Népszava, 1973. június (101. évfolyam, 126-151. sz.)

1973-06-10 / 134. szám

1973. JÚNIUS 10. VASÁRNAP 101. ÉVFOLYAM 134. SZÁM­ÁRA 1,20 FORINT • A Munkásegység K­ét nap múlva — június 12-én — emlékezünk meg a magyar munkásosztály politikai és szervezeti egységét megteremtő, negyedszá­zados évfordulóról, a kommunista és a szociál­demokrata párt egyesüléséről. Történelmi távlat ez az idő, s mégis az élők történelme, mert tíz- és tízezernyien élnek közöttünk maguk a megte­rem­tők. Emlékezni csak úgy lehet, ha megnézzük, mit szült e hazában a magyar munkásosztály po­litikai, szervezeti és cselekvési egysége? Virágzó szocialista hazát teremtett erre az egységre épült munkáshatalom; szocialista népi, nemzeti egysé­get formált; tisztességes és normális életviszo­nyokat hozott; az emberiség haladó erőihez kö­tötte hazánkat és ezáltal nem válhatunk imperia­lista, hódító hatalmak játékszerévé, mint már annyiszor zaklatott történelmünk során; békét hozott és belső nyugalmat, dolgos életet mind­annyiunk számára. Nem 1948 nyarán robbant gondolat öltött sebtében formát az egyesülési kongresszuson, ha­nem az 1919-től tartó osztályharc sikereinek és kudarcainak tapasztalata. Mert mindig akkor ért el eredményt a magyar munkásosztály, amikor egységes céllal és erővel lépett fel hazájában Európa egyik legkegyetlenebb és konokabb feu­dális—tőkés hatalmával szemben. Ezt példázta a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte és történel­mi hatása; a fasizmus elleni munkás- és népi, nemzeti összefogásból sarjadt minden, ami prog­resszív volt a harmincas évek második és a negy­venes évek első felében, a nemzeti létért vívott harcban, a fasiszta háborúval szembeni belső küzdelem sikerei mögött mindig egységes mun­­kásfellépés volt. De az egységtörekvés ezernyi gyakorlati példái, a gyárak, üzemek szolgáltatták, kommu­nisták és szociáldemokraták egységes fellépése eredményezett sikeres bérharcokat és sztrájko­kat, jobb munkafeltételeket. S ez a harc a szak­­szervezeteken belül dübörgött, ahol kommunis­ták és szociáldemokraták igen sok helyen váll­vetve harcoltak, felismert közös és egységes ér­dekeik alapján. E­z a magyar történelmi múlt és tapasztalat ér­lelte meg 1948 júniusában nálunk a mun­kásosztály politikai, szervezeti és cselekvési egységének valóságos megteremtését. És az a fel­ismerés, hogy a munkásosztály csak szervezetten, egységesen győzheti le a feudális,tőkés osztályo­kat, csak úgy szerezheti és tarthatja meg a ha­talmat, ha megvalósítja politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Hiszen évtizedeken keresztül saját sorsán érezte, hogy az „oszd meg és ural­kodj” elv gyakorlatából milyen mérhetetlen szen­vedés és keserűség zúdult munkásosztályunkra és egész népünkre. A munkásegység teljes megvalósítását azon­ban gátolta az ötvenes évek szektás, hibás poli­tikai felfogása és gyakorlata. A kialakult szub­jektivizmus, amely gyanúsítgatásokba csapott át, bizalmatlanságot szült a munkásosztály soraiban. E káros politikai gyakorlat visszahúzó erővé vált és ennélfogva kárt okozott a munkásegység gon­dolatának nemzetközileg és teljes megvalósulásá­nak idehaza. Az egység végleges megteremtése az ellen­­forradalom leverésével, s a konszolidáció megte­remtésével a Magyar Szocialista Munkáspártra hárult. A párt marxista-leninista világnézeti alapon, a munkásosztály pártjának megfelelő le­nini gyakorlattal kiküszöbölte azokat a torzulá­sokat a politikából, amelyek kedvezőtlenül hatot­tak a munkásosztály politikai, szervezeti, cselek­vési egységére. A munkásosztály vezető erejében, a pártban helyreállt a bizalom; a szavak és tettek egységbe kerültek; a munkáshatalom politikai célkitűzései reálisakká váltak, a szocializmus megalapozása és felépítése össznépi érdekké vált: a pártban a le­nini vezetési gyakorlat érvényesül; a szakszerve­zeti mozgalom azt a felelősségteljes feladatát tölti be, amelyre a munkáshatalom viszonyai között nélkülözhetetlenül szükség van. Magyar Szocialista Munkáspárt szocializ­­must építő céljaival, internacionalista és ha­zafias politikájával a­­munkásegység kifeje­zője, a magyar dolgozó nép elismert és megbe­csült vezetője. Mert a munkásegységet és az ezen alapuló népi, nemzeti egységet a szocialista építő munka nagy, új kérdéseivel összefüggésben min­dig újrateremti. Azért van összeforrott politikai és cselekvés egység és erős­­munkáshatalom ha­zánkban, mert ennek ápolása, fejlesztése politi­kánk ártandosak vonása, mindennapos gyakor­lata. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Központi akarat — helyi felelősség 3 Udvarias felszólítás kényszertársulásra ...................4 A Velencei-tó partján kialakul az ország egyik legjelentősebb üdülőközpontja............. . . . . 16 A komplett program eredményei Azbesztbányát, cellulózkombinátot építenek a KGST-országok Ural, Szibéria, Nyergesújfalu, Selyp a létesítmények térképén A KGST 27. üléssza­kán — mint jelentettük — a magyar, az NDK, a len­gyel, a román, a szovjet és a csehszlovák tervhi­vatalok elnökei, kormá­nyuk megbízásából, álta­lános szerződést írtak alá egy évi 500 ezer tonna ka­pacitású azbeszt bányá­szati és dúsító kombinát felépítésére. A komplex program megvalósítása során a tu­dományos, műszaki, gaz­dasági vizsgálatok alapján a szocialista országok kö­zösen keresik az együttes fejlesztési, beruházási le­hetőségeket. Az azbeszt­felhasználás az ipari és ezen belül az építőipari termelésnövekedéssel együtt emelkedik. Na­gyobb mennyiségben há­rom ország, a Szovjet­unió, Kanada és Rhodesia exportál azbesztet. Figye­lembe véve a fokozódó igényeket­— mint az Or­szágos Tervhivatal nem­zetközi főosztályán el­mondották —, a Szovjet­unióban évek óta végez­nek geológiai felmérése­ket. A tudományos vizs­gálatok, a gazdasági szá­mítások alapján végül úgy döntöttek, hogy az új bányái az Urál délkeleti részén, Kijembajevben nyitják meg, és itt építik fel a­­dúsító kombinátot is, mivel a rendelkezésre ál­ló azbesztkincs több évti­zedre elegendő. Az általános szerződés aláírását követően rövide­sen megkezdődnek a rész­letes tárgyalások, amelyek alapján aláírják majd a kétoldalú megállapodá­sokat. A bányát és a dú­sító művet szovjet mér­nökök tervezik, de számí­tanak a szocialista orszá­gok tervező intézeteinek közreműködésére is, pél­dául a különböző járulé­kos beruházásoknál. A kétoldalú megállapodá­sokban rögzítik majd, hogy melyik ország mit szállít az épülő új létesít­ményhez, így a többi kö­zött bányászati berende­zéseket, épületszerelvé­nyeket rendel majd a Szovjetunió. A megegye­zés sokoldalú részvételre ad lehetőséget, egészen a fogyasztási cikkek szállí­tásáig. Az első ütem átadására a következő tervidőszak végén kerül sor, a kivite­lezési munkák már jövő­re megkezdődnek. A ter­melésből a tagállamok a beruházásban való rész­vételük arányában része­sülnek, legalább 12 évig, de természetesen a későb­biekben is biztosított a folyamatos ellátás szá­mukra. A tetőfedő anyagokat, hullámpalát, burkolóle­­mezeket előállító nyer­gesújfalui gyár és a sely­­pi üzem, ahol az azbeszt­cement-csövek készülnek, rekonstrukciója, bővítése már megkezdődött, a töb­bi között e két üzem szá­mára is szállít majd az­besztet a szovjet bánya és dúsítómű. Az üzemek bő­vítéséhez szovjet beren­dezéseket is vásárolunk, s ez lehetővé teszi a teljes technológiai egységet, a nyersanyag előállításától a feldolgozásig. Már korábban is több kezdeményezés történt a komplex program alapján a szocialista országok nyersanyag- és energia­szükségletének biztosítá­sához, a fejlesztések, a be­ruházások, a gazdasági­műszaki erők összpontosí­tására. Szibériában, Ir­­kutszk körzetében — KGST-megállapodás alap­ján — megkezdték Vszty­­ilimszkben egy évi 500 ezer tonna kapacitású cellulóz­kombinát építését. A KGST-államok a legkü­lönbözőbb berendezések, gépek szállításával vesz­nek részt a beruházás megvalósításában, mi fon­tos anyagokat, acélszerke­zetet, villamossági fel­szereléseket adunk. Sőt, Magyarország részt vesz a többi között a cellulózmű mellett kialakuló új vá­ros kórházainak, rendelő­­intézeteinek és üzleteinek berendezéseiben is. A KGST-n belül újabb megállapodások előkészí­tésén is dolgoznak, első­sorban a fokozódó ener­giaigények kielégítése ér­dekében. A következő hó­napokban tárgyalnak a gáz- és olajellátás bizto­sításáról, amelyekhez nagy teljesítményű vezeté­kekre is szükség van. A KGST-program megvaló­sításában, a nemzetközi hálózat kiépítésében a magyar ipar jelentős sze­repet tudna vállalni, első­sorban távközlési beren­dezések és különböző automatikus ellenőrző, irányító rendszerek fej­lesztésével, gyártásával és szállításával. Vizsgálják továbbá a KGST szakér­tői a vasérc és vasérc­­koncentrátumok termelé­sével kapcsolatos fejlesz­tési elképzeléseket. Ezek a megállapodások a köl­csönös érdekek és előnyök figyelembevételével tör­ténnek. Valamennyi szo­cialista ország közös ér­dekeit szolgálják. Lehető­vé teszik, hogy a nyers­anyagokat közvetlenül a lelőhelyek mellett dolgoz­zák fel, tehát az előállítás mentesüljön a szállítási költségektől, és a leggaz­daságosabb legyen. Ugyanakkor ezekkel a kö­zös fejlesztésekkel a ter­vek összehangolásával va­lamennyi tagállam szá­mára a legelőnyösebben és célszerűbben valósítha­tók meg a célkitűzések. Mód van az anyagi és műszaki erők optimális koncentrálására. Moldován Tamás Az Üvegipari Művek ajkai üveggyárában az idén 90 százalékkal több ólomkris­tályt állítanak elő, mint tavaly, ugyanis a művészien megmunkált, csiszolt üveg­árunak egyre nagyobb piaca van külföldön fWmSpée----Kaszaz Csaba folvétel Nyolc szputnyik egy hordozórakétával A Szovjetunióban pén­teken egyetlen hordozó­­rakétával nyolc szputnyi­­kot bocsátottak fel a vi­lágűrbe. A Kozmosz 564., 565., 566., 567., 568., 569., 570. és 571. jelzésű mes­terséges holdakon tudo­mányos berendezést he­lyeztek el, amely folytat­ja a világűr kutatását. Mind a nyolc szputnyik a megadott pályához kö­zel halad. A tudományos beren­dezésen kívül a szputnyi­kokon elhelyeztek egy rá­diórendszert a pályaele­mek pontos mérésére, va­lamint egy rádió-telemet­­rikus rendszert, amely a műszerek és a tudomá­nyos berendezés működé­séről továbbít adatoka­t a Földre. A pénteken felbocsá­tott műholdak berende­zése kifogástalanul mű­ködik. A koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldol­gozása. Le Duc Tho és Kissinger harmadik megbeszélése VA Párizs környéki Gil­­sur-Ivette-ben szombaton lezajlott a vietnami tűz­szünet biztosításával fog­lalkozó tárgyalások har­madik ülése, Kissinger amerikai elnöki főtanács­adó és Le Duc Tho, a VDK kormányának kép­viselője között. A tárgya­lásokat hétfőn szakértői szinten folytatják. A DIFK ülése a felszabadított területen Június 6—7-én Dél-Viet­­nam felszabadított terü­letén, megalakulásának 4. évfordulója alkalmából ülést tartott a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kormány. Az ülésen Huynh Tan Phat elnök beszámolt a politikai hely­zetről, majd a miniszterek és miniszterhelyettesek beszámolói következtek a kormány diplomáciai, ka­tonai, kulturális, gazda­sági, egészségügyi, szociá­lis és oktatási tevékeny­ségéről. A DIFK elnöke az év­forduló alkalmából me­legen üdvözölte a dél­vietnami népet, amely győzelemmel fejezte be a külföldi invázió ellen im­már 18 éve folyó harcát. A jelenlegi helyzetet ele­mezve az elnök élesen el­ítélte az Egyesült Álla­mok kormányát és a Thieu-rezsimet a párizsi megállapodás súlyos és rendszeres megsértéséért. A DIFK és a VDK kor­mánya tiszteletben tartja a Vietnamra vonatkozó párizsi megállapodást, és ugyanezt várja el az ame­rikai és a saigoni kor­mánytól is. A DIFK független, bé­kés és semleges külpoli­tikát kíván követni, a vi­lág összes forradalmi és haladó erőivel összefogva a békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a demokrá­ciáért és a társadalmi ha­ladásért küzd. A belpolitikai helyzet­ről szólva Tan Phat hang­súlyozta, hogy kormánya a nemzeti megbékélés és egyetértés szellemében szélesíteni fogja vala­mennyi társadalmi réteg szövetségét, folytatja har­cát a párizsi megállapo­dás szigorú betartásáért, szilárd és tartós béke biz­tosítása érdekében, bizto­sítja a függetlenséget és a demokráciát, emeli a la­kosság életszínvonalát Feladatának tekinti az élet konszolidálását és a forradalmi erők erősíté­sét a felszabadított terü­leteken, hogy létrejöhes­sen egy békés, független, demokratikus, semleges és virágzó Dél-Vietnam, amely az ország békés új­raegyesítése felé halad . A dél-vietnami 13. szá­mú országút mentén, mintegy 30 mérföldre Sot­­gontól szombat hajnalig több mint nyolcórás ösz­­szecsapásra került sor a Thieu-rezsim csapatai és a felszabadító erők között. Mint a DIFK szóvivője közölte, a saigoni hadse­reg „földrabló” hadmű­veleteket folytat, hogy minél nagyobb területe­ket próbáljon ellenőrzése alá vonni, mielőtt a zó­nák pontos feltérképezése megtörténik. A saigoni rezsim alaku­latai tankokkal, tüzérség­gel és vadászbombázók­kal támadták a felszaba­dító erőket. A tűzszünet­­sértő akciót a DIFK had­serege visszaverte. Az ak­ció során a Trueu-kor­mány egy repülőgépe té­vedésből saját csapataira dobta le bombaterhét, há­rom katonát megölt és 22-t megsebesített. A kambodzsai rezsim csapatai szombaton had­műveleteket indítottak, hogy visszafoglalják a lét­fontosságú 4. számú fő­útvonalat, amelyet a fel­szabadító erők pénteken a héten már másodszor vágtak el. Ez a főútvonal köti össze a fővárost, Phnom Penh-t a rezsim utánpótlása szempontjá­ból döntő fontosságú Kompong Som kikötővá­rossal. Magyar vízügyi küldöttség látogatása az ENSZ főtitkáránál Az Egyesült Államok­ban tartózkodó magyar vízügyi küldöttség Degen Imre államtitkár vezeté­sével pénteken megbeszé­léseket folytatott New Yorkban, az ENSZ titkár­ságán a magyar vízügyi szervek és a különböző szakosított és regionális­­ENSZ-ezersek gazgazdál­­kodási együttműködésé­ről. Az ENSZ-titkárság ille­tékes vezetőivel folytatott tárgyalások után Kun Waldheim főtitkár fogad­ta Degen Imre állammun­­kárt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett­ Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ- kópraneccses is.

Next