Nógrádi Szövetkezetek, 1987 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
/sfffcrt/Ídt MEZŐGAZDASÁGI IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK NAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 4,50 FT Amire szükség van. Kevés fogadkozni, hogy ez az esztendő más lesz, mint az előző. Ebben az esztendőben cselekednünk kell, de olyan akarattal, tiszta szívvel, felelősségtudattal, hogy két kezünk munkája nyomán magas szintű szellemi tevékenységünkkel teljesen új, eredményekben gazdag gazdálkodást folytatunk az ország javára, amelynek gyümölcse az alkotó, szorgalmas, eredményekben gazdagon szorgoskodó ember érdekeit fogja szolgálni. Ha javítani kívánjuk életünket, akkor más út nem lehet számunkra, mint a becsülettel elvégzett munka. A szövetkezeteinkre — mezőgazdasági, ipari, áfész — gazdasági életünk alakulásában mérhetetlenül nagy felelősség hárul. Nem mindegy megyénk gazdaságának alakulása szempontjából, hogy milyen a jövedelemtermelő képességük. Az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági szövetkezetek anyagi megtépázta az időjárás erejét Az ipari szövetkezeteknek gyengültek a piaci pozíciói. Az áfészek sem nyújtották azt, amire erejükből tellett volna. Nem szándékosság volt mindezek mögött, inkább emberi fogyatékosságok. Munkahelyi szervezetlenségek, de nem utolsósorban emberi lazaságok. Minden tekintetben van tehát javítanivalónk, és ehhez biztos támpontunk van. A novemberi párthatározat világos útmutatást nyújt. De itt áll a rendelkezésünkre a pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai. Ha ezek szellemében indulunk az esztendőnek, akkor nem vakvágányra, hanem arra az útra léptünk, amely elvezet a népgazdaságunk felvirágoztatásához. Csak ezen az úton kell járnunk, nem tévelyegni, bizonytalankodni, pánikba esni, mert ez nem is a mi rendünk emberéhez méltó magatartás. Most ezekben a hetekben akár az ipari, akár a mezőgazdasági szövetkezetekben, de az áfészeknél is munkahelyi tanácskozások folynak. Ezeken a tanácskozásokon módja van mindenkinek szíve szerint feltárni munkahelyi körülményeiket. Azért kell ezt feltárni, hogy tisztázhassuk, milyen akadályok gátolják a jobb munka kibontakozását. A politikai erőknek kell az eseményt hogy minden úgy irányítani, ember a maga véleményét elmondhassa. Nem kell szemérmeskedni, ha a vezetők hibás felfogásáról, vagy magatartásáról kell beszélni. Csak a nyílt, őszinte eszmecsere viheti előre a közös ügyünket. Mert közös ügyünk — a tagság, a népgazdaság — ügye, hogy az éves tervek kapcsolódjanak a népgazdasági tervekhez. Az is közös ügy, hogy a szövetkezetekben emelkedjen a műszaki-technika, ellátottság, a munkaidőalap szigorú védelme. Óriási erők lappanganak még az ismeretlenben. Az emberek cselekedni akarnak jobbat cselekedni, és szebbet, csak biztosítanunk kell számukra lehetőségeket. Erre van most szükség az év elejétől kezdődően mindvégig. 1987. JANUÁR ft KISZ01f küldöttértekezlete megtárgyalta Legfőbb feladat: a termékszerkezet korszerűsítése Az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetsége december 18-án, a salgótarjáni székházban tartotta küldöttközgyűlését. Fekete Nándor, a KISZÖV elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd három kisszövetkezetet tettek fel a szövetségbe. Az új tagok a Generál Bau Kisszövetkezet, a Mozaik Fa- és Fémipari Kisszövetkezet, valamint a szak- és szerelőipari kisszövetkezet Második napirendként küldött közgyűlés megtárgyalása: hogyan alakul a termékszerkezet korszerűsítése, az innováció megyénk szövetkezeti iparában? A kiadott írásos előterjesztéshez Detre Jenő, a KISZÖV műszaki osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Kevés a kiváló Két évvel ezelőtt országos szinten vizsgálták a termelési szerkezet alakulását, s felmérésben hat nógrádi ipari szövetkezet szerepelt. Az akkori vizsgálatból több tanulságot is levonhattak. Egyrészt : ipari szövetkezeteinkben igen kevés a kiváló minőségű termék. Másrészt: a termékek többsége közepes minőségű, de hosszabb távon piacképes, állandó korszerűsítést igényel, átlagos technikai háttérrel rendelkezik. Harmadsorban: még mindig magas a különböző okok miatt leállításra kerülő termékek aránya. Ahhoz, hogy megyénk ipari szövetkezetei a kor követelményeinek megfelelő árut állítsanak elő, az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a műszaki fejlesztésre. Megújhodásra, divatos szóval élve: innovációra van szükség, amely a gazdasági fejlődés intenzív szakaszát, az alkotás folyamatát jelenti. Az új, innovációra orientált fejlesztési stratégia kimunkálása kormányszinten már megtörtént, s az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa ugyancsak kiemelten foglalkozott a témával. Az OKISZ elnöksége megvitatta és a szövetkezetekhez eljuttatta a VII. ötéves tervidőszak fejlesztési célkitűzéseit, s folyamatosan tájékoztatja a szövetségeket és a szövetkezeteket a műszaki fejlesztést elősegítő intézkedésekről. Közepes fejlettségű könnyűipar Detre Jenő kiemelte: miután növekszik viszonylagos elmaradásunk a műszaki fejlesztés és az innováció területén, ezért fel kell gyorsítani ezt a munkát. Lemaradásunk legfőbb oka, hogy a hazai gazdasági környezet ez idáig nem kényszerítette állandó megújulásra a gazdálkodó szervezeteket, köztük az ipari szövetkezeteket sem. Az innováció ugyan jelentős kockázattal jár, s a jelenlegi helyzetünkben azonban ez az egyedüli lehetőség a versenyképes termékek előállítására. A legfőbb feladat: a termékszerkezet korszerűsítése! Megyénk ipari szövetkezeti struktúrája még ma is kedvezőtlen képet mutat. Magas az építőipar hányada, s az ipar dinamikus fejlődése ellenére is kevés a igazi árutermelő szövetkezet. Az árutermelésen belül a közepes technikai és technológiai fejlettségű könnyűipar dominál. Továbbra is hiányzatnak húzó iparágak, az elektronika, a a műanyag- és a vegyipar, de igazi gépiparról sem beszélhetünk. Több ipari alágazatban csak egy-két szövetkezet képviseli megyénket, így megoldhatatlanok a közös fejlesztések. A nógrádi ipari tetek a VI. ötéves szövetkezetében mintegy 160 millió forintot költöttek beruházásra és fejlesztésre, s az 1986—1990. közötti időszakban is hozzávetőlegesen ennyi pénzt fordíthatnak majd ilyen célokra. Átfogó szerkezetváltással nem számolhatunk, ezért a szövetkezetek tagságának fel kell térképezniük a saját lehetőségeiket, s az eddiginél jobban muszáj kiaknázniuk a tartalékaikat. A műszaki fejlődésben megfigyelhető, hogy a folyamatban levő fejlesztések csak akkor eredményesek, ha megfelelő anyagi-szellemi erőforrásokkal rendelkeznek. Növekszik azoknak a szellemi tevékenységeknek a súlya, amelyek javítják a termék, vagy a technológia korszerűsítését és eladhatóságát. A versenyképességet egyre inkább a hozzáadott szellemi érték aránya határozat meg. Megyénk ipari szövetkezeteinek leglényegesebb célkitűzése, hogy részt vállaljon az ipar javításából, tejesítőképességének Vagyis a termékek minőségének fokozásával, a hiánycikkek gyártásával kell hozzájárulni belföldi igények kielégítéséhez, s a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel erősítésével kell növelni a konvertibilis exporttermelés részarányát. Minőségi fejlődésre van tehát szükség a nógrádi ipari szövetkezetekben, s ez nem nélkülözheti a vállalkozói szellem, a kezdeményezőkészség erősítését. zív A szövetkezeti ipar innenfejlődését a szerkezet folyamatos termelésirűsítésével, technológiai korszefejlesztésekkel, hatékony üzem- és munkaszervezéssel, az élő- és holtmunkával való takarékossággal kell biztosítani. Keresni kell az együttműködés lehetőségét a nem megyei szövetséghez tartozó szövetkezetek megyei telephelyeivel, bővíteni kell a kooperációt a nógrádi vállalatokkal. A termelési szerkezet megújítása során miinden ágazatban kiemelten kell kezelni a tőkés importhelyettesítéssel, a háttéripari illetve az anyag- és energiatakarékosságra irányuló termeléssel kapcsolatos feladatokat. Lehetőség a fejlődésre Detre Jenő végezetül hangoztatta: szövetkezeteinknek lehetőséget biztosít a fejlődésre a központi programokhoz való kapcsolódás. Keresni kell a lehetőséget a Világbank által finanszírozott vállalati beruházásokban részvételre. A pénzügyi való finanszírozásnál igen nagy szerepet kap az Ipari Szövetkezetek Fejlesztési Bankja, amely ugyancsak kedvezőbb hitelfeltételekkel segíti megyénk szövetkezeti iparának fejlesztését. Iskolaszövetkezet Cereden Két éve működik a sulibolt a Ceredi Általános Iskolában, amelyet a Salgótarján és Vidéke Áfész üzemeltet. A boltban, amelyben a gyerekek a kiszolgálók, különféle iskolacikkeket, tejterméket, péksüteményeket és édességet lehet vásárolni. Havi forgalma eléri a húszezer forintot. / Timföld laboránsához szükséges olajfürdős feltárót készít Benyó János és Tódnak István a drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet telephelyén. Az elmúlt év végén két berendezést készítettek Drégelypalánkon az Aluterv részére, amelyet a budapesti vállalat Indiába exportál. Lezajlott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa Tartós jelenlétet a nemzetközi élmezőnyön A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa december közepén tartotta számvetését. A kongresszuson csaknem egymillió termelőszövetkezeti tag képviseletében 600 küldött tanácskozott A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt ötévi gazdálkodási teljesítményét értékelve a TOT elnöke elmondotta: — A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a termelést, és —ami jelentős eredmény — összességében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait. Összehasonlító áron számolva mezőgazdasági termelésük öt év alatt 13 százalékkal nőtt, úgy, hogy a ráfordítások csak kilenc százalékkal emelkedtek. Az elemzésben azonban itt nem állhatuk meg, látnunk kell, miképpen alakult a teljesítmények íve. Az 1984-ig fejlődés után az utolsó tartó két évben, fordulat be. Mérséklődtek a következett teljesítmények, és sem tavaly, sem az idén nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a termelési előirányzatot. A TOT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciálódásának kérdésével, kifejtve: az eredmények létrehozásában a gazdaságok eltérő mértékben vettek részt. Amíg az üzemek egy csoportja még ebben a nehéz időszakban is képes volt a dinamikus fejlődésre, addig a termelők jelentős köre nemcsak az élbolytól, hanem a középmezőnytől is leszakadt és súlyos jövedelmezőségi gondokkal küszködik. A termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseit elemezte ezután. A termelőszövetkezeti demokrácia, a tulajdonosi jogok és az érdekeltség fejlettsége annak bizonyítéka, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk magáénak érzi, kedveli és szorgalommal gazdagítja a kollektív gazdálkodás intézményi, szervezetiérdekeltségi keretét, a szövetkezetét. A TOT elnöke befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresszusán, VII. ötéves népgazdasági tervében, illetve a Központi Bizottság novemberi ülésén megfogalmazott teendőket, feladatokat. Ezután Havas Ferenc köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése negyed évszázados évfordulójának jelentőségét méltatta. A mezőgazdaság új kihívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elégségesek a holnapi talponmaradáshoz. Élesedő nemzetközi versenyben kell memérettetnie magát — mondotta. Foglalkozott a Központi Bizottság november 20-i határozatából adódó feadatokkal is. Elmondotta, hogy párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték a dokumentumot és cselekvő támogatásukról biztosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jó szándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. A KB titkára szólt hogy gazdasági bajaink arról, voslása nem képzelhető el ártársadalom megértő támogaatása nélkül. Cselekvéseinket távon három tényező hosszabb korlátozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége, adósságaink visszafizetésének terhei, valamint a külpiaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan természetűek, hogy megoldásuk csak komplex, következetes és átgondolt tevékenységtől remélhető és nem is rövid távon. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni kell a mezőgazdasági céget, fokozva a alaptevékenynövénytermelés szakmai színvonalát. Sok szó esett az állattenyésztés helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban mutatkozott. A feloldásukra hozott központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték, ám kitértek arra is: tudják, a fokozott támogatás csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is többet törődnek a veszteségek felszámolásával, a kiesések megelőzésével. A vitában tükröződött, hogy a tsz-ekben tudják: a megújulás sorsa végül is az üzemben dől el. A siker érdekében jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére és gyorsabb ütemben alkalmazni például a tudomány által kínált új megoldásokat — hangsúlyozták többen is. Sokan szóltak a termőterületek jobb kihasználásának fontosságáról Felszólalt a tanácskozáson Kalász Árpád, a szurdokpüspöki termelőszövetkezet főkönyvelője. Idő hiányában írásban adta be felszólalását Biró Miklós, a Karancshús igazgatója, Pongrácz József, a rétsági közös gazdaság elnöke. (Hozzászólásukat a 2. oldalon közöljük. A kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek feladatairól és a szövetkezeti mozgalom fejlődésének feltételeiről.