Nyíregyházi Mezőgép, 1977 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÓRA: 1.— FT 1977. JANUÁR HÓ A vezetőség tárgyalta az újítómozgalom értékelése Növekedett a benyújtott újítások száma — gyorsítani kell az elbírálást —újítók tanácskozása Az óévben tartott utolsó értekezletükön vállalatunk vezetői meghallgatták a számviteli osztály jelentését az 1976. évi leltárak tapasztalatairól, az értékesítési osztály beszámolója alapján az ér­tékesítés, a számlázás helyzetét tekintették át és meghatározták az ezzel kapcsolatos feladatokat. Foglalkoztak az újítómozgalom vál­lalati tapasztalataival, amelyről a műszaki fejlesztési osztály ter­jesztett elemző jelentést az igazgatói ülés elé. AZ ÚJÍTÓMOZGALOM vál­lalati tapasztalatainak értékelé­séhez vissza kell tekinteni az 1975. évi újítási helyzetképre. Az arról készült beszámoló né­mi eredmény felmutatása mel­lett elég sok hiányosságról tá­jékoztatta a vállalat vezetősé­gét az éppen egy esztendeje tartott értekezleten. Ebből okul­va, valamint az említett érte­kezlet javaslatait, határozatait figyelembe véve igyekeztünk 1976. évben tartalmasabbá ten­ni az újítómozgalmat — több­kevesebb sikerrel. El kell azonban mondani, hogy a különböző vállalati in­tézkedések korántsem voltak elgendőek ahhoz, hogy az újí­tómozgalom igazi tartalommal teljen meg, maradéktalanul be­töltse szerepét. Ezért bármen­­nyire is kedvező a számszerű összehasonlítás az 1975-ös bá­zisévvel, ez senkit se téves­­­szen meg, hiszen — ahogy em­lítettük — az előző esztendő sem volt e tekintetben ered­ményes. A SZÁMOK TÜKRÉBEN lé­nyegesen emelkedett az újítási javaslattevők száma, tehát szé­lesedett a mozgalom (1975-ben 71, 1976-ban 101). Különösen kedvezőek a tapasztalatok Bak­­talórántházán, Nagykállóban, de Nyíregyházán is. Visszaesés csu­pán Nyírteleken történt, amely a gyáregységnél létrejött pro­filrendezés miatt is nehezen ért­hető. Ugyancsak kedvezően növe­kedett a benyújtott újítások szá­ma: 1975-ben 70 volt, míg 1976- ban 90. Kiemelkedő eredménye­ket produkáltak Baktalóránthá­­zán és Fehérgyarmaton, ugyan­akkor több gyáregységben vis­­­szaesés tapasztalható, amelyre szintén nehéz magyarázatot ta­lálni. Az újítások színvonalának emelkedését mutatja, hogy lé­nyegesen több az elfogadott és bevezetett újítások száma a ko­rábbi évinél. 1975-ben 40 újítást fogadtak el és ezekből 33-at ve­zettek be, 1976-ban az elfoga­dott 49 újítás mindegyikét hasz­nosították. Az újítómozgalom fejlődésére talán ez az egyik legjellemzőbb mutató, amely szerint különösen jelentősen emelkedett az alkalmazásba vett újítások száma. E téren is Baktalórántházán, illetve Fe­hérgyarmaton találjuk a leg­jobb példát. NYILVÁNVALÓAN az újító­mozgalom szélesedésének, a gyorsabb ügyintézésnek a kö­vetkezménye, hogy gyarapodott a díjazottak száma: az 1975. évi 33-ról 1976-ban 59-re. A már említett baktalórántházi, nagy­­kállói és nyíregyházi gyáregy­ség mutat ebben is lényeges ja­vulást, míg Nyírteleket itt is visszafejlődőként kell megemlí­teni. A gyáregységek többségé­nél általában nőtt a kifizetett újítási díj. Kedvezőtlen viszont, hogy az újítási díjak nagy része eszmei alapon, nem az újítás hasznos eredménye alapján került kifi­zetésre. Ezen, ha több munká­val is jár, a jövőben feltétlenül változtatni kell, mert csak így mérhetjük le az újítómozgalom igazi hatékonyságát. Ennek vál­lal­ati hasznos eredményét csak a mátészalkai, a tiszavasvári és a nyíregyházi gyáregységeink­ben lehet kimutatni. Kétségte­len, egyszerűbb az egyszeri dí­jazási forma alkalmazása. AZ EREDMÉNYEK mellett fontos a jelenlegi hiányosságok feltárása, elemzése, hogy a kö­vetkező években előbbre jut­hassunk az újítómozgalom te­rén. Például mind ez ideig nem sikerült az újítómozgalomnak megfelelő fórumot biztosítani. De nem kielégítő az újítási hir­detőtábla anyaga sem, és válla­lati újságunkban is kevésszer esik szó erről. Különösen sajná­latos, hogy nem talál kellő visszhangra a mozgalom a szo­cialista brigádmozgalom kere­tén belül. Az újítással foglalkozók kö­rében még mindig nem ismert kellően az 1975. január 1-én életbe lépett új minisztertaná­csi rendelet, illetve annak gya­korlati alkalmazása. Ez az újí­tási ügyintézésben sok bizonyta­lanságot okoz, hátráltatja a szakvéleményezést, ezért lassú az ügyintézés. Közismert az újí­tások lassú ügyintézése, hosszú átfutási ideje. Ez a legtöbb esetben kedvét szegi­­ az újítók­nak. Vonatkozik ez a megálla­pítás elsősorban a vállalati köz­pont szakvéleményezőire.­­ Előfordul, hogy egy-egy újí­tás kapcsán egymásnak ellent­mondó, megalapozatlan, vagy éppen semmitmondó szakvéle­mények kerülnek az újítást ki­értékelő ívre. Ilyen esetben rendkívül megnehezítik az egy­személyi elbíráló dolgát. Az el­következendő időben feltétlenül javítani kell a szakvéleménye­zés színvonalán szakszerű, egy­értelmű, indokolt „javaslom”, illetve „nem javaslom” zárszó­val végződő vélemény adásával. Csak az ilyen újítási anyag ke­rülhet gyors elbírálásra. GONDOT JELENT az elfoga­dott újítások bevezetése, hasz­nosítása. Ez is általában a köz­reműködő vállalati, illetve gyár­egységi szervek, személyek lassú ügyintézése miatt húzódik el. Nem kielégítő az újítási infor­mációk szolgáltatása, nincs meg­felelő kapcsolat az újítási ügy­intézők között. A hiányosságok között kell szólni arról is, hogy nagy számú lezáratlan, ügyinté­zés alatt lévő újítás van jelen­leg is az újítási előadónál, ame­lyek végleges rendezése huza­mosabb ideje késik. Az újítómozgalom fellendíté­se érdekében a beszámolójelen­tést készítő műszaki fejlesztési osztály javasolta, hogy legalább évente meg kell szervezni az újítók tanácskozását, mint a mozgalom legfőbb fórumát. Kapjon nagyobb hangsúlyt az újítómozgalom a gazdasági, a tömegszervezeti és az egyéb fórumokon. Fokozottabb propa­gandával szélesíteni kell a moz­galom tömegbázisát. Tekintse fontos feladatának a szocialista brigádmozgalom az újítómozga­lom fejlesztését, és egyebeket. A javaslatokat a vezetőség el­fogadta, s a vállalat igazgatója utasításba foglalta. December 18-án, szabad szombaton tartották 1976. évi ta­nácskozásukat vállalatunk nyolc gyáregységében és a köz­pontban dolgozó szocialista brigádok vezetői. Az esemény­ről lapunk harmadik oldalán olvashatnak részletes beszá­molót. Az 1976. évben a megyeszékhely gazdagításáért végzett ki­emelkedő társadalmi munkája elismeréséül adományozta a felvételen látható emlékplakettet a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnak a Nyíregyházi Városi Tanács. A kiváló társadal­mi munkások, illetve kollektívák kitüntetésére alapított plakettet a december 30-i tanácsülésen adták át vállalatunk igazgatójának. Ugyanakkor kitüntető oklevéllel ismerte el a városi tanács azt a társadalmi munkát, amelyet a sóstói va­daskert létesítésében végzett nyíregyházi gyáregységünk kollektívája. 66 milliós Zavartalanul kezdhették a termelést vállalatunk nyolc gyáregységében az új esztendő első munkanapján. Mindenki számára volt munka. Van fel­adatuk bőven gyáregységeink­nek. Rendelkezésre áll minden, ami az első negyedévi, ezen belül a januári feladatok telje­sítéséhez szükséges. Az éves árbevételi terv januári időarányos része 54 mil­lió 133 ezer forint. Ezzel szem­ben 96 millió 353 ezer forin­tos árbevételt tartalmazott a fe­szített januári program az át­húzódott munkák miatt. Az elő­zetes számítások szerint ezeknek az „adósságtermékeknek” a ja­nuári kibocsájtása nem okozhat különösebb gondot, mivel az előkészítő munkálatokon már­­ túljutottak. Azokban a gyár­egységekben, ahol ilyen termé­kek voltak, érthetően minde­nekelőtt ezek megmunkálásá­hoz, szereléséhez fogtak. Előző lapszámunkban ismer­tettük a gyáregységekre bontott vállalati specifikus termelési tervet. Abból egyértelműen ki­tűnik, hogy 1977-ben döntő mértékben nem új feladatokat, hanem az elmúlt évben, vagy még korábban megismert és be­gyakorlott tevékenységeket kell folytatnunk, így például a ka­lapácsos darálókat, a TAK—7 típusú takarmánykeverő, -ki­osztó kocsikat, a DETK tartály­­kocsikat, a fluidberendezéseket stb. kell gyártanunk, és vannak már termelési tapasztalataink az NDK-exportra készülő F— 997 típusú nehézfelépítmény, va­lamint a weimari markolók elő­állításában is. A központi gyáregységben a nehézfelépítmények és a szer­ program­ számgépfelújítás adta a tenniva­lók zömét, emellett végezték a hagyományos forgácsolómun­kákat. A baktalórántházi műhelyekben is a jól is­mert vetőgép, tárcsás csoroszják és járókerekek készültek soro­zatban a mosonmagyaróvári társvállalatnak. És természete­sen a weimari markolók, ame­lyekre különös gondot fordíta­nak a baktaiak. Az év első munkanapjától kezdve sok volt a tennivaló Fe­hérgyarmaton. Már elment a híre, hogy ez a gyáregységünk december első napjaiban telje­sítette éves tervét. Sőt, gépgyár­tási feladatainak jószerével már a harmadik negyedév vé­gére eleget tett. Kaptak annyi új megbízatást, amellyel már nem tudtak megbirkózni maradéktalanul az év végéig. Januárban ezekkel az áthúzódó munkákkal kezdték a terme­lést, hogy a hónap végére eleget tegyenek ezeknek a pótolandó kötelezettségeknek. Szártépők, KM-darálók, vonaladagolók, gyűjtőernyős farázók szerelésén dolgoztak. De készítették a nagyüzemi darálók két típusát, valamint a mosonmagyaróvári gépgyárnak nyomjelzőket, vonó­­rudakat is a többi között. Mátészalkai gyáregységünk januári programjában értékes, új termék, konzervipari beren­dezés előállítása is szerepelt. Másfél millió forint értékben öt előfőzőre adott megrendelést az ÉLGÉP. Folytatták a TAK—7- es takarmányos kocsi gyártását. Ebből az ugyancsak drága gép­ből — mérleges és mérleg nél­küli változatából — 65-öt ren­delt az AGROTRÖSZT erre az évre. Egy régi „slágertermék”, a KD—160-as háztáji kisdaráló gyártása aligha okozott gondot, négyszázat kellett készre szerel­niük a hónap végéig. Tartozás tör­lesztésével kezdték az évet Nagykállóban; a BC—01 jelű borjúnevelőket, a NUTRIX bor­­júszoptatók kétféle típusát és sertésetetőket gyártottak. Ezek mellett végezték a kooperációs munkákat a HÓDGÉP-nek. Nyírbátori gyáregységünk 1977- ben is a HIM-bojlereket, a hidrofort, valamint a jármű fékberendezések légtartályait készíti sok ezres sorozatban. Ja­nuárban is ezek gyártásával voltak elfoglalva. Valamint az ugyancsak jól ismert műsorkere­­tek, és az egyéb hagyományos munkák szerepeltek a program­ban. Nyírteleki gyárunkban most már a DETK tartálykocsik 15- ös típusa sorozatban készül. A januári termelőmunka zömét ezek előállítása adta. És termé­szetesen folytatták az alkatré­szek és a részegységek gyártá­sát. Tiszavasváriban is maradt pótolnivaló az 1976. évi kötele­zettségekből, a Magyar Hajó- és Darugyárnak készülő markolók­ból. Ebből a termékből erre az esztendőre is mintegy 10 millió forint értékű megrendelésük van. Hasonlóan jelentős a gyár­egység tervében a fluidberende­zések, illetve az ezekhez tarto­zó szűrőciklonok, kompresszo­rok és egyéb részegységek, va­lamint a HÓDGÉP-nek készülő golyóskoszorúk gyártása. Ezek előállításával, szerelésével kezd­ték, pontosabban folytatták a munkát az új esztendő első hó­napjában.

Next