Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-06-11 / 22. szám

L­H­E­T R­T Mirko Tepavac Kínában A pekingi kormány meghívá­sára vasárnap este egyhetes hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságban utazott Jugoszlávia kormányküldött­sége, amelyet Mirko Tepavac külügyi államtitkár vezet. A küldöttség többi tagjai: dr. Radivoj Uvalic és Jakša Petrič helyettes külügyi állam­titkárok, Aleksandar Demajo, az államtitkár kabinettfőnö­­ke és Svetozar Tomic, az ál­lamtitkárság osztályfőnöke. Kína felé utazóban Mirko Tepavac egy napot Kairóban töltött. Az egyiptomi rádiónak és televíziónak adott nyilatko­zatában kijelentette: örül, hogy tanácskozhat Mahmud Riad külügyminiszterrel aki ismertette az EAK áláspontját a közel-keleti helyzet legújabb alakulásával kapcsolatban és tájékoztatta Mirko Tepavacot azokról az eszmecserékről, a­­melyeket Kairó folytatott az érdekelt országokkal, egyes nyugat-európai államokkal és az ENSZ-szel. Kínában nagy érdeklődés e­­lőzte meg Mirko Tepavac kü­lügyi államtitkár vezette kor­mányküldöttség megérkezését. Kétségtelen, hogy a látogatás­ban alkalmat látnak a hasz­nos véleménycserére és a ba­­ráti kapcsolatok elmélyítésé­re és bővítésére. Nagy az érdeklődés a pe­kingi diplomáciai megfigyelők körében is. Ez azzal magyaráz­ható, hogy­­a látogatás a két ország kapcsolatai rendezésé­nek rövid, de annál eredmé­nyesebb szakasza után követke­zik. Ebben az időszakban ha­zánkban járt a kínai kormány gazdasági küldöttsége, ugya­nakkor Kínába utazott több gazdasági delegáció, és jelen­tős üzletkötések történtek. Mirko Tepavac látogatása min­den szempontból e sikeres sza­kasz lezárását jelzi. A jugoszláv küldöttség a­­mely a héten kedden értekezett Sanghajba, szerdán folytatta útját Peking felé. Széttelepítik a kelet-pakisztáni menekülteket Az indiai kormány sürgős intézkedéseket tervezet a ke­let-pakisztáni menekültek prob­lémájának megoldására. A me­nekültek egy részét a közeljövő­ben az ország belvidékére te­lepítik a határövezetből. India és Kelet-Pakisztán ha­tárvidékén mintegy négymil­lió menekült él. Táboraikban egyre nagyobb méreteket ölt a kolera. A veszélyes betegség eddig mintegy háromezer em­beréletet ragadott el. Az indiai rádió híre szerint a napokban mintegy ötvenezer menekültet Majda Pradesh­ ál­lamba, ötvenezret pedig Oh­as­sa, szövetségi államba telepíte­nek le. A hatóságok attól tar­tanak, hogy a kolerajárvány nagyobb területekre is kiter­jed, ha a menekülteket miha­marabb nem telepítik ki a túl­zsúfolt táborokból és menhe­­ly­ekről. U Thant, a­z ENSZ főtitkára bejelentette, hogy a világszer­vezet­ rövidesen igyekszik köny­nyíteni a kelet-pakisztáni hely­zeten. Pakisztán 250 000 ton­na kenyérgabonát, 100 000 ton­na étolajat és más élelmiszert kért az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. Az ENSZ szako­sított ügynökei hamarosan el­látogatnak Pakisztánba, hogy a helyszínen győződjenek meg az ország szükségleteiről. Brandt támogatja az európai haderő csökkentését Willy Brandt nyugatnémet kancellár kijelentette, hogy e­­gyetért azokkal, akik nem lát­nak propaganda manővert a Szovjetunió javaslatában, hogy kezdjenek megbeszéléseket a közép-európai haderő csökken­téséről. Az U.S. News and World Report című amerikai hetilap­nak adott interjújában a nyu­gatnémet kancellár hangsúlyoz­ta, hogy bilaterális és más kapcsolatok útján meg kell tudni, hogy a Szovjetunió tu­lajdonképpen mit javasol. Tá­mogatta Nixon amerikai el­nök javaslatát is, aki ellenzi, hogy egyoldalúan csökkentsék az Európában állomásozó ame­rikai haderő létszámát. Brandt kijelentette: nem hiszi, hogy a berlini probléma megoldása az előfeltétele az európai ha­derő csökkentéséről szóló e­­gyezménynek. Willy Brandt kancellár nyi­latkozatot adott a Süddeutsche Zeitung című müncheni új­ságnak is. Kijelentette, hogy kormánya továbbra is rész vál­lal az Európában állomásozó amerikai csapatok eltartásá­ban. Kijelentette, hogy az a­­merikai csapatok jelenléte nemcsak az ENSZ, hanem az amerikaiak érdeke is. Nagy hadgyakorlat Egyiptomban Az EAK pusztaságaiban a héten hétfőre virradó éj­szaka nagyszabású katonai gyakorla­tot tartottak, amelyen — az Al Ahrtasm újság tudósítása szerint — az egyiptomi hadse­reg bizonyságot tett harci fel­­készültségéről és ütőképessé­géről. A hadgyakorlatokban a szá­razföldi erők s a légierő kü­lönféle egységei vettek részt. Jelen volt­ Mohamed Szadek hadügyminiszter és El Sazli ve­zérkari főnök. A hadügyminiszter kijelen­tette, hogy az egyiptomi had­sereget felújították, s most már teljesen felkészült a fel­szabadításért vívandó sorsdön­tő ütközetre. A tábornok az 1967 júniusi háború negyedik évfordulója alkalmából kije­lentette ,hogy egy új összecsa­pás esetén a világ megtanul­hatja, mi a különbség az e­­gyiptomi és az izraeli katona között. Szadek tábornok azt is kijelentette, hogy »elkerülhe­tetlen­ egy újabb összecsapás Izraellel. Elmondta, hogy az 1967-es vereség azoknak a hi­báknak a következménye volt, amelyet az akkori parancsnok­ság követett el. O­VÍTOTT.IS A 2. H­É­T­R­E Negyvennyolc faluban van vízvezeték a muraszombati kommunában A HELYI KÖZÖSSÉGEK MUNKÁJÁT ÉRTÉKELTE A MU­R­ASZOMBATI KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET.­­ A HELYI KÖZÖSSÉGEK EGYMILIÁRD 4000 MILIÓ RÉGI DINÁR FÖLÖTT GAZDÁLKODTAK AZ ELMÚLT ÖT ÉV ALATT A muraszombati községi képviselőtestület legutóbbi ülésén összegezték a helyi közösségek munkáját és rámutattak az előttük álló feladatokra. A muraszombati községben 1962-ben és 1963-ban kezdődött a helyi közösségek megalakítása, a községi képviselőtestület pedig 1964-ben hozott rendeletével erősítette meg jelenlegi szervezési formájukat. 1965-ben készítették el a helyi közösségek statútumait és munkájuk is ebben az évben lendült fel. A­­helyi közösségek eleinte a községi költségvetésből kap­ták a munkájukhoz szükséges eszközöket, illetve a rendelke­zésre álló költségvetési eszkö­zök negyed részét a számukra folyósították, így 1966-ban 77 millió régi dinárt folyósítottak a számukra, a helyi közössé­gek a maguk erejéből pedig 64 millió régi dinárt gyűjtöt­tek össze az adódó munkák elvégzésére. Ez az arány az elmúlt években állandóan vál­tozott, éspedig a mérleg a he­lyi közösségek által begyűjtött eszközök javára billent. Így például tavaly a községi költ­ségvetés 103 millió régi dinárt folyósított a számukra, a he­lyi közösségek viszont saját erejükből 208 millió régi di­nárt gyűjtöttek ide, a­mely már száz százalékkal több, mint a költségvetés dotációja. A HELYI JÁRULÉKOKRÓL Hogy a helyi közösségek mi­nél eredményesebben oldhas­sák meg egyes települések problémáit —­­ utak, hidak, faluotthonok, vízvezetékek rendbehozását és építését — már több éve külön helyi já­rulékot vezettek be. Öt évvel ezelőtt például a muraszombati kommunna, 39 helyi közössége közül 37-ben helyi járulék be­vezetéséről döntöttek a polgá­rok, tehát mindössze két he­lyi közösségben nem volt he­lyi járulék. A 37 helyi közös­séghez 121 település vagy fa­lu tartozik a muraszombati kommuna 134 falva és telepü­lése közül. A kommuna terü­letén tavaly sok helyütt új he­lyi járulékot vezettek be, vagy a régit felújították, úgyhogy 1970 végén 36 helyi közösség­ben volt helyi járulék. Ez az adat mindenképpen azt iga­zolja, hogy a polgárok támo­gatták a helyi közösségek munkáját és készek anyagiak­ban is a tervek megvalósítá­sához hozzájárulni, ha saját céljaik, érdekeik megvalósítá­sát látják a helyi közösség tö­rekvésében. Hogy milyen óriási munkát végeztek el a helyi közössé­gek az elmúlt években talán úgy szemléltethetők a legjob­ban, ha elmondjuk mennyi pénz fölött rendelkeztek az el­múlt öt évben. A kimutatá­sok szerint a községi költség­­vetés 1966—1970 között 451 millió régi dinárt folyósított a számukra, a helyi járulékból pedig 674 millió régi dinár gyűlt be, emellett pedig 293 millió dinár kölcsönt is kap­tak, összesen tehát 1 milliárd 400 millió régi dinárral gazdál­kodtak az elmúlt öt év alatt. És mire fordították ezt az összeget? A kimutatások szerint a fa­lusi helyi közösségek eddig 48 településben vagy faluban épí­tettek vízvezetéket, amelyek­nek összértéke eléri a 700 mil­lió régi dinárt, vagyis az utób­bi öt évben a helyi közössé­gek eszközeinek felét teszi. E­­mellett a falvakban aszfaltoz­tak 20 kilométer utat, számos tűzoltóotthont, faluotthont é­­pítettek, modernebb tűzoltó­­felszerelés vásároltak vagy más, helyi jellegű közműve­­sítési munkálatokra fordították pénzüket. Mondanunk sem kell, hogy a beruházott eszkö­zök értékét megtöbbszörözte a falusiaknak munkában és a­­nyagban való hozzájárullása, no meg az is, hogy rendkívül célszerűen gazdálkodtak a pénzzel. Az a számos létesít­mény ,amely ily módon épült a muraszombati község falvai­ban, nagyban hozzájárult a falvak szépítéséhez, korszerűsí­téséhez, s mindez jobb, egészé­gesebb, kellemesebb s nem u­­tolsó sorban kényelmesebb é­letet biztosít a falvak lakói számára. A HELYI KÖZÖSSÉGEK TERVEIRŐL És milyenek a további ter­vek, milyen feladatok állnak a jövőben a muraszombati kommuna helyi közösségei e­­lőtt? Munkaterveikből arra kö­vetkeztethetünk, hogy az elkö­vetkező években is a kommu­nális problémák — utak, hi­dak, faluotthonok, tűzoltószer­­tárak — állnak előtérben. Fé­lő azonban — mint ahogy a legutóbbi képviselőtestületi ü­­lésen is elmondták —, hogy hanyatlás áll be a helyi közös­ségek tevékenységébe a szigo­rú bankelőírások miatt, ame­lyek csak abban az esetben engedélyezik az építések meg­kezdését, ha a beruházáshoz szükséges teljes összeg előre biztosítva van. Ez pedig hát­rányt jelenthet a helyi közös­ségek számára éspedig azért, mert a tervezett objektumok építségeinek egy részét mun­kával törlesztik. Reméljük a­­zonban, hogy a kérdést ked­vezően oldják majd meg és a muraszombati kommuna he­lyi közösségeiben az elkövetke­ző években is szép munkaered­ményeket érnek majd el. STATISZTIKA Májusban nagyot ugrottak az árak A tavalyi év azonos időszakához képest az idén má­jusban a termékek gyári ára 12,6 százalékkal emelkedett, a vendéglátóipari szolgáltatások díja 19,4 a megélhetési költ­ségek pedig 13,3 százalékkal. Májusban emelkedtek tehát a legnagyobb mértékben az árak. A termelői árak április­hoz képest 2,3, a kiskereske­delmiek 2,2 a vendéglátóipa­rnak pedig 3,5 százalékkal. A közszükségleti cikkek jegyzé­kén a legkelendőbb ezer ter­mék közül májusban 240 meg­drágult, s csak ötven termék — főleg termény — lett ol­csóbb. A statisztikai intézet vezér­­igazgatójának véleménye sze­rint különösen veszélyes, hogy főleg alapanyagok drágultak meg: vaskohászati termékek, szén, olaj és olajszármazékok és villany, mert ennek követ­keztében a termelők más gyárt­mányok árát is kénytelenek lesznek emelni. Latifié vezérigazgató szerint a kereset gyorsabban növek­szik, mint az árak, erről azon­ban nem tudott pontos infor­mációt adni, mert csak az első háromhavi statisztikai adatok vannak meg. Ezekből is kivehe­tő azonban, hogy az átlagkere­set január elsejétől március végéig 19 százalékkal növeke­dett (a múlt év azonos idő­szakára érvényes 1052 dinár­ról 1254-re). Ez pedig arra u­­tal, hogy többet költünk, mint amennyire megvan az anyagi fedezetünk. Húsz éves fennállását ünnepli a lendvai földművesszövetkezet Vasárnap, június 13-án dé­lelőtt 9 órakor a szövetkezeti tanács ünnepi ülésén emlékez­nek meg a lendvai földműves szövetkezet megalakításának 20. évfordulójáról. A szövetke­zet az elmúlt húsz év során jelentős tevékenységet fejtett ki a lendvai község mezőgazda­ságának korszerűsítése, a szer­vezeti árutermelés irányítása és megszervezése terén. A szövetkezeti tanács ünne­pi ülésén elismerő okleveleket nyitanak át az alapító vezetők­nek és elismerésben részesítik a szövetkezet több, régi tár­sastermelőjét. Gazdasarok Megjelent a A burgonyabogár óriási ká­rokat okozhat a krumplifölde­ken, s ezért irtására kellő gon­dott kell fordítani. Évről év­re nagyobb számban jelentke­zik, úgyhogy idejekorán el kell végezni a krumpliföldek megvizsgálását és megjelené­sekor idejé­ben hozzá kell lát­ni megsemmisítéséhez, kezde­tén irtható a legnagyobb si­kerrel, de ha ezt elmulasztot­tuk, akkor megsemmisítését később kell elvégezni, mert a lárvák falánkabbak a felnőtt állatoknál, és ezért óriási ká­rokat okozhatnak a parcellán. Minthogy a bogár már meg­jelent a korai burgonyán és már nagyban rakja le tojásait, végső ideje, hogy hozzálásunk az ellene való védekezéshez. Irtásához nálunk különféle vé­dőszerek kaphatók. Megemlít­jük közülük a Sevin-­50-et, a Dilicid E-16-ot, a legújabbak közül pedig a zágrábi Serum- Zavod Kalinovica termékét, az Élőerőn port valamint a sisa­­ki Radonja gyár készítményét a Zlatica-Disperolt, amelyek csakis a burgonyabogár irtá­sára szolgálnak. Vannak ezen kívül még számos más prepa­rátumok, amelyek por vagy permetlé alajában használha­tók. Mivel a krumplin külön­féle betegségek is jelentkez­hetnek, mint például a pero­­noszpóra, a burgonyafoltoso­­dás, s ezért gazdaságosabb, ha a rovar tartásával egyi­dejűleg a burgonyabetegségek ellen is védekezünk oly módon, hogy a növény permetezése­kor valamilyen fungicidet is használunk, amely megakadá­lyozza az említett betegségek megjelenését. A Levin-504et, 0,1 százalékos sűrűségben hasz­náljuk (100 liter vízre 100 köb­centi védőszert). A Zupa Vegy­ipari Gyár termékét, a Dilicid E-16-ot 0,2 százalékos sűrűség burgonyabogár­ ben használjuk (100 liter víz­re 200 köbcentiméter védő­szer). A Zlatica Disperol új, hatékony védőszer, amely ki­zárólag a burgonyabogár irta­­,sárű­ szolgál Por alakjában kapható, s ebből készítünk 0,05 százalék sűrűségű oldatot. (100 liter vízre 50 gramm vé­dőszert). A permetlét motoros, háton hordozható vagy kézi­ per­metezővel juttasuk a növények­re. A porzó szerek közül si­keresen alkalmazható az Élő­erőn por, a Zlatica­ Diperol por, a Dilicid P-5 stb. A burgonya fejlődésével páhu­zamosan, továbbá esőzések u­­tán a porzást vagy a permete­­zést meg kell ismételni, hogy a növények állandóan meg le­gyenek védve a kártevőktől mindaddig, amíg teljesen ki nem irtjuk őket. A burgonyabogár elleni po­rozáshoz nem kell műszaki HCH bázisú porokat használ­ni (Bentox, Gamadin, elneve­zésű védőszereket) mert a gu­mó magába szívja a­ vegysze­rek kellemetlen szagát. A por­zást jóval gyakrabban alkal­mazzák, mint a permetezést, noha drágább s a munka mi­nősége nem minden esetben kielégítő. A védekezést néha későn kezdik meg, mindez megdrágítja az irtási folyama­tot és csökkenti hatékonysá­gát. Meg kell jegyezni azt is, hogy a burgonyatermesztők sokszor nem végzik el a tör­vény szabta védekezési intéz­kedéseket, s ezzel voltaképpen elősegítik a burgonyabogár terjedését. (Irtását a növény­betegségek és kártevők elleni védekezésről szóló alaptör­vény szabályozza). A termelők­nek tisztában kell lenniök az­zal, hogy kártevő irtása és terjedésének megakadályozása rendkívül fontos feladat, mert csak ily módon érthetjük el a kívánt hozamokat.

Next