Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-01 / 229. szám
Szanyi nem hiszi, hogy fegyelmi indul ellene Kíváncsian várja az esetleges értesítést, ha lesz ilyen - mondta lapunknak Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő nem tudja, hogy pártja alapszabályának melyik pontja alapján kívánják fegyelmi elé állítani, amiért Brüsszelben vendégül látta a Gój Motoros Egyesület tagjait. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese hétfőn közölte, ha igaz, hogy Szanyi európai parlamenti pénzből hívta meg Mészáros Imrét és csapatát, akkor fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Hozzátette: először azonban a politikust meg kell kérdezni a történtekről, vagy tisztázza magát, vagy vállalja a következményeket. Az egyesület Facebook-oldala alapján az Index számolt be a hétvégén arról, hogy Szanyi fogadást kötött a gój motorosok vezetőjével a parlamenti választás eredményére. A baloldali győzelmet jósoló politikus vesztett, ezért vendégül látta az egyesület tagjait Brüsszelben. A motorosok szerint Szanyi az utat el tudja számolni EP-képviselőként, legalábbis erre utal, hogy megkérte őket: ne motorral, hanem repülővel menjenek, és az étteremben sem rendelhettek szabadon, menüt kaptak. A szocialista EP-képviselő lapunknak nem kommentálta az ügyet, mert megfogadta: erről nem beszél. Az Átlátszó blog a motorosok által közzétett képsorozat alapján kiderítette, hogy Garan Beáta, a közmédia egyik műsorvezetője is a „küldöttség” tagjaként élvezte Szanyi vendégszeretetét Brüsszelben. Garan egykor az MTV miskolci stúdiójának munkatársa, majd az Echo Tv szerkesztője és műsorvezetője volt, 2013 óta dolgozik a közmédiánál. Az MTVA kommunikációs igazgatósága tegnap lapunk kérdésére azt közölte, az MTVA - ahogy korábban Varga Edit esetében is - tiszteletben tartja műsorvezetői magánéletét, és kizárólag a szakmai munkájukra koncentrál, mindaddig, amíg törvénysértő magatartást nem tanúsítanak. Az MTVA abban nem talált semmi törvénysértőt, hogy Garan Beáta magánemberként Szanyi Tibor szocialista képviselő vendége volt. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Szanyi Tibor fotó: népszava Két hete még szó sem volt a betiltásról Jele sem látszott két hete annak, hogy a kormány minden erejével igyekezne betiltatni az e hét végére egy budapesti luxusszállóba tervezett fajvédő konferenciát. „Amennyiben a konferenciával és annak lebonyolításával összefüggésben jogellenes magatartás vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merülne fel (...) a Belügyminisztérium, illetve az illetékes rendvédelmi szervek meg fogják tenni a szükséges lépéseket” - ezt válaszolta ugyanis Tasnádi László igazságügyi miniszter még szeptember 17-én arra a levélre, melyben egy hónappal korábban 11 civil szervezet Orbán Viktortól kérte a Jobbik által is támogatott rendezvény megakadályozását. Az akkori hivatalos álláspontot szeptember 28-án kapták kézhez a szervezetek. A kormányfő másnap felszólította a belügyminisztert a rendezvény betiltására, illetve arra, hogy rendeljen beutazási és tartózkodási tilalmat a felszólalókkal szemben. Pedig a TASZ szerint ez önmagában is jogsértő lépés. Mint írták, a kormány „azt a hamis látszatot kelti”, mintha határozott lépéseket tenne az embertelen eszmék terjesztői ellen, ám hiányzik az intézkedés jogalapja, hiszen be sem kell jelenteni, ha valaki a szólásszabadságot vagy gyülekezési jogot nem köz-, hanem magánterületen akarja gyakorolni. A TASZ leszögezte, „irtózik a fajvédő eszméktől”, és elítéli a konferenciát. A szervezők jelezték is, mindenképpen megtartják a rendezvényt, de azt nem árulták el, hogy hol. A szervező National Policy Institute vezetője azt üzente Orbánnak, a tiltás ellenére eljönnek Budapestre, már csak azért is, mert a magyar kormány semmilyen törvénysértésre nem hivatkozott a tiltásnál. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. OKTÓBERI., SZERDA Az új miniszter megint rosszul emlékezett, villája nagyobb a bevallottnál A Szijjártó-pénzek eredete Az új külügyminiszter dunakeszi luxusvilláját bevallottan nagyrészt szülői segítséggel vásárolta. Szijjártó Péter édesapjának korábbi - építőipari kartellezésben is részt vett - cége az első Orbánkormány idején lett igazán sikeres, de új, 2011-ben alapított vállalkozása is egyre „jobban teljesít". MOLNÁR RICHÁRD Nem vagyok hajlandó szégyellni magam amiatt, mert a szüleim egy élet megfeszített munkájával olyan anyagi körülményeket teremtettek, ami a gyerekeknek és az unokáknak is biztos anyagi hátteret jelent - mondta a 444. hu riporterének Szijjártó Péter a Dunakeszin, feleségével közösen vásárolt, 167 millió forintba került luxusvillájával kapcsolatban, amelyet az új külügyminiszter - saját bevallása szerint - jelentős szülői segítséggel vásárolt. A tárcavezető szülei 45 millió forintos kölcsönnel és 34 millió forintnyi ajándékkal járultak hozzá a ház megvásárlásához, vagyis többet áldoztak rá, mint a saját megtakarításaiból 68 milliót a vásárlásra fordító politikus. De miből telik erre a Szijjártó családnak? A nyilvános cégadatok szerint a Meszes politikus édesapja, Szijjártó István jelenleg a - 2011 novemberében 15 millió forintos jegyzett tőkével alapított - SZI-GEO Mérnöki Tanácsadó Kft. ügyvezetője és lányával, Szijjártó Péter lánytestvérével együtt tulajdonosa is. A vállalkozás fő tevékenységként mérnöki tervezési munkákkal és műszaki tanácsadással foglalkozik. A cég 2012- ben 34,1 milliós árbevétel mellett mintegy 9,2 milliós adózott eredményt realizált, 2013-ban viszont már 240,5 milliós árbevétel mellett 39,5 milliós profitot ért el. A kft. jelenleg 6 főt foglalkoztat, és 20 milliós adóssága van. Persze Szijjártó István nem ma kezdte szakmáját, így az évek során jelentős vagyont halmozhatott fel, melynek mértékéről nincsenek nyilvános adatok. A külügyminiszter édesapja és édesanyja alapító tagként 1983-ban került a GEO Vasútépítő és Fenntartó Gmkhoz, ami 36 800 forintos jegyzett tőkével alakult. A gmk 2000-ben - ugyanekkora jegyzett tőkével - közkereseti társasággá alakult, majd 2003-ban végelszámolással megszűnt. A Szijjártó szülők azonban 1991- ben egy másik cégnek, a Vasútépítők Kft.-nek is az alapítói lettek, amely 1 milliós jegyzett tőkével alakult. A cég tőkéjét 2000-ben 3 millióra, 2003 májusában viszont már 96 millió forintra emelték. A tőkeemelés forrásáról nincs elérhető adat. Ezután, ugyanezen év szeptemberében 72 millió forintért többségi tulajdont szerzett a Vasútépítők Kft.-ben a német tulajdonú Wiebe Hungária Vasútépítő Kft., amely 2013 januárjában a Vasútépítők egyedüli tulajdonosává vált. Vagyis a német cég megvásárolhatta a Szijjártó házaspár tulajdonrészét. A Vasútépítők Kft.-t 2010 júniusáig több időszakban is ügyvezetőként irányító Szijjártó István neve egy kartellügy kapcsán is előkerült. A vállalkozás 2004-05 között - ekkor is a mai külügyminiszter apja vezette a céget - a Gazdasági Versenyhivatal 2010-es - már a Fidesz országgyűlési választási győzelme után született - határozata értelmében kartellezésben vett részt több építőipari céggel, vagyis a közbeszerzési eljárás alatt egyeztettek a pályázatokban megadott árakról. Csakhogy a Szijjártó édesapja által vezetett cég együttműködött és információival segítette a vizsgálatot, ezért mentesült a többi vállalatot sújtó, több milliárd forintos bírság alól. Maga Szijjártó Péter miniszteri kinevezéséig nem folytatott gazdasági tevékenységet. Az 1998-ban a győri városi közgyűlés fideszes önkormányzati képviselőjévé választott politikus azonban 1999 és 2000 között a győri önkormányzat tulajdonában lévő Közvágóhíd Győr Kft. felügyelőbizottságának a tagja volt. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyébként holnap dönthet arról, hogy az Együtt-PM kezdeményezésére vagyonosodási vizsgálatot indítanak-e a tárcavezető ellen, aki úgy tűnik, nem csak arra nem emlékezett pontosan, mennyit költött háza megvásárlására. Az RTL Klub Híradója Dunakeszi jegyzőjétől tudta meg, hogy Szijjártó villája valójában 708 négyzetméter alapterületű, pedig a politikus korábban azt nyilatkozta a médiumnak, hogy 391 négyzetméteres. • A külügyminiszter nem szégyelli, hogy szülei segítik • Cégeladásból gazdagodhatott Szijjártó apja • Az apa korábbi vállalkozása kartellezett Szijjártó dunakeszi luxusvillájáról kiderült, nem 400, hanem 700 négyzetméteres fotó vajdajózsef Oláh: nem látszik az új külgazdasági stratégia Újra kellene gondolni az észtországi magyar nagykövetség bezárását a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint. Németh Zsolt a Népszabadságnak úgy fogalmazott, nem volt kellőképpen végiggondolt döntés, sem nyelvikulturális sem abból a szempontból, hogy az orosz-ukrán konfliktus közepette milyen biztonságpolitikai üzenete van a balti államok felé és körükben hogyan érzékelik a budapesti lépést. Az előző Orbán-kormány külügyi államtitkára mindezzel gyakorlatilag az új külügyi vezetést, közvetve Navracsics Tibort - akinek négy hónapos külügyminiszteri pályafutásának egyik emblematikus döntése volt a tallinni magyar képviselet bezárása - és utódát, Szijjártó Pétert is bírálta. Az új külügyminiszter Szijjártó reagált is Németh szavaira, megvédve elődje döntését. Azt mondta, hogy a nagykövetség bezárása „a magyar külképviseleti rendszer átszervezése keretében” történt, ami szerinte „egyenes következménye annak, hogy a magyar külpolitika feladata és fókusza megváltozik”. „A magyar külpolitika feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben” - emelte ki Szijjártó, de az új világrend fogalmát nem értelmezte. „Érdemes lenne stratégiailag átgondolni, éppen mi a nyitásunk iránya, hol érdemes és hol nem a külképviseleteket bezárni” - mondta lapunknak a külügyi bizottság független tagja. A DK színeiben parlamenti képviselő Oláh Lajos egyetértett Némethtel abban, hogy nagyon sok érv szólhat akár az észt követség bezárása mellett, de „ennek akkor sem most volt itt az ideje”. Oláh szerint semmiféle gazdasági stratégia nem látszik a bezárásról született döntésben, aminek „nagyon rossz üzenete is van”. Oláh utalt Navracsics szavaira, aki azzal védte meg döntését, hogy azt hangsúlyozta, a nicosiai (Ciprus) nagykövetséget is összevonják az athénival - a tallinnit ugyanis a Helsinkiben lévő képviselettel vonják össze, amit szintén a földrajzi közelség tesz lehetővé. A magyar lépésre válaszul Észtország is bezárja budapesti követségét, miközben Magyarország új nagykövetséget nyit az ecuadori Quitóban és a mongóliai Ulánbátorban. Ismeretes, hogy egy sor neves tudós és jelentős társadalmi szervezet, egyetemi tanszék írt alá a tallinni magyar nagykövetség bezárása elleni tiltakozó nyilatkozatot, kiemelve, hogy „az észt félre nézve bántó, magyar szempontból pedig átgondolatlan” volt a lépés, ami általánosságban is érthetetlen. A szeptember 30-ával távozó észt nagykövetet, Priit Pallumot múlt csütörtökön legalább százan személyesen is elbúcsúztatták az Áldás utcai képviseletnél, miközben az észt fél azt is jelezte, hogy a magyarok nem szóltak előre a terveikről. Németh beszélt az Orbánkormány és az Egyesült Államok hűvös viszonyáról is. A külügyi bizottság elnöke szerint a magyar nemzeti érdek hosszú távú érvényesítése szoros együttműködést követel meg velük, és akár a kormányfőnek is címezhette volna félmondatát, amely szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokat a civil szervezetekre szűkíteni. Oláh ezzel is egyetértett; szerinte fontos, hogy a magyar gazdaság több lábon álljon és nyissunk a gyorsan növekvő keleti piacok irányába, „de ez nem mehet annak rovására, hogy a hagyományos kapcsolataink csorbát szenvedjenek”. B.L.N.