Nógrád, 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

VT1.AG PROtfTÄTäiTÄT, FGYÉSUlJífBft XXV». ÉVF., 251. 5ZÄM ÄRA: 1 FORINT 1971. OKTOBER 24., VASÁRNAP Közös erővel a társadalom érdekében Fock Jenő összefoglalója a gazdasági aktívaértekezleten A kormány által összehívott pénteki gazdasági aktíva­értekezleten Fock Jenőnek, a kormány elnökének beszámo­lóját vita követte. Az aktíva tanulságait a Minisztertanács elnöke foglal­ta össze. A Minisztertanács elnöke az egész napos vita tanulságait összefoglalva megállapította, hogy a tanácskozás hangja őszinte, a véleménycsere nyílt volt, jó szellemű hozzászólá­sok hangzottak el, s ezen a tényen nem változtat, hogy egyik-másik kérdésben nem teljesen ért egyet a felszóla­lókkal. — A tanácskozás megren­dezésének egyik célja az volt — mondotta —, hogy elősegít­se az egységes­ szemlélet kia­lakítását mindazoknak a kér­déseknek a megítélésében, amelyek a pártot, a kormányt, a gazdasági szakembereket, s általában az állampolgárokat naponta foglalkoztatják. Ter­mészetesen ilyen egységes szemlélet kialakítása egyetlen nap alatt aligha lehetséges, de elmondhatjuk, a tanácsko­záson közelítettünk efelé. Így van ez még akkor is, ha az eszmecsere során félreértések is előfordultak, s néhányan bátortalanul szóltak a tény­leges problémák megoldásá­ról­­ Határozottság, fegyelem — Jövő évi tennivalóink ki­alakításához, tervezett kor­mányzati intézkedéseinkhez vártunk és kértünk támoga­tást az aktívaüléstől — mon­dotta —, még­pedig akkor, amikor jövő évi tervünk és költségvetésünk tulajdonkép­pen még nem készült el. — tehát idejekorán. Úgy vélem, joggal remélhetjük, hogy a következő hónapokban a konkrét tennivalók kimunká­lásánál, az intézkedések meg­hozatalánál hasznos támoga­tást kapunk majd a gazdasági élet különböző szintjein dol­gozóktól. Ehhez ad biztatást az aktívaülés is, amelynek részvevői maguk is tudják, hogy milyen fontos tenniva­lóink vannak, hogy elhatáro­zó lépések előtt állunk. Mind­ez nem jelenti, hogy bármifé­le gyökeres fordulatot tervez­nénk akár gazdaságpolitikánk­ban, akár gazdaságirányítási rendszerünkben. Azonban kö­vetkezetesebbek akarunk len­ni, mint eddig voltunk­, ugyan­azon célok elérése érdekében, amelyeket már korábban is magunk elé tűztünk. Ennek érdekében azt várjuk, értse­nek egyet a határozottabb kor­mányzati magatartással, az állami fegyelem megszilárdí­tásával, még akkor is, ha az nem kellemes, de a kormány megítélése szerint mindenkép­pen szükséges és hasznos. Amennyire megállapítható, ez az egyetértés megvan. Fel­hívta a figyelmet a fokozott takarékosságra a beruházá­soknál, a készletezésnél, az importnál, s hangsúlyozta az export növelésének szükséges­ségét. Említést tett a miniszter­elnök a vita során elhangzott olyan észrevételekről, amelyek egész népgazdasági ágazatokat érintettek, például a kohászat, az alumíniumipar, az olajipar és más gazdasági területek problémáit elemezték. Alá­húzta, a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik n majd­ a jövő évi terv kialakításánál, s a távlati elképzelések kidol­gozásánál is szem előtt tart­ja, sőt egyik-másik téma még az idén a kormány elé kerül. A miniszterelnök bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint gazdasági magatartá­sunk — a beruházások csök­kentése, a tőkés import mér­séklése stb. restrikciós — visszafogó — jellegű helytelen az ilyen leegyszerűsítés, hi­szen van ötéves tervünk, ame­lyet valószínűleg túlteljesítünk majd, s itt semmiféle restrik­cióról szó sincs. Gazdaságpoli­tikánkat, amelyet a kongresszus is megerősített, ma is jónak tartjuk, aszerint dolgozunk, ez szabja meg gazdasági tevé­­­kenységünket minden tekintet­ben. Gazdaságirányítási rend­szerünkről sokszor elmondtuk már ugyan, hogy nem örökér­vényű, hogy állandóan tovább kell fejleszteni, s lehetnek egyes pontjai, amelyek módo­sításra szorulnak, egészében azonban, helyesen, jól szolgál­ja céljainkat. Felmerülő hibáit természetesen észre kell ven­nünk, s ha valaki ilyet szóvá­­tesz, semmiképpen sem szabad úgy tekinteni rá, mint aki gazdaságirányítási rendszerün­ket akarja támadni. — ötéves tervünk teljesítésé­vel kapcsolatban egyébként in­kább arról van szó — folytat­ta —, hogy ebben az évben a vártnál dinamikusabban fejlő­dött népgazdaságunk. Néhány területen talán túlságosan is, ilyen terület a beruházás és a készletnövekedés, valamint az import, ezen belül és elsősor­ban a tőkés import. Mérsékeljük az importot Ezzel kapcsolatban a mi­niszterelnök felsorolta a terve­zett fontosabb intézkedéseket. Az importot a jövő évben mér­sékelni kívánjuk — mondotta —, különösen tőkés viszony­latban. A készleteket is csök­kenteni akarjuk. A beruházásokról szólva a m­iniszterelnök elmondotta, hogy ebben az­ évben a terve­zett 85 milliárddal szemben 1011 milliárdot ruházunk be, ami indokolatlanul nagy nö­vekedés. A jövő évben azt szeretnénk elérni — és ehhez kérjük a támogatást —, hogy a beruházások ne haladják túl a százmilliárdot, — legfel­jebb 2—3, — de semmi esetre sem 15—20 milliárddal, mert ez nagyon káros volna. Ezért el kell mulasztani öt—hat na­gyobb beruházás megkezdését, bár ezekre már számítottak az érdekes népgazdasági ága­zatok. Természetesen az emlí­tett beruházásokra is sor ke­rül majd, s ha okosan gazdál­kodunk, rövidebb idő alatt megvalósulnak. Fock Jenő ezután a veszte­séges, illetve nyereséges vál­lalatok vagy gyártmányok, más fogalmazásban a jól és rosszul dolgozó vállalatok problémakörével — mint a vitában többször érintett té­mával — foglalkozott. A mi­­niszterenök egyetértett azzal, nem mindig igaz, hogy a veszteséges vállalat rossz, a nyereséges pedig jó vállalat. Ugyanez elmondható egy-egy gyártmány esetében­­ is. Itt tiszta helyzetet kell teremte­ni, alaposan meg kell vizs­gálni egy veszteséges vállalat tényleg annyira veszteséges-e, hogy rekonstrukcióval, né­hány évi jó munkával sem le­het nyereségessé tenni, s egy gazdaságtalan gyártmány tény­leg annyira ráfizetéses-e, hogy végképp nem érdemes foglal­kozni vele. Célszerű foglalkoztatást foglalkozott a miniszterel­nök az összevont nagyvállala­tok kérdéseivel is. Most is az a véleményem — mondotta —, hogy e lépés nélkül nem sikerült volna a gazdasági re­formot olyan gyorsan bevezet­ni, mint ahogyan megtettük. De emellett igaz az is, hogy az összevont nagyvállalat, — az esetek túlnyomó részében budapesti központú vállalat — olykor annyi önállóságot sem hagy a hozzá került másik vállalatnak, amennyivel az a régi tervutasításos rendszer­ben rendelkezett. Az ilyen gyakorlat ellentétes a kor­mányzat szándékával, a tár­sadalom érdekével. Minden összevont nagyvállalatnál biz­tosítani kell a beolvadt válla­latok szabad véleménynyil­vánítását. Ha egy vállalat be­bizonyítja, hogy önállóan — tehát nem egy összevont vál­lalat részeként — jobban, eredményesebben tud dol­gozni, lehetőség van rá, hogy megkaphassa az önálló válla­lat jogállását. Azokkal az észrevételekkel kapcsolatban, amelyek szerint a kis üzemekben, a szövetke­zeti melléküzemágakban a dolgozók többet keresnek, mint a nagy ipari vállalatok­nál, noha az utóbbiakban na­gyobb nemzeti jövedelmet ter­melnek. a miniszterelnök úgy (Folytatás a 2. oldalon) \ MSZBT-tagcsoportok Az MSZBT új működési formájának életbe lépése óta tizenegy üzemnél, intézmény­nél dolgozó 27 .szocialista brigád tett a barátság éb­ren tartására szolgáló fel­ajánlást a salgótarjáni járásá­ban. Az 535 brigádtag igye­kezett megismerni a néva­dóul választott szovjet hős életét, a Szovjetunióban ha­sonló munkaterületen és kö­rülmények között dolgozó brigádokkal levelezést foly­tatnak. Folyóiratok terjesz­tésével, az országos elnökség által rendelkezésre bocsátott propagandaanyagok — ki­állítások, tájékoztatási anya­gok, dokumentumfilmek — felhasználásával, baráti es­tek, megemlékezések szerve­zésével tevékenyen vettek részt a két ország közötti ba­rátság erősítésére irányuló mozgalmi munkában. A más-más munkaterületen dolgozó, tagfelvételüket no­vember 7-én kérő brigádok közül említést érdemelnek a kazári kötöttárugyár Tyeres­­kova-, Lenin-, és November 7. brigádjai. Az üzem 220 nőt foglalkoztat, s­­ a brigádtagok nagyszerűen, az öntevékeny­ség szép példáját mutatva mozgósították a gyár dolgozó­ik Sajátosan érdekes a kishar­­tyáni termelőszövetkezet kis létszámú csoportjának mun­kája. Iván Vasziljevics Usza­­kov, a községben elesett szov­jet katona nevét választotta névadóul a közösség, a hős rokonait, hozzátartozóit most keresik a közvetlen kapcsolat létrehozására. A járásban még csak kez­detén tartanak a tagcsoportok szervezéséneik, az elkövetke­zendő időikben egyre több kol­lektívát szeretnének bevonni a mozgalomba, Kissinger tárgyal Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök, Pekingben tartózkodó nemzetbiztonsági főtanácsadója pénteken este újabb megbeszéléseket tartott a kínai vezetőkkel. Kissinger Nixon pekingi látogatását ké­szíti elő. . ' Őszi bárányok Kulcsár József felvétele. (Rip­ort a 3. oldalon) Koszigin folytatja körútját Kanadában A Kanadában időző Koszi­gin szovjet miniszterelnök pénteken országjáró körútjá­nak második állomására, Van­couverbe érkezett. Vancouver Kanada legnagyobb csendes­óceáni kikötővárosa, Brit- Kolumbia­ tartomány ipari, ke­reskedelmi és pénzügyi köz­pontja. „Rokonságban” van egy szovjet kikötővel: test­vérvárosa Ogyesszának. kanadai légierő Boeing— 707 mintájú repülőgépéből ki­szálló Koszigint a vancouve­­ri repülőtéren William Ben­nett tartományi miniszterel­nök, Campbell vancouveri polgármester és más hivatalos személyiségek fogadták. Koszigin este a híres profi jégkorongcsapat, a Montreal Canadiens egyik mérkőzését tekintette meg. A Pravda különtudósítói szombati, ottawai keltezésű jelentésükben azt írják, hogy „nagy érdeklődés” fogadta a szovjet kormányfő beszédét, amely az alsóház külügyi és nemzetvédelmi bizottsága előtt hangzott el. A képvise­lőkkel folytatott beszélgetés légköre tárgyszerű, baráti volt, s a számos kérdést fel­ölelő eszmecsere során a ka­nadai vendéglátók megelége­déssel nyugtázták a szovjet— kanadai­ kapcsolatok fejlődé­sének távlatait. Miközben­ a kormányfő foly­tatja országjáró körútját, a moszkvai lapok már értéke­lik a kanadai látogatás első szakaszát. Különösen nagyra értékelik a moszkvai lapok a látogatás első „kézzel fogható” ered­ményét, a Koszigin és Tru­deau által aláírt négyéves csereegyezményt. A Pravda kiküldött tudósí­tói szombati jelentésükben ar­ról a hangulatváltozásról be­szélnek, amelyet Trudeau ta­vaszi moszkvai látogatása és Koszigin mostani útja együt­tesen váltott ki a korábban hidegháborús húrokra hangolt kanadai sajtóban, a politiku­sokban és a közvéleményben, amelyet néhány évvel ezelőtt az atlantista propaganda még arról akart meggyőzni, hogy a Szovjetunió Kanada poten­ciális ellensége. Donald Jamieson közleke­désügyi miniszter nyilatkoza­ta, amelyet a szovjet tudó­sítóknak adott, jól tükrözi a hangulatok és a Szovjetunió­val kapcsolatos asszociációk változását. „A kanadaiak a világ összes többi népéhez ha­sonlóan, de talán még na­gyobb mértékben, baráti jó­kapcsolatokra törekednek a Szovjetunióval.” Bár a parlament épülete előtti incidens megmutatta azt is, hogy akadnak még elemek, akiknek nagyon nincs ínyükre a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodó új stílus, a szovjet sajtó igen nagyra ér­tékeli azt­­ a fogadtatást amelyben a hivatalos és nem hivatalos Kanada részesíti a szovjet miniszterelnököt. A Pravda már említett jelentése igen jellemzőnek ítéli a kana­dai nemzetiségi csoportok ta­nácsának 12 nemzetiségi szer­vezet nevében kiadott nyilat­kozatát, amely üdvözli a lá­togatást. Az ukrán származá­sú kanadaiak egyesületének országos bizottsága legutóbbi ülésszakán ugyancsak megál­lapította, hogy a szovjet mi­niszterelnök kanadai útja mindkét országnak javára vá­lik. (MTI)' Fania Jordán Szombaton délelőtt Buda­pestre érkezett Fania Jordán, a közelmúltban igazságtalanul bebörtönzött neves amerikai polgárjogi harcos, Angela Davis húga. Fania Jordán, a Demokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség vendégeként euró­pai körutat tesz, beszármol a néger polgárjogi küzdelem helyzetéről, s tájékoztatja a fiatalokat testvére koholt pe­rének legújabb fejleményei­ről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren dr. Gombár Jó­zsef a KISZ kb titkára és Michel Jouet, a DÍVSZ főtit­kára fogadta. (MTI) tSÉfiteen ® r8_® aEi5c hazánkba Ott ® BÜIisfizer Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn érkezik hivatalos bará­ti látogatásra Magyarországra.

Next