Szövetkezeti Hiradó, 1989 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1989-03-01 / 1. szám

A MEZŐGAZDASÁGI, IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA XII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 4­50 FT 1989. MÁRCIUS Jubileumi zárszámadás Nagybárk­ányban Fél lábbal az „alapon kívül” Negyven évvel ezelőtt alakult meg a Kis-Zagyva­­völgyében a Petőfi Tsz, a mai Kis-Zagyvavölgye Tsz jogelődje. Az eltelt évtizedek során a kollektíva képes volt megtartani az alaptevékenység primátusát, ám a gazdasági változások ezen a vidéken is életre hívták a több lábon állás modelljét. A jubileumi zárszámadá­­son kedvező eredményekről számolhatott be Tuza István elnök, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, ám az árbevétel többségét az ipa­ri tevékenység adta. A nagykeresztúri közpon­tú gazdaság tavaly 134 mil­lió forintos elszámolással zárta a főkönyvet, amelyből 87,8 milliót tett ki a mellé­kesnek korántsem nevez­hető ipari, szolgáltató ága­­zat. Tegyük hozzá: év elején — talán óvatosságból, talán előrelátásból — mindössze 67,7 millió forint került az alapon kívüli árbevétel rovatába. tevékenység Nos, az aggodalom valóban jogos volt, hiszen az egyes egysé­gek igen jelentős gondokkal küszködtek év közben. Ko­moly erőfeszítésre volt szük­­ségük, hogy az elképzelt fe­dezeti összeget, azaz a nye­reséget elérjék, s végül is teljesítették a 14 millió fo­rint körüli növekményt. A fafeldolgozó üzem első­­sorban a Dunaújvárosi Pa­pírgyár részére készített ún. egyutas raklapokat, de az idő­közben jelentkezett igénye­ket is maradéktalanul képe­sek voltak kielégíteni. A mi­nőségi munka elmaradását Tuza István, a gondok kö­zött sorolta fel, amit teté­zett a fakitermelők elmaradt tervteljesítése. Ezért im­portra szorultak. Az alap­anyag-vásárlás rontotta az üzem eredményét, ám így is, mintegy 2 millió forintot hoztak a ,,közösbe". Egész évben jó színvona­lú termelés folyt a haris­nyaüzemben. Előbbre lép­tek a minőség terén, ám a műszaki-technikai színvo­nal nem javult, nem volt rá tőke. Az eredményesebb gaz­­dálkodás érdekében zik, hogy a Budapesti terve, Ha­risnyagyárral közösen, új érdekeltségi rendszert dol­goznak ki. Az együttműkö­dés egyébként már tizenöt éves múltra tekint vissza. A nyomdaipar tavalyi gaz­dálkodása is bizonyította, hogy érdemes volt az egri nyomdával kapcsolatokat kiépíteni, fejleszteni. Ter­melése kiegyensúlyozott volt, eredménye a legjobb az alapon kívüli tevékeny­ségek között, az elért 3 mil­lió forinttal. Kannatömítőpapír-üzemük viszont éppen csak az igé­nyeket tudta kielégíteni, a nyereségtartalom viszont visszaesett, s fedezeti össze­ge nem érte el az egymillió forintot sem. A nehézségek más terüle­ten is éreztették hatásukat. A homokbánya 1988-ban veszteségesen zárt, s ha ez a tendencia idén is folyta­tódik, a tsz felhagyja a mű­­velést. A megszűnt vasipari tevékenységet a Salgótarjáni Vasöntödé­nak vállalt és Tűzhelygyár­bérmunka vál­totta fel, de termelése egye­lőre nem számottevő. (­th) Sikeres esztendő Mátraterenyén Tízmillió forint nyereség A megye leggyengébb föld­jén — átlag 8 aranykoronás — gazdálkodik a Mátratere­­nyei Zagyvavölgye Terme­lőszövetkezet. Ennek ellené­re az elmúlt évben fennállá­­sa óta a második legjobb eredményt érte el. A terme­lési érték 11 százalékkal ha­­ladja meg az előző évit, a nettó árbevétel pedig ^szá­zalékkal több mint egy év­vel korábban. A növénytermesztésben az utóbbi két-három évben ki­alakult árutermelés irányá­­ba tolódott el a vetésszerke­zet, az állattenyésztésben pe­dig következetesen tovább folytatták a szerkezetátala­kító munkát. Az alapon kívüli tevékenység nemcsak bővült, hanem a meglevő egységekből a korábbinál több áru került a piacra. Az ide sorolt tevékenységek kö­­zül a legjelentősebb a mű­­anyagüzem. Tervét csaknem 20 százalékkal szárnyalta túl, oly módon, hogy költsé­geik minimálisan haladják meg az engedélyezett szin­tet. Itt képződött a gazda­ság fedezeti összegének 68 százaléka. Ugyancsak a jók közé verekedte fel magát az építőbrigád, lényegesen túl­­szárnyalva a részükre elő­írt követelményeket. Nem tett eleget a tervben előírt kötelezettségének az erdészet, a művelési mun­kák eltolódása miatt. Ha­sonlóképpen ítéltetett meg a műszaki-szolgáltató ága­­zat, részben objektív okok miatt. A varrodában a meg­rendelők és igényeik igen eltérő és gyakori változása akadályozta a dolgozókat a nagyobb teljesítmény és ke­reset elérésében, a folyama­­tos és termelékenyebb mun­­kában. A sokat ígérő és vi­szonylag nem nagy múltra visszatekintő élelmiszer­­ipari főágazat is 7 százalék­kal maradt el a kívánalmak­­tól. A és a sikeres­­ tevékenységek kevésbé eredményes ágazatok egyenlegeként több mint 10 milliós nyereséget értek el. Ez egyúttal azt je­lenti, hogy a veszteségren­dezési bizottság által, vala­mint a közgyűlésen elfoga­dott feladatoknak megfele­­lően végezték munkájukat. A valóban tiszteletre mél­tó nyereség lehetővé tette, hogy a bérköltség terhére, két alkalommal, minőségi prémiumot fizessenek ki a fizikai dolgozóknak, ugyan­akkor jelentősen mérsékel­jék adósságállományukat. Cserhát Fuvarozási Kisszövetkezet: A partnerek érdekei az elsődlegesek Kiváló partnerkapcsolatok, átfontolt fuvarszervezés, pre­cíz és pontos feladat-végre­hajtás, a kérések maximá­lis kielégítése. Röviden és általánosságban a fenti né­hány megállapítás a legjel­lemzőbb a salgótarjáni szék­helyű Cserhát Kisszövetkezetre. Fuvarozási Mindezek után már nem is meglepő, hogy a szövetkezet 1986. áp­rilis 1-jei megalakulásától kezdődően eredményesen, nyereségesen gazdálkodik. Működésük első két esz­tendejében a mainál ki­sebb kapacitással dolgoztak. Mint László József forgalmi és kereskedelmi vezető el­mondta, tizenöt taggal kezd­ték meg tevékenységüket. Ez mára harmincra zart, de a szövetkezet ház­tag­ságának döntése értelmé­ben tovább nem kívánják létszámukat növelni. Adódik viszont a „lét­számstop” kapcsán a kér­dés: vajon az igényeket ki tudják-e így elégíteni? A forgalmi vezető határozot­tan állítja, hogy számukra ismeretlen az elutasítás fo­galma. A kisszövetkezet fuvarozta­tó partnerei az ország min­den részében megtalálha­tók. A múlt esztendőben megközelítőleg 200 céggel álltak üzleti viszonyban. El­sősorban közületi, vállalati árufuvarozást 1988-ban­ elvégzett vállalnak, munká­juk kilencvenöt százalékát e tevékenység jelentette. Ugyanakkor mi sem termé­szetesebb, minthogy a ma­gánszemélyek megrendeléseit is maradéktalanul teljesítik. A kisszövetkezet tavalyi bevétele — az alvállalkozói munkákkal együtt — 36 mil­lió forint volt. Önmagában ez a szám nem sokat mond, talán többről árulkodik tisz­ta nyereségük összege, mely 5 millió 762 ezer forintra rúg. S mi lesz a jövőben? László József bizakodó. Vallja, hogy nehezedő gaz­dasági körülményeink között is helytállnak majd a pia­con. Céljaik elérése érdeké­ben tovább szeretnék erő­síteni a társfuvarozó cé­gekkel és egyéb fuvarozási vállalatokkal a kapcsolato­kat. Kezdeményezik a szo­rosabb együttműködést, mely az érdekek egyeztetése mel­lett a feladatok egyezteté­sén alapul. A Cserhát Fu­varozási Kisszövetkezetnél ugyanis úgy gondolják, hogy a a másokkal való rivalizálás, konkurenciaharc helyett a feladatok maradéktalan teljesítése az elsődleges. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a gyártók és a azaz a fuvaroztatásban vevők, ér­dekelt partnerek érdekeit a legtökéletesebben kielégí­tik. (V. i.) László József és munkatársa a távolban lévő gépkocsiveze­tőknek továbbítja telefonon a fuvaroztatók címét. Új élet — tavasz Ilyenkor, tavasz táján mindig másabb az ember kedve. Magával ragadja a természet téli álmából való újraéledé­se. Valóságos áhítattal szívja magába a friss levegőt, a termékeny föld jellegzetes, dús illatát, örömmel tölti el a lassú rügyfakadás, a nyíló hóvirág. S olyan, mintha bátrabb, kezdeményezőbb is lenne. Erősebb benne a tettvágy, s úgy érzi, tenni is tud. Tavaszi ünnepeink pedig - történelmünk sorsdöntő ese­ményei nyomában - bizonyítják is ezt az érzést. A ma­gyar nép, a magyar nemesség legjobbjai képesek voltak a cselekvésre. 1848. március 15-én Pesten - részeként az európai polgári forradalmaknak - az ifjak kezdeménye­zéséve­l és vezetésével kitört a forradalom, amely hama­rosan nemzeti felszabadító harccá fejlődött. A forrada­lom és a szabadságharc résztvevői a honi polgári de­mokratikus fejlődés előtt akarták megnyitni az utat, le­rombolva mindazokat a feudális akadályokat, amelyek gátjait jelentették a szabadabb és demokratikusabb tár­sadalmi, gazdasági és kulturális kibontakozásnak. Ez az akarat - a Habsburg-uralom következtében - szükségsze­rűen fonódott össze függetlenségi törekvésekkel. S ugyan­így szükségképpen találkozott és fonódott egybe ebben az akaratban Magyarország népe - nemzetiségi hova­tartozásától függetlenül - és az ország uralkodó osztá­lyának, vezető rétegeinek haladó része. A pozitív cselekvés szép példáját nyújtja 1919. már­cius 21-e is, amikor Budapesten, a két munkáspárt egye­sülése után kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. Százharminchárom reményekkel és harcokkal teli nap után - kihasználva a belső hibákat, intézkedési fogyatékossá­gokat - csak a külső túlerő, az imperializmus csalárdsága tudta megdönteni a dolgozók államát. Tavaszi ünnepeink sorában a harmadik fényesség: áp­rilis 4-e, a német és a magyar fasiszták uralma alóli fel­­szabadulásunk ünnepe. E tett nélkül minden bizonnyal örökre megpecsételődött volna a magyarság sorsa, s nagy valószínűséggel, mint nemzet, letörlődött volna Európa és a világ térképéről. Ilyenkor, tavasszal jelenbeli teendőink mellett a múl­tunkra is érdemes gondolnunk. Őszintén, pontosan, az események történelmi jelentőségének megfelelően. Mai életünk nehézségei, problémái ne tévesszenek meg, ne vonjuk kétségbe elődeink tisztességét, jó szándékait. A valóságot sokféleképpen magyarázhatjuk, de a tények igazul csak egyféleképpen szólnak. S az lehet most a dolgunk, hogy mindenben az igazat mutassuk fel. (ok) Közgyűlésre készül a STÉSZ A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet már­cius 17-én tartja elmúlt évet értékelő és az idei tenni­valókat meghatározó köz­gyűlését. A lapzártakor ka­pott tájékoztatás szerint a Sz­övetkezet gazdasági és mozgalmi tevékenységét —­ az egyre nehezedő és a sza­bályzók által is nehezített körülmények között — alap­vetően az intézkedési ter­vekben megfogalmazottak szerint végezte. A helytál­lásban nem kis szerepet ját­szott a tagság megértő igye­kezete, a választott­ságoknak a gazdasági bizott­veze­tést támogató munkája. Hasznos tanácsokkal szol­­gáltak az érdekképviseleti szervek, s a pénzügyi egyen*­súlyt segítette a Magyar Hi­telbank Rt. Nógrád Me­gyei Igazgatóságával kiala­kított jó kapcsolat. A STÉSZ előtt — szi­n­te minden gazdálkodó egység­re vonatkozóan — küzdel­mes hónapok állnak. Cél­jaik megfogalmazásakor mindenképpen figyelembe kell venniük például olyan tényezőket, mint: a fizető­képes kereslet alakulása, a fejlesztés és a technológiai váltás szükségessége, az ár­változások hatása.

Next