Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-01 / 78. szám

2 NÉPSZAVA 2020. április 1., szerda Járványhírek Még a csoportos megbetegedések fázisa tart Gócos megbetegedés még min­dig nincs Magyarországon, a csoportos megbetegedések fá­zisában vagyunk, ezért tovább­ra is nagyon fontos az egymás közti érintkezések csökkentése - mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Müller Ce­cília közölte: 14146-ra nőtt az elvégzett laboratóriumi vizsgá­latok száma. A tiszti főorvos sze­rint „örömre is van okunk", mert már 37-en gyógyultan hagyhat­ták el a kórházat. Meghosszabbították a veszélyhelyzeti intézkedéseket Az Országgyűléstől kapott hétfői felhatalmazása alapján a kormány elrendelte a március 11-én kihirde­tett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meg­hosszabbítását. Ezt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az ellenzék ütötte léket sikerült befoltozni. Arra utalt: mivel az ellenzék nem támogatta, hogy határidő nélküli legyen a felhatalmazás a rende­leti kormányzásra, csak egy hét késéssel tudták meghosszabbíta­ni az intézkedéseket. Arról nem tett említést a kormányfő, hogy az érintett rendeleteket az átmeneti időben az ellenzék és a korlátlan felhatalmazás nélkül is könnyen érvényben tudták tartani. WHO: nem kell mindig szájmaszk Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra sem javasolja a maszk viselését azoknak, akik nem betegek, illetve nem gon­doskodnak beteg emberekről - írta a CNN amerikai hírtelevízió honlapján kedden a WHO illeté­keseire hivatkozva. „Nem bizo­nyított, hogy a tömeges maszkvi­selés potenciális előnnyel járna" - mondta Mike Ryan, az Egész­ségügyi Világszervezet magas rangú tisztségviselője egy genfi sajtótájékoztatón. Arról nem szóltak, hogy mit tegyenek azok, akik nem tudják, fertőzöttek-e, betegek-e. Szigorú vásárlási szabályok léptek életbe Siófokon Csütörtöktől kizárólag száj­maszkban vagy azt helyettesítő, a szájat, orrot eltakaró textil­ben - sálban, kendőben - lehet belépni a siófoki üzletekbe, vá­sárcsarnokba, szolgáltatókhoz, hivatalokba - írta ki közösségi ol­dalára Lengyel Róbert. A balatoni város polgármestere szerint így lehet csak elérni, hogy mindenki törekedjen a megelőzésre a ko­­ronavírus-járvány idején. A vá­rosvezető hozzátette, az előírást megszegőknek számolniuk kell a lehetséges következményekkel, de hogy az mi, arra nem tért ki. Még mindig százezrek kelnek útra A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgál­tató Zrt. szerint a kijárási korlá­tozás első hétvégéjén 60 száza­lékkal visszaesett a forgalom, de még így is százezrek közlekedtek szombaton és vasárnap a hazai fő-, illetve gyorsforgalmi utakon. REFLEKTOR Jogsértő áldozatlista SZENZITÍ Eddig túlságosan is titkolták, most viszont a TASZ szerint aggályos módon kezdték el nyilvánosságra hozni az információkat. CZENE GÁBOR Átestek a ló másik oldalára - nyilat­kozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Az emberi jogi szervezet álláspontja szerint ugyanis törvénysértő módon hoz­tak nyilvánosságra különösen ér­zékeny adatokat a koronavírusban Magyarországon elhunytakról. Bár a listán nevek nem szerepelnek, többen így is beazonosíthatóvá váltak. Mindeddig éppen azért érték kemény bírálatok a kormányt és a hatóságokat, hogy - más országok gyakorlatától eltérően - indokolat­lanul kevés információt közölnek a megbetegedések, halálesetek te­rületi eloszlásáról. Müller Cecília országos tiszti főorvos például a személyiségi jogok védelmére hi­vatkozott. A területi adatok nyil­vánosságra hozása szerinte nem járulna hozzá a járvány érdemi lassításához, mivel pedig alacsony az esetszám, könnyen beazonosít­ható lenne az adott személy. Gulyás Gergely miniszter azzal érvelt, hogy nem szabad pánikot okozni egy-egy településen. A titkolózás tág teret adott a ta­lálgatásoknak. A Publicus Intézet nemrégiben a fővárosiak körében készített felmérést: a megkérde­zettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy a vírus vidéken is jelen van, de Budapesten jóval inkább, míg 53 százalék feltételezte, hogy egyfor­mán jelen van Budapesten és vidé­ken. (Csak 3 százalék gondolta úgy, hogy a vírus terjedése a fővárosra koncentrálódik, 2 százalék nem akart, nem tudott válaszolni.) Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője az Inforádiónak korábban elmondta, hogy azok az adatok, amelyek révén nem azo­nosítható be egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak, tehát nyilvá­nosságra hozhatók. Péterfalvi hoz­zátette: veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő korlátozások is érvényesülhetnek, egyelőre azonban nincs tudomása ilyen döntésekről. Egészen mostanáig mégis szű­kösen csordogáltak az informá­ciók. Kedd reggel aztán a korona­­vírus-sajtóközpont hírül adta, hogy változik a járvány magyarországi adatainak közlése, látható lesz az elhunytak kora, neme és krónikus alapbetegsége, a beazonosított fer­tőzöttekről pedig hamarosan me­gyei adatokat is közölnek. (Ez utób­bira lapzártánkig hiába vártunk.) Nem sokkal később a hivatalos ko­­ronavírus-honlapon megjelent egy táblázat, amely valóban felsorolta a Magyarországon elhunytak alapbe­tegségét, korát és nemét. Erre mondja azt a TASZ, hogy a közlés jogsértő, szükségtelen és kegyeletsértő módon valósult meg. Nem elfogadható, hogy minden egyes személyhez rendelve érzé­keny egészségügyi információkat hoztak nyilvánosságra. A sajtóban megjelent hírek alapján ugyanis né­hány elhunyt a súlyos alapbetegsé­gével együtt beazonosíthatóvá vált: esetenként csak a szűkebb környe­zet, de akár az egész ország számára Nem elfogad­ható, hogy minden egyes sze­mélyhez rendelve érzékeny egész­ségügyi informá­ciókat hoztak nyilvá­nosságra is. Különösképpen védett, szenzitív adatokról van szó - hangsúlyozta lapunknak Remport Ádám. A TASZ ábrákat is publikált ar­ról, hogyan lehet a rendelkezésre álló információkat úgy közzétenni, hogy a közérdek és az egyéni jo­gok tiszteletben tartása egyaránt érvényesüljön. Remport Ádám el­mondása szerint a lényeg az, hogy személyhez köthető érzékeny szenzitív adatok ne kerüljenek nyilvánosságra. A megyénként kö­zölt statisztikai kimutatások egész biztosan megfelelnek a jogszerű­ség követelményének, települési bontások esetében viszont már nem egyértelmű a helyzet. Körül­tekintően kell eljárni: minél kisebb a település - azaz minél kisebb a „merítési kör” -, annál nagyobb óvatosságra van szükség. Hadházy Ákos független parla­menti képviselő a közösségi oldalán azt állította, a kormány csak úgy tesz, mintha megváltozott volna a hozzáállása. Ha nem adnak ki való­ban részletes adatokat, akkor lebu­kás nélkül közölhetnek hamis or­szágos számokat - állapította meg. Hadházy kifogásolta, hogy eddig az általa megkeresett 24 kórház egyi­ke sem volt hajlandó a betegszá­mokról információt szolgáltatni, pedig erre az Országgyűlésről szóló törvény kötelezi őket. A TASZ munkatársa kérdésünk­re megjegyezte, hogy az egészség­ügy jelenleg nem a szokásos be­tegellátási rend szerint működik. Remport Ádám elmondta, hogy kijelölt járványkórházak vannak, ezekbe akkor kerülnek betegek, ha a területileg illetékes kórháznak már nincs kapacitása az ellátásukra. A területi adatokat így torzíthatja az intézményenkénti adatigénylés, bár arra jó lehet, hogy kiderüljön, hol telítődtek egyes kórházak. INFORMÁCIÓ A területi ada­tokkal tegnap este még adós volt az operatív törzs VÉGLETEK REMPORT ÁDAM, a TASZ munka­társa: Átestek a ló másik oldalára a hatóságok Fenyegetett polgármesterek TÁJÉKOZTATÁS Fegyelmi eljá­rást indít „kiszivárogtatás gyanúja miatt” Sinkó Káli Norbert, a jász­berényi Szent Erzsébet Kórház igazgatója­­ mindezt a közösségi oldalán jelentette be azután, hogy Budai Lóránt, a város ellenzéki ös­­­szefogással tavaly megválasztott polgármestere beszámolt arról: a településen is van már igazoltan ko­ronavírusos beteg, egy 74 éves as­­­szony. Nem ő az egyetlen, aki ilyen jellegű bejelentést tett az utóbbi na­pokban, Győrtől Mohácsig számos Budai Lóránt polgármester állítja, nem vétett az adatvédelmi törvény ellen, körültekintő volt településvezető tájékoztatta ha­sonló módon a helybelieket a meg­betegedésekről. És abban sem első a jászberényi polgármester, hogy emiatt megfenyegették: Mohács ellenzéki vezetőjét álhírek terjesz­tése miatt jelentették fel. A jászbe­rényi kórházigazgató - aki megke­resésünkre nem válaszolt - Kásler Miklós miniszter eligazító levelére hivatkozott, miszerint csak az ope­ratív törzs hozhat nyilvánosságra ilyen jellegű adatokat. Ez azonban nem így van: Péter­falvi Attila adatvédelmi biztos új­fent megerősítette, hogy ha nem azonosítható be az érintett sze­mély, akkor a puszta információ­­közléssel nem sérülnek az adatköz­lésre vonatkozó jogszabályok. Budai Lóránt polgármester azt mondta: nem vétett az adatvédel­mi törvény ellen, amikor az esetet nyilvánosságra hozta, ezért kíván­csi, ki ellen és milyen indoklással indít - ha indít - fegyelmit a jász­berényi kórházigazgató. D. J.

Next