New Yorki Magyar Élet, 1971 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1971-05-08 / 19. szám

Nem sokaság, hanem Lelek s szabad nép tesz csuda dolgokat... BERZSENYI­­ Mr.L.ŐZATHMARY Febr.fc ^234, 663, W. Wellington CHICAGO ILL 60657 USA NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 24. No. 19. XXIV. évfolyam, 19. szám. 1971. május 8. szombat. m ­ Szerteágazó szovjet kémhálózat Angliában II londoni kémbotrány Szovjet gépek a Szuezi csatorna fölött Statárium Törökországban Nixon a héten tartott sajtókonferenciáján egy jottányit sem engedett a csapatkivonás időzítésének eredeti tervéből s megerősítette: ameddig USA hadifoglyokat tart vissza Hanoi, mindaddig lesznek amerikai katonák vietna­mi földön. — A NATO nagyszabású tengeri hadgyakorlatot kezdett Lissza­bontól délre, amerikai—kanadai és angol hadihajók részvételével. — Az íror­szági Belfastban az egyik iskola játszótérségében nagyarányú lőszerraktárat fedeztek fel. — Ceylon újabb szovjet szállítógépeket kapott Moszkvától, hogy a maoista lázadókat leverjék. — Haiti új elnöke, a 19 éves Jean-Claude Duva- Her amnesztiát ígért a mintegy 200.000 külföldre távozott haiti polgárnak, visszatérésük esetére. — A francia rendőrség a párizsi repülőtéren kézitusa után „biztonsági őrizetbe” vette a kínai nagykövetség egyik elkábított tagját, akit a kínai diplomaták disszidálás­ gyanú miatt minden áron a Pekingbe in­duló repülőgépre akartak felgyömöszölni. — A pekingi kormány tiltakozott a francia rendőrség beavatkozása ellen, a francia kormány viszont Pekinghez intézett jegyzéket a kínai diplomaták „minősíthetetlen” viselkedése miatt. — Makarios érsek, Ciprus szigetének elnöke június első hetében Moszkvába utazik, jelenti a TASSZ ügynökség. — Bár Carl Gustáv koronaherceg, a svéd trón örököse betöltötte a héten a 25. életévét, ami az alkotmány szerint „ki­­rályképessé” tenné, a 88 éves nagypapája, VI. Gusztáv Adolf király oly jó erőben uralkodik, hogy a fiatal trónörökös egyelőre munka nélkül maradt... ■ 8 KOMMUNISTA KÉPVISELŐ KIBUKTATÁSA Bár a magyaroknak sok „választékuk” nem volt, mert csak a Hazafias Front jelöltjeire lehetett szavaz­ni,­­ akiknek 98%-a kom­munista, s a 352 képviselői helyre csupán 402 jelöltet állítotttak (a helyi tanács­tag választások esetében a 69 ezer helyre csak 72 ezer hivatalos jelöltet állítot­tak) — nehogy valami csa­lafinta módon megbillen­hessen a pártemberek 98 százalékos aránya, mégis történt kisebb —valószínű­leg propagandacélokból megengedett — meglepetés a szavazatok összeszámlálá­­sa után. Nyolc kommunista or­szággyűlési képviselőt kibuktattak, másik ket­tő esetében pedig pót­választást kellett tar­tani a szoros verseny miatt. Az viszont nem volt meglepe­tés, hogy minden jelöltnek alá kellett írni a hivatalos kommunista platformot — és a párt által vezetett Ha­zafias Front célkitűzései­­­nek támogatását. ■ ALLENDE ÚJRA HALLAT MAGÁRÓL A chilei marxista állam­elnök, Salvador Allende ki­jelentette, hogy a dél-ame­rikai államok a „kapitaliz­mus brutális valóságától” szenvednek, ezért szerinte helyes lenne, ha Kubáról vennének példát és a népgazda­ságot „szocialista mód­ra” építenék át. Mindezt Allende az Egye­sült Nemzetek latin-ameri­kai gazdasági segélybizott­ságának plénuma előtt mondotta s hozzáfűzte, hogy Chile földreformja és kormányának államosí­tásai követendő például szolgálhatnak más dél­­amerikai államok számára­­.­.. ■ A DIPLOMÁCIA ALCAJA ALATT A Reuter jelentése sze­­rit Nagybritannia három szovjet diplomatát ki­utasított az országból és további tíz beutazá­si engedélyhez nem já­rult hozzá.­­ Az angol lépés nemcsak­­ visszavágás azért a szovjet intézkedésért, mely szerint David Miller brit másod­titkárt távozásra szólítot­ták fel moszkvai állomóhe­­lyéről, hanem az angol kémelhárítás egyik nagy tisztogatási kísérlete, hogy a külkereskedelmi testüle­tek és nagykövetségek fel­­duzzasztását megakadályoz­zák hivatásos felderítőkkel és titkos ügynökökkel. ■ KIÉLESEDETT HELYZET INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTT A kelet-pakisztáni Dacca nevű fővárosban az indiai diplomáciai kar vezetőjét szobafogságban tartják, de ugyanúgy India is bejelen­tette, hogy a távozni óhajtó pakisztáni diplomaták csak előzetes engedéllyel hagy­hatják el az országot. Nem­hivatalos jelentések szerint eddig egymillió pakisztáni menekült lépte át az indiai határt s a két ország kö­zötti jegyzékváltások hang­ja egyre élesebbé válik. ■ LÉGELHÁRÍTÓ AGYUTŰZ SZUEZ FÖLÖTT Az izraeli légelhárító ágyúk — hosszú csendszü­net után — újra dörögni kezdtek, amikor néhány egyiptomi felségjelű MIG- 21 átrepült a csatorna kele­ti oldalára. Az ENSZ megfigyelőinek jelentését Izrael helyben hagyva és elismerte, hogy a fegyverszünetet megsérü­lő gépekre tüzeltek. ■ A TÖRÖK STATÁRIUM A meg-megújuló szélső­­baloldali diáktüntetések és a rendőrséggel való össze­csapások arra késztették Nihat Erim új kormányát, hogy rögtönítélő bíróságok felállítását rendelje el 11 tartományban (Törökor­szágban összesen 67 tarto­mány van. ( Szerk.). Ro­gers USA külügyminiszter és Sir Douglas­ Home angol külügyminiszter látogatása idején. ■ RAKÉTAMENTES MÁJUS ELSEJE MOSZKVÁBAN *'f A propaganda füstfüg­göny újabb terméke: a kardcsörtetés nélküli ma­jális. A brezsnyevi trojka jobbnak látta „polgári” ün­nepnapnak nyilvánítani a május elsejét, a proletárok nemzetközileg megtartott évi felvonulását, így az ágyútalpak, tankok és ra­kéták helyett a marxizmus­­leninizmus-brezsnyevizmus „nagyjainak” fényképeit ci­pelték a moszkvai utcákon. ■ ÉS PEKINGBEN? A pekingi május elsején a kormány megragadta az alkalmat, hogy egyet „csíp­jen az amerikai” imperia­lizmuson és faji megkülön­böztetésen, de a fejmosásból az oro­szok is kaptak: a revi­zionista klikk napjai meg vannak számlálva a kínaiak szerint, sőt, bejelentették, hogy Formosa (Taiwan) szigetét is nemsokára felszabadít­ják. ■ MI AZ IGAZSÁG A NIXON—MAO­­ DIALÓGUSBÓL? Több olvasónk kérésére közöljük a LIFE amerikai képes hetilap cikkének ide vonatkozó részleteit. Edgar Snow tudósító még a múlt év decemberé­ben kétórás beszélgetést folytatott Mao Ce-tunggal, de Peking csak most adott engedélyt ahhoz, hogy a cikkíró a nyilvánosság előtt is beszámolhasson az elhangzottakról. Mao a cikkíró szerint többek között kijelentette, hogy „a kínai külügyminisz­térium tanulmányozza azt a lehetőséget, hogy a baloldalhoz, a cent­rumhoz és a jobboldal­hoz (!) tartozó ameri­kaiak meglátogassák Kínát”. Snow erre a nagy jelen­tőségű bejelentésre meg­kérdezte: „ Lehetségessé válhat-e ezek szerint Nixon elnök látogatása is?" Mao válaszképpen kijelentette: „üdvözölnénk Nixon lá­togatását, mivel a Kí­na és az Egyesült Álla­mok közötti problémá­kat jelenleg csak Ni­xonnal lehetséges meg­oldani. Ezért — mon­dotta Mao — akár, mint turistával, akár (Folytatás a 4-ik oldalon) A kaucsuklabda — és Kelet-Európa Hármasban nehéz ping-pongozni ?... Ha Jevgenij Jevtusenko, a híres orosz költő a ping-pongról akar verset írni, akkor az USA—kínai közeledés nagyobb nyo­mot hagyott a szovjet közvéleményben, mint az először tűnt. A kezdeti időszakban a hivatalos TASSZ jelentések igyekeztek csökkenteni a kaucsuklabda ütögetése ürügyén történt „gátsza­kadást”, vagy „kínai fal-leomlást”, de amikor Csou En-laj kije­lentette: ,Új oldalt nyitottunk az amerikai—kínai kapcsolatok történetében”,­­ akkor Moszkvában fagyosabbá vált a légkör. Az pedig egyenesen olaj volt a szovjet gyanakvás tüzére, amikor Ni­xon válaszul kedves fordulattal kijelentette: „Magam is jó ping­pong játékos voltam jogászkoromban . . .” A labdát visszaadni jó diplomáciának bizonyult. Az USA a­­szovjet—kínai háromszög „kétoldalú” felmelegedése szibériai fa­gyokat okozott az Orosz Medve légkörében. Kettesben egészen szépen megy a labdaváltogatás, hármasban nehézkesebb? A Brezsnyev doktrína szerválása Kína felé valóban nem sike­rült, lásd: Kína a csehszlovák invázióval egy és ugyanazon évben csapott össze fegyveresen az oroszokkal az Usszuri folyónál, s ké­sőbb Lin Kiangnál, 1969-ben. VÁRHATÓ SZÖVŐDMÉNYEK A Nyugat egyelőre derűlátóan ítéli meg a kínai—amerikai ol­vadás várható következményeit. Szakértők szerint az oroszoknak barátságosabb vonalvezetést kell kezdeményezniük a nyugati or­szágokkal, nehogy elszigetelődjenek. A kelet-európai országokban több belföldi manőverezésre nyílik lehetőség a kínai—amerikai labdaösszjáték következtében. Egy veszély azonban fennáll: ha az oroszok túlságosan megijednek a celluloid-labda „időzített bom­bázásaitól”, akkor több elvhűséget, nagyobb munkafegyelmet, ál­dozatot követelnek majd a Varsói Paktum tagjaitól. Mindenesetre a nyomógombok világában ma egyszerre két olyan fájó tyúkszem is akad az Orosz Medve lábán, ahol kellő taposással eredménye­ket lehet kicsikarni: Berlin­­ és az Usszuri folyó. KÍNA VISSZATÉRÉSE Kína a jelek szerint visszatért az elszigeteltségből a klasszi­kus diplomácia berkeibe. Még a középkor Ming dinasztiája alkal­mazta a nagy kínai mondást: „Alkalmazz barbárokat a barbárok megzabolázására”. így történt aztán, hogy a Ming uralkodóház a nyugati mongolokat használta fel a keleti mongolok megtörésére, és fordítva. MAMMUT FOGYASZTÓPIAC Bár Washington nagy sietve kijelentette, hogy a kínai közele­dés nem irányul semmiképpen sem az oroszok ellen, a Kreml a kereskedelem statisztikáiban kezdi másként látni azt a veszedel­met, amelytől minden orosz polgár tartott Usszuri óta. A Nixon kormány 1969-ben felfüggesztette a kiviteli tilalmat s azóta nullá­ról négymillió dollárra szökött a kivitt USA cikkek értéke. A GM, a Monsanto, a Hercules, a Cummins Elgine és az American Opti­cal már Mao piacain megjelentek, néha egy-egy levantei cég köz­vetítésével. (A GM 700 ezer dollár értékű Diesel motorokat adott el a Perlini olasz cégnek, amely aztán Kínába közvetítette a szál­lítmányt.) A kínai külkereskedelem négyötöde nem-kommunista álla­mokkal bonyolódik le és ez a legnyomósabb érv az amerikai üz­letemberek egyre élénkülő figyelme mellett, és a 740 milliós kí­nai fogyasztói piac emlegetése egyre gyakoribb. A MONSANTO egyik külkereskedelmi szakembere mondotta: „Ha csak egy asz­pirint vesz be minden kínai — több tehervonat nem lenne elég a leszállítására . . .” Egy lemért ára máris van a remélt kereskedelmi kapcsola­toknak: általában minden üzletembert gyorstalpaló politikai szeminárium-hallgatásnak vetnek alá, a kötelező „forradalmi” balettek megtekintésén kívül, melyeknek címe legtöbbször az imperialista-revizionista Papírsárkány elpusztításával foglalkozik. ★ Utóiratként ide jegyezzük: azt szokták mondani, a magyar szinte mindenütt fellelhető. Ez történt az amerikai ping-pong csapat esetében is: az orlandói (Florida) 17 éves Soltész Olga is kezet szorított Csou En-laj-jal. Giacomo Puccini TURANDOT című operája fantasztikus me­sejáték a távol-keleti varázsos Kínáról. Az egyik szereplőt Ping­­nek, a másikat Peng­ nak hív­ják. És ez már nem mese. Kína nagy­hatalmi súlya újra az európai politika érzékeny serpenyőjébe ke­rült. PETŐFI SÁNDOR: Egész úton — hazafelé — Azon gondolkodóm: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsöm ringató, A kart terjeszti ki. FÜSTBEMEM TERV S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Míg állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanék . . . Röpült felém anyám . . . S én csüggtem ajkán . . . szótlanul Mint a gyümölcs a fán. Ára: 20 cent ANYÁK NAPJÁRA 16 rövidke sor. Nincs benne „formabontás", nincs „költői homály”. Csak egy van benne,­­ de túláradó gazdagsággal: mély érzés és nagy-nagy szeretet. Az a szeretet süt ki minden sorából ahogy a gyermek szereti Édes­anyját: sallangmentesen, de szíves, mélyen, igazán. Szóljon ez a méretre kicsi, de érzésekben annál nagyobb vers az Édes­anyákhoz köszöntésül az Anyák Napjára! Makkai Ádám: ÁBEL AMERIKÁBAN Mai cikkemben egy magyar gyer­mekversi­ke mélyebb értelméről sze­retnék írni. A téma első látásra megté­vesztően egyszerű, s így arra kell kér­nem a kedves olvasót, hogy ne enged­jen első benyomásának, hanem gondol­kozzék az eset mélyebb értelmén. A minap két és fél éves Amerikában született kislányom, Sylvia, aki, mi­után mamája amerikai, sokkal jobban tud angolul, mint magyarul (s ezen há­rom éves korától rendszeres kétnyelvű oktatással fogunk segíteni —) nagy büszkén felmondott nekem egy magyar gyermekversikét, amit Budapestről itt­levő nagymamájától tanult. (Ettől a drága nagymamától én is sok verset s egyéb irodalmat tanultam valamikor s tanulok most is, miután az illető Ig­­nácz Rózsa, az Anyanyelve Magyar, a Rézpénz, a Született Moldovában s más művek szerzője.) Nos a versike így szólt: „Pont, pont, vesszőcske, Készen van a fejecske. Kurta nyaka, Nagy a hasa — Készen van a Török Pasa.” Azt hiszem mindnyájan emlékszünk még erre. Mikor meghallottam, magam is megismertem, bár bevallom hosszú ideje nem gondoltam a Török Pasára. Sylvia le is rajzolta, nagy esetlen ákom­­bákomokkal, s mondta hozzá a versi­két, ezt a kis rajz-tanító rigmust, ahogy kellett. Eltelt a meglepetés, eltelt két nap. Beállít a gyerek másnap és azt mondja angolul: „Daddy — I want to draw the Török Pasha in Mommy language” — vagyis, hogy’ ő angolul akarja rajzolni a Pasát. Hát nagy gondban voltunk. Mert, mi ennek a versikének az értel­me? Az, hogy „Török Pasa” semmit sem mond egy amerikai gyereknek; ami itt számít, az az, hogy a versike rí­meljen, 28 szótagból álljon, s lehessen rá­­ rajzolni, ugyanezt a nagy­­papák majom alakot, mint fentebb. Felütöttük az összes gyermekpedagógiai angol könyvet, hogy egy hasonló rajzoltató rí­­mecskét találjunk, de nem volt. Angol­szász kultúrában ez nem ismeretes. Ta­láltunk német, szerb, román variációt, de angolt egyet sem. „Le kell fordítani a Pasát” — mondtam a feleségemnek. „De mi legyen a Pasával?” — kérdezte, nekem nem jelent semmit Persze ti 150 évig török hódoltság alatt éltetek — erre volna ez valami elnevetségesítő cél­zás évszázadok után?” Hát beláttam, hogy nem lehet megmenteni a Pasát angolul, valami más kell a helyébe. Gondoltunk indián­ törzsfőnökre, rabló­vezérre, Al Capone-ra, és másokra, de egyik sem „ült” igazán, mindegyiknek kellemetlen mellékíze volt. 10 napi töprengés után ez lett a pa­sából angolul: „Dot, dot, tiny thread, Ready is the tiny head. Short his neck And huge the tummy — Ready is the big, fat, dummy.” A pontból „pötty” lett, a vesszőcské­ből „kis cérnaszál”, a közepe majdnem ugyanaz és a Török Pasából „nagy kö­vér papák” lett. Sylvia imádja — most az egész szomszédságnak azzal „vág fel”, hogy 28 hónapos kis fejjel két nyelven tud rajzolni. ★ Miért írok ma erről, mi ennek az ér­telme? Röviden az, hogy hazudnunk kellett, hogy igazat mondhassunk. „Ez a műfordító örök dilemmája” — mond­hatná itt a szakavatott fölény. És ebben sok az igazság, de a kérdés mélyebbre hatol és nagyobb hullámokat ver. ÉN ÚGY LÁTOM, HOGY MI MAGYAROK SOKSZOR TÚL SZÓ SZERINT ÉS AZ ANGOL—AMERIKAIAK LELKIVILÁ­GÁNAK MEGÉRTÉSE, MEGISMERÉ­SE NÉLKÜL PRÓBÁLJUK ELDADOG­NI A MAGUNK DOLGAIT, FÜLÜKBE­­HARSOGNI A MAGUNK IGAZSÁGAIT, HOLOTT EGY KIS TÖRÖK PASAS FORDÍTÁSI TECHNIKÁVAL SOKKAL TÖBBRE VIHETNÜK. Évtizedek óta kérdezzük: Miért nem értékelik a költészetünket? Miért nem tanítják Aranyt, Petőfit, Balassit, Ber­zsenyit, Babitsot, Adyt és másokat az amerikai egyetemeken — angolul, a vi­lágirodalmi kurzusokon? — Én azt hi­szem, hogy nyelvünk elszigeteltsége és nehézségei mellett, a politikai szeren­csétlenségünk mellett sokszor ennek az az oka, hogy a fordításaink, az önmagya­rázataink, az életfilozófiánk, és a törté­nelmi igazságkeresésünk így hat, mint­ha a fenti fordítás helyett ezt gyömö­szöltem volna a kislányom fejébe: „Period, period commalet, Readily is the headling. Short neck his, Big the belly his, Ready is the Turkish Pasha.” Mert ez kérem olyan precíz fordítás, hogy még az -ecske kicsinyítőképző is benne van ám, egyszer, mint -let, (kinglet, stb.) s egyszer mind -ling (duckling, gosling, etc.). Csakhogy ez 31 szótag, nem rímel, a török pasa semmit sem jelent az angol anyanyelvű gyermeknek, — és így nagy igazmondá­somban „lelőttem” az ártatlan versikét, nagy igyekezetemben, hogy szószerinti és pontos legyek, nagy bakot lőttem. És ez nem csak a versfordításra vo­natkozik. Arra is, hogyan kell elmon­dani az erdélyi, felvidéki, és délvidéki kisebbségek sorsát az utódállamokban. Arra is, hogyan folyunk bele, mi közép­európaiak, választott új hazánk, Észak- Amerika bel- és külpolitikájába. Arra is, hogyan nyerünk barátokat és befo­lyásoljuk az embereket. TUDNI KELL A MEGNYERENDŐ FÉL NYELVÉN, S NEM IS AKÁRHOGY: RETTENTŐ CSALAFINTA MÓDON ÉS TÍZ HANG­SZEREN JÁTSZVA — EGYSZERRE. Nevezzük el az önmegmagyarázásnak és kultúraközi fordításnak ezt új szé­kelygóbé módját a TÖRÖK PASA mód­szernek. Következő leveleimben konk­rét esetekben mutatom be a napi politi­ka és a társadalmi kontaktusok terüle­téről. IN HOC SIGNO VINCES: & &

Next