Nógrádi Szövetkezetek, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM, X. SZÄM ÄRA; 3,60 FT. / Ésszerűen és rugalmasan a mezőgazdaságban is Megyénk mezőgazdaságában, amikor visszapillantunk a megtett útra, újabb lépést teszünk a magabiztosság növeléséhez, reális célok kitűzéséhez, amennyiben a tapasztalatok alapos elemzése és azok okos hasznosítása a jövőre irányul. Az előretekintés pedig az ésszerű gazdálkodásból táplálkozó rugalmas tevékenységhez jelöli meg az utat, készíti elő a tennivalókat a reális lehetőségekre építve. Ha az előbbi gondolatok jegyében vizsgáljuk megyénk mezőgazdaságának fejlődését, akkor jóleső érzéssel emlékezhetünk meg a fejlődés azon sokatmondó állomásairól, amit a kalászosoknál, az olajos növényeknél, a bogyós gyümölcsök termelésében, tejtermelés növelésében, az állatállomány számszerű a szaporulatában és bizonyos területeken a hozamok növelésében, valamint a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlődésében elértünk. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy megyénk mezőgazdaságában dolgozók az ötödik ötéves terv alapcélkitűzéseit teljesítették, bebizonyították, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére hozzáértő, előrelátó vezetéssel, szorgalmas tagsággal, reális tervekkel és azok okos, jó, időbeni végrehajtásával a nagyobb követelményeket megtestesítő közgazdasági környezetben, még a legszeszélyesebb időjárás ellenére is lehet igen tiszteletreméltó eredményt elérni, azaz úgy növelni a termelést, hogy az lépést tartson a költségek növekedésével. Ami még zárógondolatként idekívánkozik az, hogy az 1980. évi gazdálkodás alapján valószínű nem lesz olyan termelőszövetkezetünk, amelyet szanálni kell. Az új évtized, az új tervciklus és az új gazdasági év azonban sok tekintetben eltér az előző évekétől. A piaci versenyképesség fokozása, a belső ellátás jó színvonalú, választékos kielégítése, a kiegészítő tevékenység fejlesztése a korábbinál is magasabb gazdálkodási követelmények közepette kezdődik és valósul meg. A szigorúbb követelmények teljesítése a mezőgazdaság dolgozóiból az eddiginél jobban kikényszeríti majd a hatékonyabb, az előretekintőbb, a rugalmasabb munkát, a jobb manőverezési készséget, az ésszerűbb üzem- és munkaszervezést, a nagyobb szorgalmat, igyekezetet és fegyelmet, a féltőbb gondoskodást, az egyéni életük fejlődését biztosító közös munka eredményeinek gyarapítása érdekében. Ez érthető és természetes folyamat. A sikerhez vezető utak az azonosságok mellett azonban különbözőségeket is mutathatnak. Megyénk mezőgazdaságában az azonosságok elsősorban a tartalékokban jelentkeznek. E tekintetben olyan lehetőségek vannak, amelyeknek feltárása, hasznosítása a mostani idők előírásai szerint, elodázhatatlan feladatot jelentenek. Ezek a következők: néhány területen indokolatlan különbségek vannak a termelés és gazdálkodás színvonalában. Míg az egyik helyen jobb, a másik helyen a lehetőségnél és az indokoltnál jóval kisebb eredményt tudnak felmutatni. Ide sorolhatjuk a takarmánytermesztés hozamainak, minőségének és költségeinek kedvezőtlen alakulását. Javításra szorult a talajerő-gazdálkodás színvonala is, az állattenyésztésben pedig néhány területen a minőségi fejlesztés színvonala alatta marad az üzemi lehetőségeknek. Egyáltalán nem ad okot az elégedettségre a juhtenyésztés szaporulata és jövedelmezősége. De nem fogadható el az a felfogás sem, mely szerint néhány helyen a gazdaságosság megvalósítását egyenlősítik az ágazat felszámolásával. Az előbb említett jelenségek megyénk mezőgazdaságának sajátosságai, amelyek között vannak régóta vajúdó problémák — tömegtakarmány-termesztés, talajerő-visszapótlás — és újonnan jelentkező, megoldásra váró gondok is. Bármelyiket is vizsgáljuk, megvalósításuk nem a holnap, hanem már a ma feladata, mert csak ily módon lehet a gazdálkodás fejlődését ma még kedvezőtlenül visszahúzó, a gyarapodást fékező jelenségeket az ellenkező irányba —,a tagság javára fordítani. Ez utóbbira ösztönöznek a meglevő lehetőségek, a közismerten szűkre szabott fejlesztési feltételek. Ez irányba serkentik a gazdaságok vezetőit a meglevő társulásokban rejlő előnyök kihasználása, illetve életrevaló, jó jövedelmet biztosító újak létrehozása, a tudományos eredmények, új technológiák mielőbbi okos kamatoztatása, a kooperációs lehetőségek értelmes kihasználása. Nem kisebb feladat áll megyénk mezőgazdasága előtt, mint az élelmiszer-termelés eddigi, jó színvonalának megtartása, a fajlagos ráfordítások csökkentése, a termőföld, a gépek, a vegyi anyagok igen ésszerű kihasználása, az állattenyésztés fehérjebázisának erősítése, az energiatakarékos technológiák hasznosítása, a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek és hulladékok energiatermelésre való felhasználása, a minőség és a versenyképesség javítása, az adottságoknak és fejlesztési lehetőségeknek megfelelően. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a most kezdődő új tervciklusban a főszerepet továbbra is a kalászosok, az olajos növények, a hagyományos körzetekben pedig a burgonya és a bogyós gyümölcsök játsszák. Az állattenyésztésben a hozamok gazdaságosságának megteremtése, a tömegtakarmány-bázis fokozása áll. Sajátosságainkból adódik a kiegészítő tevékenység további dinamikus fejlesztése is. Az előbbiek jó elvégzéséhez ad méltó keretet a szövetkezeti demokrácia, amely tág lehetőséget biztosít a jó munkához, a rugalmasan gondolkodó, sokrétűen alkotni vágyó mezőgazdasági dolgozóknak, vezetőknek és dolgozóknak egyaránt. 1981. JANUÁR Boldog új esztendőt! Elszaladt egy újabb év, amely többnyire újabb sikereket is hozott a mezőgazdasági, fogyasztási és ipari szövetkezetek kollektíváinak. Készülnek a számvetések arról, miként sikerült a tavalyi, illetve az ötödik ötéves terv célkitűzéseit teljesíteni, s emellett tart a következő éves és esztendőre szóló előirányzatok kidolgozása is. A megye szövvetkezetei tovább haladnak a párt XII. kongresszusa által megjelölt úton. Ehhez a munkához kíván a NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK szerkesztő bizottsága a megye szövetkezeteinek 1981-ben is erőt, egészséget, újabb sikereket, nógrádi szövetkezeti mozgalom hírnevének öregbítését, boladog új esztendőt! Aktívaértekezlet Salgótarjánban „Alkalmazkodóképességből és önállóságból is vizsgázni kellett" Mezőgazdasági közletet tartottak aktívaértedecember 19-én Salgótarjánban, amelyen részt vettek Nógrád megye nagyüzemeinek vezetői, valamint a gazdaságokkal kapcsolatban lévő intézmények képviselői. Havas Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után, a mintegy kétszáz meghívott szakembert dr. Szabó Ferenc, a Mezőgazdasági és ügyi Minisztérium Élelmezésterv gazdasági főosztályának tője tájékoztatta a VI. vezetéves terv mezőgazdasági célkitűzéseiről, az 1981. évi feladatokról és a módosított közgazdasági szabályozókról. Mint mondotta, a jelenlegi népgazdasági terv, az eddigi ütemnél mérsékeltebb előrelépéssel számol a mezőgazdasági termelés területén. Annak ellenére, hogy a fejlesztés exportorientált, továbbra is alapvető feladat a hazai ellátás megfelelő színvonalú biztosítása. jobb tennivalóként Legfontokiemelte a gazdaságosság fokozását, az ésszerű takarékosságot, a meglevő eszközök eddiginél jobb kihasználását, gondot kell fordítania. Nagy s ennek megyénkben különös jelentősége van — a termőföld további csökkenésének megakadályozására. Csak így lehet elérni, hogy a magyar mezőgazdaság termelése az előző tervidőszakhoz képest 1985-re, 12—15 százalékkal növekedjen. A szabályozó módosításról szólva hangsúlyozta, hogy elsődleges célja a költségérzékenység fokozása, a rendelkezésre álló erőforrások növelése és nem a keletkezett jövedelem elvonása. A célok és feltételek folyamatos egymáshoz igazításával, a megfelelő összhang biztosított és a kitűzött feladatok teljesíthetők. Ezt követően Szabó Zoltán, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának közgazdasági csoportvezetője értékelte, az 1980-as év és az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit, majd a még hátralevő tennivalókról szólt. Az eredményeket ismertetve kiemelte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek alkalmazkodóképességből és önállóságból is vizsgázni kellett. A kezdeti pesszimista hangulat hamar a követelményekhez feloldódott, igazodó termelési szerkezet, a javuló vezetési és üzemszervezési színvonal következtében tovább korszerűsödött a gazdálkodás tó ennek eredményeként a nehéz év ellenére is sikeres esztendőt zártak a gazdaságok. Nógrádban — az országos helyzettel szemben — az V. ötéves terv időszakában, a növénytermesztés fejlődött nagyobb ütemben, a kiegészítő tevékenységgel párhuzamosan. Az állattenyésztésben, ,a szarvasmarha-ágazat ért el a tervezettnél 5 százalékkal jobb eredményt a tejtermelésben. A kiemelkedő — négy és fél tonnás őszibúza-termelés — azt jelenti, hogy 1975-höz képest egyhatodával nőtt a gabona hozama. Különösen örvendetes az a tény, hogy 11 nagyüzemben a termelés meghaladta a hektáronként öt tonnát, de a szurdokpüspöki termelőszövetkezetben már a hat felé közeledtek. A kiegészítő tevékenység árbevétele 20 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, s ez nagymértékben hozzájárult a gazdálkodás eredményességéhez, hiszen a nyereség 60 százaléka ebből származik. A megye nagyüzemeinek mezőgazdasági árbevétele 20 százalékkal magasabb az előző évinél, s ennek eredményeként javult az üzemek pénzügyi helyzete. A nyereség előreláthatólag 200 millió forint körül alakul. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb feladata a legközelebbi időben az éves üzemi tervek elkészítése, amelyek a tervszerű gazdálkodás alapvető feltételei, az üzem- és munkaszervezés fontos tényezői. A tervkészítés feltételei adottak, az irányelvek és a szabályozó módosítások ismertek, most már a gazdaságokon a sor... Tartószerkezetek Nagybátonyból Különböző fém tartószerkezetek is készülnek a nagybátonyi Pentamer Szövetkezetben, képünkön Fábián Sándor, Alapi József és Horváth György szerelik a vasvázakat — Kulcsár felv. — Különbségek a szervezettségben Az idősebbek mondják, már kinőtte a gyermekcipőt a szocialista munkaverseny-mozgalom, s egyre inkább kitisztul-kikristályosodik a mozgalom igazi célja, megvalósul a hármas jelszó — dolgozni, tanulni, élni — egysége. A bölcs, tapasztalt munkások véleménye megszívlelendő, ám az is tagadhatatlan, hogy az elmúlt esztendők megszigorodott gazdasági körülményei között, mintha az „egység” elbillent volna a „dolgozni” irányába... Voltaképpen ezt éreztem a TESZÖV szocialista munkaversenymozgalmának tanulmányozásakor is, amit hűen bizonyítanak azok a vállalási lapok, amelyeket a megye termelőszövetkezeteiben és társulásaiban dolgozó szocialista brigádok töltöttek ki. Mészáros Ágnes, a TESZÖV munkatársa, a versenymozgalom ügyeinek gondozója készségesen megmutatja a vállalási lapokat. Például a litkei öt brigád 2,5 millió forintot, 1100 óra társadalmi munkát, a drégelypalánki szövetkezet 11 brigádja több mint 11 millió forintos vállalást határozott el. De míg az előbbinél 12 a közös rendezvények száma, addig az utóbbi szövetkezetnél mindössze négy, vagyis a feszítettebb munkatempó mellett nyilván kevesebb idő és energia jut a közösségi rendezvényekre. Jelenleg a TESZÖV-höz tartozó 37 termelőszövetkezetnél és 10 szövetkezeti társulásnál összesen 457 szocialista brigádot számlálnak több mint 5700 résztvevővel. Az értékelésre január—februárban kerül sor, előbb a kollektívák készítik el naplóikban az önértékelést, majd ezt értékelik a munkaverseny-bizottságok, s a megyei szervhez február 5-ig érkeznek majd be a magasabb szintű kitüntetésekre a javaslatok. Egyébként, az új év első részében sor kerül egy tanácskozásra is, amelyen a munkaverseny-felelősök, a versenybizottságok vezetői cserélik majd ki tapasztalataikat. A termelőszövetkezetekben jelenleg még igen nagy a szóródás a szervezettségben. Az átlagos állományi létszámhoz viszonyított 38 arány mögött 25—75 százalékos százalékos végletekkel is találkozni — ahogy azt a legutóbbi fölmérés is érzékeltette. Az átlagos brigádlétszám: 15 fő, s ez optimálisnak mondható. Még két figyelemre méltó adat: a brigádban dolgozók fele nő, s negyed részük tartozik a fiatal korosztályhoz. Az egyik lényeges kérdés: hogyan foglalkoznak a gazdasági vezetők a munkaverseny-mozgalommal? Közismert, hogy a korábbi években hangzottak el bírálatok, kifogások, hogy néhol, mintha szövetkezet gazdasági céljai és a szocialista brigádok vállalásai, felajánlásai más-más vágányon haladnának. Talán tovább tart az a tendencia, amelyet egy beszámoló így fogalmazott meg: „A korábbi évekhez viszonyítva igen komoly eredmény, hogy a szövetkezetek többségében a vezetők... az ágazatok, s munkaszervezeti egységek vezetői időben tájékoztatták munkaterületek termelési feladatairól a brigádokat... segítették a vállalások, a felajánlások hatékonyabb, szervezettebb teljesítését.” Mint hírlik, az 1980-as év munkaverseny-eredményei figyelemre méltóak, némiképp meghaladják az előző évekét. Az igazi megmérettetés azonban még hátravan. (ta-í