Nógrádi Krónika, 1997. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

I. évfolyam 75. szám, 1997. ÁPRILIS 1., KEDD Pillanatokban mérik az életet Szécsény főutcájának egyik eldugott kis kapualjából szirénázva rajtol a mentősök Toyotája. A járókelőknek ilyenkor összeszorul a torkuk és aka­ratlanul is siettetnék a bajbajutottak­nak szánt segítséget. 4. oldal Vigyázat, a szamarat is lóvá teszik! Kicsit zsúfolttá tette mindennapjainkat a naptár szeszélye. Alig, hogy elkezdődött a diákság tavaszi szünete és túljutottunk a húsvé­ti megpróbáltatásokon, máris nyakunkon az esztendő legbolondo­sabbá nyilvánított napja. Ma nem szabad megsértődni egyetlen tré­fáért sem, ez az első szabály. A mókára mókával illik válaszolni. A tantestületek legnagyobb megkönnyebbülésére, az iskolások ott­hon kell, hogy kitombolják tréfás kedvüket, melynek legkiválóbb célpontjai eleddig a tanári kar jeles képviselői voltak. Ilyentájt a pihentebb agyúak még a szamarat is lóvá tennék, ha az bedőlne az ugratásnak. Jó lesz hát, ha ma minden pillanatban vigyázunk! Kérdez, felelek! Il­re Krónika-klub. Április 5-én, szombaton 13 órakor tartjuk a Nógrád Megyei Krónika klubjának következő fórumát a salgótarjáni Karancs Szálló Mozaik termében. Vendégünk: Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke. Elmaradt a húsvét, tovább tart a böjtölés Salgótarjáni BTC­Kecskeméti TE 0-1 (0-0) A Karancs alján elmaradt a feltám­a­dás. Böjtölhetünk tovább. Ünnep nél­kül, korgó gyomorral. Csak nehogy éhen haljunk. 9. oldal Bútorral fizetik az iparűzési adót Némi vitát, sőt talán érzelme­ket is felkavart a gyarmati ön­­kormányzat minapi döntése. A városatyák rábólintottak az Ipoly Bútorgyár szokatlan ké­résére. Arról van szó, hogy a gyár nehézségekkel küszködik, így adós maradt a 1995-ös és ‘96-os évre fizetendő iparűzési adóval. ____________SJ5.____________ Mint minden adóhátraléknak, az elmaradt iparűzési adónak is magas a kamatvonzata, így a tar­tozás időközben jelentős sum­mává duzzadt. Éppen ezért a gyár vezetői arra kérték a város­atyákat: az önkormányzat fogad­ja el az adótartozás felét kész­pénzben, a másik felét anyag­áron irodabútorokban, s engedje el a kamattartozást. Nos, az ön­­kormányzat úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek. A testület a döntés előtt mér­legelte, hogy Gyarmat egyik leg­régebbi és egyik legrangosabb vállalatáról van szó. A cég gyö­nyörű, minden igényt kielégítő 3. oldal ÁRA: 29 FORINT ELŐFIZETVE OLCSÓBB SZABAD VOLT LOCSOLNI... - ELÁZOTT „HÚ­SVÉT­LEN" ÁLDOZATOK Hittel, kölnivel, vigalommal Minden tavasszal vigassággal, locsolkodással köszöntjük a kereszténység talán legnagyobb ünnepét, a húsvétot, amely Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának állít emléket. Ilyentájt a felvirágozott oltárú templomokban fel­csendül az „alleluja”, s az áhitat mellett az életöröm veszi át a főszerepet. Húsvét ünnepén szőkébb pátriánkban is megele­venedtek a legszebb hagyományok, s nem maradt el az ilyen­tájt szinte kötelező, locsolkodással járó eszem-iszom sem. ____________SZÉP____________ „Hiszünk benne, hogy a meg­váltó Krisztus által létezik a föld­kerekségen egy belülről fakadó tiszta öröm és bizakodó remény­ség. Olyasvalami, amit csak Jé­zus adhat meg nekünk, és amiről nem mondhatunk le személyes boldogulásunk és a világ sorsa iránt érzett felelősségünk érdeké­ben. Napjaink technokrata, s a megfizethető értékek racionalitá­sára épülő világában az eszmék, az emberi belső értékek, vala­mint a jóság ideálja háttérbe szo­rult, ezért egyre többünknek kel­lene hinnünk a tiszta örömöt és reményt adó ünnepekben....” Az evangélium örökbecsű szavainak lelkipásztori értelme­zése a pompásan feldíszített nóg­rádi templomokban is értő fülek­re talált. Már régen nem gyűltek össze annyian a megszentelt falak között, mint a mostani húsvéti ün­nepkör idején. Városainkban és falvainkban ünneplőbe öltözött 3. oldal Húsvét idején Hollókőben is előkerül a ládafiából a díszes palóc népviselet RÁGALOMNAK BIZONYULT A NÉVTELEN LEVÉL Támadás a pásztói kórház ellen ___________SZ. P.___________ A kis hazai kórházak meg­szüntetésének vihara éppen csak elkerülte az amúgy is sok gond­dal küszködő 142 ágyas pásztói kórházat. A város lakói alig egy éve indulatos tüntetésen tették le voksukat az immár évszázados gyógyító intézmény megőrzése mellett, de vannak, akik mégis régen rozsdásodó lakatot szeret­nének látni a kórház kapuján, és céljuk elérése érdekében rágal­mazó - névtelen - levelekkel bombázták a helyi és az országos médiát. 3. oldal MÁST VÁRTAK EGY SZOCIALISTA TÖBBSÉGŰ KORMÁNYTÓL Kiszolgáltatott dolgozók, gyenge szakszervezetek Régen voltak már annyira kiszolgáltatott helyzetben a munkaválla­lók, mint ma, ugyanakkor a szétforgácsolódott, kevés taggal rendel­kező szakszervezetek alig-alig tudják őket védeni. Különösen igaz ez a versenyszférában. Az új tulajdonosok, akik korábban vállalt ígéreteiket már nem tartják be, sorra mondták fel a kollektív szer­ződéseket, és szüntették meg a szakszervezetek működési feltételeit. Agner Gyula, az MSZOSZ Nógrád megyei képviseletvezetője bizta­tónak látja, hogy előbb-utóbb elfogy a privatizálható vagyon, és megkezdődhet a letisztulási folyamat. Lapunknak Ágner Gyula be­szél arról is, mást vártak egy szocialista többségű kormánytól. DUDELLAI ILDIKÓ - Sokan érzik úgy, hogy a munkavállalók az utóbbi évti­zedekben nem voltak még an­­­nyira kiszolgáltatott helyzet­ben, mint most. Ugyanakkor mintha éppen most lenne a leg­gyengébb a szakszervezet is. Egyetért ezzel? - kérdeztük Ágner Gyulától, az MSZOSZ megyei elnökétől. - Egyetértek - válaszolta. - Érdemes lenne megvizsgálni a gyengeség okait, hogyan alakult ki a szakszervezetek jelenlegi helyzete. Az egyik probléma az, hogy a szakszervezetek szétfor­gácsolódtak, ami az erőt minden­képpen gyengíti. A valamikori 19 ágazat helyett ma közel 70 ágazati-szakmai szakszervezet létezik, ezek egymással sem mindig tudnak szót érteni. A megosztottság részben politikai jellegű, másrészt ezek egy ága­zaton belül egymásnak is konku­renciái. A folyamat kedvezőtlen következménye, hogy a kis szak­mai szakszervezeteknek legfel­jebb annyi tagdíjbevételük van, amennyiből a főtitkárt egy admi­nisztrátorral el tudják látni. De nincs már pénz szakértői háttér­re, jogászra, közgazdászra. A szakszervezetek ilyen szempont­ból is meggyengültek. 4. oldal MIÉRT TÁMOGAT A TELEFONTÁRSASÁG? Jóságos kelet-nógrádi „koma” MUNKATÁRSUNKTÓL Gyanakvással szemlélgetjük az akciókat. Tajti Endre, a Kelet- Nógrád Com Rt. ügyfélszolgála­ti irodájának vezetője nagy len­dülettel újságolja a sok-sok ked­vezménnyel, díjjal - azaz díjta­lansággal -, nyereménnyel ke­csegtető legújabb előfizetést szervező akciójukat... Alig lehet félbeszakítani, hiszen nem ez ér­dekel bennünket. Inkább az, hogy miért viselkedik a szolgál­tatók többségének magatartásá­tól meglehetősen eltérően a KNC, miért ad vissza abból, amit zsebre is tehetne, miért érdeke ma egy szolgáltatónak, hogy a sportot, a kultúrát és karitatív ügyeket támogasson? - Valóban három terület az, amelyre tízmilliós nagyságrend­ben áldozunk - mondja Tajti Endre. - A sporton belül a salgó­tarjáni kosárlabdacsapatot, az ug­rógálát és a közelgő, április 5-i 3. oldal BALASSAGYARMATON EGYMÁS MELLETT LEHETNEK Mikszáth és Jankó Král ugyan most mit szólna? „Na pamiatku Janka Krála 1822-1876 velkému Slovenské­­mu básnikovi...”, „A szlovák nemzet nagy költője Jankó Král 1822-1876 emlékére...” - áll a balassagyarmati régi megyehá­za falán lévő egyik táblán, amit a város önkormányzata helyez­tetett el 1992-ben, emlékezve a poétára, aki 1849-től 1854-ig itt élt, ezen a településen. B. GY. A mellette lévő táblát a Tót atyafiak és A jó palócok halhatat­lan írójának, Nógrád vármegye szülöttének, Mikszáth Kálmánnak 3. oldal Jankó Král emléktáblája Balassagyarmaton, a volt megyeháza falán

Next