Nógrádi Szövetkezetek, 1979 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

IV ÉVFOLYAM, 1. SZÁM IMBMHBnHni UJ EU A régi naptárak a szemét­kosarakba kerültek, az új elején ott virít az évszám: 1979! A ugyancsak régi feljegyzések „selejtezésre” várnak, mint megannyi em­lék, amelyek közül az em­ber csak az igazán fontosa­kat tartja meg. Mindez tör­ténik az ünnepek után, ami­kor ismét a dolgos hétköz­napok veszik át a főszerepet. A szövetkezetekben is megkóstolták már az új esztendő ízét, fabrikálják a terveket, összeállítják az el­múlt év mérlegét — egy­szóval munkához láttak. Abban a tudatban, hogy az elkövetkező több mint há­rom és fél száz nap semmi­vel sem lesz könnyebb, mint tavaly volt. Erre fi­gyelmeztetett az óév utolsó nagy mérlegmegvonása, az MSZMP Központi Bizott­ságának ülése is. Arra, hogy országunk épülése­­szépülése, az új gyárak, is­kolák, művelődési ottho­nok, az életszínvonal emel­kedése — közös örömeink — mind-mind e dolgos hétköznapok munkájának gyümölcse. S hogy a „szü­ret” tartson tovább, ahhoz jó néhány területen az ed­diginél következetesebb, hatékonyabb munkára van szükség. Mert az újévi fogadkozá­sok közül nyugodtan ki­emelhető a megfogalmazás, amely szerint 1979 a mun­ka esztendeje lesz, a jobb munka éve. Hiszen tenni­való akad bőségesen az ipari, mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetek­ben is. Kezdve a mezőgaz­dasági termelés fokozásá­tól, a költségek csökkenté­sétől, a minőség javításán keresztül a jövedelmezőség fokozásáig. Az ipari szövet­kezetekben a termékszerkezet gazdaságos kialakí­tása, csiszolása, a szolgál­tatás színvonalának emelé­se, a műszaki színvonal ja­­vítása égető feladat. A fo­gyasztási szövetkezetek kistermelők további támo­­­gatásával, a felvásárlás kö­rülményeinek, feltételeinek korszerűsítésével, a lakos­ság jobb ellátásával járul­hatnak hozzá ahhoz, hogy a népgazdaság 1979-re meg­fogalmazott terve valóra váljék. S, hogy mindehhez mi kell? Elsősorban, s ez ér­vényes a szövetkezeti moz­galomra is, változó szemlé­let vezetőknél, beosztottak­nál egyaránt. S ebbe bele­tartozik a munkaidő teljes kihasználása, a feladatok pontos, fegyelmezett végre­hajtása az egyén, a vállalat vagy szövetkezet és a nép­gazdaság érdekei szoros összhangjának megterem­tése, amelyben a főszerepet az utóbbi kapja. Szükség van bátor, okos kezdemé­nyezésekre, az exportra ke­rülő áruk mennyiségének növelésére, a szakmai hoz­záértés fokozására s lehet­ne oldalakon sorolni még, hogy mi minden az, amivel ma még joggal lehetünk elégedetlenek. Ez az egészséges elége­detlenség kell, hogy regge­lente eszünkbe jusson mun­kába i­genet s irányítson bennünket, hogy 1979 va­lóban mindannyiunk szá­mára örvendetes legyen. S ehhez a munkához kíván a Nógrádi Szövetkezetek minden olvasójának sok sikert, boldog új esztendőt! ÁRA­ 2 FORINT 1979. JANUÁR Üzemlátogatás, szakkör, ösztöndíj Mezőgazdasági üzemek pályaválasztási tanácskozása „Ha nem tanulsz, mehetsz szakmunkásnak”­­ - figyeltem fel a pályaválasztási intézet egyik tanácskozásán elhang­zott mondatra, mellyel sok szülő ijesztgetni igyekszik ál­talános iskolás gyermekét. E megjegyzés különösen a me­zőgazdaságra, a mezőgazdasá­gi szakmunkásképzőkre vonat­kozik és érezteti hatását is, megyénkben különösen. A balassagyarmati mező­­gazdasági szakmunkáskép­ző évek óta problémákkal beiskolázási küszködik és a végzettek, az a cse­kély számú mezőgazdasági szakmunkás sem mind szakmájában helyezkedik el. Vajon mi lehet ennek oka? A probléma nagyon összetett — legalábbis a tanácskozáson részt vett néhány résztvevő véleménynyilánítása ezt tük­rözte. Az alapprobléma még nap­jainkban is a mezőgazdasági munkáva­l­ szembeni előítélet, melynek hosszú fennmaradá­sában két tényező játszik szerepet: egyrészt a múltbeli „paraszti” munka és annak helyzete, másrészt — a nagyon sokat fejlődött, de az ipari munkásságtól még mindig el­maradó — kedvezőtlen mun­kakörülmények, szociális és kulturális létesítmények. Kevés tehát a mezőgazda­­sági szakmunkás és egyre ke­vesebb a fiatal. Jóval keve­sebb a szükségesnél — bár a tanácskozáson részt vevő me­zőgazdasági üzemek megbízot­­tainak kevés száma nem erről tanúskodott. Nem mintha egy ilyen tanácskozás valaha is azonnal megoldotta volna az üzemek problémáit, de lega­lább véleménycserére, és en­nek kapcsán ötletek, jó gon­dolatok továbbvitelére ad le­hetőséget. A közös gondok felvetése és az azok enyhíté­sére való törekvés jóval több résztvevőt kívánt volna! Az üzemek és iskolák több­sége valamilyen kapcsolatban áll egymással. Nagyrészt a kapcsolat az iskola részéről társadalmi munkában és ese­tenkénti kultúrműsorban, tsz részéről pénzbeni támoga­a­tásban realizálódott. Egymás munkáját azonban nem, vagy alig ismerik, holott így válna teljessé, tartalmassá az üzem­iskola kapcsolata. A jó előre előkészített, megszervezett kiscsoportoknak üzemlátogatá­sok sokat segítenének abban, hogy a fiatalok megismerjék a mezőgazdaság mai arcát, és többen válasszák ezt a pályát. Kevés olyan üzemi szakkör működik még, ahol az általá­nos iskolás tanulók könnyed, játékos formában ismer­hetnék meg a mezőgazdasá­gi munkák ösztöndíjasok szépségét. De az száma is ala­csony a lehetőségekhez és igé­nyekhez képest. Talán, ha nö­velnék e lehetőségek körét, erősebben köthetnék a fiatalo­kat a mezőgadasághoz. A pályaválasztási intézet felmérése szerint a szécsé­­nyi mezőgazdasági szak­­középiskolában végzett ta­nulóknak csupán hatvan százaléka választja a me­zőgazdaságot, de a már el­helyezkedett szakmunká­sok közül is 10 százaléka hagyja el a pályát. Az indokok között szerepel­nek a már korábban említet­tek, — előítélet, szociális-kulturális kedvezőtlen ellátottság — de olyan okok is, melyekre talán nem fordítottunk koráb­ban kellő figyelmet. Ezek kö­zül a következőket emelem ki : sok helyen a mezőgazda­ságban nem becsülik megfe­lelően a női munkaerőt. A szak- és betanított munka nem válik ketté! Ugyanazt teszi és sokszor ugyanazt bért kapja egy állattenyésztő a szakmunkás, mint az ott dol­gozó betanított munkás. Alig­ha kell bizonygatnom, hogy időben és tudásmennyiségben van a kettő között különbség, amit a munkahelyen kellene differenciálni. Hogy ez sok esetben mégsem történik meg, abban elsősorban az üzemek vezetői hibásak — nem talál­ják meg a szakmunkások he­lyét, de felvetődik a kérdés, hogy iskolarendszerünk­ben — annak ellenére, hogy az utóbbi időben né­hány reformot megélt — nem lehetne-e még tö­kéletesebben megtalálni a szakmunkásképzés formá­it (?!) Jelentős változások csak ak­kor várhatók, ha a mezőgaz­dasági munka kivívja társa­dalmi rangját. Ez csak a me­zőgazdasági üzemek, az isko­lák és a szülők céltudatos, együttes munkájával érhető el. Reméljük, e szükségszerűsé­get felismerve rövidesen azt hallhatjuk a szülőktől gyer­mekeik buzdítására: „tanulj” hogy szakmunkás lehess!” I. Z. Tanácsköztársaság 60. évfordulójára Munkaverseny a fogyasztási szövetkezetekben A MÉSZÖV szövetkezet­mozgalmi és versenybizottsá­ga december 29-i ülésén egyik fő napirendként érté­kelte a fogyasztási szövet­kezetek 1978. évi szocialis­ta munkaverseny-mozga­­lom vállalásainak teljesíté­sét és állást foglalt az 1979. évi versenyvállalások minél sikeresebb szervezésének sükségessége mellett. Ennek megfelelően a következők­ben fogadta el csatlakozá­sát. „A magyar nép 1979-ben újból történelmi jelentősé­gű forradalmi évfordulót ünnepel. Március 21-én lesz 60 éve, hogy ki­kiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot, amel­­­lyel hazánk a haladás élvonalába történelmi került. A négy hónappal előbb megalakult első, igazi ma­gyar marxista-leninista for­radalmi párt, a KMP veze­tésével. A polgári forradal­mat a szocialista forrada­lommá továbbfejlesztő ma­gyar munkásmozgalom lét­rehozta az első Magyar Forradalmi Munkáskor­mányt. Ez a történelmi je­lentőségű esemény megmu­tatta a világnak a forradal­mi párt, a forradalmi osz­tály erejét, és történelmi tettrekészségét hivatását. A 60. évforduló közeledtével az egész magyar dolgozó nép, az üzemek, a vállalatok, szö­vetkezetek kollektívái ké­szülnek hazánk történelme dicső napjai évfordulójának méltó megünneplésére. Mun­kafelajánlásokkal, verseny­vállalásokkal, azok teljesíté­sével köszöntik a szocialista brigádok, a dolgozó kollektí­vák az ünnepet. A Nógrád megyei fo­gyasztási szövetkezetek tagjai, dolgozói is évtize­dek óta jelentős munkasi­kerekkel köszöntik hazánk és a nemzetközi munkás­­mozgalom nagy ünnepeit, a történelmi évfordulókat. Az ünnepek tiszteletére tett sokoldalú vállalások ered­ményes teljesítésével nagy­szerű munkasikerekkel vesznek részt az évfordulók méltó megünneplésében. E tettrekészséget és kiváló eredményeket figyelembe véve bízunk abban, hogy a megye három fogyasztási szövetkezeti ágazatának (ÁFÉSZ, takarék- és la­kásszövetkezetek­ minden tagja minden dolgozója, és választott testületek tagjai most is mél­tóképpen készülnek a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évforduló­ja méltó megünneplésére. A jövőben is ennek szelle­mében munkálkodjanak az MSZMP KB 1978. decem­ber 6-i határozatának kö­vetkezetes végrehajtásáért. A MÉSZÖV küldöttközgyű­lése mellett működő moz­galmi és versenybizottság kéri a megye szövetkezeteinek fogyasztási tagjait, dolgozó kollektíváit a vá­lasztott szerveket, hogy ha­sonlóan a sok éves hagyo­mányokhoz, tegyenek ver­­senyvállalásokat, munkafel­ajánlásokat és ezek teljesí­­­téséért dolgozva ünnepeljék Magyar Tanácsköztársa­ság létrejöttének 60. évfor­dulóját.” Új ÁFÉSZ-bolt Néhány hónapja nyitotta meg a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ új élelmiszerboltját Salgótarjánban, a Beszterce­­lakótelepe­n. A kis bolt bő áruválasztékkal igyekszik ki­elégíteni a vásárlók igényeit Nagy gond az utánpótlás A Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet egy esztendeje Jó évet zárt az 1978-as esz­tendővel a Salgótarjáni Ruhá­zati Szövetkezet. Négy éve, hogy kijelölt fogyasztási szö­vetkezet lett, s a cím feltétele, hogy munkájának 66 százalé­kát a lakossági igények tegyék ki. Jelenleg 70 százalék erejéig teljesítenek lakossági igénye­ket. A lakossági méretes megren­delések terén éves tervét már az első 11 hónap alatt 103 szá­zalékra teljesítette a szövetke­zet. A lakossági javításban ter­vezettet 10 százalékkal, a la­kossági vegytisztítást nem egészen egy év alatt tervet hat százalékkal haladta meg. Egyik legkeresettebb szolgál­tatása a tavaly bevezetett bér­­ágynemű-kölcsönzés. 370 ágy­nemű-garnitúrát vásárolt a szö­vetkezet, 24 napra kölcsönzik a szolgáltatást igénybevevőknek. Idén megépül a kisterenyei mozgalmi ház, melynek föld­szintjén méretes szabóság, tex­tiltisztítási vállalás céljára kap helyet a szövetkezet. Hasonló célra Pásztón 120 négyzetmé­tert kap, ott azonban csak 1982- ben kezdődhet a munka. A kedvezően sikerült év el­lenére viszonylag alacsony nye­reséget tud felmutatni a Salgó­tarjáni Ruházati Szövetkezet. Az 1978-as nyereségük 250 ezer forint. Igen magas az élőmun­kahányad, eléri a 90 százalékot. A munkáknak csak 10 százalé­kát gépesíthették. Hiába, a mé­retes szabászat, varrászat ha­gyományos szakma, aprólékos munkát, sok kézi öltögetést kíván. Gépesítéssel nincs különö­sebb gondja a szövetkezetnek, hiszen ami egyáltalán gépesít­hető, azt már régen nem kéz­zel végzik. Eszközállományuk eléri a hétmillió forint értéket, tavaly is gyarapodtak néhány nagy értékű géppel. Kevésbé kedvező már a hely­zet a szakember-ellátottságban. Úgy tűnik, mintha leáldozóban lenne a szakma, legalábbis nem vonzza eléggé a fiatalokat. Nagy gondot fordít pedig a ta­nulókkal való foglalkozásra a szövetkezet. Igen gyakori azon­ban, hogy a frissen szabadult fiatal szakmunkás hamarosan hátat fordít tanult szakmájá­nak. Valamennyi lehetséges fó­rumon elhangzik a panasz, hogy kevés a tanulók gyakor­lati oktatása az iskolában, mi­kor aztán végeznek, gyakorlat­lanságuk folytán is kevés a ke­resetük, más pálya után néz­nek. Sok a fiatal szabásznő, var­rónő, közülük jelenleg is 17-en otthon nevelik gyermeküket. Gyakori tapasztalat az is, hogy a gyermekgondozási segély évei után — kiépítvén már otthoni vevőkörüket — nem mindenki tér vissza eredeti munkahelyé­re. Ülésezett a MÉSZÖV elnöksége Napirenden a fejlesztések December 28-án tartotta meg az elmúlt év utolsó ülését a MÉSZÖV elnöksége. Az ülésen egyebek között meg­tárgyalták az ÁFÉSZ-ek ötö­dik ötéves hálózatfejlesztési tervének időarányos teljesíté­sét, a megye fogyasztási szö­vetkezeti 1978. évi tevékeny­sége és az idei feladatokat. Az elnökségi ülésen meg­jelent Huszák Artúr, a me­gyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztályának vezetője, dr. Paukovits Tiborné, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Nyerges János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályve­zetője. Az ÁFÉSZ-ek ötödik öté­ves hálózatfejlesztési tervének időarányos teljesítése vizsgá­latánál a MÉSZÖV elnöksége elismerően értékelte azokat az eredményeket, amelyek külö­nösen jelentősek a bolti kis­kereskedelem és a felvásár­lás területén. Az új létesítmé­nyek alapterülete meghaladja a 4000 négyzetmétert. Meg­állapították, hogy az ötödik ötéves tervben megjelölt há­lózatfejlesztési célkitűzések 1978- ban és előreláthatólag 1979- ben is megvalósulnak. Kiemelkedő a szécsényi 2470 négyzetméteres általános áruház, alapterületű amelynek építése a tervezett ütemnek megfelelően halad. Az elnök­ség néhány nyugtalanító je­lenségre is felhívta a MÉSZÖV ügyintéző szervezete és a szövetkezetek figyelmét. Különösen fontosnak tekintet­te, hogy a kiemelt jelentősé­gű szövetkezeti létesítmények kivitelezésével kapcsolatos előkészítéssel az eddiginél na­­gyob személyi felelősséggel és fokozotabb beruházási fegyel­mezettséggel kell foglalkozni. A fejlesztési források és ki­vitelezési határidők területén történő intézkedésekkel és az új szabályozók szigorító hatá­sával számolva jelölte meg a MÉSZÖV elnöksége a szövet­kezetek fejlesztési tevékeny­­ségével kapcsolatos tennivaló­kat. Az elnökség megtárgyalta a Nógrád megyei fogyasztási szövetkezetek elmúlt évi tevé­­kenységét is.

Next