Népszava, 1996. október (124. évfolyam, 229–254. sz.)

1996-10-01 / 229. szám

2 1996. OKTÓBER 1., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Nincs még SZDSZ-es államtitkárjelölt A Szabad Demokraták Szövetségének egyelőre még nincsen hivatalos jelöltje a Soós Károly Attila távo­zásával megüresedett Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium politikai államtitkári posztjára. Mint azt Pető Iván pártelnök-frakcióvezető a hétfői TV-Híradóban elmondta: az SZDSZ-nek több jelöltje is van az ál­lamtitkári helyre, de döntésüket megnehezíti a pri­vatizáció körül kirobbant parlamenti vita. A leendő szabad demokrata államtitkárnak ugyanis alaposan meg kell fontolnia, hogy munkáját egy olyan ügy kép­viseletével kezdi-e, amihez nincsen semmi köze. Tiltakozó közművelődési szakszervezet A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szak­­szervezete tiltakozik az ellen a kormányrendelet­tervezet ellen, amely október 1-jétől kizárólag peda­gógusok, hat év alatti gyermekek, hetven év feletti személyek számára biztosít ingyenes, valamint a diákoknak, nyugdíjasoknak 50 százalékos belépési kedvezményt a múzeumokba. Cáfol a Munkáspárt elnökjelöltje Minden alapot nélkülöz az az állítás, amely szerint az MSZP gerjeszti kívülről a Munkáspárton belüli feszültséget, illetve hogy a párton belül egyesek célja a jelenlegi vezetés megbuktatása és a párt szétverése - közölte Wirth Ádám, a Munkáspárt egyik elnökje­lölt­je, cáfolva a Thürmer Gyula pártelnök által a párt hét végi rendezvényén mondottakat. Wirth sze­rint pártja joggal bírálja a szocialista vezetésű kor­mány jobboldali antiszociális politikáját. Ételbemutatóval emlékeznek Az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság és a Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Főiskolai ételbemutató­val emlékezik meg a millecentenáriumról. A Nyereg alatt puhítjuk? című rendezvénysorozat a jövő hé­ten kezdődik a főiskolán. Romlott a környezet állapota Baranyában A környezetvédelmi beruházások kedvező hatásai ellenére sem sikerült megállítani a környezet álla­potának romlását Baranyában - állapította meg a megyei közgyűlés. Az utóbbi években mérséklődött a termőterület csökkenése, a felszíni vizek állapotá­nak romlása, a légszennyező anyagok kibocsátása. Ellenben romlott a termőföldek minősége, folytató­dott a felszín alatti vizek szennyeződése, nőtt a nit­­rogén-dioxid és a szálló por mennyisége. Az ombudsmanok Csongrádba látogatnak Az országgyűlési biztosok október 31-én és novem­ber 1-jén Szegeden tartózkodnak, hogy lehetőséget adjanak a megyében élő polgároknak panaszaik hely­­beni, személyes előterjesztésére. A város több pontján helyeznek el október elsején beadványgyűjtő ládá­kat, amelyekbe tíz napon keresztül lehet bedobni a panaszos leveleket. Fegyverbaleset okozta egy honvéd halálát Feltehetően súlyos gondatlanságból fakadó, halálos kimenetelű fegyverbaleset történt hétfőn délután Er­csiben, a Magyar Honvédség híradó ezrede egy lak­tanyán kívüli raktáránál - közölte Erdélyi Lajos ez­redes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az őr­ség váltása során B. László őrmester, őrparancsnok pisztolyával fejbe lőtte az őrségben felállítási he­lyén szolgálatot teljesítő O. Sándor 19 éves honvédet, aki a helyszínen azonnal meghalt. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Megbízott főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272,326-8252, telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.fornax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fornax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helli Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellinél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 18 Ma tüntetnek a tandíj ellen a diákok A művelődési tárca falragaszokon ismertette az új rendeletet Mára hirdetett tüntetést a tandíj ellen a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége. A MEFHOSZ megmozdulását több ellenzéki párt és ifjúsági szervezet támogatája, ám a nagyobbik diák-érdekképviseleti szer­vezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsé­ge, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elhatároló­dik a tüntetéstől. Egyes vélemények szerint a MEFHOSZ megmozdulása közvetve politikai célokat szolgál. NÉPSZAVA-összeállítás A MEFHOSZ, mely mára országos tüntetést hirdetett, a tavaly őszi diáktüntetés után alakult Bercsényi László vezetésével, aki ak­kor a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke volt. A szövetség - mely­nek a vezetők állítása sze­rint hatezer tagja van - elutasítja a tandíj minden formáját. A mai tünteté­sen követelik mind a je­lenlegi, mind az 1997 szep­temberétől hatályba lépő tandíjrendelet visszavoná­sát, mert álláspontjuk sze­rint ellentétesek az alkot­mánnyal. A MEFHOSZ kö­veteli, hogy a hallgatók­nak juttatott normatív tá­mogatást emeljék az 1993- as támogatás reálértékére, a kollégiumi díjat pedig két­ezer forintban maximálják. Skultéty Tamás, a Hall­gatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének el­nöke lapunknak elmond­ta: nem csatlakoztak a tün­tetéshez, mert úgy gondol­ják, hogy az első két köve­telés az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, a nor­matíva mintegy nyolcvan­százalékos emelését irreá­lisnak tartják akkor, ami­kor a nyugdíjak és a bérek csak a jelenlegi mértékben emelkednek. A kollégiumi díj az új tandíjról is szóló rendelettel pedig némileg csökken. Skultéty hangsú­lyozta, hogy a Hökosz is tartja a kapcsolatot pártok­kal, ám ez pusztán szakmai és nem politikai kapcso­lat köztük. A Hökosznak a tagjai az intézményi hallgatói ön­­kormányzatok. A Hökök­­nek minden diák automa­tikusan tagja, aki beirat­kozik valamelyik felsőok­tatási intézménybe. A MEFHOSZ azonban egyé­ni alapon szerveződik. A Hökoszba nemrég lépett vissza a gödöllői egyetem hallgatói önkormányzata, mely Bercsényi László ve­zetésekor lépett ki tavaly ősszel a szervezetből. Még nem merültek ki a tárgyalásos lehetőségek a tandíj és a felsőoktatás egyéb gondjainak ügyé­ben, ezért az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöksége elhatárolódik a mai diáktüntetéstől - je­lentette ki tegnap Kis Papp László alelnök, a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke. A szak­­szervezeti tömörülés ve­zetősége, illetve a felsőok­tatás érdekvédelmi szer­vezetei úgy vélik: a holna­pi diáktüntetésnek első­sorban politikai felhangja van. Bizonyos ellenzéki pártok „a hallgatók nya­kába ülve” szeretnék el­mondani véleményüket - szögezte le Kis Papp. A tüntetést egyaránt tá­mogatja a Munkáspárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Keresztényde­mokrata Néppárt és Füg­getlen Kisgazdapárt. A tandíjjal kapcsolat­ban idén ősszel elfogadott kormányrendelet gyakor­latilag elzárja a továbbta­nulás, felemelkedés lehe­tőségét a nehéz anyagi hely­zetben élő családok gyer­mekei elől - szögezi le ál­lásfoglalásában a Fidesz- Magyar Polgári Párt. Po­­korni Zoltán, a párt alel­­nöke elmondta, hogy a keddi diáktüntetést a Fi­desz ifjúsági tagozata, a KÖSZ támogatja, a párt azonban nem kíván állást foglalni a különböző diák­­szervezetek rivalizálásá­ban. A Fidesz, amennyiben 1998-tól lehetősége lesz rá, kezdeményezni fogja a rendelet visszavonását és helyette más rendszer be­vezetését. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az elmúlt napokban plakáton ismertette a diákokkal a szeptem­ber ötödikén elfogadott, a hallgatói térítésekről és jut­tatásokról szóló kormányrendeletet. Lapunk informá­ciói szerint a felsőoktatási intézményekben a falraga­szokat a MEFHOSZ tüntetésre hívó plakátjai mellett helyezték el. Bővítést tervez az ÉSZT Sándor Tünde NÉPSZAVA Vígh László, az ÉSZT új el­nöke mától egyben az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kavállalói oldalának soros elnöke is. Mint lapunknak elmondta: tagszervezeteik bővítését elsősorban az ér­telmiségi munkahelyek szórvány szakszervezetei­nek megnyerésével tartja reálisnak, azaz tagokat más konföderációktól nem kívánnak elcsábítani. Emel­lett - amint azt a tisztújító gyűlésen Kuti László még elnöki beszámolójában le­szögezte - a tömörülés vi­déki bázisát kívánja erősí­teni, valamint nemzetközi kapcsolatépítésbe kezd, hi­szen az ÉSZT az egyetlen olyan hazai konföderáció, amelynek nemzetközi szer­vezetben még megfigyelői státust sem sikerült elérnie. A fő célok közé soroltatott még a következő közal­kalmazotti tanácsválasztá­sokra történő felkészülés mielőbbi megkezdése, lé­vén, hogy a majdani vok­­sok és a taglétszám fogja meghatározni a szövetsé­gek érdekegyeztetésbeli szerepét. A tisztújítás ered­ményeként Kuti mellett Kis Papp Lászlót a küldöt­tek megerősítették alelnöki tisztségében, míg új ember­ként került az elnökségbe Buzátsné Putz Erzsébet, a mérnökök és technikusok szakszervezti elnöke. Bánk Gábor titkárként továbbra is az ÉSZT elnökségének tagja maradt. . Panaszbizottság alakult MTI-információ Az Országos Rádió Tele­vízió Testületen belül hét­főn megalakult a Panasz­­bizottság, amely a rádió­zásról és a televíziózásról szóló törvénynek megfele­lően a kiegyensúlyozott tá­jékoztatás követelményei­nek megsértése miatti pa­naszokat bírálja el. Az ala­kuló ülésen beiktatták a 13 tagú panaszbizottságot, melynek ügyvédek, tanárok mellett egyházi személyi­ség és újságíró is tagja. A bizottság tagjait az ORTT öt évre bízta meg. A tagok függetlenek, csak a rádió- és tévétörvénynek vannak alárendelve. Minden magyar és kül­földi állampolgár írásban kifogással élhet az elekt­ronikus médiumok műso­raival szemben, ha úgy véli, hogy a műsorszolgál­tató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, vi­tatott kérdésben egyetlen, vagy egyoldalú álláspon­tot jelenít meg, vagy egyéb módon megsérti a kiegyen­súlyozott tájékoztatás kö­vetelményét. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány vizsgálja Tocsik ügyét Deutsch hozzátette, hogy az ÁPV Rt.-nél az értelmiségi dolgozók 700-900 ezer forintot, a fizikaiak 38-110 ezret keresnek, minden második embernek mobiltelefonja és minden negyediknek szolgálati autója van. Az SZDSZ képviseletében Wekler Ferenc emlékeztetett rá, hogy a vi­ta a belterületi földekről nem most indult el. Az előző kormányzati cik­lusban sem jutottak hozzá az érin­tett önkormányzatok a nekik járó vagyonrészhez. Sajnálattal tette hozzá, hogy ez az elmúlt két évben is elmaradt, mint ahogy az ener­giaszolgáltatók privatizációja miatt járó részvényeket sem kapták meg a települések. Az SZDSZ szükség esetén támogatni fogja vizsgálóbi­zottság felállítását. Az MDF-es Dávid Ibolya hiá­nyolta az ülésteremből Suchman Tamást. Javasolta, hogy az ÁPV Rt. igazgatótanácsa számoljon be a parlamentnek az ügy körülményei­ről. Szabó Iván, az MDNP frakció­­vezetője szerint ez a botrány csu­pán a jéghegy csúcsa. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az önkormány­zatok csak helyi adókkal tudják pótolni azt a pénzt, amit Tocsik Márta lealkudott a nekik járó va­gyonrészből. Viszontválaszában Horn Gyula feltette a kérdést Szabó Ivánnak, hogy az ő kormányzati idejében miért nem fizették ki a pénzt a te­lepüléseknek. Horn nyitott abban a kérdésben, hogy az ellenzéki pártok javaslatára módosítsák a közbeszerzési törvényt és az ÁPV Rt. is a jogszabály hatálya alá es­sen. Soós Károly Attila, a posztján utolsó napját töltő ipari államtit­kár az atomenergiáról szóló tör­vény expozéjában hangsúlyozta, hogy az 1986-os jogszabály kor­szerűsítésére elsősorban a nemzet­közi egyezmények miatt van szük­ség. A törvényt az Európai Unió országainak normáihoz, így az ál­talunk is aláírt, az atomkárokkal foglalkozó bécsi egyezményhez, az OECD kárfelelősségi egyezményé­hez, illetve az idén ősztől hatályos, a nukleáris biztonságról szóló szerződéshez kell igazítani. Az új törvény nemcsak az or­szág villamosenergia-termelésé­­nek 40 százalékát adó Paksról szól. Hazánkban 61 helység három­ezer intézményében használnak radioaktív anyagokat. Az egészség­ügyben, az iparban, a tudomá­nyos kutatásban mindennapos az ionizáló sugárzóanyag használa­ta, így a törvény rendelkezései az atomerőművön kívül kiterjednek a radioaktív izotópokkal dolgozó valamennyi intézményre, az atomsorompó-rendszerrel kap­csolatos kérdésekre, valamint a nukleáris export és import szabá­lyozására is. A törvénynek a biztonsági (nem­zetbiztonsági és környezetvédelmi) kérdések mellett központi eleme a nukleáris hulladékok kezelésének problémája. A jogszabály a radio­aktív szemét elhelyezésének finan­szírozására elkülönített pénzügyi alapot létesít. A javaslat indoklása szerint „a radioaktív hulladékok kezelését és elhelyezését annak a generációnak kell megoldania, amelynek haszna volt a hulladé­kok keletkezését előidéző techno­lógiák alkalmazásából”.. A törvény lehetővé tenné magán­atomerőművek alapítását - a par­lament előzetes hozzájárulása után -, s nem zárná ki a Paksi Atomerő­mű Rt. privatizációját. A pártok szónokai közül egyedül Scham­­schula György (FKGP) vetette el kategorikusan ezeket a passzu­sokat. Az ÁPV Rt. a vizsgálatok befejezéséig felfüggeszti az önkormányza­tok részére a belterületi földekért járó ellenérték kifizetését - tudat­ta tegnapi közleményében a privatizációs szervezet igazgatótaná­csa. Az önkormányzatok összesen 120 milliárd forint körüli értékű üzletrészt, részvényt vagy készpénzt követelnek a Legfelsőbb Bíró­ság precedens jogerős határozata alapján. Az ezekben született pe­ren kívüli egyezségek körül zajlik a vita napok óta. Deutsch Békési Joe fotografikája Századvégi évnyitó Sándor Tünde NÉPSZAVA Tegnap tartotta ötödik, ju­bileumi tanévnyitóját a Századvég Politikai Iskola. Lévai Katalin, a Munka­ügyi Minisztérium főosz­tályvezetője megnyitóbe­szédében hangsúlyozta, fontos, hogy a Századvég aktív és leendő közéleti hallgatói megtanulják például a hatalom és az állampolgárok közötti párbeszéd nyelvét. Ugyanakkor Hámori Ba­lázs, a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egye­tem dékánja arra figyel­meztetett, hogy a Közép- Európában most zajló tu­dásrobbanás miatt senki sem tekintheti befejezettnek tanulmányait. Az új isme­retek megszerzéséhez azon­ban a munkahelyi tapasz­talatok elégtelenek, így igen fontos szerephez jut­nak a különböző tovább­képzések, azaz posztgra­duális tanfolyamok. A politikai elit kineve­lése azonban még hosszú időt vesz igénybe - mond­ta Hámori. Stumpf István­tól, a Századvég Politikai Iskola igazgatójától meg­tudtuk, hogy az intézmény vidéken is terjeszkedik. Eszerint posztgraduális képzést indítanak Egerben, s levelező kurzust Székes­­fehérváron. NÉPSZAVA Nemzeti Villamos Társaságot akar a KDNP Bartha Szabó József NÉPSZAVA A Népszava értesülései sze­rint a KDNP olyan törvény­­módosításon dolgozik, amely megakadályozná az energia­­szektor három óriásának, az MVM Rt.-nek, a Paksi Atomerőmű Rt.-nek és az OVIT Rt.-nek a privatizá­cióját. A tervezet szerint a stratégiailag is fontos „tri­ász” az állami többségű tu­lajdon megőrzésével létre­hozandó Nemzeti Villamos Társaság magja lenne. A Ma­gyar Villamos Művek Rt. teg­napi rendkívüli közgyűlé­sén elhalasztották,­az idézn­eg a tervezett privatizációt. Lapunk értesüléseit meg­erősítve Járosi Márton, a KDNP energetikai bizott­ságának elnöke elmondta, „az energiaipar eddigi pri­vatizációja részletes elem­,­zések és hatásvizsgálatok nélkül kizárólag a gyors pénzszerzés jegyében tör­tént. A hazai szakemberek véleményének figyelembe­vétele helyett külföldi ta­nácsadókra támaszkodva a villamosenergia-ipart a gyors pénzszerzés remé­nyében, lényegében véve elkótyavetyélték, irányítá­sukat külföldi tulajdono­sok vették át, így a hosszú távú nemzeti érdekek nem érvényesülhetnek, a pri­vatizáció érdekében vál­lalt áremelési kormány­garanciák pedig­ elvisel­hetetlen­ mértékű­­ terhet vetítenek előre a társada­lom számára.” A Magyar Villamosművek Rt., az Országos Villamos Távvezeték Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. a hazai villam­osenergia-rendszer legfontosabb vállalatai - mondotta Járosi. Az MVM Rt. gyakorolja a terhelés­elosztást és a rendszerirá­nyítást. A tulajdonában és az OVIT Rt. kezelésében lévő alaphálózat segítsé­gével nemzetközi villamos­­energia-kereskedelmet (ex­port-import) folytat. Alap­vető neveit stratégiai ér­dek, tehát, hogy az általuk leírt alaphálózat tulajdon- és kezelői joga, miként a hazai villamosenergia-ter­­melés 40 százalékát bizto­sító Paksi Atomerőmű Rt.-é is, állami többségű tulaj­donban maradjon. A­ KDNP javaslata sze­rint e három társaság al­kothatja a létrehozandó Nemzeti Villamos Társa­ság magját. Kezdemé­nyezzük azt is - mondotta Járosi - hogy a kormány privatizációs koncepció­ját az Országgyűlés hagy­ja jóvá. Szorgalmazzuk továbbá egy olyan parla­menti bizottság létrehozá­sát, amely felülvizsgálja a már megkötött villamos­­energia-ipari privatizációs szerződéseket.

Next