Neveléstörténet, 2015 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - KOVÁCS LÁSZLÓ: A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG
A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG KOVÁCS LÁSZLÓ KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A CISZTERCIEK ELŐTT EGERBEN Hazánk több mint ezeréves neveléstörténetének tanulmányozása során szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen módon ne találkozzunk Egerrel. A várost már évszázadok óta Magyarország egyik kulturális és oktatási központjaként emlegetik a különböző források. Kiemelik az itt folyó nevelő-oktató munka jelentőségét, amely által nemcsak az egri, de az egész régió, sőt távolabbi területekről ide sereglő, tanulni vágyó fiatalok is megszerezhették az adott korszakban elsajátítható színvonalas ismereteket, magukba szívhatták a kultúrát. A műveltség átadásában a jezsuiták gimnáziumának átvétele után — a 18. század végétől — meghatározó szerepet játszott a városban a Ciszterci Rend. De mielőtt rátérnénk a rend nevelő munkájának bemutatására, érdemes — legalább vázlatosan — megvizsgálni az előzményeket! Az egri középfokú oktatás fejlődésének fontosabb állomásait oklevelek szemléletesen érzékeltetik azok az oklevelek, amelyekben a 13-14. századtól kezdve már megemlítik a káptalani iskola „tanárainak”, vagyis a sublectornak és a succentornak a nevét. Innen értesülhetünk arról, hogy a 14. században az olvasó és éneklő kanonokok (lector illetve cantor) csak a címet és méltóságot viselték, valamint az ellenőrzést gyakorolták, a tényleges munkát a helyetteseikre bízták. Egerben, 1319-ben a sublector Domokos, a succentor pedig Ferenc volt. A 15. századból már maradtak adatok az oktatók jövedelmeire vonatkozóan is. Megtudhatjuk például, hogy egy tanár évi járandósága 22 arany forint volt, de emellett még kapott természetbeli juttatásként gabonát és bort is. Az 1558-as év jelentős változást hozott az egri káptalani iskola életében, mivel Verancsics Antal egri püspök újjászervezte. Az élére két bölcsészetben, és főleg a teológiában jártas tanárt állított, hogy ezek az egyházmegye számára papokat képezzenek. Az iskolát körülbelül húsz tanulóra tervezte, akiknek ellátásáról az egri vár provizorának kellett gondoskodni. Az iskola számára az 1596-os év közel egy évszázados törést jelentett. A török elfoglalta a várost a várral együtt, ezért az oktatás is megszűnt a káptalani iskolában. 1687-ben Eger is lerázta a „török igát”. Visszatelepült a lakossága, akikkel együtt jezsuita atyák érkeztek. Segítettek az újjáépítésben, gyógyítottak, és hamarosan be 21