Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

Szanyi nem hiszi, hogy fegyelmi indul ellene Kíváncsian várja az esetleges értesítést, ha lesz ilyen - mond­ta lapunknak Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő nem tudja, hogy pártja alapszabá­lyának melyik pontja alapján kívánják fegyelmi elé állítani, amiért Brüsszelben vendégül látta a Gój Motoros Egyesület tagjait. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese hétfőn közölte, ha igaz, hogy Szanyi európai parlamenti pénzből hívta meg Mészáros Imrét és csapatát, akkor fegyelmi eljárást kell in­dítani ellene. Hozzátette: elő­ször azonban a politikust meg kell kérdezni a történtekről, vagy tisztázza magát, vagy vál­lalja a következményeket. Az egyesület Facebook-olda­­la alapján az Index számolt be a hétvégén arról, hogy Szanyi fogadást kötött a gój motorosok vezetőjével a parlamenti válasz­tás eredményére. A baloldali győzelmet jósoló politikus vesz­tett, ezért vendégül látta az egyesület tagjait Brüsszelben. A motorosok szerint Szanyi az utat el tudja számolni EP-kép­­viselőként, legalábbis erre utal, hogy megkérte őket: ne motor­ral, hanem repülővel menjenek, és az étteremben sem rendel­hettek szabadon, menüt kap­tak. A szocialista EP-képviselő lapunknak nem kommentálta az ügyet, mert megfogadta: er­ről nem beszél. Az Átlátszó blog a motorosok által közzétett képsorozat alap­ján kiderítette, hogy Garan Be­áta, a közmédia egyik műsor­vezetője is a „küldöttség” tagja­ként élvezte Szanyi vendégsze­retetét Brüsszelben. Garan egy­kor az MTV miskolci stúdiójá­nak munkatársa, majd az Echo Tv szerkesztője és műsorvezető­je volt, 2013 óta dolgozik a köz­médiánál. Az MTVA kommuni­kációs igazgatósága tegnap la­punk kérdésére azt közölte, az MTVA - ahogy korábban Varga Edit esetében is - tiszteletben tartja műsorvezetői magánéle­tét, és kizárólag a szakmai munkájukra koncentrál, mind­addig, amíg törvénysértő maga­tartást nem tanúsítanak. Az MTVA abban nem talált semmi törvénysértőt, hogy Garan Be­áta magánemberként Szanyi Tibor szocialista képviselő ven­dége volt. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Szanyi Tibor fotó: népszava Két hete még szó sem volt a betiltásról Jele sem látszott két hete an­nak, hogy a kormány minden erejével igyekezne betiltatni az e hét végére egy budapesti lu­xusszállóba tervezett fajvédő konferenciát. „Amennyiben a konferenciával és annak lebo­nyolításával összefüggésben jogellenes magatartás vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merülne fel (...) a Bel­ügyminisztérium, illetve az il­letékes rendvédelmi szervek meg fogják tenni a szükséges lépéseket” - ezt válaszolta ugyanis Tasnádi László igaz­ságügyi miniszter még szep­tember 17-én arra a levélre, melyben egy hónappal koráb­ban 11 civil szervezet Orbán Viktortól kérte a Jobbik által is támogatott rendezvény meg­akadályozását. Az akkori hiva­talos álláspontot szeptember 28-án kapták kézhez a szerve­zetek. A kormányfő másnap fel­szólította a belügyminisztert a rendezvény betiltására, illetve arra, hogy rendeljen beutazási és tartózkodási tilalmat a fel­szólalókkal szemben. Pedig a TASZ szerint ez ön­magában is jogsértő lépés. Mint írták, a kormány „azt a hamis látszatot kelti”, mintha határo­zott lépéseket tenne az ember­telen eszmék terjesztői ellen, ám hiányzik az intézkedés jog­alapja, hiszen be sem kell jelen­teni, ha valaki a szólásszabad­ságot vagy gyülekezési jogot nem köz-, hanem magánterüle­ten akarja gyakorolni. A TASZ leszögezte, „irtózik a fajvédő eszméktől”, és elítéli a konfe­renciát. A szervezők jelezték is, mindenképpen megtartják a rendezvényt, de azt nem árul­ták el, hogy hol. A szervező Na­tional Policy Institute vezetője azt üzente Orbánnak, a tiltás ellenére eljönnek Budapestre, már csak azért is, mert a ma­gyar kormány semmilyen tör­vénysértésre nem hivatkozott a tiltásnál. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2014. OKTÓBERI., SZERDA Az új miniszter megint rosszul emlékezett, villája nagyobb a bevallottnál A Szijjártó-pénzek eredete Az új külügyminiszter dunakeszi luxusvilláját be­vallottan nagyrészt szülői segítséggel vásárolta. Szijjártó Péter édesapjának korábbi - építőipari kartellezésben is részt vett - cége az első Orbán­­kormány idején lett igazán sikeres, de új, 2011-ben alapított vállalkozása is egyre „jobban teljesít". MOLNÁR RICHÁRD N­em vagyok hajlandó szé­gyellni magam amiatt, mert a szüleim egy élet megfeszített munkájával olyan anyagi körülményeket terem­tettek, ami a gyerekeknek és az unokáknak is biztos anyagi hátteret jelent - mondta a 444. hu riporterének Szijjártó Péter a Dunakeszin, feleségével közö­sen vásárolt, 167 millió forint­ba került luxusvillájával kap­csolatban, amelyet az új kül­ügyminiszter - saját bevallása szerint - jelentős szülői segít­séggel vásárolt. A tárcavezető szülei 45 millió forintos köl­csönnel és 34 millió forintnyi ajándékkal járultak hozzá a ház megvásárlásához, vagyis többet áldoztak rá, mint a saját megtakarításaiból 68 milliót a vásárlásra fordító politikus. De miből telik erre a Szijjártó családnak? A nyilvános cég­adatok szerint a Meszes politi­kus édesapja, Szijjártó István jelenleg a - 2011 novemberében 15 millió forintos jegyzett tőké­vel alapított - SZI-GEO Mérnö­ki Tanácsadó Kft. ügyvezetője és lányával, Szijjártó Péter lánytestvérével együtt tulajdo­nosa is. A vállalkozás fő tevé­kenységként mérnöki tervezési munkákkal és műszaki tanács­adással foglalkozik. A cég 2012- ben 34,1 milliós árbevétel mel­lett mintegy 9,2 milliós adózott eredményt realizált, 2013-ban viszont már 240,5 milliós árbe­vétel mellett 39,5 milliós profi­tot ért el. A kft. jelenleg 6 főt foglalkoztat, és 20 milliós adós­sága van. Persze Szijjártó István nem ma kezdte szakmáját, így az évek során jelentős vagyont halmozhatott fel, melynek mér­tékéről nincsenek nyilvános adatok. A külügyminiszter édesapja és édesanyja alapító tagként 1983-ban került a GEO Vasútépítő és Fenntartó Gmk­hoz, ami 36 800 forintos jegy­zett tőkével alakult. A gmk 2000-ben - ugyanekkora jegy­zett tőkével - közkereseti társa­sággá alakult, majd 2003-ban végelszámolással megszűnt. A Szijjártó szülők azonban 1991- ben egy másik cégnek, a Vasút­építők Kft.-nek is az alapítói let­tek, amely 1 milliós jegyzett tő­kével alakult. A cég tőkéjét 2000-ben 3 millióra, 2003 má­jusában viszont már 96 millió forintra emelték. A tőkeemelés forrásáról nincs elérhető adat. Ezután, ugyanezen év szeptem­berében 72 millió forintért többségi tulajdont szerzett a Vasútépítők Kft.-ben a német tulajdonú Wiebe Hungária Vas­útépítő Kft., amely 2013 janu­árjában a Vasútépítők egyedü­li tulajdonosává vált. Vagyis a német cég megvásárolhatta a Szijjártó házaspár tulajdonré­szét. A Vasútépítők Kft.-t 2010 jú­niusáig több időszakban is ügyvezetőként irányító Szij­jártó István neve egy kartellügy kapcsán is előkerült. A vállal­kozás 2004-05 között - ekkor is a mai külügyminiszter apja vezette a céget - a Gazdasági Versenyhivatal 2010-es - már a Fidesz országgyűlési választási győzelme után született - hatá­rozata értelmében kartellezés­ben vett részt több építőipari céggel, vagyis a közbeszerzési eljárás alatt egyeztettek a pá­lyázatokban megadott árakról. Csakhogy a Szijjártó édesapja által vezetett cég együttműkö­dött és információival segítette a vizsgálatot, ezért mentesült a többi vállalatot sújtó, több mil­liárd forintos bírság alól. Maga Szijjártó Péter minisz­teri kinevezéséig nem folytatott gazdasági tevékenységet. Az 1998-ban a győri városi köz­gyűlés fideszes önkormányzati képviselőjévé választott politi­kus azonban 1999 és 2000 kö­zött a győri önkormányzat tu­lajdonában lévő Közvágóhíd Győr Kft. felügyelőbizottságának a tagja volt. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyébként holnap dönthet arról, hogy az Együtt-PM kezdeményezésére vagyonosodási vizsgálatot indí­­tanak-e a tárcavezető ellen, aki úgy tűnik, nem csak arra nem emlékezett pontosan, mennyit költött háza megvásárlására. Az RTL Klub Híradója Dunakeszi jegyzőjétől tudta meg, hogy Szijjártó villája valójában 708 négyzetméter alapterületű, pe­dig a politikus korábban azt nyilatkozta a médiumnak, hogy 391 négyzetméteres. • A külügyminiszter nem szégyelli, hogy szülei segítik • Cégeladásból gazdagodhatott Szijjártó apja • Az apa korábbi vállalkozása kartellezett Szijjártó dunakeszi luxusvillájáról kiderült, nem 400, hanem 700 négyzetméteres fotó vajdajózsef Oláh: nem látszik az új külgazdasági stratégia Újra kellene gondolni az észt­országi magyar nagykövetség bezárását a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint. Németh Zsolt a Nép­­szabadságnak úgy fogalma­zott, nem volt kellőképpen vé­giggondolt döntés, sem nyelvi­kulturális sem abból a szem­pontból, hogy az orosz-ukrán konfliktus közepette milyen biztonságpolitikai üzenete van a balti államok felé és körük­ben hogyan érzékelik a buda­pesti lépést. Az előző Orbán-kormány külügyi államtitkára mindez­zel gyakorlatilag az új külügyi vezetést, közvetve Navracsics Tibort - akinek négy hónapos külügyminiszteri pályafutásá­nak egyik emblematikus dön­tése volt a tallinni magyar kép­viselet bezárása - és utódát, Szijjártó Pétert is bírálta. Az új külügyminiszter Szijjártó rea­gált is Németh szavaira, meg­védve elődje döntését. Azt mondta, hogy a nagykövetség bezárása „a magyar külképvi­seleti rendszer átszervezése ke­retében” történt, ami szerinte „egyenes következménye an­nak, hogy a magyar külpoliti­ka feladata és fókusza megvál­tozik”. „A magyar külpolitika feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új vi­lágrendben” - emelte ki Szij­jártó, de az új világrend fogal­mát nem értelmezte. „Érdemes lenne stratégiailag átgondolni, éppen mi a nyitá­sunk iránya, hol érdemes és hol nem a külképviseleteket bezár­ni” - mondta lapunknak a kül­ügyi bizottság független tagja. A DK színeiben parlamenti kép­viselő Oláh Lajos egyetértett Némethtel abban, hogy nagyon sok érv szólhat akár az észt kö­vetség bezárása mellett, de „en­nek akkor sem most volt itt az ideje”. Oláh szerint semmiféle gazdasági stratégia nem látszik a bezárásról született döntés­ben, aminek „nagyon rossz üzenete is van”. Oláh utalt Nav­racsics szavaira, aki azzal véd­te meg döntését, hogy azt hang­súlyozta, a nicosiai (Ciprus) nagykövetséget is összevonják az athénival - a tallinnit ugyan­is a Helsinkiben lévő képvise­lettel vonják össze­­, amit szin­tén a földrajzi közelség tesz le­hetővé. A magyar lépésre válaszul Észtország is bezárja budapes­ti követségét, miközben Ma­gyarország új nagykövetséget nyit az ecuadori Quitóban és a mongóliai Ulánbátorban. Isme­retes, hogy egy sor neves tudós és jelentős társadalmi szerve­zet, egyetemi tanszék írt alá a tallinni magyar nagykövetség bezárása elleni tiltakozó nyilat­kozatot, kiemelve, hogy „az észt félre nézve bántó, magyar szempontból pedig átgondolat­lan” volt a lépés, ami általános­ságban is érthetetlen. A szep­tember 30-ával távozó észt nagykövetet, Priit Pallumot múlt csütörtökön legalább szá­zan személyesen is elbúcsúz­tatták az Áldás utcai képvise­letnél, miközben az észt fél azt is jelezte, hogy a magyarok nem szóltak előre a terveikről. Németh beszélt az Orbán­­kormány és az Egyesült Álla­mok hűvös viszonyáról is. A külügyi bizottság elnöke sze­rint a magyar nemzeti érdek hosszú távú érvényesítése szo­ros együttműködést követel meg velük, és akár a kormány­főnek is címezhette volna fél­mondatát, amely szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokat a civil szervezetekre szűkíteni. Oláh ezzel is egyetértett; sze­rinte fontos, hogy a magyar gazdaság több lábon álljon és nyissunk a gyorsan növekvő keleti piacok irányába, „de ez nem mehet annak rovására, hogy a hagyományos kapcso­lataink csorbát szenvedje­nek”. B.L.N.

Next