Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-03 / 1. szám
2 NÉPSZAVA 2022. január 3., hétfő REFLEKTOR Elszabaduló árak, rekordgyenge forint VESSZŐFUTÁS Az óév nem annyira a gyors gazdasági növekedésről, mint az egész világon gyorsuló inflációról szólt. Az árak itthon még a következő hónapokban is felfelé araszolnak, és a hazai deviza sem erősödik. PAPP ZSOLT Tavaly év elején mindenki arra számított, hogy 2021 a robusztus gazdasági növekedésről, a 2020-as első koronajárvány utáni helyreállításról fog szólni. Ez részben teljesült is, hisz végül is 2020-as 5 százalékos gazdasági visszaesés után tavaly 6,5 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, ami komoly eredmény, ám ha két évre elosztjuk, akkor kicsit árnyaltabb a kép. 2021 azonban mégsem a gazdasági helyreállásról, a hat százalék feletti GDP-gyarapodásról lesz emlékezetes, hanem az elszabaduló inflációról, illetve az egész évben gyengélkedő forintról. Az euró árfolyama a múlt év utolsó napjaiban is erősen küzdött a 370 forintos árfolyammal, az utolsó héten több alkalommal is e szint fölé emelkedett. Az év elején még 361 forinton állt az euróárfolyam, a jegybank az év utolsó napján 369-es középárfolyamot közölt. A gyengülés tetemes, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan és rendre leértékelődött a forint az euróval szemben. Az idén újra és drasztikus mértékben megjelent az infláció a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is. A hazai infláció az elmúlt években sem volt elhanyagolható, hisz míg 2018 végén 2,8, 2019 végén, a válság előtt már négy százalék volt. A 2021. eleji világgazdasági folyamatok hatásra - főként az újraindulás miatt elszabaduló nyersanyag- és energiaárak miatt - azonban előbb öt, majd hat százalék fölé gyorsult a pénzromlás üteme. A jegybank, érzékelve az elszabaduló inflációt, 2021 nyarán végre a kamatok emelésébe kezdett, s az irányadó egyhetes betéti kamatot az év eleji 0,75 százalékról folyamatosan négy százalékra emelte az év utolsó napjaira. Az ilyen nagy mértékű, három százalékpontos kamatemelés is kevés volt ahhoz, hogy a jegybank megállítsa a forintgyengülést, arról pedig szó nem lehetett, hogy a forint erősödni tudjon. A Népszavának december közepén nyilatkozó Surányi György egykori jegybankelnök szerint nem csoda, hogy a forint nem tud erősödni, hisz 15-30 bázispontos többszöri emelés még szúnyogcsípésnek is kevés. Surányi szerint az MNB-nek egyszeri 150- 200 bázispontos kamatemeléssel kellett volna demonstrálni az infláció elleni elkötelezettségét, ez esetben az euró árfolyama a jóval reálisabb 340 forint körüli szintre csökkent volna, ami már önmagában hűtené az áremelkedést az importon keresztül, elég csak az üzemanyagárakra gondolni. Ám amíg a jegybanki kamat a sorozatos emelések ellenére is alig négy százalék, az infláció eközben hét százalékot ért el, vagyis a reálkamat negatív. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a forint nem tud erősödni. Tartós fordulatra a forint árfolyamában csak akkor lehet számítani, ha a negatív reálkamat megszűnik. Ennek érdekében folytatja 2022- ben is a kamatok emelését a jegybank, amiről legutóbb épp Matolcsy György, az MNB elnöke beszélt, és a jegybank más vezetői is folyamatosan azt hangsúlyozzák, mindaddig folytatódik a kamatemelés, amíg a gazdaságban az inflációs várakozások nem csökkennek. Erre még egy kicsit várni kell, ugyanis lehet, hogy elértük az inflációs csúcsot tavaly novemberben, amikor is az éves áremelkedési ütem 7,4 százalékon tetőzött, de épp most januárban az év eleji áremelésekkel újabb árhullám jön a magyar gazdaságra. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa épp ezért nem számol 2022-ben sem az infláció számottevő csökkenésével, elemzésük szerint az átlagos áremelkedés 2021-22-ben egyaránt 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020. évi 351 után 2021- ben 358,2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, ami kedvező esetben megegyezik az infláció akkori aktuális értékével. A Kopint-Tárki Zrt. viszont pesszimistábban látja az inflációs folyamatokat, a kutatók a tavalyi 5,1 százalék után 2022-re 5,5 százalékos áremelkedést, vagyis az inflációs folyamatok gyorsulását jósolják. 2021-ben a hazai árakat az olajár-emelkedés begyűrűzése, illetve a kormány adóemelései miatt a jövedéki adó alá tartozó termékek drágulása húzta. A Kopint-Tárki kutatói szerint nem várható, hogy a világpiaci nyersanyag- és alkatrészellátás kínálati és logisztikai nehézségei jelentősen csökkennének, legalábbis az év első felében. Ez pedig a 2021 őszétől kialakult magas árindex fennmaradására utal. Mivel az áremelkedés éppen az utolsó hónapokban gyorsult fel nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is, ennek lecsengése mégsem várható egy csapásra. Ma már világos, hogy a globális infláció nem „átmeneti” jelenség, ahogyan egyes elemzők nemrég még gondolták, és különösen nem az Magyarországon, ahol az áremelkedések jellemzően ragadósak. Ezek alapján A forint árfolyama évvégén is a történelmi mélypont közelében ingadozott, az eddigi jegybanki kamatemelések alig hatottak rá. A 2022-ben az ideinél magasabb árindex várható, legvalószínűbb az árak 5,5 százalék körüli emelkedése, miközben a forint tovább gyengülhet: a tavalyi 358 forintos árfolyammal szemben, éves átlagban 365 forintos eurót várnak. Maga a Magyar Nemzeti Bank sem optimista az inflációs folyamatokat illetően, az MNB elengedte azt a szeptemberi jóslatát, hogy 2022 már a magyar infláció csökkenésének éve lesz. A jegybank mind 2021- re, mind 2022-re öt százalék körüli inflációra számít, ráadásul sokkal kedvezőtlenebb szerkezetben, mint amilyen a tavalyi volt. Míg 2021-ben az árak emelkedését az olajárak emelkedése miatt a benzin és a gázolaj 23 százalékos emelkedése, illetve a jövedéki adó növelése miatt a dohány és az alkoholos italok 11 százalékos emelése húzta, 2022- ben ez megváltozik. Tavaly az élelmiszerek az MNB becslése szerint átlagosan 3,5 százalékkal emelkedtek, persze óriási szórással, hiszen voltak termékek, amelyek 30 százalékkal drágultak. Az idén is lehetnek ilyen áruk, ugyanis az élelmiszerek átlagos áremelkedése 6,9 százalékra gyorsul, vagyis kétszeres sebességre kapcsol. Ezt az előrejelzést támasztják alá a KSH adatai is: az első három negyedévben 16 százalékkal emelkedtek a mezőgazdaság termelői árai az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal. A termelői árak változása kis késleltetéssel megjelenik a fogyasztói árakban is, s ez várható már 2022 januárjában is. Az idén majd minden szegmensben 4-6 százalékos infláció várható, egyedül a szabályozott árak húzzák lefelé az árindexet. Vagyis széles körű lesz az áremelkedés, hisz az ipari cikkek 4,6 százalékkal, a szolgáltatások átlagosan 5,4 százalékkal, a piaci energiaárak 4, az üzemanyagok pedig hat százalékkal emelkednek tovább 2022-ben is. A jegybank elemzői szerint a tavaly decemberi árindex kisebb lesz, mint a novemberi 7,4 százalékos csúcs. A mérséklődés lassú lesz, ezért még 2022 elején is hat százalék feletti inflációt várnak a jegybank szakemberei, és csak az év utolsó hónapjaiban csökkenhet az árindex 4 százalék alá. Ennek oka, hogy ekkorra részben megszűnnek az inflációt okozó külső tényezők, és hatással lesz a folyamatokra a jegybank sorozatos kamatemelése is. A drágulás nem áll meg idén sem: az élelmiszerek ára minden más terméknél gyorsabban, 6-7 százalékkal nő a várakozások szerint százalék volt a novemberi inflációs csúcs. A későbbiekben csökkenést vár a jegybank és a kormány is, ám idén is 5 százalék körül alakul így emelkedtek az árak A KSH a következő napokban publikálja decemberi - ezzel együtt a 2021-es - inflációs indexet, így ma még azt tudjuk, hogy novemberben az árak átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Utoljára 14 éve volt ilyen magas az árindex Magyarországon. A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 6, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9, az éttermi étkezésé 8, százalékkal volt magasabb novemberben, mint egy évvel korábban. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11, ezen belül a dohányáruk 16,8 százalékkal drágultak.