Nógrádi Szövetkezetek, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 2 FORINT 1917. JANUÁR Háztáji Szükségtelen bizonygatni, mennyire fontosak háztáji és kisegítő gazdaságok. Az innen kikerülő termékek jelentős mértékben járulnak hozzá az ország lakossága élelmiszer-ellátásához, s az exportkötelezettségek teljesítéséhez. S, ha hirtelenjében pótolni kellene a kisgazdaságokban található férőhelyeket új beruházásokkal, csillagászati összegről beszélhetnénk. Nem véletlen tehát, hogy újból és újból napirendre kerül a háztáji. Az okokat már sok fórum elemezte, s szó esett a felgyorsult urbanizációról, az állattartók elöregedéséről, az érdekeltségi viszonyok elégtelenségéről, értékesítési és adózási problémákról. A központi és helyi szenek intézkedését követően kedvezőbb a helyzet, az elmúlt évben megjelent rendeletek hatására serkent a háztáji gazdaságokban a termelési kedv, javult az értékesítési biztonság. Az idén a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezeteknek újabb feladatai vannak a ház körüli gazdaságok termelésének fejlesztésében. Ludányhalásziban például, ahol magánszemélyek, több mint ötszáz darab szarvasmarhát tartanak, módosították az üzemszervezés rendszerét, külön önálló háztáji ágazatot hoztak létre. A szécsényi ÁFÉSZ működési körzetében újabb szakcsoportok látnak munkához, a mezőgazdasági üzemek többsége kiegészítette középtávú tervét a háztáji gazdaságok segítségére számítva, s lehetne sorolni tovább. A téli hónapok a szerződéskötések időszakát is jelentik. A fogyasztási szövetkezetek, tsz-ek és a MÉK megkeresik mer őket, ismertetik a terveiők a szerződéskötés feltételeit, s biztosítják őket további támogatásukról. Mert köztudott, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozását, csakis növekvő támogatás mellett lehet elérni. S nem nagy dolgokról van szó. Szakmai tanácsadásról, segítségről, a termeléshez szükséges vetőmagvak, tápok, takarmányfélék, növényvédő szerek beszerzésében, az értékesítés biztonságos megszervezésében. S szó van körültekintésről, előrelátásról is. Például indokolt, hogy az árokpartokat, kisebb kaszálókat a tanács, tsz több évre adja bérbe az állattartóknak, akik aztán saját érdekükben gondoskodnak majd róla, hogy kezeljék is a területet, s a hozamok kétháromszorosát nyerjék róla. Vagy említhető a háztáji és illetményföldek kiosztásának rendje, melyet alapos felmérés kell, hogy megelőzze. S még mindig akadnak közös gazdaságok, ahol nem kielégítő a háztáji bizottságok tevékenysége, nem honosodott meg a háztáji agronómusi rendszer. S az is ésszerű lenne, ha a növényvédő szereket — mert a községek üzleteiben közegészségügyi szempontból nem mindenütt van rá mód — a termelőszövetkezetek is értékesíthetnék, ahol a feltételek adottak rá. Ezek a látszólag apró dolgok jelentős könnyebbséget jelentenek a háztájinak. Kádár János felszólalása a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán mia többet kell tennünk, mint tegnap tettünk... Három nógrádi küldött a TOT-ban Az Országházban 1976. december 14—15-én megtartották a mezőgazdasági szövetkezetek — tsz-ek, halászati tszek, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások — 111. országos kongresszusát. A szövetkezeti mozgalom időszerű, legfontosabb kérdéseit 500 küldött — köztük 15 nógrádi — egymillió tag nevében vitatta meg. A kongresszus munkájában részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára. Az írásos dokumentumokat szóban kiegészítette Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. , Elemezte az 1972., a II. Kongresszus óta megtett utat. Hazánk a fejlett szocializmus építésének szakaszába lépett. A mezőgazdasági szövetkezetek, mint szocialista vállalatok és társadalmi szervezetek tevékeny részesei voltak a gazdasági társadalmunk építőmunkának, szocialista fejlődésének. A szövetkezetek C40 ezer keresőnek nyújtanak állandó megélhetést, rendszeres munkát. Tevékenységükben közvetlenül csaknem 800 ezer család,közvetve viszont — mint fogyasztó — egész társadalmunk érdekelt. A mezőgazdasági szövetkezetek 6 millió hektár földön 110 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. A mezőgazdasági szövetkezetek közös és háztáji gazdaságai adják a mezőgazdasági termékek 70 százalékát, a nemzeti jövedelem 12 százalékát. Emellett ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységük is jelentős. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodása a II. kongresszus óta eltelt időben erőteljesen fejlődött. Ezután részletesen szólt a szövetkezeteke. szocialista vonásainak erősítéséről, a szövetkezetek munkaerőhelyzetéről, a dolgozók munkakörülmeAz MSZMP Központi Bizottság első titkára bevezetőül hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl történelmi fejlődésünk újabb eseménye, szakaszának is fontos Gazdasági építőmunkánk külső feltételeinek elemzése után leszögezte, hogy a magyar népgazdaság a nehezebbé vált körülmények között is tovább fejlődik. Ám a mezőgazdasági tervek megvalósításáért ma többet kell tenni, mint tegnap tettünk. Biztosak vagyunk benne — mondotta —, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével szocialista mezőgazdaságunk képes a gyors fejlődésre, és még nagyok a tartalékaink. A lehetőségek jobb kihasználásával összefüggésben beszélt az előadó a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése fejlesztésének fontosságáról. — Joggal került előtérbe a kérdés — mondotta Kádár munkavégzés feltételeinek biztosítása is — mondotta Szabó István. Beszélt a szövetkezeti demokrácia helyzetéről, továbbfejlesztésének tennivalóiról. Végül hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak nem az ünneplés a feladata, hanem a tennivalók felmérése és rendszerezése. Reményét fejezte ki, hogy a szövetkezetek munkája nyomán a két alapvető osztály — munkásosztály, parasztság — szoros kapcsolata a kölcsönös megbecsülés jegyében talános —, hogy milyen irányban fejlődjék tovább népgazdaságunk e fontos ágazata. Pártunk XI. kongresszusa kijelölte az utat. A legfontosabb döntés az volt, hogy folytatja a mintegy két évtizede kialakított, s gyakorlatban az élet pró báján kiállt politika fő irányvonalát, s ennek igen fontos elemeként töretlenül folytatja jól bevált agrárpolitikáját. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás beterjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szó (Folytatás a 2. oldalon) nyeriől, ráirányítva a figyelmet a vezetés szerepének fontosságára. A döntésekért viselt felelősséggel, a követelmények növekedésével együtt kell, hogy járjon a bizalom, a nyugodtább fejlődik. Stáller János: hősi múlt, biztató jelen, biztos jövő Kétszázezer pár cipő A Salgó Cipőipari Szövetkezet termékei országszerte ismertek. Az elmúlt évben 130 ezer pár lábbelit biztosítottak a kereskedelem, illetve a vásárlók részére. Korszerű, új vonalú cipőkből, az 1977. évi teljes kapacitást lekötve, 50 új modell gyártását kezdték meg. Jelenleg készítik a legmodernebb „perma-talpas” férficipőket, melyből az idén 40 ezer pár hagyja el a szövetkezetét. Ahhoz, hogy a szövetkezet versenyképes legyen a piacon termékeivel, a régi gépeket fokozatosan korszerű gépekkel kívánják kicserélni. A közeli napokban várják az NDK-ból érkező, mintegy 1,3 milliós értékű formázógépet. A szövetkezet 1977. évre 200 ezer pár lábbelire kötött szerződést, melynek értékesítése esetén a tervek szerint 50 millió forint árbevételt realizálnak. (H) Mértei• cjíAzterülő munkájáról Tudatosan tervezni A közelmúltban egy megyei szintű tanácskozás volt a mezőgazdasági üzemek munkájának értékeléséről, ahol többek között szó esett a karancssági termelőszövetkezet példamutatóan kiegyensúlyozott állattenyésztői munkájáról, amelyből kiemelkedő a szarvasmarha-tenyésztés. Való igaz, ezen a területen elért eredményeik az országos színvonalat közelítik. A termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú. Erről tanúskodik például északi fekvése, erodált területe, munkaerőhiánya és ehhez hasonló körülmény, amely sajnos realitás. Ez a megváltoztathatatlan helyzet azonban a tsz jelenlegi vezetőit a körülményekhez való helyes igazodásra késztette, arra, hogy a lehetőségeknek megfelelően termesszenek növényféléket és az állattenyésztési adottságokat jól használják ki. Rendelkeztek szakosított tehenészeti teleppel, amelyet négy esztendővel ezelőtt ötvenhat százalékban használtak ki. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés nem érte el a kétezer litert. Innen indultak. Munkájukat a vezetést szilárdan a kezében tartó elnökre, az elnök mellé sorakozó jó szakemberekre, és nem utolsósorban szakmunkásokra építették. Megteremtették a nézetazonosságot és akkor a saját erőforrásaikat számba véve és felhasználva állami segítséget kértek, amit meg is kaptak. Tegyük hozzá, hogy néhány év alatt meg is szolgálták. Az elmúlt évi eredményekből néhány számadatot. A tehénlétszám háromszázötre emelkedett. Fokozatosan áttérnek a fekete-fehér, úgynevezett Holstein-Friz fajta vattásra. A tehenészeti telepet 97,1 százalékig feltöltötték. Az elmúlt évi tejtermelési átlag elérte a tehenenkénti 2900 litert. Az élő borjúszaporulat pedig 96 darab,az elhullás mindössze három. A négy esztendővel ezelőtt olyan súlyos gondokkal küzdő tsz-ben ezek az eredmények is akaratlanul felvetik a kérdést, hogyan érték el? Egy mezőgazdasági üzemben sok lehetőség van a munka megjavítására. A vehetőn múlik melyiket állítja az első helyre megvalósítani. Karancsságon az anyagi feltételek biztosítása után a tenyésztői munka megjavítását tekintették fontosnak. Ezen változtatni kellett, mert ezt megelőzően ötletszerűen takarmányoztak, nem folyt tervszerű takarmánytermesztés, s nem vizsgálták a költséggazdálkodást. A nemtörődöm szakvezetőket leváltották, helyükre a munkát szerető, azzal elmélyülten foglalkozó embereket állítottak, akik magas szaktudással is rendelkeztek. Beléptek az AGROKOMPLEX társulásba, ahonnan további szaktanácsokat kaptak. Kiváló szakemberek végeztek vizsgálatokat a lehetőségek feltárására. Megkezdték a fajtaátalakítást. Kioktatták a szakmunkásokat — amely azóta is rendszeres —, felkészítve őket a magasabb színvonalú munkára. Nagyon szorgalmasan dolgoznak a célkitűzés megvalósítása érdekében Karancsságon az „Egyesült Erő” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A tejtermelés az elmúlt év végére így alakult: 7500 hektoliter tej termelését tervezték 300 fejőstehén után. Ez tehenenkénti 2500 liter tej termelését tételezte fel. A tervet túlteljesítették. Az évi tejtermelés 8870 hektoliter. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés 2900 liter lett. A bevezetett technológiáról írják: „Az elért eredményért tervszerűen dolgoztunk. A tehenészetben olyan átcsoportosítást teztünk, amely szerint vétíz literen felül tejelő jóaszágokat egy istállóba helyeztük. Így tudtuk őket egységesen, érdem szerint, takarmányozásba részesíteni.” A tenyésztői néhány figyelemre munkáról adatot az alábbiakban méltó ismertetünk: ,.A magyar tarka teheneket és üszőket Holstein-Friz termékenyítettük, spermával 1980-ra az állomány 60—65 százaléka keresztezett lesz. A tejtermelés tehenenként évi 3800 literre emelkedik. A hízómarha súlygyarapodása pedig napi 1250 grammal nő.” Egy olyan termelőszövetkezetben indult felfelé ívelés az meg ez a állattenyésztésben, amely néhány esztendővel ezelőtt igen alacsony színvonalon állt. A megfontolt, hozzáértő munka azonban meghozta az eredményét. A tanulság tehát: a Nógrád megyei viszonyok között is lehet kimagasló eredményeket elérni, ha a tenyésztést tudatosan megtervezik és tervet következetesen végrehajtják. A szécsényi ÁFÉSZ Varsányban korszerű eszpresszót üzemeltet, ahol gazdag ital- és süteményválaszték várja a községbe érkező és a helyi vendégeket. Pályázat kismamáknak Megyénk fogyasztási szövetkezeteinél 500 nődolgozó veszi igénybe a gyermekgondozási szabadságot. A szabad idő hasznos eltöltésén és az olvasási kultúra fejlesztésén túlmenően, a kismamákkal való aktív foglalkozás céljából hirdették meg a közművelődési és társadalmi szervek — köztük a MÉSZÖV is — a „Pétiké ji.."’ olvasónapló-pályázatot, amely 1977. március 8-ig tart és értékelésére „Anyák napja” alkalmából kerül sor. A záró ünnepélyen három nagydíjat és több kisebb díjat sorsolnak ki és hivatásos művészek szórakoztatják majd a résztvevőket. A GYES-en levő nőszövetkezők, a mozgalomban dolgozó nők a pályázatban való részvételükkel segítsék elő annak sikerét , és ezáltal saját művelődésük fejlesztését. A pályázat feltételeiről járási, városi, községi könyvtárak adnak tájékoztatást. , V L. M-né '