Neveléstörténet, 2015 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - KOVÁCS LÁSZLÓ: A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG

A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG KOVÁCS LÁSZLÓ KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A CISZTERCIEK ELŐTT EGERBEN Hazánk több mint ezeréves neveléstörténetének tanulmányozása során szinte el­kerülhetetlen, hogy valamilyen módon ne találkozzunk Egerrel. A várost már évszá­zadok óta Magyarország egyik kulturális és oktatási központjaként emlegetik a kü­lönböző források. Kiemelik az itt folyó nevelő-oktató munka jelentőségét, amely által nemcsak az egri, de az egész régió, sőt távolabbi területekről ide sereglő, tanulni vá­gyó fiatalok is megszerezhették az adott korszakban elsajátítható színvonalas isme­reteket, magukba szívhatták a kultúrát. A műveltség átadásában a jezsuiták gimnáziumának átvétele után — a 18. század végétől — meghatározó szerepet játszott a városban a Ciszterci Rend. De mielőtt rá­térnénk a rend nevelő munkájának bemutatására, érdemes — legalább vázlatosan — megvizsgálni az előzményeket! Az egri középfokú oktatás fejlődésének fontosabb állomásait oklevelek szemlélete­sen érzékeltetik azok az oklevelek, amelyekben a 13-14. századtól kezdve már meg­említik a káptalani iskola „tanárainak”, vagyis a sublectornak és a succentornak a nevét. Innen értesülhetünk arról, hogy a 14. században az olvasó és éneklő kanono­kok (lector illetve cantor) csak a címet és méltóságot viselték, valamint az ellenőr­zést gyakorolták, a tényleges munkát a helyetteseikre bízták. Egerben, 1319-ben a sublector Domokos, a succentor pedig Ferenc volt.­ A 15. századból már maradtak adatok az oktatók jövedelmeire vonatkozóan is. Megtudhatjuk például, hogy egy tanár évi járandósága 22 arany forint volt, de emel­lett még kapott természetbeli juttatásként gabonát és bort is.­ Az 1558-as év jelentős változást hozott az egri káptalani iskola életében, mivel Ve­­rancsics Antal egri püspök újjászervezte. Az élére két bölcsészetben, és főleg a teo­lógiában jártas tanárt állított, hogy ezek az egyházmegye számára papokat képez­zenek. Az iskolát körülbelül húsz tanulóra tervezte, akiknek ellátásáról az egri vár provizorának kellett gondoskodni.­ Az iskola számára az 1596-os év közel egy évszá­zados törést jelentett. A török elfoglalta a várost a várral együtt, ezért az oktatás is megszűnt a káptalani iskolában. 1687-ben Eger is lerázta a „török igát”. Visszatelepült a lakossága, akikkel együtt jezsuita atyák érkeztek. Segítettek az újjáépítésben, gyógyítottak, és hamarosan be­ 21

Next