Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

4 NÉPSZAVA GAZDASÁG Dl IY 17 884,71 2014. OKTÓBER 1., SZERDA ______________________________________________________________________________________DUAW +0,26% 1 Választhat a kormány: skanzen-Magyarországot vagy korszerű mezőgazdaságot épít Fogy a gazdák türelme Néhány jószággal, sok tiltakozó táblával és petícióval érkeztek tegnap a gaz­dák a Parlament melletti Vértanúk terére. A majd' ezer demonstráló az Or­­bán-kormány agrárpolitikája, a földtörvény, az állami földbérletpályázatok el­bírálása és a területalapú támogatások elvonása miatt emelte föl a szavát. BIHARI TAMÁS S­zilágyi László ebesi gazda 900 kilós bikája nyugod­tan majszolta az elé vetett takarmányt a keddi tüntetés zajában is. Gazdája, aki több tucatnyi társához hasonlóan egyetlen négyzetméter legelőt sem nyert a hortobágyi földbér­­letpályázaton, már nem volt ilyen békés hangulatban. Sze­rinte a meglévő állatállomány­nak kellene előnyt élvezni a csak ígéretben létező bizonyta­lanokkal szemben, nekik még­sem jutott legelő. Közölte, nem hagyják magukat, ha kell, Brüsszelig is elmennek. Az esemény szónokai szinte kivétel nélkül arra figyelmeztet­tek, ha a hatalom nem változ­tat az eddigi gyakorlatán, a földtörvényen, az állami föld­bérletpályázatok elbírálásán és a közvetlen területalapú támo­gatás 1200 hektár fölötti részé­nek elvonásán, a legtöbb agrár­társaság kénytelen lesz leépíte­ni, vagy csökkenteni az állat­tartást, és ez több ezer munka­hely megszűnését jelenti. Erős Antal zalai gazdálkodó, a tün­tetés moderátora megjegyezte, húsz éve 35 ezer tiltakozó gaz­da volt a Kossuth téren. A mos­tani néhány száz demonstráló egyelőre csak a közvélemény és a kormány figyelmét szeretné felhívni a mezőgazdaságban ki­alakult helyzetre, de ha semmi nem változik, legközelebb töb­ben lesznek. Nagy Tamás, a demonstrációt is szervező Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a földforgal­mi törvény és az agrártámoga­tások újraszabályozása jelentős gondokat okoz a gazdálkodók­nak. A kormány téves úton jár, amit az is bizonyít, hogy az ag­rárágazat teljesítménye 1990- hez képest is 20 százalékkal csökkent. A negyedszázad alatt százezernyi munkahely, 8 mil­lió disznó, 200 ezer tehén tűnt el a magyar mezőgazdaságból. A nyugati partnerekhez való felzárkózás helyett még a régió­ban is lemaradtunk - tette hoz­zá. Az eddigi intézkedéseknek csak politikai, szavazatszerzé­si okai vannak, miközben egy szűk körre korlátozták a föld­­vásárlásra jogosultak körét. A MOSZ elnöke sokadszor is kifo­gásolta az egyeztetés hiányát, valamint azt, hogy a kötelező tagság ellenére az agrárkama­ra nem a gazdák mellé állt. A borsodi gazdák képvisele­tében Mészáros Péter agrár­mérnök azt hangsúlyozta, hogy a megye 365 településéből 280 hátrányos helyzetűnek minő­sül. Az agrártársaságok két­harmada kedvezőtlen adottsá­gú területeken dolgozik. Ma még jelentős az állattartás és a foglalkoztatás, de a kormány­zati intézkedések miatt bedől­het az állattenyésztés, tovább szegényednek a települések. Raskó György agrárközgaz­dász, mezőgazdasági vállalko­zó szerint amennyiben a figye­lemkeltő demonstráción ismer­tetett kiáltványban foglaltakat megfogadja a kormány, akkor tényleg lesz Magyarországon 6 millió sertés, lesz újra egymil­lió szarvasmarha, vagy akár másfél millió juh, de megszű­nik az elégtelen belföldi alap­anyag-termelés miatti kény­szerimport is, duplájára emel­kedik a magyar élelmiszer-kivi­tel, és létrejön 20-30 ezer új munkahely is az agrárágazat­ban. A petíciókat átadták a Mi­niszterelnökség, a szaktárca, valamint az agrárkamara kép­viselőjének is. A kiáltványban a Mosz követeli, hogy vonják vissza a bérkompenzáció nél­küli támogatás csökkentését; vizsgálják felül a földforgalmi törvényt; szüntessék meg a va­lódi termelők kiszorítását az állami földek használatából; vessenek véget a jogbizonyta­lanságnak; tegyék közzé a 2014-2020 közötti vidékfejlesz­tési programot; azonnal hir­dessék meg az augusztus vé­gén lejárt agrár-környezetgaz­dálkodási program folytatását. A petíciókra érdemi választ nem kaptak. • Huszonöt év alatt ötödével csökkent az agrárágazat teljesítménye • A régióban is lemaradunk • A petíciókra nem kaptak érdemi választ Ha nem változik a kormány agrárpolitikája, legközelebb többen lesznek - ígérték a gazdák fotó tóth gergő RÖVIDEN Nem vonult ki a Malból a Norvég Alap A norvég központi bank, a Norges Bank továbbra is a Mol Nyrt. részvénytulajdonosa - rea­gált a magyar sajtóban megje­lent hírekre az olajipari cég ked­den. Korábbi sajtóhírek szerint a bank által kezelt norvég befekte­tési alap a Mol részvényportfolió­ját a Horvátországban zajló jogi eljárás miatt felülvizsgálta, és mert etikai szabályzata kizárja, hogy az alapnak korrupció gya­nújába keveredett vállalatban le­gyen érdekeltsége, kivonta tőké­jét az olajtársaságból. Most a Mol közölte, a Norges Bank tájé­koztatta a vállalatot, hogy 1 000 083 Mol-részvénnyel ren­delkezik. A tőkekivonásról szóló, tavaly októberi hírre a Mol-rész­vények árfolyama csaknem 5 százalékot zuhant, mire a Ma­gyar Nemzeti Bank piacbefolyá­solás miatt vizsgálatot indított a cikket megjelentető portálok el­len, és 3­3 millió forintra büntet­te azokat. A népszava Nőtt, azután csökkent az államadósság A március végi 84,5 százalékról 85,0 százalékra nőtt a GDP-ará­­nyos államadósság a második negyedév végére - jelentette a pénzügyi számlák adatai alapján az MNB. Az államháztartás finan­szírozási igénye (hiánya) 296 mil­liárd forintot tett ki a második negyedévben, ami az adott há­romhavi GDP 3,9 százalékának megfelelő összeg, a június vé­géig tartó egy év alatt a hiány 908 milliárd forint, a GDP arányá­ban 3 százalék volt. A nettó hitel­­felvétel 437 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 65 mil­liárd forinttal növelte a bruttó adósságot a második negyedév­ben. Az államháztartás nettó adóssága 22 841 milliárd forint volt június végén, ami a GDP 76,3 százaléka. Az ÁKK legfris­sebb adatai szerint a központi költségvetés adóssága a múlt pénteken már csak a GDP 80,7 százaléka volt. A népszava Brüsszel ismét pénzt ad a gazdáknak Újabb 165 millió eurós rendkívüli pénzalappal igyekszik segítsé­get nyújtani az Európai Bizottság azoknak a gazdáknak, akik rom­landó zöldséget vagy gyümöl­csöt termeltek orosz exportra, de az importtilalom miatt nem tudják eladni termékeiket - kö­zölte kedden a brüsszeli testület. A kedden bejelentett forrásokat címkézi az Európai Bizottság, azaz tagállamokra és termékcso­portokra bontva meghatározza, ki mennyi segítségre lehet jogo­sult. Mint emlékezetes, a korábbi hasonló uniós támogatási keret­be a szaktárca késlekedése miatt nem került be magyar termelő. ► MTI Bankot vett a posta és nullázta a mobilcégét Az FHB Jelzálogbank Nyrt. eladta a 100 százalékos tulajdonában lévő FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 49 százalékát a Magyar Postának 28,5 milliárd forintért - közölte az FHB Jelzálogbank kedden a Budapesti Értéktőzsde honlap­ján. Tegnap a Magyar Postába ol­vadt és ezzel megszűnt az MPVI Mobil Zrt., az eredetileg mobil­szolgáltatásra létrehozott állami cég. Fenntartása százmilliókba került, ténylegesen azonban so­sem működött. ►MTI gazdasag@nepszava.hu | Az államé az MKB Bank és egy földgázvezeték Lezárult az adásvételi ügylet az MKB Bank régi és új tulajdono­sa között tegnap. A Bayerische Landesbank és a magyar álla­mot képviselő nemzeti fejleszté­si miniszter aláírta a szerző­dést, és ezzel a bank az állam tulajdonába került. A magyar állam 55 millió eu­­rót fizetett az MKB részvényei­nek 99,99 százalékáért, míg a korábbi német tulajdonos vál­lalta - és teljesítette is -, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkerendezést hajt végre a bankban. A tegnapi közgyűlé­sen az új tulajdonos leváltotta a régi menedzsmentet, és a sa­játjait ültette helyükre. A köz­gyűlés az igazgatóság külső tagjának választotta például Parragh Lászlót, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­két. Az MKB-t elnök-vezérigaz­gatóként továbbra is Sebők András vezeti. Az MKB tovább­ra is univerzális bankként mű­ködik majd, és legkésőbb 2016- tól már nyereségesen is. Az állam egy másik közgyű­lésen is jelentős tulajdoni há­nyadhoz jutott. Az MVM Ma­gyar Villamos Művek Zrt. tulaj­donosai arról döntöttek, hogy az áramcég a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben meglévő 49,98 százalékos tulajdoni részét ér­tékesítik. Az MVM Zrt. a ma­gyar-szlovák összekötő földgáz­­vezeték építéséért és üzemelte­téséért felelős társaságban lévő részesedését a Magyar Nemze­ti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vá­sárolja meg 3,75 milliárd forin­tért a magyar állam nevében. A tranzakció lezárultával, vala­mint a rendszerüzemeltetői ta­núsítás megszerzésével kezdhe­ti meg a Magyar Gáz Tranzit Zrt. a gázszállítást. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ A Főgáz is része lesz az új rezsiholdingnak A Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Főgáznak is kulcs­­fontosságú szerep jut az új álla­mi közműszolgáltató létrehozá­sában - derül ki a Magyar Köz­lönyben megjelent kormányha­tározatból. A hat pontban meg­fogalmazott teendők része egy többlépcsős értékesítési sor is, amelynek a végén a Főgáz Zrt. teljes egészében az MFB tulaj­donába kerül. A tulajdonosi jo­gok rendezésére igen szoros, de­cember végi határidőt szabott a kormány. A főváros még az ön­­kormányzati választás előtt el­adja a Főgázban meglévő több­ségi tulajdonrészét. A kormány arról is határo­zott, hogy december végéig meg kell vizsgálni, hogyan léphet be a villamosenergia-piac egyete­mes (lakossági) szolgáltatói ré­szére a nemzeti közműszolgál­tató. Ugyanezt a távhőszolgál­tatási piacon január végéig kell tisztázni. A munkafolyamat teljes egé­szét Lázár János miniszterel­nökséget vezető, valamint Sesz­­ták Miklós fejlesztési miniszter felügyeli. Lázár nemrég jelen­tette be, hogy Németh László­­nét, a már államtitkárként a Miniszterelnökségen dolgozó korábbi fejlesztési minisztert bízza meg a feladat koordinálá­sával. Lázár hétvégi bejelentése szerint a nemzeti közműszol­gáltató legkésőbb 2015 márciu­sában már működni fog. Az holding feladata először az áram-, a gáz- és távhőszolgál­tatás lesz, a víz-, a szennyvíz- és a hulladékszolgáltatás ké­sőbb kezdődhet. NÉPSZAVA-MTI-INFOMÁCIÓ A jegybank devizát ad, és kényszerít, ha kell Már a devizahitelek forintosítá­sa után a bankok között kiala­kuló éles versenyről beszélt teg­nap Nagy Márton, az MNB igaz­gatója a Reutersnek. Az elégsé­ges tőkével és likviditással ren­delkező bankok fogják elha­lászni más bankok ügyfeleit - mondta. „Ez egy vízválasztó pil­lanat lesz, és a bankok intenzív versenyt fognak generálni..., mivel portfoliókat szerezhetnek a folyamat során” - fogalma­zott. 9-10 milliárd eurónyi de­vizahitelt kell jövőre forintosíta­­niuk a bankoknak. Nagy Márton szerint öt nagy­bank maradhat talpon, az MKB anyabankja, a BayernLB után ugyanis más bankok is elhagy­hatják Magyarországot. A tudó­sítást közlő Portfolio.hu meg­jegyzi, hogy valószínűleg nem minden devizahiteles ügyfélért fognak versenyezni, csak a jó hitelképességűekért, és csak az a bank érhet el sikert, amelyik már most készül a „harcra”. Windisch László jegybanki alelnök az MTI-nek arról be­szélt, hogy már most sok hitel­adós keresi meg panasszal a felügyeletet, ami korai, mert ja­nuár előtt nem várható a ban­koktól értesítés az egyoldalú kamatemelések és az árfolyam­rés alkalmazása miatt a hitel­­felvevőknek visszajáró összeg­ről. Ennek kiszámolásához szükséges úgynevezett alap­képletet az MNB október elején teszi közzé, és a részletkérdése­ket is hamarosan rendeletben tisztázzák. Az alelnök szerint az MNB eltökélt abban, hogy az elszámolási törvény végrehajtá­sát a rendelkezésére álló erős eszközökkel kikényszerítse. NÉPSZAVA-MTI-IN­FORMÁCIÓ Sebes-Holt-Körös közvetlen partjánál, mágori emlékhelyhez közel 105 000 nm-es, romantikus, vadregényes, hódvárakkal tarkított, 27 éves, telepített akác- és tölgyes erdő magántulajdonostól 300 Ft/nm (!) áron eladó. Tel.: 06-30/9529-848. METRÓ VONALÁNAK MENTÉN eladó, erkélyes panellakást keresek reális áron. CSAK TULAJDONOS JELENTKEZÉSÉT VÁROM. Telefon: 06-30/9529-848

Next