Szövetkezeti Hiradó, 1989 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1989-03-01 / 1. szám
A MEZŐGAZDASÁGI, IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA XII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 450 FT 1989. MÁRCIUS Jubileumi zárszámadás Nagybárkányban Fél lábbal az „alapon kívül” Negyven évvel ezelőtt alakult meg a Kis-Zagyvavölgyében a Petőfi Tsz, a mai Kis-Zagyvavölgye Tsz jogelődje. Az eltelt évtizedek során a kollektíva képes volt megtartani az alaptevékenység primátusát, ám a gazdasági változások ezen a vidéken is életre hívták a több lábon állás modelljét. A jubileumi zárszámadáson kedvező eredményekről számolhatott be Tuza István elnök, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, ám az árbevétel többségét az ipari tevékenység adta. A nagykeresztúri központú gazdaság tavaly 134 millió forintos elszámolással zárta a főkönyvet, amelyből 87,8 milliót tett ki a mellékesnek korántsem nevezhető ipari, szolgáltató ágazat. Tegyük hozzá: év elején — talán óvatosságból, talán előrelátásból — mindössze 67,7 millió forint került az alapon kívüli árbevétel rovatába. tevékenység Nos, az aggodalom valóban jogos volt, hiszen az egyes egységek igen jelentős gondokkal küszködtek év közben. Komoly erőfeszítésre volt szükségük, hogy az elképzelt fedezeti összeget, azaz a nyereséget elérjék, s végül is teljesítették a 14 millió forint körüli növekményt. A fafeldolgozó üzem elsősorban a Dunaújvárosi Papírgyár részére készített ún. egyutas raklapokat, de az időközben jelentkezett igényeket is maradéktalanul képesek voltak kielégíteni. A minőségi munka elmaradását Tuza István, a gondok között sorolta fel, amit tetézett a fakitermelők elmaradt tervteljesítése. Ezért importra szorultak. Az alapanyag-vásárlás rontotta az üzem eredményét, ám így is, mintegy 2 millió forintot hoztak a ,,közösbe". Egész évben jó színvonalú termelés folyt a harisnyaüzemben. Előbbre léptek a minőség terén, ám a műszaki-technikai színvonal nem javult, nem volt rá tőke. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében zik, hogy a Budapesti terve, Harisnyagyárral közösen, új érdekeltségi rendszert dolgoznak ki. Az együttműködés egyébként már tizenöt éves múltra tekint vissza. A nyomdaipar tavalyi gazdálkodása is bizonyította, hogy érdemes volt az egri nyomdával kapcsolatokat kiépíteni, fejleszteni. Termelése kiegyensúlyozott volt, eredménye a legjobb az alapon kívüli tevékenységek között, az elért 3 millió forinttal. Kannatömítőpapír-üzemük viszont éppen csak az igényeket tudta kielégíteni, a nyereségtartalom viszont visszaesett, s fedezeti összege nem érte el az egymillió forintot sem. A nehézségek más területen is éreztették hatásukat. A homokbánya 1988-ban veszteségesen zárt, s ha ez a tendencia idén is folytatódik, a tsz felhagyja a művelést. A megszűnt vasipari tevékenységet a Salgótarjáni Vasöntödénak vállalt és Tűzhelygyárbérmunka váltotta fel, de termelése egyelőre nem számottevő. (th) Sikeres esztendő Mátraterenyén Tízmillió forint nyereség A megye leggyengébb földjén — átlag 8 aranykoronás — gazdálkodik a Mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet. Ennek ellenére az elmúlt évben fennállása óta a második legjobb eredményt érte el. A termelési érték 11 százalékkal haladja meg az előző évit, a nettó árbevétel pedig ^százalékkal több mint egy évvel korábban. A növénytermesztésben az utóbbi két-három évben kialakult árutermelés irányába tolódott el a vetésszerkezet, az állattenyésztésben pedig következetesen tovább folytatták a szerkezetátalakító munkát. Az alapon kívüli tevékenység nemcsak bővült, hanem a meglevő egységekből a korábbinál több áru került a piacra. Az ide sorolt tevékenységek közül a legjelentősebb a műanyagüzem. Tervét csaknem 20 százalékkal szárnyalta túl, oly módon, hogy költségeik minimálisan haladják meg az engedélyezett szintet. Itt képződött a gazdaság fedezeti összegének 68 százaléka. Ugyancsak a jók közé verekedte fel magát az építőbrigád, lényegesen túlszárnyalva a részükre előírt követelményeket. Nem tett eleget a tervben előírt kötelezettségének az erdészet, a művelési munkák eltolódása miatt. Hasonlóképpen ítéltetett meg a műszaki-szolgáltató ágazat, részben objektív okok miatt. A varrodában a megrendelők és igényeik igen eltérő és gyakori változása akadályozta a dolgozókat a nagyobb teljesítmény és kereset elérésében, a folyamatos és termelékenyebb munkában. A sokat ígérő és viszonylag nem nagy múltra visszatekintő élelmiszeripari főágazat is 7 százalékkal maradt el a kívánalmaktól. A és a sikeres tevékenységek kevésbé eredményes ágazatok egyenlegeként több mint 10 milliós nyereséget értek el. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a veszteségrendezési bizottság által, valamint a közgyűlésen elfogadott feladatoknak megfelelően végezték munkájukat. A valóban tiszteletre méltó nyereség lehetővé tette, hogy a bérköltség terhére, két alkalommal, minőségi prémiumot fizessenek ki a fizikai dolgozóknak, ugyanakkor jelentősen mérsékeljék adósságállományukat. Cserhát Fuvarozási Kisszövetkezet: A partnerek érdekei az elsődlegesek Kiváló partnerkapcsolatok, átfontolt fuvarszervezés, precíz és pontos feladat-végrehajtás, a kérések maximális kielégítése. Röviden és általánosságban a fenti néhány megállapítás a legjellemzőbb a salgótarjáni székhelyű Cserhát Kisszövetkezetre. Fuvarozási Mindezek után már nem is meglepő, hogy a szövetkezet 1986. április 1-jei megalakulásától kezdődően eredményesen, nyereségesen gazdálkodik. Működésük első két esztendejében a mainál kisebb kapacitással dolgoztak. Mint László József forgalmi és kereskedelmi vezető elmondta, tizenöt taggal kezdték meg tevékenységüket. Ez mára harmincra zart, de a szövetkezet háztagságának döntése értelmében tovább nem kívánják létszámukat növelni. Adódik viszont a „létszámstop” kapcsán a kérdés: vajon az igényeket ki tudják-e így elégíteni? A forgalmi vezető határozottan állítja, hogy számukra ismeretlen az elutasítás fogalma. A kisszövetkezet fuvaroztató partnerei az ország minden részében megtalálhatók. A múlt esztendőben megközelítőleg 200 céggel álltak üzleti viszonyban. Elsősorban közületi, vállalati árufuvarozást 1988-ban elvégzett vállalnak, munkájuk kilencvenöt százalékát e tevékenység jelentette. Ugyanakkor mi sem természetesebb, minthogy a magánszemélyek megrendeléseit is maradéktalanul teljesítik. A kisszövetkezet tavalyi bevétele — az alvállalkozói munkákkal együtt — 36 millió forint volt. Önmagában ez a szám nem sokat mond, talán többről árulkodik tiszta nyereségük összege, mely 5 millió 762 ezer forintra rúg. S mi lesz a jövőben? László József bizakodó. Vallja, hogy nehezedő gazdasági körülményeink között is helytállnak majd a piacon. Céljaik elérése érdekében tovább szeretnék erősíteni a társfuvarozó cégekkel és egyéb fuvarozási vállalatokkal a kapcsolatokat. Kezdeményezik a szorosabb együttműködést, mely az érdekek egyeztetése mellett a feladatok egyeztetésén alapul. A Cserhát Fuvarozási Kisszövetkezetnél ugyanis úgy gondolják, hogy a a másokkal való rivalizálás, konkurenciaharc helyett a feladatok maradéktalan teljesítése az elsődleges. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a gyártók és a azaz a fuvaroztatásban vevők, érdekelt partnerek érdekeit a legtökéletesebben kielégítik. (V. i.) László József és munkatársa a távolban lévő gépkocsivezetőknek továbbítja telefonon a fuvaroztatók címét. Új élet — tavasz Ilyenkor, tavasz táján mindig másabb az ember kedve. Magával ragadja a természet téli álmából való újraéledése. Valóságos áhítattal szívja magába a friss levegőt, a termékeny föld jellegzetes, dús illatát, örömmel tölti el a lassú rügyfakadás, a nyíló hóvirág. S olyan, mintha bátrabb, kezdeményezőbb is lenne. Erősebb benne a tettvágy, s úgy érzi, tenni is tud. Tavaszi ünnepeink pedig - történelmünk sorsdöntő eseményei nyomában - bizonyítják is ezt az érzést. A magyar nép, a magyar nemesség legjobbjai képesek voltak a cselekvésre. 1848. március 15-én Pesten - részeként az európai polgári forradalmaknak - az ifjak kezdeményezésével és vezetésével kitört a forradalom, amely hamarosan nemzeti felszabadító harccá fejlődött. A forradalom és a szabadságharc résztvevői a honi polgári demokratikus fejlődés előtt akarták megnyitni az utat, lerombolva mindazokat a feudális akadályokat, amelyek gátjait jelentették a szabadabb és demokratikusabb társadalmi, gazdasági és kulturális kibontakozásnak. Ez az akarat - a Habsburg-uralom következtében - szükségszerűen fonódott össze függetlenségi törekvésekkel. S ugyanígy szükségképpen találkozott és fonódott egybe ebben az akaratban Magyarország népe - nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - és az ország uralkodó osztályának, vezető rétegeinek haladó része. A pozitív cselekvés szép példáját nyújtja 1919. március 21-e is, amikor Budapesten, a két munkáspárt egyesülése után kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. Százharminchárom reményekkel és harcokkal teli nap után - kihasználva a belső hibákat, intézkedési fogyatékosságokat - csak a külső túlerő, az imperializmus csalárdsága tudta megdönteni a dolgozók államát. Tavaszi ünnepeink sorában a harmadik fényesség: április 4-e, a német és a magyar fasiszták uralma alóli felszabadulásunk ünnepe. E tett nélkül minden bizonnyal örökre megpecsételődött volna a magyarság sorsa, s nagy valószínűséggel, mint nemzet, letörlődött volna Európa és a világ térképéről. Ilyenkor, tavasszal jelenbeli teendőink mellett a múltunkra is érdemes gondolnunk. Őszintén, pontosan, az események történelmi jelentőségének megfelelően. Mai életünk nehézségei, problémái ne tévesszenek meg, ne vonjuk kétségbe elődeink tisztességét, jó szándékait. A valóságot sokféleképpen magyarázhatjuk, de a tények igazul csak egyféleképpen szólnak. S az lehet most a dolgunk, hogy mindenben az igazat mutassuk fel. (ok) Közgyűlésre készül a STÉSZ A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet március 17-én tartja elmúlt évet értékelő és az idei tennivalókat meghatározó közgyűlését. A lapzártakor kapott tájékoztatás szerint a Szövetkezet gazdasági és mozgalmi tevékenységét — az egyre nehezedő és a szabályzók által is nehezített körülmények között — alapvetően az intézkedési tervekben megfogalmazottak szerint végezte. A helytállásban nem kis szerepet játszott a tagság megértő igyekezete, a választottságoknak a gazdasági bizottvezetést támogató munkája. Hasznos tanácsokkal szolgáltak az érdekképviseleti szervek, s a pénzügyi egyen*súlyt segítette a Magyar Hitelbank Rt. Nógrád Megyei Igazgatóságával kialakított jó kapcsolat. A STÉSZ előtt — szinte minden gazdálkodó egységre vonatkozóan — küzdelmes hónapok állnak. Céljaik megfogalmazásakor mindenképpen figyelembe kell venniük például olyan tényezőket, mint: a fizetőképes kereslet alakulása, a fejlesztés és a technológiai váltás szükségessége, az árváltozások hatása.