Népszava, 2022. december (149. évfolyam, 280-305. szám)

2022-12-01 / 280. szám

2 I 2022. december 1., csütörtök ________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Megdolgoztatja Brüsszel az Orbán-kormányt • •­­ DÖNTÉS Magyarországon továbbra is kockázatok fenyegetik az EU-s támogatások szabályszerű felhasználását, mondta ki az Európai Bizottság. Veszélyben 3000 milliárdnyi forrás, végső döntés decemberben várható. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Magyarország hozzájuthat a neki járó európai támogatásokhoz, ha teljesíti a kifizetésükhöz kötött szi­gorú feltételeket. Ez a lényege an­nak a két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntésnek, amelyet szerdai ülésén hozott az Európai Bizottság. A visszatartott összesen 13,3 milliárd euró (5300 milliárd forint) azonnali felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfog­ható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésé­re, meg kell erősítenie az igazság­szolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie. A kabinet számos feltételt már teljesített, de nem eleget, ezért a brüsszeli testület azt javasolja a döntéshozó uniós kormányok­nak, hogy az előírások teljesítéséig függesszenek fel 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) pénzügyi kötelezettségvállalást a Magyaror­szágnak jutó felzárkóztatási támo­gatásokból. Ezzel egyidejűleg in­dítványozza a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási terv elfogadását, azzal a kikötéssel, hogy az ország csak akkor kapja meg a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alap­jából, ha végrehajtja az ehhez szük­séges reformokat. A két pénzügyi boríték felnyitásához szükséges feltételek hasonlók, de nem teljesen ugyanazok. A helyreállításra szánt pénzek lehívásához a korrupciót megfékező intézkedések mellett végre kell hajtani a bíróságok füg­getlenségét garantáló jogszabályi változtatásokat is. Az Európai Bizottság mindkét javaslatáról a tagállami pénzügy­­miniszterek tanácsa mondja ki a végső szót. Az EU27-eknek minő­sített többséggel kell dönteniük az előterjesztések jóváhagyásáról, módosításáról vagy elutasításáról. Az ülésre decemberben kerül sor, leghamarabb 6-án. NEM ÁLL LE A JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS Az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy a tagállami pénzügyminisz­terek testülete függesszen fel 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóz­tatási támogatásokból. Az uniós testület azután döntött így, hogy ki­értékelte a kormány által az elmúlt néhány hónapban végrehajtott in­tézkedéseket, és arra a következte­tésre jutott, hogy Magyarországon nem szűntek meg az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető, a jogállami­ság elveinek megsértéséből eredő kockázatok. A biztosi kollégium szeptember 18-án indítványozta a pénzügyi szankciót, mert úgy ítélte meg, hogy a rendszerszintű és jórészt büntetlenséget élvező korrupció miatt Magyarországon veszélyben kabinetjének még sokat kell letennie az asztalra ahhoz, hogy feloldja a zárolást, és elkezdjék utalni a pénzeket. A kormány azt vál­lalta, hogy 2023. március 31-ig eleget tesz mind a 27 szuperfelté­telnek vannak a közösségi támogatások. Ez volt az első eset az Európai Unió történetében, hogy egy tagállam ellen bevetették az úgynevezett jog­államisági eljárást az uniós büdzsé védelmében. A fenyegetés hatására a pénzszűkében lévő Orbán-kor­­mány vállalta, hogy november 19-ig megteszi a szükséges lépéseket a javasolt pénzmegvonás elkerülé­sére, így a szankciós előterjesztés nem került azonnal a tagállami miniszterek elé. A kabinet az Eu­rópai Bizottsággal konzultálva 17 intézkedésre tett ígéretet, többek között új intézmények felállítására és számos törvény módosítására. A csomag része volt például a köz­­beszerzések tisztaságát ellenőrző Integritás Hatóság felállítása és az ügyészi döntésekkel szembeni jog­orvoslat biztosítása. A kormány azt állítja, hogy határ­időre kipipált minden feladatot, a brüsszeli testület szerdai értékelé­sében viszont megállapította: bár Magyarország számos kötelezett­séget teljesített, „a korrekciós in­tézkedésekben továbbra is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiá­nyosságok vannak”, amelyek komo­lyan alááshatják a hatékonyságukat. A 42 oldalas elemzés részletesen bemutatja, hogy az Orbán-kormány milyen vállalásokat tett a jogálla­misági eljárás keretében, és azokat hogyan hajtotta végre. Az EB 13 pontban foglalja össze a kifogása­it, amelyek túlnyomó része azzal függ össze, hogy a magyarországi hatóságok nem tették meg a meg­felelő változtatásokat a vonatkozó jogi szövegekben. Sok egyéb mellett problémásnak tartja, hogy a köz­­beszerzések tisztaságát felügyelő Integritás Hatóság hatásköre nem terjed ki a magas rangú köztiszt­viselők vagyonnyilatkozatának az ellenőrzésére. Nehezményezi, hogy nem egyértelműek az ügyészi ha­tározatokat felülvizsgáló bírósági eljárás szabályai, a bírósági ítéletek pedig nem kötelezőek az ügyészre nézve. Nem tartja megfelelőnek a vagyonnyilatkozati rendszer egyes elemeit, és a vállalásokkal ellen­tétesnek minősíti, hogy egy friss törvény szerint a közérdekű va­gyonkezelő alapítványokban ülő politikai vezetők közpénzek kifize­téséről dönthetnek olyan szerveze­tek részére, amelyekben ők maguk alkalmazásban állnak. Az Európai Bizottság megjegyzi azt is, hogy az Integritás Hatóság második alelnö­­két annak ellenére nevezték ki, hogy más jelöltek magasabb pontszámot kaptak a kiválasztási eljárás során. Ha Magyarország hiánytalanul orvosolja a problémákat, akkor az Európai Bizottság új javaslatot ké­szít, amelyben felkéri a pénzügymi­niszteri tanácsot, hogy szabadítsa fel a zárolt pénzügyi kötelezettség­vállalást. IGEN A HELYREÁLLÍTÁSRA, NEM AZ AZONNALI FIZETÉSRE Az Európai Bizottság szerdán tett javaslatot a magyar helyreállítási terv szigorú kondíciók melletti jó­váhagyására is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a következő évtől három éven át hozzájuthat a refor­mokra és beruházásokra költhető 5,8 milliárd euróhoz, ha teljesíti az elvárásokat. Az EB összesen 27 szu­perfeltételt szabott, ezeket hiányta­lanul és maradéktalanul végre kell hajtani, hogy egyáltalán megkez­dődhessen a vissza nem térítendő támogatás folyósítása. Nagy részük azonos a jogállamisági eljárásban megfogalmazott 17 követelmén­­nyel, kiegészülve a bíróságok füg­getlenségét erősítő lépésekkel és egy jól működő pénzügyi ellenőrzé­si rendszer kiépítésével. Végrehaj­tásukat a brüsszeli testület folya­matosan ellenőrizni fogja. Mivel a helyreállítási alapból a tagállamok eleve részletekben kapják a pénzt, az EB minden egyes kifizetési ké­relem előtt megvizsgálja, hogy áll az előírások teljesítése. Magyaror­szágnak az átlagnál sokkal több és szigorúbb feltételnek kell megfelel­nie. A kormány vállalta, hogy 2023. március 31-ig eleget tesz mind a 27 szuperfeltételnek. Ha Ma­gyarország hiánytalanul orvosolja a problémá­kat, akkor az Európai Bizottság új javasla­tot készít, amelyben felkéri a pénzügymi­niszteri ta­nácsot, hogy szabadítsa fel a zárolt pénzügyi kötelezett­ségvállalást. A magyar helyreállítási tervről másfél évig folytak az egyeztetések Brüsszelben. Az Európai Bizottság számos kiigazítást és pontosítást kért, összhangban az utóbbi évek­ben tett gazdaságpolitikai ajánlá­saival. Köztük voltak a korrupció, a csalás, az összeférhetetlenség felszámolásához és az igazságszol­gáltatás működéséhez kapcsoló­dó elvárások, amelyekről végül az utóbbi hetekben született meg a megállapodás. Ennek azért van je­lentősége, mert ha idén nem sike­rült volna megegyezni, Magyaror­szág elveszítette volna a támogatás 70 százalékát. Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány többek között vállalta az Országos Bírói Tanács hatáskörének kibővítését és annak a gyakorlatnak a felszámolását, amelynek során a Kúria megpróbál­ja megakadályozni a bírákat abban, hogy az EU Bíróságával konzultál­janak. „A mai döntés jelentős lépés az igazságszolgáltatás függetlensé­gének megerősítése felé Magyaror­szágon”, mondta Didier Reynders igazságügyi biztos az ülést követő saj­tótáj­ékoztatój­án. European Commission Commission européenne Commission européenne European Commission European Commission Commission européenne in >2 p z><Oz z> Valdis Dombrovskis kereskede­lempolitikáért felelős biztos, Johannes Hahn költ­ségvetésért felelős uniós biztos és Di­dier Reynders igazságügyi biztos a teg­napi brüsszeli bejelentésen MENETREND ORBÁN VIKTOR 27 szuperfeltétel 6 feltételt határoztak meg az Integritás Hatóság és a Korrup­cióellenes Munkacsoport létre­hozására, a vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztésére és átláthatóságá­nak megerősítésére, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgála­tának biztosítására, a nyilvános adatokhoz való hozzáférés ga­rantálására, 8 feltétel rendelkezik az ös­­­szeférhetetlenség megelőzése és ellenőrzése érdekében létre­hozandó Belső Ellenőrzési Igaz­gatóság felállításáról, átfogó és hatékony korrupcióellenes stratégia bevezetéséről, az uni­ós támogatások kedvezménye­zettjeinek adatait rögzítő és a kockázatokat elemező Arachne adatgyűjtő rendszer alkalmazá­sáról és az OLAF-fal folytatott együttműködés javításáról, 5 feltételt szabtak a közbe­szerzések fokozott átláthatósá­gának és versenyének megte­remtéséhez. Ennek keretében ki kell dolgozni egy ellenőrzési me­chanizmust az egyetlen ajánlatot eredményező közbeszerzési eljá­rások értékelésére, és létre kell hozni a kis- és középvállalkozá­sok közbeszerzési eljárásokban való részvételét elősegítő támo­gatási rendszert. Fejleszteni kell továbbá az elektronikus közbe­szerzési rendszert. 4 feltétel kapcsolódik a bírói függetlenséghez. Idetartozik az Országos Bírói Tanács szerepé­nek és hatáskörének bővítése, a Kúria függetlenségének meg­erősítése, az Európai Unió Bí­róságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elé állított akadályok felszámolása, valamint a hatóságok azon lehe­tőségének megszüntetése, hogy a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt meg­támadják. 2 feltétel vonatkozik az uni­ós támogatásokat hatékonyan ellenőrző rendszer kiépítésére. • A további kikötés, hogy kor­mányrendeletben kell szabályoz­ni a helyreállítási terv végrehajtá­sában, ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatását. Elő­írás olyan részletes nyomonkö­­vetési eljárások alkalmazása is, amelyek segítik a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó valamennyi szükséges adat ös­­­szegyűjtését és tárolását.

Next