Népszava, 1973. március (101. évfolyam, 50–76. sz.)

1973-03-22 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 101. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1973. MÁRCIUS 22. CSÜTÖRTÖK A kormány elnökének beszámolójával megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal megemlékezése a Magyar Tanácsköztársaságról Szerdán a Parlamentben megkezdődött az ország­­gyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi tes­tületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Pack Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásáról : — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista For­radalom példáját követve megdöntötte a tőkés nagy­­birtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását, és Szovjet-Oroszország példáját követve, elsőnek teremtett proletár hatal­mat a Duna-völgyében. A tanácshatalom létrehozá­sával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvaló­sításáért vívott hősi har­cot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberi­ség számára, és azóta le­győzhetetlen világrend­­szerré vált. Bebizonyítot­ta, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolás­nak, a népek elnyomásá­nak.­­ A Magyar Tanács­­köztársaságot, 133 napi csodálatos alkotómunka és leírhatatlanul nehéz kö­rülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben levő nemzetközi és hazai reakció leverte. Eszméi azonban kitéphe­­tetlenül tovább éltek a munkásság és a szegény­­parasztok szívében, és mindazokéban, akik meg­értették, hogy csak a mun­káshatalom hivatott új út­ra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forradalmi küzdel­mek emléke új harcra lel­kesítette őket; gazdag ta­pasztalatai és tanulságai nagy segítséget nyújtot­tak társadalmi és politikai küzdelmeikhez. A magyar tanácshatalom létre­jöve­tele, hősies küzdelme és alkotó tevékenysége a szo­cializmusért vívott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történetének, s egyben a nemzetközi mun­kásmozgalom történeté­nek.­­ Csaknem három évti­zede, hogy a Szovjetunió felszabadító harca és a magyar dolgozó nép for­radalmi küzdelme elsö­pörte a 25 éves ellenfor­radalmi rendszert, s a szo­cializmus ügye győzött ha­zánkban. A Tanácsköztár­saság céljai most megvaló­sulnak. A magyar nép — a munkásosztály és párt­jának vezetésével, a szo­cialista országok testvéri közösségére támaszkodva — sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén, így lett népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folyta­tója a Magyar Tanácsköz­társaság ügyének, forra­dalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az­ Elnöki Tanács a leg­utóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendele­teiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutat­ta. A jelentést a képvise­lők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízá­sából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter be­nyújtotta az országgyűlés­nek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfele­lően arról is tájékoztatta a képviselőket az ország­­gyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellá­ciót. Az országgyűlés ezt kö­vetően elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács el­nökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfe­lelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. FOCK JENŐ: Előbbre léptünk a szo­cializmus teljes felépítésének útján — Kormánymat mun­kájának középpontjában — kezdte beszédét Fock Jenő — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatai­ból adódó feladatok és az országgyűlés által két év­vel ezelőtt elfogadott kor­mányprogram megvalósí­tása ál. Az 1971-ben jó­váhagyott kormányprog­ram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd ala­pokon, vívmányaink to­vábbfejlesztésével erősö­dik rendszerünk. Munkás­­osztályunk, dolgozó né­pünk helytállása nyomán társadalmunk építése terv­szerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus tel­jes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott Az államhatalom szilárd, alapvetően minden terü­leten érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető sze­repe. Tovább erősödött ál­lamrendszerünk politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. Fejlődött a tár­sadalom dolgozó osztályai­nak és valamennyi réte­gének összefogása. Az el­lenforradalom leverése óta több mint másfél év­tizede folytatott szövetsé­gi politikánk egyetértésre és követésre talál a mun­kásoknál, a parasztoknál, értelmiségieknél, tetteik­kel, szellemi és fizikai munkájukkal a szocialis­ta célok valóra váltásáért dolgozó emberek milliói­nál. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysé­ge nemcsak lehetővé, ha­nem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére kö­zös, nagy feladataink megoldásában. Társadalmunk lényegé­től elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolko­dás és a közerkölcs fej­lesztése. Az üzemi, a ta­nácsi szervek útján, a tö­megszervezetek és a tö­megmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgo­zók részvétele a közügyek intézésében. Mind telje­sebbé válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyé­nek intézője. A kormány különös gon­dot fordít a törvények és jogszabályok gondos elő­készítésére — mondotta a miniszterelnök, majd fel­sorolta a két év alatt el­fogadott fő jogszabályo­kat: szövetkezeti, ifjúsá­gi törvény, a módosított alkotmány egységes szö­vegének kidolgozása, új egészségügyi törvény, bí­rósági és ügyészségi tör­vények, népgazdasági tervezésről szóló törvény. Az országgyűlés jelen­legi ülésszakán kerül sor a büntető­eljárásról szóló törvényjavaslat megvita­tására és várhatóan elfo­gadására. Az országgyű­lés őszi ülésszakán kíván­ja a kormány előterjesz­teni a miniszteri felelős­ségről, valamint a statisz­tikáról szóló törvényja­vaslatokat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Biztonsági szerveink meg­bízhatóan őrködnek a bel­ső rend megóvásán, ha­tározottan fellépnek a bűncselekményeket elkö­vetőkkel szemben. A bí­róságok ítéletei követke­zetesek, bár a kormány megítélése szerint kívána­tos lenne gazdasági bűn­­cselekményeknél, vétsé­geknél az anyagi kártérí­téssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink terv­szerűen fejlődnek. Nép­hadseregünk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömö­rült országok hadseregei­vel összhangban, egységes elgondoláso­k alapján vé­gezzük. A követelmények­nek megfelelően és lehe­tőségeink arányában foly­tatjuk ellátásukat korsze­rű harci, technikai eszkö­zökkel. A személyi állo­mány jól kiképzett, poli­tikai-erkölcsi állapota jó­nak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a hon­védelmi felkészítést, a pol­gári védelmi oktatást. Tovább fejlődött né­pünk általános műveltsé­gi színvonala. Erősödtek népünk munkájára és ma­gatartására jellemző szo­cialista vonások. Alapve­tő célunk, hogy felkészít­sük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építő­munkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált eltöltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú nemzedékben, de az idősebb generációkban is az önképzés és tovább­képzés, az ismeretek szün­telen megújításának és gyarapításának igényét. Az irodalom és a művé­szetek általában a szocia­lista eszmeiség jegyében fejlődnek. Népünk mű­veltségi színvonalának emelkedését bizonyítja fo­kozott érdeklődése a köny­vek, a színház, a zene és a képzőművészeti alkotá­sok iránt. Hazánkban a képességek kibontakozta­tásának tág tere nyílik. Közművelődési rendsze­rünk továbbfejlesztéséről a jövő évben törvényja­vaslatot terjesztünk elő. A kormány az MSZMP X. kongresszusa határoza­tainak végrehajtására, az országgyűlés által jóvá­hagyott programjának, valamint pártunk Köz­belpolitikai életünk ki­emelkedő jelentőségű ese­ménye volt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának az el­múlt év novemberében megtartott ülése. A Köz­ponti Bizottság a politi­ka elsődlegességéből ki­indulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határoza­tainak eddigi végrehajtá­sáról. A határozat legjellem­zőbb vonása, hogy egyér­telműen szolgálja a mun­kásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó nép­nek érdeke és a szocialis­ta társadalom felépítésé­nek elengedhetetlen fel­tétele. A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, ho­gyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időará­nyos feladatait. Megálla­pította hogy gazdaságpo­litikánk megfelel a kong­resszuson elfogadott irány­vonalnak, a gazdaságirá­nyítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építőmunka szolgálatá­ban, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A hatá­rozatot népünk egyetér­téssel fogadta. Politikánkat szüntelenül továbbfejlesztjük, mind jobb, következetesebb megvalósítására törek­szünk. A Központi Bizottság 1972 novemberében mind­annyiunk számára világo­san megjelölte a politi­kai, gazdasági, kulturális fejlődés további tenniva­lóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést aka­dályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk kell. Jól­lehet a közreadott állás­ponti Bizottsága időköz­ben kidolgozott útmuta­tásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet ho­zott. Országunk gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányo­kat megtartva, minden le­hetőségünk adott a ne­gyedik ötéves terv telje­sítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben rész­ben az ötéves tervünket megelőző időszakból ere­dő nehézségek is jelent­keztek. Kedvezőtlenül ala­kult a nemzeti jövedelem­ből a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Intézkedéseink hatására — hangsúlyozta Fock Je­nő — 1972-ben mindhá­rom területen javulást ér­tünk el. Minden erőnk­kel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a nép­gazdaság egyensúlyát ez év végére, s méginkább 1974—75-re megerősítsük. foglalás számottevő része a fejlődést akadályozó, n­ehezítő tényezőkkel fog­lalkozik, egészében és alapvető tartalmában op­timista, jobb és színvona­lasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte fel­tárásával is a jövő felé mutat. A múlt év decemberé­ben a Minisztertanács in­tézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizott­ság határozatával kapcso­latos állami feladatokról — mondotta Fock Jenő — igen sok intézkedést tett a párt határozatában meg­jelölt feladatok megvaló­sítására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és en­nek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rend­szeres növelését, életkö­rülményeinek és kulturá­lis ellátottságának továb­bi javítását, a termelés­nek a korszerűség köve­telményeivel összhangban álló fejlesztését, a nem­zeti vagyon jelentős gya­rapítását. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy társa­dalmi termelésünk haté­konysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de üte­mével nem lehetünk elé­gedettek. Az ipari és me­zőgazdasági élőmunka ter­melékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett, de még sok a tennivaló. A termelékeny­ség további növelésére, nagy szükség, de lehető­ség is van, amelyet komp­lex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javítá­sával, a vezetés színvo­nalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A beruházásokról szól­va megállapította, hogy azok egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest ösz­­szehasonlí­tható áron szá­mítva, 2 százalékkal csök­kentek. Továbbra­­ sem megnyugtató a befejezet­len beruházások aránya. A termelési célokat szolgáló építkezések ter­vezésével kapcsolatban a beruházási tevékenység növekedésének mérséklé­se miatt helyenként ki­használatlan építőipari kapacitások keletkeztek­, de az idén ez a kihasznál­­atlanság már csökken. Az építőiparnak sokolda­lúan fel kell készülnie ar­ra, hogy a későbbi idő­szakban ismét nagyobb feladatokat kell megolda­nia. A szocialista országok­kal 1970—1971-ben kiala­kult külkereskedelmi passzívum 1972-ben meg­szűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunk­ban pedig a tervezettnél jobban csökkent. Együt­tesen számítva, némi kivi­teli többletünk keletke­zett. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költ­ségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpia­ci inflációból eredő ár­­­­emelkedésekből, részben a beruházási többletköltsé­­­­gekből és a nem kielégí­tő gazdaságossággal mű­ködő vállalatok tervezett­nél alacsonyabb befizeté­séből, vagy támogatásá­nak növekedéséből adó­dott. Ezen változtatnunk­­ kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a ter­vezett 3,2 milliárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az 1973- as költségvetési törvény­ben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő. A hiány további csökkentését se­gíteni kell ésszerű takaré­kossággal is. A költségvetési egyen­súly teljes megteremtése még további évek felada­ta. Ennek fő útja gazdál­kodásunk javítása és a gazdasági szerkezet terv­szerű fejlesztése. Éssze­rűen és törvényes úton -­ tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedel­mezőséget, a költségvetési bevétel növelését. A biz­tonságos államháztartás megfelelő tartalékok kép­,­zését kívánja meg. Ezután a termelés fej­lesztésének néhány idő­szerű kérdéséről szólt a kormány elnöke. A gaz­daságtalan termelés visz­­szaszorításában koránt­sem értünk el még kielé­gítő eredményeket. Gaz­dasági ösztönzőkkel, szük­ség esetén a központi be­avatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a fo­lyamatot. Az anyagi ösz­tönzés elvének követke­zetes érvényesítése mel­­lett ne veszítsük szem elől­­a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzi nélkü­lözhetetlen fontosságát. Az embereknek a szocia­lizmusért, hazájukért,­­üzemükért,­­ szövetkezetük­­ért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Politikánkat szüntelenül tovább fejlesztjük Fock Jenő beszámol a kormány munkájáról Apró Antal megnyitó beszédét hallgatják a képviselők (MTI Fotó : Szebenédy Géza felvételei

Next