Nógrádi Bányász, 1986 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1986-01-07 / 1. szám

Dilit uar az új entöl ? vezérigazgatóA A jövő évben ünnepli a vállalat fennállásának 125. évfordulóját. Az esemény egybeesik a VII. ötéves terv indításával. Ezek a körülmé­nyek különösen fontossá te­szik számunkra, hogy a Nóg­rádi Szénbányák a termelési feladatainak teljesítése te­rületén helytálljon. A legutóbbi években be­indult céltudatos fejlesztési program — elsősorban gépe­sítés és az előkészítés, továb­bá a külfejtési kutatás — le­hetővé teszi, hogy gazdasági évet zárjunk, sikeres­eb­ben bízom. Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a ter­vek teljesítéséhez kisebb erőfeszítéseket és rendkívüli intézkedéseket kelljen ten­ni, mint a korábbi években. Szeretnénk, ha kevesebb túl­órával tudnánk megoldani termelési feladatainkat, és több erőnk lenne a karban­tartási, előkészítési feladata­ink megoldásához is. Az idén üzembe helye­zett új ménkesi és két új ká­­nyási önjáró berendezés után — várhatóan 1986-ban — újabb szovjet berendezés érkezik. Megkezdődik az elavult maróhenger-állomány felújí­tása, tartom különösen jelentősnek a vágathajtás komp­lex gépesítésének folytatását — újabb szovjet vágathajtó és jövesztőgépek beszerzésével. Többek között olyanokat is vásárolunk, amely a meddő­kőzetek rakodását, jövesztését is képes megoldani. Kányás biztonsági helyzetét fogja növelni az év közben üzembe helyezendő diszpécser rend­szer, amely többek között rendelkezni fog metánérzé­kelő, kijelző-regisztráló mű­szerekkel is. Terveink szerint 1986. év végén megkezdi működését a nagybátonyi mosómű. Lénye­ges változást hoz mindannyi­unk munkájában a számítás­­technika és informatikai rendszer gyakorlati alkalma­zása és széles körű elterjesz­tése. Ebben az évben a szén­­bányászatban előállott gon­dok megoldására több felső szintű intézkedés történt. Ar­ra számítunk, hogy a beje­lentett — bányászokat érintő — bérintézkedés, az előző éveknél kedvezőbb bányász­­lakás-akció, a bánya korsze­rűsítésének hatása ismét nö­veli a fiatalok érdeklődését a szakma iránt. mérséklődnének Szeretnénk, ha a létszám­hiány gondjaink. Eredménynek tekintjük, hogy az utóbbi években — a sok gond ellenére — sikerült megőrizni a vállalat fejlődő­képességét. Sikerült megol­dani a tervezett szociálpoli­tikai programot. Jövőre meg­kezdjük a kányási fürdők bővítését. Befejezés előtt áll a nagybátonyi művelődési ház évek óta tartó rekonst­rukciója. Jelentős előbbrelé­­pés történik az osztályozó szociális körülményeinek ja­vításában is. A legközelebbi stb-ülés fog — feltehetően — dönteni, hogy az illetményszén érté­két felemeljük. Ez egyaránt, érinti az aktív és nyugdíjas dolgozókat. Vállalatunknál nagy ha­gyományai vannak a külön­böző munkaversenyformák­nak. Az 1986. évi feladatok végrehajtásában is számítunk a mozgalom lendülete nyo­mán dolgozóink aktív állására és öntevékeny helyi­kez­deményezéseire. A napokban kaptunk levelet egyik front­brigádtól , akik hívták a produktív versenyze­kat az­ SZKP XXVII. brigádo­kong­resszusa tiszteletére, hogy a jövő év első, negyedévének teljesítéséhez versenyezze­­nek. Reméljük, hogy a felhí­vásuk követésre talál és hozzájárul az akció — a mos­tani versenyszellem folyta­tásához. Szükség is van most erre, mert a szénkészletek az országban alacsonyak. A biz­tonságos szénellátáshoz a népgazdaságnak minden terv feletti tonnára igénye van. — Az általam körvonalazott, elképzelések teljesítéséhez, minden dolgozónak boldog új évet, eredményes munkát kívánok az 1986-os esztendő­ben — mondotta befejezésül Zsuffa Miklós. K. I. Zsuffa Miklós vezérigazgató Mihalik Sándor: Eredményesen tevékenykedni — ezredmagammal Jóllehet közeledik az év vége, még nincs itt a megér­demelt pihenés ideje. És az ünneplésé sem, pedig a ka­rácsonyi napok erre bőven adtak módot. Nem így a bá­nyási bányászok esetében. Legtöbbjük a 3 napos ünnep alatt is dolgozott! A bányá­ba beszállók között találtuk az üzem igazgatóját, Mihalik Sándort is. Kértük, röviden vonja meg az idei év mérle­gét, és szóljon az 1986-os feladatokról... — Az 1985-ös esztendő — Indította a beszélgetést Mi­halik Sándor — bányaüze­münk érdekében nehéz, ne­vezetes és jelentős volt! Meg­kezdődött a műszaki-techni­kai „váltás”, amelyre hosszú évek óta — mi több­ évtize­de — készültünk. Üzembe­ állítottuk a két önjárós komplex frontot, és három vágathajtó ményeképpen kombájnt. Ered­egy csapásra javultak a frontok és a vá­gathajtó csapatok teljesítmé­nyei. A produktumok el­érik — esetenként túl is ha­ladják — a magyar szénbá­nyászat eredményeit. Gon­dolok itt elsősorban a Vályi László vezette vágathajtó­ cs­apa­t csúcsjavítására, a HEIMSCHEIDT-front 4—4,5 méteres napi haladási sebes­ségére és a 600—700 tonnás termelésére. De jól vizsgá­zott a Glinik-önjáró is, vagy­is: csatát nyertünk a világ­­színvonalú nyugatnémet és a lengyel technikával, ame­lyek éppen a nehéz kányási geológiai körülmények köze­pette használhatók legered­ményesebben. Mi a helyzet a kányási rekonstrukcióval ? A lejtősakna építésében elju­tottunk az úgynevezett kri­tikus időszakhoz. A tervezett programhoz képest a lemara­dás tény, de — a vízprobléma gyors megoldása, s a kedve­zőbb körülmények révén — a IV-es ereszkei lejtősakna építése rövidebb idő alatt fe­jezhető be. Ehhez — és a többi fontos — feladathoz az alap a lelkes, elkötelezett és bizakodó kányási bányász­kollektíva kellett és­séges a jövőben is! Csak szűk­az elismerés hangján szólha­tunk a IV. negyedévi tervtel­jesítésről. Várható, hogy de­cember 31-ig 93—94 ezer ton­na szenet küldünk a felszín­re. És decemberben 40­0 ezer tonna kitűnő minőségű ter­méket bányászunk. Ezáltal megközelítjük a másfél évti­zeddel korábban elért csúcs­teljesítményt: 1971. márciu­sában ugyanis Kányás 47 ezer tonna szenet termelt... — Mit várok a ’86-os esz­tendőtől? — tette fel, szinte önmagának a kérdést Mihalik Sándor, majd így fogalmazott: — A megkezdett munkát foly­tatjuk, a lendületet visszük tovább, hasznosítjuk a ta­pasztalatokat, erősítjük az 1200 tagú kollektívát, és biz­tosítjuk az alkotó légkört. A HEIMSCHEID-fronton dol­gozók megpróbálkoznak az országos fejtési rekord, a Molnár Ferenc vezette elő­vájó csapat pedig a Vályi­­brigád csúcsteljesítményé­nek megdöntésével! A lejtős­akna, tájánál bányából történő, bar­minél gyorsabban kívánunk túljutni az úgyne­vezett I-es telep feletti víz­telenített homokréteg harán­tolásán. A 300 ezer tonnás szakmai tervet sikeresen akarjuk teljesíteni, sőt túltel­jesíteni, miként az 5205 mé­teres vágathajtási progra­mot is. És a kollektíva? To­vább stabilizálódjon, és si­kerüljön elérni azt, hogy Ká­nyáson dolgozni kivétel nél­kül mindenki számára tiszte­letet érdemlő helytállást je­lent. Mit várok — személy szerint? Két hónapja kaptam meg kinevezésemet az igaz­gatói posztra. A bizalomnak kívánok megfelelni! Ehhez viszont bányaüzemünk va­lamennyi dolgozójának aktív támogatása szükséges. Ez utób­bit kérem. Befejezésül, en­gedjék meg, hogy a vállalat és a bányaüzem dolgozóinak kifejezzem jókívánságaimat az új esztendő küszöbén... Tóth István Mihalik Sándor igazgató Negyvennégy évesen Vezeti Az országban elsőként a Nóg­rádi Szénbányák bányás-bánya­­ü­zemében alakítottak ifjúsági frontbrigádot. A 48 tagú kollek­tíva a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója tisz­teletére beindította Közép-Euró­­pa egyik legkorszerűbb HEIM­SCHEIDT típusú önjáró berende­zését. A brigád — amely a kö­zelmúltban az Ifjúság ’85 nevet vette fel — vezetőjének Drexler Károlyt választotta. Vele váltot­tunk szót a minap... — Hogyan lett bányász? — Édesapám is az volt, aki egyébként munkahelyén a salgói bányában 1852-ben hősi halált halt. Ettől függetlenül — négy esztendővel később — vájártanu­ló lettem, Nagybátonyban, majd Saigon dolgoztam a bányaüzem­ben. Később Forgácsra és Tiri­­besre kerültem. Tizenhárom év­vel ezután, 1884-ben, áthelyeztek Hányásra. — És a közelmúltban fontos tisztre kérték fel.. . — Nem tudtam ellentmondani. Vállalt­am a fiatalok frontjának a vezetését. A feladat nehéz, fő­leg azért, mert a nyugatnémet licenc alapján gyártott HEIM­­STHEIDT-önjáró — amelyet a szutén NSZK-s Westfalia szén-és a lengyel fronti kapa­ró egészít ki — 2?f1 millió forin­tos beruházást jelent. Aztán: Magyarországon első­ alkalommal kaptak frontot a fiatalok! Van­nak segítőtársaim is, Erdős Já­nos és Csikós Ferenc harmad­vezetők. Nem is szólva a bá­nyaüzem vezetéséről. Már a sze­relés során is hathatósan támo­gattak bennünket. Negyven­nyolcan vagyunk a csapatban, az átlagéletkor harminc és fél év. — Nehéz volt a kezdet? — Az első napokban 12—12 ton­na esett egy főre, a haladási se­besség 3—3,6 méter között ala­kult. Egyre önállóbbak lettünk és javultak az eredmények is. Nemrégen túlhaladtuk a 4 m­é­tert, holott a 24 órás terr­a­méter. A gépekkel bírunk, de a kísérővágatokkal és az anyag­ellátással még ma is vannak problémáink. — Úgy hírlik, két brigádtag­gal is volt bajuk.. . — Mindkettőt azonnali hatál­­­lyal kizártuk a csapatból. Az alapvető ok az volt, hogy nem feleltek meg a követelmények­nek. Mi pedig nem engedhe­tünk a negyvennyolcból”. — Negyvennégy éves fejjel jól érzi magát a jóval fiatalabbak között? — Nagyszerűen! Korábban KISZ-ben és a pártban vezetősé­­­gi tag voltam és ifjúsági fele­lős. Kányáson szakszervezeti bi­zalmi vagyok. — A kollektíva egy csapásra az érdeklődés középpontjába ke­rült. . . — írtak rólunk a Magyar Ifjú­ságban, a NÓGRÁD-ban, a Nóg­rádi Bányászban és járt Kányá­son a tv-híradó is. Jólestek az elismerő sorok. Ezek is inspi­ráltak bennünket arra, hogy versenyre hívjuk a vállalat ös­­­szes ifjúsági és szocialista bri­gádját, az SZKP közelgő XXVII. kongresszusa tiszteletére. Mi — többek között — 105 százalékos tervteljesítést vállaltunk. — Mindent összevetve: nem vágyik el hányásról. . . — Kellemesen csalódtam! Csak jobb ott, ahol a gép végzi a ne­héz munka döntő részét, és nem az ember lapátolja a szenet és a meddőt. +* töm — „ a fiatalok frontját Drexler Károly 2 NÓGRÁDI BÁNYÁSZ I I­ csoportvezető Elsősorban elegendő é­s folya­matos munkalehetőséget. Meg­győződése, hogy dolgozóink többsége a gazdaságvezetés­től kapott termelési feladatok megoldására, teljesítésére moz­gósítható. Ezt bizonyítják ed­dig elért eredményeik is. Munkatársai természetesen tag­jai a szocialista brigádmoz­­gal­omnak. Annak ellenére, hogy a legtöbb női dolgozót itt fog­lalkoztatják, akiknek családban betöltött fontos és áldozatos szerepük van. A kollektív szel­lem megfelel az elvárásoknak. Reméli, hogy ez erősödni fog. Jelen pillanatban gondként jelentkezik, az 1986-os termelési év munkaellátottsága, vezetőikben, hogy ezt a biznak prob­lémát rövidesen rendezik. Tudatában vannak, hogy az elkövetkező év semmivel lesz könnyebb, igyekeznek sem be­csületes munkavégzéssel hozzá­­járulni az előttük álló gazdaság­politikai feladatok maradéktalan végrehajtásához. Terveik valóra váltásához sok szerencsét kívánunk és egészséget, békés, boldog erőt, új esztendőt! Fodor Zoltán munkaverseny ttkár Bányász képviselő hozzászólása December 22-én, a Parla­mentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka, ahol többek között megvitat­ták a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavasla­tot. A tanácskozás napirendi témájában Tőzsér Gáspár, a Nógrád megye 4-es számú választókerületének képvise­lője is hozzászólt. Először Nógrád­ megye szén­bányászatáról beszélt, amely 1986-ban ünnepli fennállá­sának 125. évfordulóját. — Nógrád megye történeté­ben fontos szerepet töltött be a szénbányászat, amely ma is a legtöbb dolgozót foglal­koztató vállalat. Képviselő­ként nap mint nap meggyő­ződhetek arról, hogy a bá­nyászaink élvezik a környe­zetünk megbecsülését, tapasz­talataink pedig, hogy ennek szeretnének megfelelni. A Nógrádi Szénbányák Vállala­ta — súlyánál fogva — alap­vetően nem meghatározó, magyar szénbányászat vonat­a­kozásában, de fontos a me­gye számára, hogy amit a népgazdaság elvár, azt be­csülettel teljesítse — mon­dotta Tőzsér Gáspár. A képviselő utalt arra, hogy a vállalat a hatodik öt­éves tervi 5 millió tonná­s termelését már november 22-én teljesítette. Ezen belül nagy jelentőségű, hogy a ter­vezett 475 ezer tonna lakos­ságnak szánt szénmennyiség helyett 527 ezer tonnát ad­tak. Ez fontos politikai kér­déssé vált, különösen a terv­időszak második szakaszá­ban, mert a lakosság részéről sok volt a kritika a szénel­­lá­tási nehézségek miatt. Az idei télre való felkészüléshez a lakossági szén termelését 20 százalékkal túlteljesítik. A szénkutatási lehetőségek kihasználásának idézése után örvendetesnek minősítette a felszólaló, hogy javították a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit.­­ Tudjuk, hogy a bányá­szat létszámmegtartó képes­sége nem csupán a pénzen, hanem a jó munkahelyi lég­körön is múlik. Éppen ezért a tervciklusiban nagy gondot fordítottunk a szociálpoliti­kai feladatok végrehajtására. Így többek között sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munkát, előreléptünk a kul­turális, az üzem-egészségügyi és egyéb szolgáltatások terü­­letén. A továbbiakban Tőzsér Gáspár arról beszélt, hogy gondok is akadtak bőven, az eredmények ellentmondáso­kat is takarnak. Lassú a mű­szaki fejlődés üteme, vissza­esett a mélyművelésű terme­lés, egyre nagyobb a produk­tív létszámhiány. A további­akban így fogalmazott a kép­viselő: — Meggyőződésem, hogy ha­zánkban, a szénbányászoknak hosszú távon jövője van. Az iparág elkészítette a VII. öt­éves terv koncepcióit, a Nóg­rádi Szénbányák 800 millió forint beruházással kodhat, amelyért évi gazdál­t mil­lió tonna szenet kell termel­ni, növelve a minőségi, azaz a lakossági széntermelést. Mi, nógrádiak készek vagyunk a széntermelésünk 40—50 szá­zalékos növelésére, ha ehhez az anyagi, műszaki feltételek megteremthetők. Mindez akkor teljesíthető, ha hatékonyabban és feltárják a belső dolgoznak tartalé­kokat. Utalt arra, hogy hazai energiaigényünket biztonság­gal ki kell elégíteni, mégpe­dig a szénbányászat megfele­lő fejlesztésével is. sege van a hazai és viszony­lag olcsóbb szénre, ha sebb is a kalóriája mint keve­az importé. Indokolják ezt a lakosság eltérő anyagi viszo­nyai is. A vidéken élők je­lentős része tartósan a szén­tüzelésre rendezkedett be nagy létszámban épülő csalá­­­di házak esetében is. Tapasz­talataink szerint a közvéle­mény nem úgy reagált a drágán beszerzett import­szénre, mint más árucikkek­re. A lakosság nincs felké­szülve tüzelőberendezések­kel az importszénnel történő fűtésre. A hetedik ötéves terv ja­vaslatában is jelzett nehéz népgazdasági helyzetre való utalás után Tőzsér Gáspár megjegyezte: hogyan lehetne növelni a hazai szénterme­lést, kímélve ezzel valutatar­talékainkat is. Majd így folytatta: — Az ország szénvagyon­­készlete — feketeszén, barna­szén, lignit — ismert. Reális, tényleges világpiaci árviszo­nyok — a beszerzés, a szál­lítás gondjai, a valutasze­génység — összehasonlítása után eldönthető, hogy érde­mes-e Magyarországon bá­­nyászkodni. Az idei import­szénárakat ismerve, bátran kijelenthetem, hogy igen! Ezek megvalósításához a rendelkezésre álló eszközöket jobban kell kihasználni! — hangsúlyozta a képviselő. — Jobb munka- és üzem­szervezéssel oda kell hat­nunk, hogy mind az élő-, mind a holtmunka hatékony­sága javuljon. Növelni kell az irányítás felelősségét és időtállóbb szabályozó rend­szert kell kialakítani. Az esz­közöket, a műszaki, a techni­kai fejlesztést, a bérezést, a szociálpolitikát san kell fejleszteni, folyamato­karban­tartani, hogy a megtorpaná­sokat, visszaeséseket elkerül­jük. A bányászok bérezéséről szólva elmondta, hogy a szén­bányászat mindenkor érje el — pótlékok és túlórák nél­kül — azt a kereseti szintet, mely hűen kifejezi a bánya­munka nehézségi fokát. — Bányászaink nagy meg­elégedéssel fogadták a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének XXIII. kongresszusán a föld alatti dolgozók számára bejelentett többlet-bérfejlesz­tési lehetőséget, a lakásépíté­si támogatás emelését, s ha rendeződik a katonai ked­vezmény, szolgálathalasztás, lesz bányászutánpótlás, vagy­is nem múlt még el a hu­szonnegyedik óra. Ezen túl­menően szükségesnek látom a bányászat oktatási rendszeré­nek, különösen a váj­árkép­zés fejlesztését, a rehabilitá­ciós rendeletek korszerűsíté­sét, a bányászmunka presztí­zsének emelését. A képviselő szólt arról, hogy a korszerűsödött bá­nyákban közel sem elegendő a nyers fizikai erő. A több milliót érő, emberi erőt pót­ló, teljesítményt növelő bá­nyagépekhez megfelelő mű­szaki kultúra is szükséges. Végezetül Tőzsér Gáspár megemlítette, hogy a hetedik ötéves tervjavaslat a bányá­szattal szemben is nagyobb követelményeket támaszt, s a feltétele biztosítása mellett van lehetőség az ország ener­giaigényének nagyobb mérté­kű kielégítésére. Hozzászólá­sát a nógrádi képviselő így fejezte be: “ A népgazdaság hetedik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot, a nógrádi képviselők nevében elfogadom és a tisztelt dázra ajánlom,háznak elfoga­ Tőzsér Gáspár, a bányászok körében

Next