Nógrádi Szövetkezetek, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

mezőg­azdasági ipari ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK lapja V ÉVFOLYAM 1. SZÁM UJ Elfogytak a tavalyi nap­tár lapjai, szilveszter éjsza­káján pezsgőspalackok dur­rogása búcsúztatta a hetve­nes éveket, s köszöntötte 1980-at. Ilyenkor refrénsze­­rű­en vetődik fel a kérdés: mit hoz az új év? Mielőtt a válaszok megszületnének rá, a szövetkezetekre vár a tapasztalatok összeg­ű­­zése, pontosan az, hogy megvonják mérlegét az 1979-es esztendőnek. A megye mezőgazdasági, fogyasztási és ipari szövet­kezeteiben főkönyvelők ve­zérletével ál­nak számsorok, adatok. Egyrészt­­ az elmúlt év mér­­génez, másrészt a következő év terveihez. A megye szövet­kezeti mozgalma mindent egybevetve eredményes évet zárt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szorgoskodók az időjárás viszontagságaival dacolva végezték a növénytermesz­tést, állattenyésztést. Már év közben felmérték, mostoha idő miatt milyen a árbevételi kiesésekkel kell számolniuk, s azon voltak — főként, ahol a mellék­üzemi tevékenység az el­múlt időszakban megfelelő szerephez jutott —, hogy pótolják azt, amit még le­het, minél több élelmiszer­­ipari termékkel járuljanak hozzá a lakosság ellátásá­hoz, a népgazdaság export­­kötelezettségei teljesítésé­hez. A fogyasztási szövetkeze­tek is többnyire valóra vál­tották elképzeléseiket. Az ÁFÉSZ-ek a kereskedelmi hálózat gyarapításával, az áruválaszték bővítésével igyekeztek eleget tenni alapvető feladataiknak. Emellett a háztáji és kis­gazdaságok termelési és ér­tékesítési biztonságának ja­vítására is sok tellett ener­giájukból, amelyet új szak­csoportok, a növekvő felvá­sárlás jeleznek. A takarék­­szövetkezetek, a lakosság bankjaként funkcionáltak, gyűjtötték a lakossági meg­takarításokat, hitelekkel se­gítették a működési terü­letükön élőket. Az ipari szövetkezetek a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében tett törekvések mellett kifej­termékszerkezet ésszerű vál­a­toztatásával igyekeztek lé­pést tartani a megnöveke­dett követelményekkel. S hogy mit hoz az új év? A megye szövetkezetei­ben is tisztában vannak a népgazdaság helyzetével, a nehézségekkel, ismerik az új szabályozórendszert, s is­merik a követelményeket. A gazdálkodás körülményei­nek alapos mérlegelésével, a rendelkezésre álló javak okos felhasználásával, a termelékenység növelésé­vel, az ésszerű takarékos­sággal olyan eszközökkel rendelkeznek a szövetkeze­tek is, amelyek a nehézsé­gek közepette is lehetősé­get nyújtanak az V. ötéves terv utolsó eszten­dejére megszabott célok va­lóra váltásához. A lehetőségekkel most már élni kell! ÁRA: * FORINT 1980. JANUAR Háromszor több 7 ^ DINAMIKUSAN FEJLŐDÖTT A SZOLGÁLTATÁS A nagybátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetke­zet az autójavítással kiemelt szolgáltatótevékenységet foly­tat. Személygépkocsik, kis te­herautók tucatjait reperálják a Kecskés-patak partján, ahol tavaly szeptember közepén ad­ták át a szövetkezet új, mo­dern autójavító műhelyét. A szerelőállásokon egyszerre öt kocsit lehet karosszériája elhelyezni, kettő javítható, mi­közben az egyik gépkocsit mű­szerezik. Ha pedig készen lesz a festőfülke — melyet sa­ját erőből valósítanak meg —, akkor egyszerre két autó fes­tése válik lehetségessé. A szövetkezet 1979. évi ter­melési értéke a szolgáltató ágazatban megközelíti az egymillió 600 ezer forintot, melyből jó egymillió a lakosság számára végzett munkából származik. Ez pedig több mint három­szorosa az előző évi összeg­nek. A lakosság és a me­gyei felügyeleti, irányító szerv, a KISZÖV is elégedett a nagy­halon­yiak teljesítményével, az igazsághoz tartozik azonban, hogy a meglevő alapokon a termelés fejlődése dinamiku­san biztosítható. Ezt fejezi ki az idei terv, amely két és fél millió forintban határozza meg a termelési értéket. A szövetkezetnél tizennégyen foglalkoznak autójavítással, s egy-egy személygépkocsi vizsgára való előkészítése másfél-két napot igényel. Sé­rült gépjárműveket, a sérülés mértékétől függően három­négy hét alatt javítanak meg. Ha pedig az üzletfél alkat­részt is hoz magával — tu­dott ugyanis néhány cikk hi­ánya —, gyorsabb­­ munkára számíthat. A szövetkezet vezetése re­álisnak ítéli meg az idei tervet, bízik teljesítésé­­­­ben, s abban, hogy a most­ még veszteséges ágazatot önkölt­ségi szintű, majd némi nyere­séget hozó vállalkozássá fej­leszti. Vállalták — teljesítették (Tudósítónktól) A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ gazdasági­ és moz­galmi vezetői az előző évek versenyeredményeire tavaly is nagg­­ gondot építve for­dítottak a s­peialista verseny szervezésére, munka­irányí­tására és az elért eredmények év közbeni értéke­,egére. A szövetkezeti dolgozók az ÁFÉSZ gazd­asági, mozgalmi és szövetkeze­tolitikai ter­veivel roiszba hibán tették meg vállalásaikat,­­ melynek teljesítéséhez az ÁFÉSZ veze­tése biztosította a szükséges feltételeket. Ennek következ­tében a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ december közepére a megfeszített kereskedelmi munka eredményeként tel­jesítette 375 milliós árbe­vételi tervét. A szövetkezet dolgozói év közben az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk fel­­szabadulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére kibontako­zott országos versenymozga­lomhoz csatlakoztak és ter­ven felül 11 millió forintot meghaladó elérésére tettek többletforgalom felajánlást. A szövetkezet dolgozói a ke­reskedelmi munka folyama­tos végzésével már biztosítot­ták a 386 milliós árbevétel teljesítését, amely magába foglalja a kongresszus és a felszabadulás tiszteletére tett pótvállalást is. A kiskereskedelmi forga­lom teljesítésében dő eredményt ért el kiemelve­tőbbek között a salgótarjáni 8-as számú ABC Nógrádi Sán­dor Szocialista Brigádja, akik 1979-ben mintegy 36 millió forint értékű árut szol­gáltak ki vásárlók részére. Nőbizottság a szövetkezetért A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ nőbizottsága érté­kelte az 1979. évi munkáját és a feladatok megvalósítá­sáról testületi ülésen tájé­koztatta az igazgatóságot. A nőbizottság munka­­programja alapján év köz­ben megtárgyalta a zöldség­gyümölcs termelés, a ba­romfi- és sertéstenyésztés helyzetét, továbbá azokat a feladatokat, amelyeket nőbizottság tagjai — ki-ki a a saját községében — a nők körében néhány területen, főleg a felvásárlást és az értékesítést tekintve képes megvalósítani, felvilágosító munkát végezni abban az irányban, hogy a mennyi­ség mellett a minőség ke­rüljön előtérbe. Igyekez­nek mozgósítani a háztáji termelőket a szövetkezet és más szervek által szer­vezett természettudományi előadásokon való részvétel­re. A nőbizottsági tagok rendszeresen részt vállalnak a tagértekezletek, a szövet­kezeti rendezvények szervezésében. Kiveszik meg­ré­szüket a kereskedelmi egy­ségek követően ellenőrzéséből és ezt tájékoztatják bizottsági ülés résztvevőit, a a nőbizottság elnökét a ta­pasztalatokról és javasolják az igazgatóságnak a hiá­nyosságok megszüntetését. A nőbizottság célrész­jegyszervező munkájával, következetesen segíti a szö­­­vetkezetet, fejlesztési célki­­­­tűzéseinek megvalósításá­hoz. A takarékosság, a költ­ségcsökkentés érdekében összesen 350 társadalmi munkaórát végeztek az év folyamán. A szövetkezők tá­borát 50 új szövetkezeti tag beszervezésével növelték. A gazdasági, a szövetkeze­ti, politikai jellegű munka végzése mellett aktívan köz­reműködtek a nyugállo­mányban levő szövetkezeti dolgozók találkozójának szervezésében, meglátogat­ták Somoskőújfaluban napközi otthonban élő idős­­ embereket és nagy lemmel szervezték a figye­szak­­szervezettel együttműködve a nemzetközi gyermekév ke­retén belül a gyermeknapot. A testületi ülés alkalmá­val a továbbiakban is fel­adatként határozták meg, hogy a nőbizottság mint küldöttközgyűlés V”‘ mellett a működő munkabizottság se­­­­gítse a szöv­etkezetet a meg­növek­edési­­ feladatok sike­res végrehajtásában. A bi­zottság tagjai aktívan dol­gozzanak a szövetkezet mű­ködési területén, nyújtsa­nak segítséget a tagság problémájának megoldásá­ban és kísérjék figyelem­mel a nők élet- és mun­kakörülményeinek alakulá­sát. (L. M.) Gazdagítani az ÁFÉSZ-boltok áruválasztékát! A városok és a munkáslak­ta települések kereskedelmi ellátását vizsgálta a közel­múltban a megyei NEB. nek során a tanácsok és En­a vállalatok mellett ellenőriz­ték a Börzsöny-vidéki, a ba­lassagyarmati, a salgótarjáni az érsekvadkerti, a magyar­­nándori, a szécsényi , kis­­terenyei ÁFÉSZ-ek központját, és ezeknek összesen huszon­két egységét. Mint a népi ellenőrök meg­állapították, hogy a az ellátás javítását ős a rendelet célzó 1977-es tanú­végrehajtása so­rán javult az együttműködés a helyi tanácsok és a szövet­kezetek között. Részben en­nek köszönhető, hogy az alap­vető áruellátás mind az élelmiszer, mind a ruházat, mind a vegyesiparcikkek te­kintetében jónak mondható. Nagy jelentősége van a Nógrád megyei SZÖVKER- nek az ellátás szempontjá­ból. A közös vállalat nyolc tagja a lehetőségek teljes ki­használására törekszik. Jól élnek a két éve megkapott külkereskedelmi joggal: kis­­határmenti forgalmat bonyo­lítanak le csehszlovák reláci­óban. A SZÖVKER értéke­sítése — természetesen — túl­nyomórészt a tagszövetkeze­tek felé irányul. Tavalyi csaknem 59 millió forintos forgalma 28 százalékkal több az 1977-estől. Az élelemellátásról állapította a­­ NEB, hogy még­az alapot jelentő áruk megvan­nak. Ám egyéb termékekből gyakori a hiánycikk. Néhány ÁFÉSZ-boltban a hűtőkapaci­tás hiánya miatt nem árulha­tó hűtött termék: ilyen a szé­csényi és a magyarnándori ÁFÉSZ-üzlet. Ruházati ellátásban ki­emeli a NEB-jelentés a szol­gáltatás szerepét. Örvendetes, hogy a­­ balassagyarmati ÁFÉSZ vas- és műszaki bolt­ja házhoz szállítja áruit. a Fölhívja a figyelmet a NEB kulturált kereskedelem feltételeinek a környezeti megteremtésére, kultúra kiala­kítására. Ez ugyanis több boltban kifogásolható volt. Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Nem félünk a jövőtől — Felkészültünk az új, szigorúbb követelmények teljesítésére — nyilatkozta lapunknak Tóth Rudolf, a Salgó Cipőipari Szövetkezet elnöke. Arra célzott, hogy a szövetkezet dolgozói nem félnek a jövőtől, hiszen az elmúlt éveket kihasználták. A következetes szer­vező és fejlesztő munka eredményeként szinte minden megváltozott a cipőipari műhelyekben. Amíg ezelőtt három évvel a szövetkezet termelési értéke negyven­hatmillió forint volt, tavaly már meghaladták a ki­­lencvenmillió forintot. A szövetkezet helyett lassan már „cipőgyár” elnevezés illetné a Salgót. A változá­sokról, az újabb tervekről szóló írás lapunk 5. olda­lán található. Kongresszusra készülődve A megye szövetkezetei­ben tevékenykedő párt­­alapszervezetek elvégez­ték a számadást, hogy az MSZMP XI. kongresszu­sának határozatait miként hajtották végre. Ezekben a h­etekben a soron követke­ző pártkongresszusra való készülődés áll a munka középpontjában. Három szövetkezetben ennek rész­leteiről érdeklődtünk! (összeállítás a 3. oldalon.) Könyvek között Király Andrásné két év­tizedet töltött el a kistere­­nyei ÁFÉSZ-nél. Hajdan az élelmiszerboltból ke­rült át a könyvesboltba és itt dolgozik ma is. Lapunk 5. oldalán Sulyok László riportjában arról vall egyebek között, hogy könyvesbolt vezetője nem a csupán ajánlja a könyve­ket, hanem maga is a rendszeres olvasók közé tartozik. Küldöttek a TOT-ban A szövetkezeti parasztság legutóbbi kongresszusát 1976-ban tartották. Ekkor a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsába Nógrád megyéből négy főt válasz­tottak, többek között dr. Bencze Barnát, a pásztói ter­melőszövetkezet elnökét, aki lapunk 2. oldalán arról számol be, hogy a küldöttek milyen munkát végez­tek azóta a TOT-ban. Az írás tudósít arról, hogy az országos tanács miként tevékenykedik, milyen fontos napirendeket­ tárgyalt az azóta eltelt esztendők alatt. A szerző beszámol arról is, hogy a nógrádiak milyen témákban fejtették ki véleményüket ezeken a tanács­kozásokon, milyen a kapcsolat a TÖT és a termelő­­szövetkezetek területi szövetsége között. V

Next