésé­hez. Látogatása hazánk­ban jó alkalom arra, hogy a megbeszéléseken és a magyar nép különböző ré­tegeivel sorra kerülő ta­lálkozóin kicseréljük vé­leményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kér­désekről, s személyesen is tapasztalja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvi­rágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, me­leg szeretettel köszöntöt­ték Indira Gandhit. Apró Antal ezután be­jelentette, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csa az országgyűlés ápri­lisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletei­ről szóló jelentését, az al­kotmány rendelkezései­nek megfelelően, az or­szággyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács je­lentését. A továbbiakban az el­nök közölte, hogy a Mi­nisztertanács megbízásá­ból Faluvégi Lajos pénz­­ügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvény­­javaslatot. dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter a­ bíróságokról szóló tör­vényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az ország­­gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében —­ a Miniszterta­náccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló tör­vényjavaslatot terjesztette be. A benyújtott törvény­­javaslatokat az ország­­gyűlés tagjai között szét­osztották, a költségvetés végrehajtásáról és a bíró­ságokról szóló törvényja­vaslatokat előzetes tár­gyalás céljából az ország­­gyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő inter­pellációt nyújtott­ be, en­nek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az or­szággyűlés ügyrendjének módosítását, bejelentette, hogy a módosítás előké­szítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatait az őszi ülés­szakon terjeszti az ország­­gyűlés elé. Az elnök ezután javas­latot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhan­gúlag elfogadott. A napi­rend a következő: 1. A Magyar Népköz­­társaság 1911. évi költ­ségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvényjavas­lat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság Ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó voná­sa — mondotta bevezető­­sen —, amely kifejezés­be jut az állami költség­­vetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti A nemzeti jövedelem gyarapodásában számot­­tevő tényező volt a haté­konyság javulása. A ked­vezőbb termelékenység, amely évek óta egyre in­kább forrása a nemzeti jövedelem növekedésé­nek, 1971-ben teljes egé­szében fedezte ezt az emelkedést. A­ hatékonyság javulá­sában a gazdaságszerke­zet­ tervezett irányú vál­tozása is közrejátszott. Nőtt a technikai haladást hordozó, progresszív ága­zatok részaránya. A költ­ségvetési bevételek a ter­melés és forgalom bővü­lésével, a hatékonyság ja­vulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt ma­radtak. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasz­tást lényegében a gazda­sági fejlődéssel arányo­san bővítettük. A felhal­mozás azonban a nemze­ti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől elté­rően alakult a fogyasz­tás-felhalmozás aránya, és a többletfelhasználást a külkereskedelem behoza­tala fedezte. A bevétele­ket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hő­állami költségvetés felhal­mozásokkal kapcsolatos kifizetései. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költségvetés elkészítésével párhuzamosan, intézkedé­seket dolgozott ki, ame­lyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazda­sági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárd­sága érdekében ezek kö­vetkezetes végrehajtására és további határozott lé­pésekre van szükség. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés ösz­­szeállításakor szigorú kö­vetelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamo­san a költségvetés helyze­te is javuljon. A továb­biakban néhány olyan té­makört emelek ki, ame­lyek eredményeink szem­pontjából alapvetőet­, vagy jövőbeni fejlődésün­ket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfon­tosabb az, hogyan sike­rült valóra váltani gazda­zamoknak. A gazdasági növekedés üteme az el­múlt évek átlagánál né­mileg magasabb, és jól il­leszkedik a szocialista or­szágok fejlődési ritmusá­ba, ma már az állami költ­ségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igény­be. A nemzeti jövedelem­nél jobban, sőt, a terhe­ságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakos­ság életszínvonala tartó­san, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörül­mények javuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A la­kosság jövedelme a terve­zett mértékben emelke­dett, az egy főre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A Minisztertanács rend­szeresen foglalkozik a ke­reseti arányok elemzésé­vel és szabályozásával. A tények azt mutatják, hogy a­z 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállala­tok munkásainak átlagjö­vedelme 5—10 százalék­kal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A ke­resetek növekedési üteme is a nagyobb vállalatok­nál volt az átlagosnál gyorsabb, tettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészség­­ügyi, szociális és kulturá­lis intézmények kiadásai. Végeredményben a költségvetést 191,6 mil­liárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint ki­adással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költség­­vetés beterjesztésekor je­leztem, az állami költ­ségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya ke­letkezett. A munkások között is vannak az átlagosnál na­gyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munká­ból­ a nagyobb teljesít­ményből következett, de voltak aránytalanságok is mert egyes melléküzem­­ági, szövetkezeti, kisválla­lati dolgozók és alkalma­zottak jövedelemnövelési lehetősége kiemelkedően jó volt. Az állami szervek erre is figyelmet fordítot­tak. Szabályoztuk a ter­melőszövetkezeti alkalma­zottak bérezését és mun­kaidejét, valamint a mel­léküzemági tevékenységet. Felhasználtuk a bérpoliti­ka központi eszközeit, béremelési lehetőséget, preferenciákat nyújtot­tunk a szénbányászatban, a villamosenergia-, a tex­til- és az alumíniumipar­ban, a közlekedés és a la­kossági szolgáltatás terü­letén. (Folytatás a 2. oldalon) A nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedtek az egészségügyi/ szociális, kulturális kiadások Gazdaságpolitikánk alapelve, az életszínvonal kiegyensúlyozott növekedése, megvalósult ­ Indira Gandhi az országgyűlésen Fock Jenő, a kormány elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnökének társaságában (MTI Fotó : Tormai Andor felvételei Folytatódtak a magyar-indiai tárgyalások Csütörtök délelőtt az Országházban folytató­dott Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterel­nöke közötti megbeszé­lés. A szívélyes, baráti ta­lálkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Heltai Imre külügymi­niszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköz­társaság új-delhi nagy­követe, illetve P. N. Hak­­sar, az indiai miniszter­­elnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Indira Gandhi látogatása Balatonfüreden és Székesfehérvárott Indira Gandhi és kísé­rete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendége­ket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Hollai Im­re külügyminiszter-he­lyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Ba­­latonfüred volt, ahol Ván­­dor József, a Veszprém megyei tanács elnökhe­lyettese és dr. Pálffy Ká­roly, a balatonfüredi vá­rosi tanács elnöke fogad­ta az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon szín­pompás virágcsokrot he­lyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfárk ,melyet a nagy hindu koltó 1926- ban ültetett el.­­ A miniszterel­nök-asz­­szony maga is hársfát ül­tetett el a­­szobor közelé­ben, s közvetlen szom­szédságában annak a két másik hársfának, amelye­ket az Indiai Köztársa­ság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968. illetve 1970. évi lá­togatása alkalmával ülte­tett el a füredi Tagore sétányon. A városi tanács elnöke ezután Tagore ba­latonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyújtott át az indiai kor­mányfőnek. Indira Gandhi örömét fejezte ki, hogy magyar­­országi tartózkodása so­rán ellátogathatott Bala­­tonfüredre. Elmondotta, tudatában van annak a mély szeretetnek, amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy maga is egy ideig Tagore keze alatt tanul­hatott egyetemén, ahol értékes eszméket igyeke­­zett hallgatóiba átültetni, olyanokat, mint a szabad­ságért és az igazság meg­valósításáért való törek­vés, s azt, hogy az em­bereknek szeretniük kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta, s úgy érezte, hogy a bé­kéért és népünk jobb éle­téért folytatott harcunk­nak nem szabad akadá­lyoznia bennünket abban, hogy más népek iránt is baráti érzelmeket táplál­junk — mondotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a faültetést megörökítő balatonfüredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a vá­ros lakói és az ott üdülő dolgozók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, szere­tettel köszöntötték a mi­niszterelnök-asszonyt. In­dira Gandhi ezt követően rövid­ sétát tett a Bala­tonhoz, majd tiszteletére a Veszprém megyei ta­nács ebédet adott az An­­nabella-szállóban. Balatonfüredről Székes­­fehérvárra utazott az in­diai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelő­­szövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter első he­lyettese dr. Tapolczai Je­nő, a Fejér megyei tanács elnöke, s a közös gazda­Indira Gandhi csütörtö­kön vacsorát adott Fock Jenő és felesége tisztele­tére a Duna Interconti-­­nental szállóban. Részt vett a vacsorán Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanú­ság vezetői fogadták. Ra­dics Mihály, a szövetkezet elnöke a közös gazdaság történetéről, eredményei­ről tájékoztatta az indiai kormányfőt. Az ezt kö­vető üzemlátogatás előtt még betért Vink­ai István növénytermelő agronómus új otthonába, s elbeszél­getett családjának tagjai­val életükről. Amikor ar­ról értesült, hogy a csa­lád kisebbik gyermeke 3 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A köz­vetlen beszélgetés során a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babá­val és virágcsokorral ked­veskedett a miniszterel­nök-asszonynak, aki vi­szont beírta nevét a leányka naplójába és in­diai­ meséket, tartalmazó könyvébe. ’ . ’ Ezt követően megtekin­tették a közös gazdaság baromfi- és sertéstelepét. Indira Gandhi azzal bú­csúzott a házigazdáktól, hogy nagy érdeklődéssel tekintette meg az üzem­egységeket, örömmel hal­lott a szövetkezet terme­lési eredményeiről, na­gyon jó benyomásokat szerzett. A vendégek a késő dél­utáni órákban visszautaz­tak a fővárosba, csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ajtai Miklós, dr. Timár Mátyás, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, s a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más (Folytatás a 3. oldalon) Vacsora a Duna Intercontinentalban Ú­jabb izraeli támadás Libanon ellen •• Libanoni panasz a Biztonsági Tanácsnál • Ülésezik az AKSZ elnöki tanácsa Izrael csütörtökön reg­gel ismét tüzérségi tűzzel támadott két libanoni ha­tárfalut. A jelentések szerint 48 ember esett áldozatul szerdán Izrael újabb ka­lóztámadásának, amely a dél-libanoni Hasbaya vá­ros és környéke ellen irá­nyult. Szaeb Szalam libanoni miniszterelnök szerint a légitámadás — minden kegyetlensége ellenére — csupán ,,elterelő" hadmű­velet volt, hiszen a liba­noni területre hatoló iz­raeli gyalogos és gépesí­tett egységek Ramia vá­ros térségében, a határtól alig 100 méterre foglyul ejtették egy szíriai kato­nai küldöttség öt tisztjét és a kíséretükben levő li­banoni katonákat. Az iz­raelieknek nyilván értesü­lésük volt a küldöttség lá­togatásáról. S voltakép­peni céljuk az emberrob­­­lás volt. Libanon az üggyel kap­csolatban sürgős panaszt tett a Biztonsági Tanács­nál. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára táviratban hívta fel Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár­­ figyelmét­ arra a súlyos helyzetre, amelyet Izrael Libanon ellen elkövetett,, legújabb agressziója előidézett. Az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki taná­csának tagjai — Szadat, Asszad és Kadhafi — szerdán este a kíséretük­ben levő személyiségek nélkül négyórás, magán­jellegű eszmecserét tar­tottak, nyilvánvalóan azért, hogy megvitassák és kiértékeljék a Liba­nont ért izraeli kalóztá­madást, majd csütörtökön folytatták megbeszélésü­ket.

Next