Néptanítók lapja 65. évfolyam, 1932
1932-09-01 / 17. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA 578 (Form. ÉVFOLYAM II. SZÁM.) A második fokozat lényege : a szülőhaza részletes megismerése és rendszeres áttekintése a világnak. Ha a gyermek szerzett már ideát a nagyobb földrajzi egységekről, semmi akadálya sem lehet annak, hogy a nagy geográfiai tömböket kisebb egységekre ne bontsa és részletesen ne foglalkozzék azon területek fontosabb mozzanataival. Hogy ez a részletezés miképpen történjék, arra vonatkozólag lejegyzek itt néhány útmutatást. Lényegesebb észrevételeink lehetnek itt, mint bármelyik fokon. A gyermek földrajzi továbbképzése itt is a természetben való tervszerű sétákkal kezdődjék, melyeknek iránya határozottan geográfiai legyen. Ezen földrajzi séták alatt meg kell figyelniök a folyók és hegyláncok útját, a szelek járását, a lecsapódás időszerűségét és magasságát és minden tüneményt, mely a területet jellemzi. A napnak az égboltozaton való sétájából ezen a fokon már sokkal több következtetést vonhatunk le, mint kezdetben. A nap, valamint az iránytű állásából határozottan meg kell jelölnie a gyermeknek minden irányt égtájak szerint. Nem elég azonban, ha magát a földet s annak berendezését kutatjuk csupán. Ezen a fokon már ki kell mennünk a vasút- és hajóállomásra s meg kell vizsgálnunk, hogy az egyik égtájtól a másik felé vonuló vonatok kocsijai milyen árukkal vannak megrakva? Honnan hozzák és hová viszik? Mindig ez a kérdés. Ezen a fokon már meg kell állítanunk a folyók és tengerek hátán sikló gőzhajókat és meg kell vizsgálnunk : milyen nyersterménnyel és iparcikkel terhesek azok? Ilyenkor aztán elő kell venni a térképet s mindent le kell olvasni arról, ami a megfigyelt vonatkozásban egyáltalán felfedezhető rajta. S mihelyt visszatérünk az iskolába, első dolgunk legyen, hogy a tárgyalás alá vett területről emlékezetből vázlatrajzot készíttessünk. Ilyen séták alkalmával a pihenőket nagyszerűen felhasználhatjuk arra, hogy a tárgyalás alá vett földdarabokról valami érdekes történeteket mesélünk. A gyermekek nagyon szeretik a tájleírásokat s a távoli népek szokásainak ismertetését. De arra vigyázni kell, hogy ezen elbeszéléseiben a tanító ne keresse az exotikumokat s ne csak a furcsaságokat vadássza, hanem inkább a táj embereinek valóságos életét tárja fel. A földrajzban ne a jelentéktelen érdekességet, hanem mindig a döntő fontosságú igazságot keressük. Magánál a földnél is érdekesebb és fontosabb azonban, ami rajta történik. Ezen tünemények sorában pedig az első amit meg kell tanulni a gyermeknek : az időjárás tudománya. A Földet levegőburok veszi körül. Ezt a burkot két oldalról fűtik : kívülről a Nap, belülről a Föld izzó magvának kisugárzása. A levegőburok ugyanaz, mint a kertész virágházának üvegburka. Fokozza és elraktározza a meleget. Amikor azonban sötét felhők borítják be az eget, akkor a fölülről ható meleget ezek fogják fel s amelyik tájat betakarják, ott fokozzák a meleget. Ezért nincs fagy, mikor a három fagyosszent : Pongrác, Szervác, Bonifác felhőkkel takaródzik. De ha nem takarják felhődunyhák a tájat, bizony május végi éjszakákon, mikor felülről semmi sem melegíti a levegőt, minden virágot, bimbót és hajtást lerág a fagy. Minél magasabbra emelkedünk , annál hidegebb a levegő. Azért borítja a magas hegyeket örök hó. Nyáron, mikor a Nap sugara merőlegesen hull a talajra órákon át, nagyobb a hőség, mint télen, mikor ferdén éri a Földet. Ez a jelenség szüli a különféle éghajlatokat. Az ember a világ némely táján sokat szenved az éghajlat viszontagságai következtében. A trópusok alatt iszonyú lázban ütköznek ki a nyári hónapok. A maláji szigeteken minden délután végigsöpör egy fullasztó orkán. Az égboltozat felét állandóan felhők járják. Távoli csillagokról a Földet valóságos ködbe burkolt égitestnek látná az ember. De az éghajlatokat nemcsak a Nap heve, hanem a szelek járása is befolyásolja. Ahol a Nap melege következtében megritkult a levegő, irtózatos erővel új gázok zúdulnak oda. Ez a szél. Miután az egyenlítő körül a legintenzívebb a napfény, ott ritkul meg leggyakrabban a levegő s az ott keletkezett ritka levegőjű csatornákba zúdulnak leggyakrabban légáramlatok. Ezek a szelek állandóan ismétlődnek, annyira, hogy az a vitorlás, aki ismeri járásukat, bátran energiájuk útjába feszítheti szárnyait s szélevezővel hajózhat Amerikába. A szelek tehát megindulnak keletről nyugatnak. A Föld ellenben olyan gyorsan forog, ezeket a légáramlatokat könnyű szerrel eltereli útjukból és más utakat szab számukra. A levegőnek ez az útja a legfontosabb, miután ez, azaz az úgynevezett Golf-áram hozza magával az időjárás változásait, mely jótékony esőjével megtermékenyíti a földet. A Nap és a naphő következtében fölbuzduló szelek szabályozzák tehát az éghajlatokat. S jóformán ahány tájtípust ismerünk, annyiféle a klíma. Van erdei, tengeri, sivatagi, mérsékelt égövi, féltrópusi, trópusi, sarkvidéki, magaslati éghajlat, sőt még az egyes szomszédos hegyek és völgyek is más-más klímáról tanúskodhatnak. Ez a klíma pedig épít, rombol,sorvaszt és termeszt. Ez a földkéreg tirannusa. Ennek ismerete nélkül senki sem érti meg az érdeklődése központjában álló földdarab életét s nem tud benne eligazodni. Ez az oka, hogy az újabbkori földrajzoktatásban a meteorológiai és klimatológiai szempontokat mindennél fontosabbnak tartják. Csakis kellő klímaismerettel érti meg a gyermek, hogy távoli világrészek miért cserélik ki termékeiket. Csak így érti meg, hogy például Anglia miért ad szövetet Indiának teáért, hogy a canterbury-i bárány és a kanadai sajt hogy kerül egymással vonatkozásba, hogy New Zealand miért szolgáltatja át saját ausztráliai gyümölcsért cserébe, hogy az egyiptomi gyapotot miért hozzák Európába stb. Mindezeket pedig földrajzórán a padra terített napilapok közgazdasági rovataiból tanulhatja meg a tanuló. Ennek a fokozatnak fontos feladata — amint említettük — a szülőhazának, Magyarországnak részletes megismerése. Ezen a fokon már nem elég az egyszerű térkép, hanem a modell-térkép elkészítése feltétlen kívánatos. A tanulók egy vízszintes asztalon építsék fel tanulmányaikhoz simulva Magyarország parányát. Csak ebben az esetben fogja a gyermek a hegyvidék rendszerét és az alföldek elterülését plasztikus eredetiségben elképzelni és csak így tud majd a szelek és esők járásának törvényeire következtetni. Csak így ismeri meg Magyarország éghajlatát. Mennyivel könnyebb egy ilyen domborművű tér?