Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-08 / 185. szám

2 1996. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Segélyt kérnek az agrárvállalkozók Támogatást kér a kormánytól Szabolcs-Szatmár- Bereg megye aszály sújtotta mezőgazdasági vállal­kozóinak a nyírségi termelők érdekvédelmi szövet­sége; a segítségkérő dokumentumot már el is juttat­ták az illetékes Földművelésügyi Minisztériumba. Javasolják a kabinetnek, hozzon létre egy pénzügyi alapot, amelyből támogatást nyújt az aszálykárok enyhítésére. Fejlesztések a közterület-felügyeletnél Hamarosan új helyre költözik a Fővárosi Közterület­felügyelet. A várhatóan a hónap közepére elkészülő, csaknem ötmillió forintért felújított új, Akadémia ut­ca 1. szám alatti központjukban az előzőnél kétszer nagyobb terület áll majd a dolgozók és a technika rendelkezésére. Tervezik a számítógéppark bővítését is, mivel az évi ötvenezer szabálysértéshez kapcsolódó adattárolás, nyilvántartás nagyobb memóriájú gépe­ket igényel. Magyar bankot vesznek az oroszok Az Orosz Nemzeti Tartalékbank, amely részt vesz a vezető orosz gáztermelő és -exportáló vállalat, a Gazprom Rt. külgazdasági tevékenységének lebonyo­lításában, előreláthatólag megvásárolja az Általános Értékforgalmi Bank részvényeinek 10-20 százalékát. A korábban teljes állami tulajdonban lévő bank részvé­nyeinek 50 százalékát idén május elején már meg­szerezte egy másik orosz pénzintézet, a moszkvai Gazprombank, amely ugyancsak a Gazprom Rt. pénz­ügyi műveleteit bonyolítja. Ágyszámcsökkentés Szentesen Hetven kórházi ágynál többet nem­ tudnak megszün­tetni a szentesi kórházban. Ellenkező esetben előfor­dulhat, hogy a száz éve jól működő kórházba jelentke­ző betegek közül lesznek olyanok, akiket hely hiányá­ban nem vehetnek fel. Csongrád megyében 521 kór­házi ágy megszüntetését irányozták elő az illetékesek, ebből a szentesi kórházban 181 ágyat fenyeget veszély. A szentesiek e tervet igazságtalannak tartják, mivel ez közel duplája a többi hasonló egészségügyi intézmény „ágyleépítési” statisztikájának. A Rába-partra kerül a Borsos-életmű Borsos Miklós szobrászművész Győrött látható életmű­válogatása a város tulajdonába kerül, ugyanis így vég­rendelkezett az alkotó özvegye, a Borsos-életmű jelen­legi tulajdonosa. Balogh József polgármester örömét fejezte ki, hogy e páratlan képzőművészeti értékkel gazdagszik a Rába-parti város. Lámalátogatás Taron Eltűnt gyerekeket keres a rendőrség A rendőrség a lakosság segítségét kéri négy eltűnt gye­rek felkutatásához. A fiúk augusztus 5-én, hétfőn távoztak el egerszalóki otthonukból. Balogh Adrián 12 éves, Balogh Erik 8 éves, Kondor Imre 9 éves, vala­mint a 14 éves Lakatos Krisztián 11 óra körül, autó­busszal a községhez közeli Egerbe utaztak. Azóta tar­tózkodási helyük ismeretlen. A rendőrség kéri, hogy aki a fiúk tartózkodási helyéről információval rendel­kezik, jelenkezzék a 07-es számon. A világhírű tibeti gyógyító láma, dr. Trogana Rin­­pocse volt a vendége a Tari Meditációs Központnak. ALAPÍTVA 1873-B­AN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71, a12-4023 Internet URL-cím: http://www.fom­ax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fomax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helli Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellinél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Százezrek tűnnek el a munkaügyi nyilvántartásokból Az ellátásból kikerültek többsége nem talál vissza a munkaerőpiacra Az 1995-ben ellátásukat kimerítettek­­ több mint 100 ezer em­ber úgy került ki a regisztrált munkanélküliek köréből, hogy státusáról nem volt információja a munkaügyi szervezetnek - csupán 41 százaléka talált vissza a munkaerőpiacra. A nagy többség továbbra is munkanélküli, vagy inaktív. Állandósul­tak a regionális és az életkori sajátosságokból adódó különb­ségek is: rosszabb az elhelyezkedési arány a keleti megyék­ben és az idősebb korosztályokban. NÉPSZAVA-információ Az Országos Munkaügyi Központ (OMK) nyomonkövetéses vizsgálata az 1995-ben ellátását kimerített 204 ezer állástalan közül 101 ezerre terjedt ki. Ennyien voltak ugyanis a múlt évben azok, akik úgy kerültek ki a regisztrált munkanélküliek köréből, hogy a munkaügyi szervezet nem rendelkezett későbbi státusukról információval. A felmérés adatai alapján megálla­pítható, hogy 41 százalékuk foglal­koztatott, 28 százalékuk nem talált munkát, 30 százalékuk pedig inak­tívvá (az a munkaképes korú polgár, aki nyugdíjat, gyermekgondozási vagy szociális segélyt kap) vált 1996- ban. (Hogy mindez mekkora veszte­séget jelent a gazdaságnak, arra a Pénzügyminisztérium munkatársától, Pirisi Károlytól kapott információ is rávilágít: a 100 milliárd forintos Munkerő-piaci Alap 60-65 százalé­kát passzív támogatási eszközökre, segélyekre fordítja a kincstár.) Miközben a munkanélküli-ellátás­ból kikerültek nagy többsége nem ta­lál vissza a munkaerőpiacra, állandó­sultak a regionális és életkori sajá­tosságokból adódó különbségek is. Jelentős eltérések mutathatók ki a pályakezdők és az idősebb korosztá­lyok között: előbbiek nagyobb arány­ban váltak inaktívvá (38 százalékuk), utóbbiak körében pedig magasabb volt azok aránya, akik egy év eltelté­vel is munkanélkülinek vallották ma­gukat (29 százalék). A nyomonkövetéses vizsgálat so­rán az ország egyes régiói között meg­figyelt különbségek megfelelnek a megyék munkaerő-piaci helyzetét jel­lemző eltéréseknek. A nyugati me­gyékben nagyobb volt az elhelyezke­dési arány (Győr-Moson-Sopron 49, Budapest 47, Pest 45 százalék), mint a keleti, depressziós térségekben (Bor­sod 33, Szabolcs 31 százalék). Utóbbi körzetekben nemcsak a munkanélkü­liek, de az inaktívak száma is ma­gasabb (Borsod 35, Szabolcs 35 szá­zalék). Ha a két leginkább elmaradott megyében összeadjuk a regisztráció­ból kikerült állástalanok és inaktívak számát, kiderül, hogy az 1995-ben nem foglalkoztatott népesség 67-69 százaléka él idén rendszeres ellátás és munka nélkül. Országos átlagban további különb­ségek mutathatók ki életkor és is­kolai végzettség szerint. Az életkor emelkedésével fordított arányban csökkenek a munkaerőpiacra való visszatérés esélyei. A 45 év feletti, még munkaképes korú népesség találkozik leggyakrabban életkora miatti eluta­sítással. Nem fordult meg az a tenden­cia sem, amely a nyolc osztályt vég­zetteket érintette hátrányosan, közü­lük csak minden harmadik munka­­nélküli talál ismét állást. Taszári felújítások Megindult a forgalom a ta­szári Széchenyi utcán, azon az úton, amelyet december­ben és januárban szinte tel­jesen tönkretettek az IFOR- csapatok szállító járművei. Kovács József polgármester az MTI érdeklődésére el­mondta, hogy a burkolat ki­javítása előtt kicserélték az utca teljes vízhálózatát, amire 15 millió forintot kap­tak. A csatornahálózat ki­építésére 33 millió forintot pályázaton nyertek el. Az útburkolat kijavítása össze­sen 38 millió forintba került, ennek során egy méterrel megszélesítették az útfe­lületet, a munkálatokat a SOFA-egyezmény alapján az amerikai kormány fedez­te. A teljes felújítás két hó­napig tartott. Zemplényi Gyárfással akart magántévét indítani (Folytatás az 1. oldalról) A birtokunkban lévő mint­egy nyolcvanoldalas, szó szerinti jegyzőkönyv alap­ján rekonstruálható, ahogy Széchy Tamás edző beszá­molt az előzményekről. El­mondta, hogy tudomása szerint Zemplényinek sok céggel volt kapcsolata, töb­bek között a Nap TV-vel egy 150-200 milliós üzlete. Ám egy ebéd után Zemp­lényi félrehívta, hogy óriási üzletben van Gyárfással, Gyarmatival, megvesznek egy stúdiót és ott lesz a 3. Magyar Televízió. Eddig összeszedett kétszázmilliót, de lesz egymilliárd is, most viszont ő kérne pénzt Széchytől egy felvétel fi­nanszírozására. Széchy felhívta Gyárfás Tamást, aki megerősítette mind az üzlet, mind a pénzszűke tényét, mire az úszóedző adott némi kölcsönt. Mint említi, ebből Gyárfás még 1992-ben 300 ezer forintot visszafizetett neki. Érdekes, hogy a Zemp­lényi György képviseletét ellátó Barabás Gábor ügy­véd tudomása szerint Gyár­fás Tamás nem tett felje­lentést. Megkérdeztük Gyárfás Tamást, hogy miért nem próbálja meg visszaszerezni a pénzét. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kinek a va­gyona úszott el, a Nap TV-é, vagy a saját tőkéje. Továbbá, hogy ő, mint a Magyar Úszószövetség jelenlegi el­nöke mit tesz a mintegy harmincmilliós kárt szen­vedett szövetség pénzének visszaszerzéséért. Zemp­lényi Gyárfással akart magántévét indítani A producer előbb vála­szolt kérdéseinkre, ám ké­sőbb visszavonta azt. Tele­faxon az alábbi nyilatkoza­tot tette: „A Népszava eljá­rásáról és információinak hitelességéről a lap újság­írójának részletesen kifej­tettem a véleményemet. Mi­után közölte, hogy állás­pontomat teljes egészében nem jelenteti meg, mert sze­rinte nem tartozik a tárgy­hoz, tömören csak annyit mondhatok, hogy a feltéte­lezések butaságok, minden alapot nélkülöznek. ” Az adóreform csak korrekció MTI-információ A kabinet által elhatározott adóreform nem más, mint a korábbi kormányzati hibák korrekciója - jelentette ki Csépe Béla, a KDNP frak­cióvezető-helyettese a kép­viselőcsoport szerda dél­előtti sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett rá, hogy az ellenzék már fél évvel ez­előtt keményen kritizálta a 48 százalékos adókulcsot, illetve a kettős adótábla be­vezetését, éppen ezért üd­­vözlik ezek eltörlését. A költségvetésről szólva Csépe leszögezte: azok nem tartalmaznak igazi gazda­ságélénkítési programot. Szakál Ferenc képviselő a mezőgazdaság problémáit elemezve elmondta: e tekin­tetben hazánk nincs felké­szülve az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A kor­mány kétéves ténykedése alatt a politikus szerint nem oldódtak meg a vidék lénye­gi problémái, a piaci helyzet zavarai sok tekintetben sú­lyosabbak, mint 1994 előtt, hiányzik a szövetkezeti tör­vény és továbbra sem meg­felelő az exporttámogatások rendszere. A titkosszolgálati megfigyelés sokakban félelmet keltett Nagy Gergely NÉPSZAVA Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa be­fejezte azt a vizsgálatot, amelyet egyes Baranya megyei kisebbségek titkosszol­gálati megfigyelése ügyében folytatott le. Nemrég a görög, a horvát, a szerb és a né­met kisebbségi önkormányzat elnökei az ombudsmanhoz fordultak, mivel sérelmez­ték, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal több éve adatokat gyűjt tevékenységükről. Ez ügyben korábban már Nikolits István,­ a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a Parlament Illetékes Bi­zottsága megállapította, hogy nem történt törvénysértés. A kisebbségi ombudsman szerint törvénysértés valóban nem, ám Kaltenbach Jenő ugyanakkor arra a meg­állapításra jutott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal Baranya megyei kirendeltsége ál­tal végzett adatgyűjtés félelmet keltett egyes, kisebbségeihhez tartozó személyek­ben. A kisebbségi biztos nézete szerint a megfigyelések ténye, s az ezáltal keltett félelem veszélyeztette a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szabad identitás­vállalását, továbbá megnehezítette a ki­sebbségi önkormányzatok működését, és így súlyos jogi visszásságot okozott. A Nemzetbiztonsági Hivatal korábban azzal indokolta az információgyűjtést, hogy a délszláv háború kapcsán ez a Ba­ranya megyei kisebbségek védelmét Kaltenbach Jenő Demecs Zsolt felvétele szolgálja. Kaltenbach Jenő értetlenségét fejezte ki a tekintetben is, hogy a kisebb­ségekre vonatkozó információk beszerzé­sével miként lehetett állítólagos védelmü­ket ellátni, annál is inkább, mivel erről a védelemről nem értesítették őket. Az om­budsman felhívja a titkosszolgálat fel­ügyeletét ellátó minisztert, hogy vizsgálja felül az adatgyűjtés folytatásának indo­koltságát, és azt szüntesse meg. Régiók találkozása MTI-információ A határokon túli magyar­ság mintegy félezer képvi­selője vesz részt a Buda­pesten augusztus 16-án kezdődő Régiók találko­zása­­ kárpát-medencei na­pok elnevezésű kulturális seregszemlén. A tb átalakítására épül az egészségügyi reform (Folytatás az 1. oldalról) A Népszava információi szerint a külön előterjesztés egy olyan háromoldalú egyez­tető fórumot javasol, amelyben a munka­­vállalók, a munkaadók és a kormány kép­viselői ülnek, vitás esetekben a kormány szava dönt. Ez mindenképpen erős vissza­lépést jelentene az önkormányzatisághoz képest, bár a kormány elé kerülő anyag ezt még nem tartja a társadalombiztosítás államosításának. A másik, nemzeti egészségügyi szolgálat néven futó változat már egyértelmű és tel­jes államosítás. A természetbeni szolgálta­tásért adót szednének, az ezzel együtt járó feladatokat is az adóhatóság venné át. Az intézményeket továbbra is teljesítmény­elven finanszíroznák, ám erről nem önkor­mányzat döntene, hanem a népjóléti mi­niszter vagy az általa felállított testület. Az alap gazdálkodását az Országgyűlés el­lenőrizné, illetve az egészségügyi szakem­berekből álló országos egészségügyi ta­nács látná el a társadalmi kontrollt. A pénzbeni juttatások kezelése továbbra is önkormányzati elven alapuló biztosítóra maradna. Ám a mai önkormányzat­­ erős átalakítás után is - elvesztené jelenlegi pénzének mintegy kétharmadát, hiszen a természetbeni juttatásokra 1996-ban 304 milliárd forintot, míg a pénzbenire 131 mil­­liárdot terveztek. A Népjóléti Minisztériumban készült előterjesztés rögzíti, hogy a második vál­tozat számos politikai és alkotmányos ag­gályt vet fel. Előbbiek közül kiemeli, hogy szöges ellentétben áll az 1994-ben elfoga­dott kormányprogrammal, továbbá éles el­lenállásra lehet számítani a szakszervezetek (nevesítve az MSZOSZ), a munkaadók és az egészségügyi dolgozók részéről. Volt egyeztetés a médiáról (Folytatás az 1. oldalról) A két intézmény ugyanak­kor a költségvetéshez mér­ten is jelentős adósságot halmozott fel, ezért hosszú távra és megnyugtatóan kell rendezni finanszírozá­sukat. A vitatott 2199/1996. számú kormányhatározat ennek előkészítését szol­gálta. A finanszírozás mi­kéntje pénzügytechnikai kérdés. A kormány, a mi­niszterelnök szándékai sze­rint, jövő csütörtöki ülé­sén is foglalkozik a kér­déssel, s a kabinet a rádió és televízió kuratóriumá­nak véleménye ismereté­ben hagyja majd jóvá az ez évi költségvetés módo­sításáról szóló törvényja­vaslatot. A sajtótitkár furcsának nevezte azt az állítást, hogy felelős kormánytagok nem ismerték meg a határozat tervezetét. Az előterjesz­tést szabályszerűen nyúj­tották be. Megjárta a köz­­igazgatási eljárás szokásos lépcsőfokait, az érintett tárcáknak - így a szabad demokrata miniszterek ál­tal vezetetteknek is - mód­juk volt időben megismerni, álláspontjukat kialakítani. A kormányülésen jelen nem lévő SZDSZ-es miniszte­reket pedig a tárcák fele­lős tisztviselői helyettesí­tették. A sajtótitkár hozzá­tette: nem szerencsés, ha valaki érezteti, hogy egyet­ért a kormány által meg­fogalmazott célokkal, de nem vállalja az ezzel kap­csolatos döntéseket. Az igazságügyi tárcának volt módja arra, hogy a kér­désről kialakítsa álláspont­ját. A költségvetés módo­sításáról szóló előterjesz­tést a minisztériumok kép­viselői a közigazgatási ál­lamtitkári értekezleten a kormányülés előtt megvitat­ták - erősítette meg kér­désünkre Fluckné Papá­csi Edit közigazgatási ál­lamtitkár, hozzátéve, a tár­cák a költségvetés módosí­tásáról végleges álláspont­jukat az augusztus 15-i kormányülésre terjesztik be. Tegnap hiába próbáltunk nyilatkozatot kérni a mű­velődési tárca vezetőjétől, illetve közigazgatási állam­titkárától, Magyar Bálint szabadságát tölti, Honti Mária pedig - a sajtóosz­tály tájékoztatása szerint - nem volt elérhető. Véle­ményükre azért lettünk vol­na kíváncsiak, mert Pető Iván, az SZDSZ elnöke egy keddi sajtótájékoztatón ar­ról számolt be - mint azt a Népszava tegnapi számá­ból megtudhatták -, hogy Magyar emlékezete szerint érdemben nem tárgyalta a kormány az említett hatá­rozatot.

Next