Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)

2022-01-03 / 1. szám

2 NÉPSZAVA 2022. január 3., hétfő REFLEKTOR Elszabaduló árak, rekordgyenge forint VESSZŐFUTÁS Az óév nem annyira a gyors gazdasági növekedésről, mint az egész világon gyorsuló inflációról szólt. Az árak itthon még a következő hónapokban is felfelé araszolnak, és a hazai deviza sem erősödik. PAPP ZSOLT Tavaly év elején mindenki arra szá­mított, hogy 2021 a robusztus gaz­dasági növekedésről, a 2020-as első koronajárvány utáni helyreállítás­ról fog szólni. Ez részben teljesült is, hisz végül is 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után tavaly 6,5 százalékkal nőhetett a magyar gaz­daság, ami komoly eredmény, ám ha két évre elosztjuk, akkor kicsit ár­nyaltabb a kép. 2021 azonban még­sem a gazdasági helyreállásról, a hat százalék feletti GDP-gyarapodásról lesz emlékezetes, hanem az elsza­baduló inflációról, illetve az egész évben gyengélkedő forintról. Az euró árfolyama a múlt év utol­só napjaiban is erősen küzdött a 370 forintos árfolyammal, az utol­só héten több alkalommal is e szint fölé emelkedett. Az év elején még 361 forinton állt az euróárfolyam, a jegybank az év utolsó napján 369-es középárfolyamot közölt. A gyengü­lés tetemes, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan és rendre leértékelődött a forint az euróval szemben. Az idén újra és drasztikus mértékben megjelent az infláció a világgazdaságban és a ma­gyar gazdaságban is. A hazai infláció az elmúlt években sem volt elha­nyagolható, hisz míg 2018 végén 2,8, 2019 végén, a válság előtt már négy százalék volt. A 2021. eleji világgaz­dasági folyamatok hatásra - főként az újraindulás miatt elszabaduló nyersanyag- és energiaárak miatt - azonban előbb öt, majd hat százalék fölé gyorsult a pénzromlás üteme. A jegybank, érzékelve az elszabaduló inflációt, 2021 nyarán végre a kama­tok emelésébe kezdett, s az irány­adó egyhetes betéti kamatot az év eleji 0,75 százalékról folyamatosan négy százalékra emelte az év utolsó napjaira. Az ilyen nagy mértékű, három százalékpontos kamateme­lés is kevés volt ahhoz, hogy a jegy­bank megállítsa a forintgyengülést, arról pedig szó nem lehetett, hogy a forint erősödni tudjon. A Népszavá­nak december közepén nyilatkozó Surányi György egykori jegyban­kelnök szerint nem csoda, hogy a forint nem tud erősödni, hisz 15-30 bázispontos többszöri emelés még szúnyogcsípésnek is kevés. Surányi szerint az MNB-nek egyszeri 150- 200 bázispontos kamatemeléssel kellett volna demonstrálni az infláció elleni elkötelezettségét, ez esetben az euró árfolyama a jóval reálisabb 340 forint körüli szintre csökkent volna, ami már önmagá­ban hűtené az áremelkedést az im­porton keresztül, elég csak az üzem­­anyagárakra gondolni. Ám amíg a jegybanki kamat a sorozatos eme­lések ellenére is alig négy százalék, az infláció eközben hét százalékot ért el, vagyis a reálkamat negatív. Ilyen körülmények között nem cso­da, hogy a forint nem tud erősödni. Tartós fordulatra a forint árfolya­mában csak akkor lehet számítani, ha a negatív reálkamat megszűnik. Ennek érdekében folytatja 2022- ben is a kamatok emelését a jegy­bank, amiről legutóbb épp Matolcsy György, az MNB elnöke beszélt, és a jegybank más vezetői is folyamato­san azt hangsúlyozzák, mindaddig folytatódik a kamatemelés, amíg a gazdaságban az inflációs várakozá­sok nem csökkennek. Erre még egy kicsit várni kell, ugyanis lehet, hogy elértük az inflá­ciós csúcsot tavaly novemberben, amikor is az éves áremelkedési ütem 7,4 százalékon tetőzött, de épp most januárban az év eleji áremelé­sekkel újabb árhullám jön a magyar gazdaságra. A GKI Gazdaságkuta­tó Zrt. legfrissebb prognózisa épp ezért nem számol 2022-ben sem az infláció számottevő csökkené­sével, elemzésük szerint az átlagos áremelkedés 2021-22-ben egy­aránt 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020. évi 351 után 2021- ben 358,2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, ami kedvező esetben megegyezik az infláció akkori aktu­ális értékével. A Kopint-Tárki Zrt. viszont pesszimistábban látja az inflációs folyamatokat, a kutatók a tavalyi 5,1 százalék után 2022-re 5,5 százalékos áremelkedést, vagyis az inflációs folyamatok gyorsulását jósolják. 2021-ben a hazai árakat az olajár-emelkedés begyűrűzése, il­letve a kormány adóemelései miatt a jövedéki adó alá tartozó termékek drágulása húzta. A Kopint-Tárki kutatói szerint nem várható, hogy a világpiaci nyersanyag- és alkatré­szellátás kínálati és logisztikai ne­hézségei jelentősen csökkennének, legalábbis az év első felében. Ez pe­dig a 2021 őszétől kialakult magas árindex fennmaradására utal. Mi­vel az áremelkedés éppen az utolsó hónapokban gyorsult fel nemcsak Magyarországon, hanem világvi­szonylatban is, ennek lecsengése mégsem várható egy csapásra. Ma már világos, hogy a globális infláció nem „átmeneti” jelenség, ahogyan egyes elemzők nemrég még gondol­ták, és különösen nem az Magyar­­országon, ahol az áremelkedések jellemzően ragadósak. Ezek alapján A forint árfolyama évvégén is a történelmi mélypont közelében ingadozott, az eddigi jegybanki kamateme­lések alig hatottak rá.­­ A 2022-ben az ideinél magasabb árin­dex várható, legvalószínűbb az árak 5,5 százalék körüli emelkedése, mi­közben a forint tovább gyengülhet: a tavalyi 358 forintos árfolyammal szemben, éves átlagban 365 forin­tos eurót várnak. Maga a Magyar Nemzeti Bank sem optimista az inflációs folya­matokat illetően, az MNB elenged­te azt a szeptemberi jóslatát, hogy 2022 már a magyar infláció csökke­nésének éve lesz. A jegybank mind 2021- re, mind 2022-re öt százalék körüli inflációra számít, ráadásul sokkal kedvezőtlenebb szerkezet­ben, mint amilyen a tavalyi volt. Míg 2021-ben az árak emelkedését az olajárak emelkedése miatt a ben­zin és a gázolaj 23 százalékos emel­kedése, illetve a jövedéki adó növe­lése miatt a dohány és az alkoholos italok 11 százalékos emelése húzta, 2022- ben ez megváltozik. Tavaly az élelmiszerek az MNB becslése sze­rint­­ átlagosan­­ 3,5 százalékkal emelkedtek, persze óriási szórással, hiszen voltak termékek, amelyek 30 százalékkal drágultak. Az idén is lehetnek ilyen áruk, ugyanis az élel­miszerek átlagos áremelkedése 6,9 százalékra gyorsul, vagyis kétszeres sebességre kapcsol. Ezt az előrejel­zést támasztják alá a KSH adatai is: az első három negyedévben 16 szá­zalékkal emelkedtek a mezőgazda­ság termelői árai az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal. A termelői árak vál­tozása kis késleltetéssel megjelenik a fogyasztói árakban is, s ez várható már 2022 januárjában is. Az idén majd minden szegmensben 4-6 százalékos infláció várható, egyedül a szabályozott árak húzzák lefelé az árindexet. Vagyis széles körű lesz az áremelkedés, hisz az ipari cikkek 4,6 százalékkal, a szolgáltatások átlagosan 5,4 százalékkal, a piaci energiaárak 4, az üzemanyagok pedig hat százalékkal emelkednek tovább 2022-ben is. A jegybank elemzői szerint a tavaly decemberi árindex kisebb lesz, mint a novem­beri 7,4 százalékos csúcs. A mér­séklődés lassú lesz, ezért még 2022 elején is hat százalék feletti infláci­ót várnak a jegybank szakemberei, és csak az év utolsó hónapjaiban csökkenhet az árindex 4 százalék alá. Ennek oka, hogy ekkorra rész­ben megszűnnek az inflációt okozó külső tényezők, és hatással lesz a folyamatokra a jegybank sorozatos kamatemelése is. A drágulás nem áll meg idén sem: az élelmiszerek ára minden más termék­nél gyor­sabban, 6-7 százalékkal nő a várakozások szerint százalék volt a novemberi inflációs csúcs. A későbbiekben csökkenést vár a jegybank és a kormány is, ám idén is 5 százalék körül alakul így emelkedtek az árak A KSH a következő napokban publikálja decemberi - ezzel együtt a 2021-es - inflációs indexet, így ma még azt tudjuk, hogy novemberben az árak átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ko­rábban. Utoljára 14 éve volt ilyen magas az árindex Magyarországon. A KSH adatai szerint az élelmisze­rek ára 6, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9, az éttermi étkezésé 8, százalékkal volt magasabb no­vemberben, mint egy évvel korábban. A járműüzem­anyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikke­ké 14,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11, ezen belül a dohányáruk 16,8 százalékkal drágultak.

Next