Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
ÚJ ESZTENDŐ Az embernek a legjobb tulajdonságai közé tartozik, hogy a legnehezebb helyzetben is bizakodással tekint a holnapba. Ilyen érzéssel köszönthetjük mi is az idei esztendőt. Nem gondtalan az életünk, de bizakodással tekintünk jövőbe, mert okunk van a a reményre. Az elmúlt esztendő is azt igazolja, ha becsületesen dolgozunk, ha tudásunk legjavát nyújtjuk, ha az erőinket öszpontosítjuk, eredményeinket fokozni tudjuk. Most nekünk az a legfontosabb, hogy mindazt amit új világunk történelme során elértünk, azt megőrizzük. Ennek a tudatában köszöntsük egymást és kívánjunk eredményekben gazdag és boldog új esztendőt minden igaz embernek. A jobb, a szebb kívánsága azonban most nem szabad, hogy szólam legyen, hangulatot keltő megnyilvánulás. Nagyon is feladatokat kell takarjon. Szövetkezeteink széts sikereket értek el a munkájuk során. Ipari szövetkezeteink dolgozói ma komoly részt vállalnak a népgazdasági igények kielégítéséből. A mezőgazdaság jelentős népgazdasági ágazat, a fogyasztási szövetkezetei számottevő szerepet töltenek úgyszólván az minden területén. De éles ha nem lépünk erőnk összpontosításával előbbre, akkor az elért sikerek keveset érnek. A szövetkezetek minden ágazatára is érvényes az a szigorú gazdasági törvény, hogy igazodni kell az élethez. Ez azt jelenti, hogy a változó körülményekkel azonnal számolnunk kell. Nem lehet megállapodni a gazdasági életben, ahogyan nem a politikai munkában sem. Kinek elegendő ma már az, ha történetesen valamelyik ipari szövetkezet jól bevált szériát gyárt, igazán begyakorolt munkásokkal, felszerelésekkel, ha az áru ma már senkinek sem kell. Máról holnapra, a kereslethez igazodva kell a munkát végezni. Csakis így lehet a mai helyzetben a jövőbe tekinteni. És ez vonatkozik a mezőgazdaságra, az ÁFÉSZ-re a takarékszövetkezetekre, a tervezőkre és kivitelezőkre, de mindenkire aki ebben az országban él. Nem könnyű a helyzet, hiszen a különböző gazdasági szabályozók, sűrűn váltakozó körülmények természetesen, hogy befolyásolják a gondolkodást, a munkát egyaránt. De éppen azért vagyunk, hogy ezekkel szembenézve dolgozzunk. És ebben a munkában a vezetőktől, a dolgozók következetes és mindig jobb és jobb munkát követelnek a körülmények. Ha így dolgozunk akkor mondhatjuk, hogy az idei esztendő is boldog és jó lesz, és az elért eredményeinket megőrizzük. I ______________________MEZŐGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA 3.60 FT 1982. JANUÁR Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván olvasóinak a NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK A termelőszövetkezetek IV. kongresszusa Lendületben a magyar mezőgazdaság A mezőgazdasági termelőszövetkezetek IV. kongresszusa olyan eseménye volt az 1981-es évnek, amelyre nemcsak az élelmiszergazdaságban dolgozók figyeltek oda, s amelynek külföldön is visszhangja volt. Hogy mindez nem véletlen, erre Szabó István, a TOT főtitkára mutatott rá beszédében. ...... Nem véletlen az sem, hogy abban az időszakban, amikor szerte a világban, a legkülönbözőbb országok élelmiszertermelésével és ellátásával bajok vannak, nálunk a viszonylagos biztonságérzet egyik forrása, politikai stabilitásunk egyik tényezője éppen a mezőgazdasági szövetkezetek fő tevékenységi területe, az agrártermelés.” A mezőgazdaság-teljesítmény az elmúlt öt esztendő alatt 16 százalékkal nőtt, ezen belül gabonából 22, állati termékekből 24 százalékkal álltNógrád megyét 13 kongresszusi küldött képviselte és közülük dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke kapott szót. Beszédében elhangzottakra a resszus folyamán többen kéngis visszatértek — elsősorban kedvezőtlen adottságok között a gazdálkodó termelőszövetkezetek képviselői — hiszen olyan témákkal foglalkozott, amelyek joggal mondhatók közérdekűnek. Többek között ezt mondotta: „Az utóbbi évtizedben — a gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodók örömére és egész társadalmunk hasznára — megkülönböztetett figyelem kíséri a kedvezőtlen adottságúak helyzetét és számos intézkedés történt az emberi munkától független, örökölt hátrányok és előnyök ésszerű mérséklésére.” Szűkebb hazájáról — Nógrád megyéről ezt mondta: „Ha el akarjuk kerülni, hogy a szegénység szegényséi tottak elő többet. Ebben kétségtelenül nagy szerepe van és volt is a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, akkor is, ha a magyar mezőgazdaság elsődlegesen nagyüzemi jellegű, amelyben a termelés egyre iparszerűbbé válik, mindinkább tért hódítanak a legkorszerűbb eljárások. „Nem kétséges, hogy agrártermelésünk alappillérei az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi gazdaságai. Ezek meg tudnak felelni a koncentrált feldolgozóipar és a kereskedelem partnereiként is.” get szüljön, ha szükség van arra a húsra, gabonára, tejre, amit a nógrádi és más kedvezőtlen adottságú területeken megtermelhető, akkor egyetlen megoldásként kínálkozik a hátrányos helyzet mérséklésére tett sek fenntartása és intézkedészüntelen igazítása az élethez. Mi, nógrádi gazdák úgy látjuk, hogy agrárpolitikánk megfelelő figyelmet szentel a kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodók helyzetére a kormány folyamatos és hathatós intézkedéseket tett és tesz a természeti adottságokból hátrányok mérséklésére. eredő Ez tükröződik a már meghirdetett és 1982. január 1-én hatályba lépő szabályozó módosításból is.” Dr. Hütter Csaba kimondta azonban azt is, amit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni: „Természetesen a feladatok nagyobb része továbbra is az e körben érintett mezőgazdasági üzemekre hárul.” A kongresszuson nagy érdeklődéssel várták Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter beszámolóját, aki többek között ezt mondta a termelőszövetkezetek népgazdaságban betöltött szerepéről: „Mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti szektor az ország társadalmi, politikai életében jelentős tényező, a mezőgazdasági termelés, a falu felemelkedését illetően pedig meghatározó tényező ... A termékek 74, a mezőgazdasági nyereségnek pedig 80 százalékát állítja elő. A mezőgazdaságban dolgozó aktív munkások 84 százalékát foglalkoztatja. Az utóbbi öt esztendőben elért eredményekről a miniszter a következőket mondotta: „... nagyon sok tsz zárkózott fel az élenjáró állami gazdaságok mellé, sőt nem egy meg is haladta azok eredményeit. . A magas színvonalon, minden tekintetben versenyképesen gazdálkodó szövetkezetek az összes szövetkezeteknek 42 százalékát teszik ki... A rugalmasság s a gyors alkalmazkodóképesség volt a jellemző, a vállalati tevékenység kiszélesítése és nagy eredménye, hogy az elmúlt öt évben a nagyüzem szerves részévé tették a háztáji és kisegítő gazdaságokat.” A felszólalásában Váncsa Jenő kifejtette, hogy az előző évekhez képest lényegesen kevesebb szó esett a termelőszövetkezetek kiszolgáltatottságáról, a monopolhelyzetben levő vállalatokkal szembeni alárendelt helyzetéről. Ez pedig azért van, mert a gazdaságpollitika és az agrárpolitika olyan helyzetbe hozta a szövetkezeteket, hogy minden szempontból egyenrangú partnerek, sőt versenytársak a nagyobbakkal is. A második napon szólalt fel a kongresszuson Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke. A megyénkben is jól ismert — több nagyüzemünk társult az ócsaiakkal A szövetkezet eredményeiről szólva az elnök rámutatott, hogy mindez nagyrészt az együttműködésnek, a gazdaságok közötti gyümölcsöző kapcsolatoknak tudható be, s ebből a haszonból egyaránt részesedik erős és gyenge. Dr. Hütter Csaba felszólalása Lendületes fejlődésben a mezőgazdaság A több mint harminc felszólalás után, a kongresszusi vitát Szabó István, a TOT elnöke foglalta össze. Ennek során hangsúlyozta, hogy magyar mezőgazdaság lendületben van és a kongresszus további segítséget jelent ennek fenntartásában. Kijelentette, hogy az elhangzott javaslatokat, észrevételeket érdemben elbírálják és a TOT keresi a lehetőséget, hogyan lehet azokat a gyakorlati életben hasznosítani. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy termelőszövetkezetek ne térjenek le arról az útról, amelyen az elmúlt esztendőkben haladtak. Ez közös ügye valamennyi termelőnek és azoknak is, akik bármilyen kapcsolatban állnak az agrártermeléssel, vagy bármit is tehetnek színvonalának emeléséért. A termelőszövetkezetek IV. kongresszusa, az előterjesztett határozati javaslatot elfogadva, befejezte munkáját. Dinamikusan növekvő forgalom A kisterenyei ÁFÉSZ bolti kiskereskedelmi forgalma az elmúlt esztendőben is dinamikusan növekedett. Köszönhető ez annak elsősorban, hogy Nagybátonyban májusban az ország egyik legkorszerűbb élelmiszer-áruházát nyitották meg. A szövetkezet VI. ötéves tervre szóló elképzelései alapján igyekeznek a kínálatot minél inkább a fogyasztói igényekhez igazítani, növelni az alapellátás színvonalát. A boltoknak előírták például, hogy az olcsóbb élelmiszerekből kötelesek bizonyos választékról gondoskodni, megkülönböztetett figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozáshoz vezető cikkek forgalmazására is. A háztartási munka könnyítése érdekében a szövetkezet élelmiszerboltjaiban javítják a mélyhűtött valamint előhűtött termékek kínálatát, amelyhez megfelelő hűtőkapacitással rendelkeznek. A szövetkezet vegyesipari cikk-forgalma az előirányzat szerint 38,1 százalékkal növekszik a tervciklus végére. A TÜZÉP-telepeken keresztül a szövetkezet növekvő részt vállal magára a lakásépítési program megvalósításából. Az ötnapos munkahét általánossá válásával a területen élők szabad ideje megnövekszik. Bizonyára az igény is a könyvek, egyéb kultúrcikkek iránt, amire a szövetkezet ugyancsak felkészült. Az ÁFÉSZ tervei között szerepel a tartós fogyasztási cikkek előjegyzéses értékesítési formájának szélesítése, a nagybátonyi ABC-ben pedig megoldják az áruk házhoz történő szállítását. A kisterenyei ÁFÉSZ a VI. ötéves terve első esztendejét sikerrel zárta, a főbb célkitűzéseket teljesítették, s az ÁFÉSZ nyeresége is a számított körül alakul. Elegendő zöldség és gyümölcs A nyári, őszi kiegyensúlyozott zöldség-gyümölcs ellátás után az alapvető zöldség- gyümölcsfélékből hasonló színvonalú ellátás várható a téli kora tavaszi időszakban. A megye téli ellátásában jelentős és egyben meghatározó szerepet vállal a szövetkezeti kereskedelem közte a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat. Tárolási feltételei és szakkereskedelmi hálózata egyaránt lehetővé teszik a ellátását. lakosság folyamatos Az ÁFÉSZ-ek és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjainak, valamint a vendéglátó vállalat igényét is igyekszik kielégíteni. A ZÖLDÉRT tárolt készletei az idén biztosítják a téli zöldség- és gyümölcsszükséglet. Burgonyából tényleges lakossági igényeket a lényegesen meghaladó készletek állnak rendelkezésre. Hagymafélék közül 200 tonna vöröshagyma és 10 tonna fokhagyma vár a vevőkre. Főzelékféléből 180 tonna fejes káposzta, 90 tonna kelkáposzta, 10 tonna vöröskáposzta szolgálja az ellátás folyamatosságát. Egyéb zöldségfélékből: sárgarépa 80 tonna, gyökér, petrezselyem 80 tonna, karalábé 40 tonna, zeller 30 tonna, cékla 10 tonna, feketeretek 16 tonnával szerepel a tárolási listán. Ismerve a tavalyi jó termelési hátteret, további felvásárlásokra is lehetőség van. Téli tárolási időszakban 300 tonna téli alma kerül a fogyasztókhoz. Ez a mennyiség korszerű tárolókban várja a lakosság igényeinek kielégítését. A téli gyümölcsök közül jelenleg még vásárolható téli körte. A megye fogyasztási szövetkezetei jelentős mértékben támaszkodnak a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat téli tárolású zöldség-gyümölcs készleteire. Emellett 5 ÁFÉSZ összesen 450 tonna burgonyát tárol, illetve bértárolásra adott megbízást. A zöldségfélék közül 21 tonna vörös- és fokhagyma, 12 tonna zöldségféle és 17 tonna téli alma van biztos helyen, betöltve ezzel azt az űrt, amelyet rendkívüli időjárás esetén az elmaradó ZÖLDÉRT-szállítások okozhatnak. Tekintettel arra, hogy az ÁFÉSZ-ek nem rendelkeznek megfelelő tárolókkal, saját készletei nem fedezi a lakossági igényeket, csupán biztonsági funkciót töltenek be. A szakkereskedelem felkészültsége a meglévő árualapok ismeretében 1981—82 telén biztonságot nyújt a lakosság alapvető zöldség-gyümölcs igényeinek folyamatos kielégítéséhez. Gyönyörű hajköltemények alakulnak az igényes fodrászok keze által a megyeszékhely Pécskő üzletházában levő szalonban, ahol most az ünnepek környékén különösen nagy forgalmat bonyolítottak le. A szilveszteri frizurákat különösen a hölgyek fésültették, akiknek elegáns ünnepi megjelenéséhez a „pécskős” szövetkezeti fodrászok ugyancsak hozzájárultak — kulcsár-felv. —