Népszava, 2009. július (136. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

NÉPSZAVA Számos kérdést vet fel a Margit híd augusztusban kezdődő felújítása - Vizsgálják az előkészítést és a magas árat ! Átalakításkor száraz lábbal át a Dunán? Több, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel a Margit híd hamarosan kezdődő felújítása. Miként tervezik a jelentős forgalmat „elterelni" az átkelőről, megoldás lehet-e erre egy ideiglenes pontonhíd létesítése? Továbbra sem egyértelműek a költségek, csak annyit tudni, hogy a híd egy méterére ve­tített rekonstrukciós költség várhatóan vetekszik az M7-esen készült köröshegyi völgyhíd építésének hasonló mutatószá­mával. A helyzetet nehezíti a 4-es metró építése, a Belváros Főutcájának kialakítása, valamint a számos útfelújítás miatti kaotikus fővárosi közlekedés. Mintegy 30 milliárd forint­ból egy év alatt újulhat meg a főváros legrosszabb állapotú Duna-hídja. A Margit híd re­konstrukciója a becsült összeg duplájába kerül, de még a jövő évi önkormányzati választás előtt átadhatják. A híd kivite­lezői pályázatának eredmény­­hirdetése - amely a többletfor­rások előteremtéséről döntő június 25-i fővárosi közgyűlés előtt lett volna, de 30 nappal el­halasztották -július 24-én lesz, majd 8 napon belül köthetnek szerződést a nyertessel, amely augusztus első felében kezdheti a munkát. A gépkocsik forgal­mát azonban csak 2-3 héttel azután korlátozzák. Ez éppen a szeptemberi iskolakezdésre esik, amikor is már csak a BKV járművei hajthatnak fel az átke­lőre. A tervek szerint a felújított hidat 2010 augusztusában adják vissza a forgalomnak, apróbb munkákat azonban még utána is végeznek. Pontonhidat javasolnak ideiglenes pontonhíd létrehozá­sát, a város határán átmenetileg P+R parkolók kialakítását, valamint újabb buszsávok kije­lölését javasolta Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgár­mester-helyettes, hogy a Margit híd felújításának egy éve mi­nél kevesebb kellemetlenséget okozzon. Emlékeztetett, hogy a Margit hídon naponta mintegy ötvenezer autó halad át, ami jel­zi a megoldandó feladat nagy­ságát. Hagyó és mások is hi­vatkoztak a II. világháborúban felrobbantott Margit híd mellett 1946 májusától több mint két éven át működött „Manci híd­nak” elnevezett pontonhídra. Ugyanakkor Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője felhívta lapunk figyelmét arra: a közvélekedés­sel ellentétben a „Manci híd” alapvetően egészen más, úgy­nevezett cölöphíd volt, s csak a középső része volt pontonhíd, amelyet olykor megnyitottak, hogy a hajóforgalom közleked­hessen. Azt is mondta, hogy a Margit híd legutóbbi átfogó fel­újításakor, 1978-ban is felmerült a pontonhíddal való helyettesí­tés ötlete, ám ezt a nehézségek miatt végül elvetették. A problémák közt említette, hogy egy csupán egy-másfél sávos ideiglenes híd aligha tud­ná elvezetni a járműforgalom érezhető részét, ugyanakkor az amúgy is „beduguló” alsó rakpartokon „rémálom” lenne kialakítani a pontonhíd hídfőit. E kaotikus állapotnak a fenn­tartása egy évig Berényi szerint meglehetősen „hajmeresztő” ötlet, a költségekről nem is be­szélve. Ami utóbbit illeti, Hagyó Miklós kérésére a Honvédelmi Minisztérium (HM) kiszámolta: a híd működtetésének összkölt­sége egyetlen napra mintegy 20 millió forint. Vagyis az egyéves lezárást figyelembe véve a pontonhíd mintegy 7 milliárd forintba kerülne. Ráadásul a pontonhidat katonai járművek és technikai eszközök alkalmi átkelésére találták ki, nem pe­dig huzamosabb ideig állandó civil forgalom céljára. A Vá­rosházán úgy tudjuk, sokallják a 7 milliárdot és vitatják a HM becslését is arra, miszerint a híd üzemeltetéséhez állandó, 480 fős stábra lenne szükség. Ezért a főváros vizsgálja, nem lenne-e célravezetőbb külföldről besze­rezni egy ilyen pontonhidat. Ellentmondásos helyzet Elég fejetlennek tűnik az üte­mezés - ezek voltak a Magyar Közlekedési Klub vezetőjének első szavai a Margit híd felújí­tása és a vele egy időben futó többi beruházás kapcsán. Mé­száros Péter szerint a főváros vezetésének koncepciója annyi­ból áll, hogy nyárra időzítik a nagyobb beruházásokat és a Margit híddal megvárták a Sza­badság híd felújítását. A szakér­tő úgy vélte, komoly problémák és feszültségek forrásává vál­hatnak a belvárost megbénító munkálatok. A beruházásoknak a fővárosiak életére gyakorolt hatásáról szólva elmondta: tu­domása szerint a főváros nem készít forgalomterelési terve­ket, ugyanis az a hozzáállás, hogy a forgalom „majd csak eltűnik valamerre”. Szerinte az is zavaró, hogy „nemzetközi viszonylatban szemlélve az egyes projektek költségeit, az embernek az az érzése támad, hogy a közbeszerzések nálunk csak fölfelé nyomják az árakat”. Ráadásul Európa nagyvárosai­ban „az árak mellett valahogy a minőség is jobbra sikeredik, miközben külföldön valahogy intenzívebb a munka”. Utóbbi oka, hogy nem várják meg, amíg minden tönkremegy, hanem szinte folyamatosan jobbítanak, bővítenék. A Levegő Munkacsoport sze­rint viszont a Margit híd mun­kái nem okoznak jelentősebb változást a főváros életében. Lukács András, a szervezet elnöke ennek okát abban látja, hogy a városban amúgy is min­dig dugók vannak, s az autósok néhány nap alatt alkalmaz­kodnak az új helyzethez. „De mindent meg kell tenni a dugók csökkentéséért, hiszen az ara­szoló járművek különösen sok szennyező anyagot bocsátanak ki.” Lukács szerint nagy baj, hogy Magyarországon túlságo­san elhúzódnak a beruházások. „A 4-es metró építése a tipikus példája azoknak a hibáknak, amelyeket nálunk elkövetnek. A tervezés nem megfelelő, és nagyrészt ennek következtében a kivitelezés sok esetben gyen­ge. A menet közbeni változta­tások pedig vagyonokat emész­tenek föl” — magyarázta. Már azt is előrelépésnek tartaná, ha több műszakban dolgoznának az építkezéseken. Lukácsnak sem volt tudomása fővárosi forgalomelterelési tervről a Margit híd rekonstrukciójának időszakára, de „ilyenek nem is szoktak készülni, mondván: szükség sincs rájuk”. határozásában, mellyel a mér­nökárak a jövőben - még leg­alább 20 hasonló projekt van tervben - „felülvizsgálhatók”. Ha az ÁSZ nem is, a városházi ellenzék készséggel ellenőriz­ne­ eseti bizottság létrehozá­sára vonatkozó javaslatukat a közgyűlés - egy SZDSZ-es vokssal - el is fogadta. A múlt héten meg is tartotta első ülését az önkormányzat nagy értékű beruházásai előkészítését és megvalósítását vizsgáló pari­tásos testület, ám az ügyrend elfogadása után az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak. Ugyanis - egy MSZP-s hiány­zása miatt - többségbe kerültek az ellenzékiek, akik ezt kihasz­nálva úgy határoztak, hogy a bizottsági döntéseket egyszerű többséggel fogadják el. A ha­tározatképtelenség miatt végül éppen a legfontosabb feladat, a Margit híd felújításának elő­készítésével kapcsolatban nem hozott semmilyen döntést a tes­tület. (Bagdy Gábor KDNP-s bizottsági elnök a Margit hí­don kívül vizsgálná még a 4-es metrót, a csepeli szennyvíz­tisztítót, a csepeli gerincutat és a Kossuth téri mélygarázst is.) Eközben az MDF megelégelte a Margit híd körüli huzavonát és Herényi Károly országgyű­lési képviselő bejelentette: „valami nagyon bűzlik a Margit híd körül (...) ennek a szaga a Városházáig nyúlik.” Az MDF kész akár büntető feljelentést is tenni az ügyben, hogy „ne ke­rüljenek megint milliárdok is­meretlen helyre, ne kerüljön egy beruházás olyan összegbe, ami szakmailag nem indokolható.” Lengyel Tibor, Nagy Áron A híd megérett a rekonstrukcióra, rövidesen már csak a BKV használhatja, kerülőutak viszont egyelőre nincsenekFotó: Bielik István Rosszkor rossz helyen? Bár a Duna vízszintje csökkent, így szombat délutántól ismét járható a budai és a pesti alsó rakpart, a város forgalmi helyzete korántsem ideális a Margit híd lezárásához, illetve egy szükséghíd kialakításához. Pesten és Budán jelenleg is több tucat helyen okoz kisebb-nagyobb dugókat a tucatnyi útfelújítás, valamint a 4-es metró építése. Az Árpád fejede­lem útján a Margit hídnál komoly sávelhúzások vannak az alsó és felső rakpart közötti csomópont építése miatt, a híd felhajtójánál pedig egy sávra szűkül le az útpálya a Lipthay és az Üstökös utcában. A Rogán An­tal V. kerületi polgármester által - részben uniós támogatásból - meg­álmodott „Belvárosi Főutca" építése miatt pedig már korábban lezárták a Petőfi Sándor utcát, a Bécsi utcát és az Október 6. utcát, nemrég pedig a Kecskeméti utca-Károlyi Mihály utca útvonalat is. A nyáron továbbra is lezárják hétvégéken a Lánchidat a járműforgalom elől, s jelentős tor­lódásokat okoz, hogy több helyen folynak útfelújítási munkálatok - sok esetben a közműhálózat cseréjével egyidejűleg. Pedig a korábbi évek után az idén kevesebb útszakasz fel­újítását tudja csak vállalni a főváros. Év végéig 43 szakaszon 36 kilométer út újul meg. Jövőre további 75 kilométernyi felújítást terveznek, de 2010 végéig így is csak a fővárosi kezelésű úthálózat alig több mint felét tudják rendbe hozni, bár koráb­ban 70 százalékos arányt terveztek. A munkák tervezésekor nem csak a szűkös keret - az idén 2,5 milliárd forint - jelölte ki a lehetőségeket, hanem állítólag azért is csak ennyi felújítást vállalt a főváros, mert már „bekalkulálta" a hídfelújítások, a metróépítés, a belváros forgalom­­csillapítását célzó átalakítások és a budai szennyvízfőgyűjtő csatorna kialakításának munkálatai okozta nehézségeket is. Az idei útfelújítási munkák első szakasza - e körben 20 útszakaszon cserélik ki az aszfalt­­burkolatot összesen 14,6 kilométer hosszan - július közepére-végére várhatóan befejeződik. De még ebben a hónapban - a közbeszerzési eljárások lezárásától függően - elkezdik a második ütem munkálatait. A szeptemberi iskolakezdésre elkészülő 23 újabb útszakasz összesen 21,4 kilométer. 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ Ellenőrzések és gyanúk Külön eljárásban várhatóan nem vizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Mar­git híd kérdését, annál inkább kapható az ellenzék a felújítás körülményeinek ellenőrzésé­re. Az ÁSZ-hoz június végén Demszky Gábor főpolgármes­ter fordult, kérve: a számvevők vizsgálják meg, mi okozhatta a mérnökár és a kivitelezői ajánlat közötti „drámai” kü­lönbséget. Remélte, hogy az ÁSZ segíthet egy „egységes kontrollmechanizmus” meg­ HÁTTÉR Métere 32 millió forintba kerül A Margit híd fel­újításának méterenkénti költsége vetek­szik a köröshegyi völgyhíd építésének forrásigényével és duplájába kerül, mint amennyit a Szabadság híd egy méterének műemléki igényességű rekonstrukciója vitt el. Az M7-es - drágasága miatt sokat bírált - völgyhídja a maga 1861 méterével 63 milliárd forintba kerül, ami méterenként csaknem 34 millió forintos költséget jelent. Ezzel szemben az ugyan rendkívül leromlott állapotú, ám mégiscsak létező Margit híd egy-egy mé­tere 32 millió forintnál is többe kerül, miután összesen 930 méternyi pályát (ebből a mederhíd 840, a szárny­­híd pedig 90 méter) csaknem 30 milliárd forintból terveznek megújítani. Ezzel szemben a Margit hídénál műemléki szempontból legalábbis alaposabb és igé­nyesebb rekonstrukció a nemrég átadott 333 méteres Szabadság híd esetében kijött 5,5 milliárd forintból, ami méterenként 16 milliós költséget jelent. Bár a száraz összehasonlítás csalóka, mert eltér a három híd­szerkezet és projektelemeikben is jelentős különbség van, mindenesetre a számok jelzésértékűek. A Margit híd felújításának összege így is rengeteg pénz. Olyannyira, hogy a fővárosi önkormányzatnak legutób­bi, június végi ülésén teljesen át kellett alakítania idei költségvetését-sőt jelentős tételekről kell lemondania a következő két évben is hogy előteremthesse az elkülönített pénzhez még hiányzó 17,1 milliárd forintot. Ugyanis kiderült, a híd rekonstrukciója a korábban be­csült összeg duplájába fog kerülni. A kiírt közbeszerzés­re két cég jelentkezett, közülük az olcsóbb Strabag-Híd­­építő konzorcium ajánlata is bruttó 25 milliárd forint. Ez azonban még nem tartalmaz minden megvalósítandó elemet, ezeket hozzáadva az összeg eléri a 30 milliárd forintot. A másik pályázó, a Vegyépszer pedig a hírek szerint még többért vállalná a rekonstrukciót. Viszont az önkormányzat csupán 13 milliárd forintot különített el a munkálatokra-s ebben már benne van a mintegy 6 mil­liárd forintos EU-támogatás is. A büdzsében megjelölt összeget a főváros az úgynevezett mérnökár alapján számolta. Ez egy becslés, melyet az önkormányzattól független mérnökiroda határozott meg. 9

Next