Népszava, 2005. július (132. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-14 / 163. szám

8 HIR es hatter 2005. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA A hét budapesti Duna-híd közül hatot néhány éven belül fel kell újítani. Közülük a leginkább sürgető a Margit híd teljes rekonstrukciója. Az összességében több tízmilliárd forintra becsült munkákra csak kevés pénz van. Még legalább egy északi és egy déli Duna-hídra lenne szüksége a fővárosnak. Tervek már készültek, csak a források hiányoznak az egyen­ként több tízmilliárd forintos beruházásokhoz. Nemrég a Lágymányosi hídról levezető Gubacsi úti felüljáró támfala leomlott. A megrongá­lódott rész helyreállításán már dolgoznak, ám az eset ráirányí­totta a figyelmet a budapesti hi­dak rossz állapotára. A rendszeresen nyilvánossá­got kapó hírek ellenére sem kell attól tartani, hogy összeomlik a Margit híd, de a folyami átkelő teljes rekonstrukciója sokáig már nem halogatható. A többi Duna-híd ennél lényegesen jobb állapotban van, ám legtöbbjük­nél néhány éven belül szintén számolni kell kisebb-nagyobb felújításokkal. Valójában a fővá­ros hét Duna-hídja közül nincs olyan, melyhez ne kellene hoz­zányúlni. A hidak egyes elemei­nek esetenként néhány tíz- vagy százmillió forintba kerülő felújí­tása vagy egy több milliárdba kerülő teljes rekonstrukció azon­ban még csak a kisebbik gond. A nagyobb az, hogy kevés a híd. Ez már - a politikai akaraton kí­vül - több tízmilliárd forintos tételt jelent. A fővárosban a hidak nélkül megbénulna az élet. Az utóbbi évtizedekben azonban a város fejlődését nem követte a hidak számának és áteresztőképessé­gének megfelelő növekedése. Miután északon és délen is hiá­nyoznak átkelők, ezért a forga­lom a város sűrűn beépített bel­ső negyedeit terheli. Eközben a motorizációs robbanás csökken­tette a hidak áteresztőképességét is: az elmúlt 15 évben másfél­­szeresére nőtt a hidakon áthala­dó gépkocsik száma. A fokozot­tan terhelt hidak közül többet fel kellene újítani. Közülük is a leginkább sürge­tő a Margit híd felújítása. A leg­utóbbi teljes rekonstrukciója 28 éve volt, s mivel általában 25 évente van szükség rá, ez sokáig már nem halasztható - mondta lapunknak az FKF Rt. közút­fenntartási igazgatója. Csanádi Csaba közölte: az ehhez szük­séges tervezési és előkészítési munkák fedezete megvan a fő­város költségvetésében, ám a munkák elkezdésének időpont­járól nincs döntés. Mint mondta, a híd teljes rekonstrukciója mintegy 4-5 milliárd forintba kerülne. Addig is fokozott fenn­tartási munkákat és ellenőrzést végeznek a hídon, ami a legin­kább elhasználódott pályale­mezek megtámasztását jelenti. Ettől függetlenül is megvaló­sítható a Margit-szigetre beve­zető szárnyhíd felújítása, ami szintén rendkívül rossz állapot­ban van. A közútfenntartási igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben a Duna-hidak fenntartásá­ra 172 millió forintot fordítanak, szemben a tavalyi 98 millióval. Ez az összeg azonban csak az állagmegóvást, a napi karban­tartást fedezi, a különböző ki­sebb-nagyobb rekonstrukciós munkákra ezen felül, közbeszer­zési eljárással költ a főváros. A hidak teljes rekonstrukció­jára - éppen rendkívüli túlter­heltségük miatt - csak kis lépé­sekben, ütemezetten van lehető­ség, illetve akkor, ha ezzel pár­huzamosan új hidak épülnek, hogy pótolják a felújítás miatt kiesőket. A fővárosi hídfejlesz­­tési program tíz éve, a Lágymá­nyosi híd megépítése után az Aquincumi és az északi M0-s híd tervezésével folytatódott, majd megtorpant. A főváros ve­zetői szerint ahhoz, hogy Buda­pest 15 év múlva is működőké­pes maradjon, fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. Ehhez csökken­teni kellene a belső hidak forgal­mi terhelését, északon és délen pedig két-két új híd építése szükséges. A szakemberek egyetértenek abban, hogy szükség lenne új Duna-hidak építésére. - Nem véletlen, hogy régóta tervezik az M0-s körgyűrű hídjának, illetve az Aquincumi hídnak a megépí­tését, hiszen nyilvánvaló, Buda­pestnek több folyami átkelőre van szüksége - mondta lapunk­nak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Flidak és Szerkezetek Tanszékének veze­tője. Farkas György szerint nem­csak e két híd kellene, segítené a főváros közlekedését egy, az Egérút folytatásaként megépí­tendő, a tervekben Galvani Isid­ként szereplő átkelő is. A tan­székvezető nem tartaná rossz öt­letnek, ha a Lánchíd magasságá­ban - a Szajna alatt húzódó pári­zsi alagút mintájára - elkészülne egy dunai alagút. Ez tehermen­tesítené a főváros legrégebbi át­kelőjét, a Lánchidat, meg lehet­ne szüntetni az autóforgalmat és gyalogoshíddá alakíthatnák - ez utóbbit szintén régóta tervezik. A tanszékvezető megerősítet­te, hogy bár a legrosszabb álla­potban a Margit híd van, sürgető a Szabadság híd rekonstrukciója is. Mint mondta, ismer olyan el­képzeléseket is, amelyek egy­­egy híd teljes - több mint egy éven át tartó - felújítása alatt a hídpálya teljes lezárása mellett ideiglenes pontonhíd megépíté­sével biztosítanák az átkelést a folyón. Ám a szakember vélemé­nye szerint ez nemcsak a hajó­közlekedésben fellépő nehézsé­gek, hanem a rakpart zsúfoltsága miatt - kivitelezhetetlen a le- és felhajtás - sem jó megoldás. Ennél egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehet az, ha a felújí­tandó hídnak egyszerre csak az egyik felét zárják le, miközben a másik oldalon a rekonstrukció ideje alatt is haladhat a forga­lom. Ezzel a módszerrel persze jóval tovább tarthat a munka. Az oldalt írta: Lengyel Tibor Még legalább két-három dunai átkelőre lenne sürgősen szüksége a fővárosnak Felújításra vár Budapesten csaknem mindegyik híd MO-S HÍD: AZ ORSZÁGOS FORGALOM KISZORÍTÁSÁÉRT Az M0-s autóút hídjának mielőbbi megépítésére elsősorban az orszá­gos úthálózat fejlesztése érdeké­ben van szükség. A híd a város beépült területeitől északra épül, így elsősorban a várost elkerülő úthálózat hatékony működésében játszik majd szerepet. Az M0-s hídjának tervezése és kivitelezése nem a főváros, hanem a gazda­sági tárca hatáskörébe tartozik. A kétszer kétsávos közúti hídra Budapestnek elsősorban azért van szüksé­ge, hogy az országos átmenő forgalom - amely ma az Árpád hidat veszi igénybe - elkerülhesse a várost. A 30-40 milliárd forint értékű beruházás engedélyeztetése azonban a környező települések aggályai és mind újabb követelései miatt évek óta húzódik. AZ AQUINCUMI HÍD UNIÓS TÁMOGATÁSSAL ÉPÜLNE Az Óbudát Újpesttel összekötő Aquincumi híd tehermentesítené a Margit hidat, ezzel javítva az agglomeráció és az északi városrész közlekedését. A tervezett Körvasút sok­ körút budai kapcsolatát biztosítja és ezzel az egész északi térség fejlődésének lökést adhat. A híd tervezésével egy idő­ben folyik az ahhoz kapcsolódó városrészeket érintő fejlesztési tervek ki­dolgozása is. A híd építését a MÁV-val szoros együttműködésben tervezi a főváros, mert a tervek szerint a közúti híd építésével egy időben felújít­ják a vasúti hidat is. Az új dunai átkelő beruházása a csatlakozó úthálózat kialakításának költségével együtt meghaladja a 80 milliárd forintot. A fővá­ros a Podmaniczky-tervben is szereplő, négy évig tartó építkezés költsé­geihez jelentős európai uniós forrásokra is számít 2007-től. Újpest azon­ban egyelőre nem járul hozzá az építkezéshez, mert attól tart, a híd tovább terhelné a forgalmas Árpád utat. ÁRPÁD HÍD: ÚJ JÁRDA ÉS KERÉKPÁRÚT Budapest legnagyobb forgalmi terhelésnek kitett hídját naponta 120 ezer autós használja. Ez az egyetlen átkelési pont ugyanis Észak-Pest és Észak-Buda között. Itt bonyolódik le a főváros északi szektorának kamion­­forgalma is. Teljes rekonstrukciójára nincs szükség, de részleges megújí­tására igen. A híd acélszerkezeteinek állapota ugyanis kielégítő, sőt nem­rég rendbe tették a híd teljes járdafelületét, ám a pályaszerkezet kezd el­használódni. A következő felújításnál - amely 2008 előtt nem várható - ki kell cserélni a pályaszerkezeti elemeket és a pályaszint alatti elemek kor­rózióvédelmét is el kell végezni. MARGIT HÍD: TELJES REKONSTRUKCIÓ FELTÉTELEKKEL A Margit hídon naponta 71 ezer autó halad át, állapota fokozatosan rom­lik, mielőbbi felújítása nem halogatható. A hídrekonstrukciót azonban ad­dig nem lehet elkezdeni, amíg legalább egy északi híd meg nem épül, mi­vel a Margit hídról kieső forgalmat a jelenleg túlterhet Árpád hídnak kell majd ellátnia. A „nagyjavításnál” a teljes pályaszerkezetet át kell építeni, fel kell újítani a híd acélszerkezeteit és a főtartókat támasztó elemeket. Re­konstrukcióra szorul a pillérek kőburkolata a rajta lévő szobrokkal együtt, valamint a szigeti bejáróhíd is. VÁROSI GYALOGHÍD A LÁNCHÍDBÓL? Budapest legrégebbi hídján még ma is naponta 28 ezer gépkocsi halad át. Történelmi szerepe, építészeti jelentőssége miatt arra kell törekedni, hogy a híd megszabadulhasson ettől a terheléstől. Felmerült: a prágai Károly hídhoz hasonlóan a híd - a Duna-korzó meghosszabbításaként - városi gyaloghíd funkciót kap, esetleg városi kisbuszok, kerékpárok közlekedhet­nek rajta. A híd lezárására az új hidak megépítéséig azonban várni kell. Addig is megtörténtek a híd legfontosabb karbantartó munkálatai. Meg­újultak a Lánchíd járdái, és korrózió elleni új bevonatot kaptak a hídfelszín alatti fémfelületek, a lánckötegek és a láncfolyosók. Az ismételt felületvé­delem 2007-ben válik szükségessé. ERZSÉBET HÍD: SZERKEZETI REKONSTRUKCIÓ Budapest második legforgalmasabb híd­ján naponta 85 ezer gépkocsi halad át. A forgalom az új hidak és a 4-es metró meg­építése után csökken­het, és így megszűn­nek az állandó dugók a Kossuth Lajos ut­cán. A budai lehajtó­ágak rekonstrukcióját a főváros az elmúlt években végezte el, nemrég pedig a pályaszint alatti szerkezetek korrózióvédelmi felújítása történt meg. Hátravan még a pesti oldali felüljáró hídjának átfogó felújítá­sa, erre azonban a 2-es metró teljes felújításáig - 2007-ig - várni kell. SZABADSÁG HÍD: VILLAMOS NÉLKÜL A Szabadság híd egyes elemei több mint 100 évesek, felújításuk indokolt. Ma naponta 18 ezer autós használja, de emellett a villamosok kiemelt for­galmi terhelést jelentenek. Szakértők szerint a híd hosszú távon - a folya­matos karbantartás ellenére is - alkalmatlan a villamosközlekedésre. Ezt tehát meg akarják szüntetni. Ha megépül a 4-es metró, nem lesz szükség a Szabadság híd további terhelésére, az új vonal kiválthatja a híd tömeg­­közlekedését. A híd teljes pálya-, illetve felső acélszerkezetét fel kell újíta­ni, ez a metróépítéssel egy időben vagy utána lehetséges. PETŐFI HÍD: VÁROSI SZEREP A Lágymányosi híd megépítése óta a Petőfi híd belső városi feladatokat lát el, naponta 63 ezer gépkocsi közlekedik erre. Lehetővé vált a közúti át­bocsátó képesség csökkentése és a villamosközlekedés feltételeinek javí­tása: a Nagykörút felújításával párhuzamosan védett villamospályát kapott LÁGYMÁNYOSI HÍD: JÖN AZ 1-ES VILLAMOS A város legfiata­labb hídján 83 ezer autó halad naponta. Az 1995-ben épült átkelő koránál fogva komolyabb felújításra nem szorul. A követ­kező évek fel­adata, hogy a tö­megközlekedés is hatékonyan kihasználja a híd adottságait. Ennek érdekében az 1-es vil­lamost a hídon át Budára vezetik, ahol első ütemben a Fehérvári útig, má­sodik ütemben pedig az Etele térig szállítja az utasokat. Az Etele tér eléré­sével a 4-es metró egyik legfontosabb közlekedési kapcsolatát biztosítja. A villamosvonal meghosszabbítása szerepel a Podmaniczky-tervben, s e célra a főváros európai uniós támogatások elnyerésére is számít. GALVANI HÍD: TERÜLETFEJLESZTÉSI JELENTŐSÉG A Csepel-sziget északi csúcsának fejlesztésében szintén szerepel a Duna által elválasztott városrészeket összekötő hidak építése. A Galvani utcai­­Illatos úti Duna-híd megépítését elsősorban a környező terület fejlesztése, a csepeli Szigetcsúcs rehabilitációjának gyorsítása indokolja. A 90-es évek elején-közepén a Galvani híd még mint a Lágymányosi híd alternatívája szerepelt a tervekben, ám szükségességét jelzi, hogy előbbi megépítése után is számolnak a szakemberek a beruházással. A középtávú tervekben tehát továbbra is szerepet játszik a Lágymányosi hídtól délre fekvő Galva­ni híd megépítése. ALBERTFALVAI HÍD: A DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLŐDÉSÉÉRT Az Albertfalva-Csepel-Pestszenterzsébet között húzódó híd nagyban segítené Dél-Budapest közlekedését. A déli városrészek egyidejű fejlesz­tését célzó átfogó, középtávú program kiemelt jelentőségű a város fejlődé­sének szempontjából. A Csepel-szigeten átívelő új híd a tervezett Kör­vasút sor­ körút déli végpontja lenne, s így kapcsolatot teremtene Csepel központja, Dél-Buda, Dél-Pest és a keleti városrészek között. A jelenlegi dél-budai tehermentesítő út csomópontján át elérné az M1/M7 autópályák bevezető szakaszait. Megépítése az Aquincumi híd átadása után indokolt. DÉLI MO-L HÍD: TOVÁBBI FEJLESZTÉS A kétszer kétsávos híd az országos köz­lekedésben tölt be fontos szerepet, je­lenleg 50 ezer autó halad át rajta napon­ta. Országos hálózat­­fejlesztési feladat­ként indokolt kétszer háromsávossá törté­nő bővítése és leálló­­sávok létesítése. A tervek szerint mindez 2008 után valósulhatna meg, a 4-6-os villamos. Leginkább a Petőfi híd forgalmi helyzetének javulásán látszik, milyen hatása van újabb hidak építésének. A hídon legutóbb 1996- ban újították fel a teljes pályaszerkezetet. A következő rekonstrukciós ütemben - várhatóan 2010-ben - történhet meg az alsó acélszerkezetek javítása és korrózióvédelme.

Next