Nyíregyházi Mezőgép, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FT 1979. JANUÁR HÓ Zavartalanul kezdődött a munka Kimagasló termelési eredményekkel zárt esztendő után, a nem kisebb feladatokkal előttünk álló új esztendő első munkanapján hogyan sikerült kezdeni a munkát, a termelést? E kérdés aktualitását fokozta, hogy 1979. kemény hideggel, jégpáncéllá dermedt utakkal, havazással, szélviharokkal köszöntött ránk. Okozott-e gondot ez vállalatunknak? Bede Zsigmondtól, a termelési osztály vezetőjétől kértünk tájékoztatást az év elején. — A szokatlanul téliesre fordult időjárás gyáregységeinkben nem okozott különösebb gondot. Talán kissé hidegebbek voltak a műhelyek egy-két napig. Komolyabb termelést akadályozó problémáról nem tudok. Az első napokban a műszaki, fejlesztési, a technológiai, az anyag- és kooperációs osztályok vezetőinek társaságában sorra jártuk a gyáregységeket, hogy a helyszínen győződjünk meg a valós helyzetről. Adottak-e a munkakezdés feltételei, s ha szükséges, segíthessünk. Elmondhatom, mindenütt rendben megkezdődött a termelés, senki nem maradt munka nélkül. — A termelésirányítás azzal a koncepcióval indult, hogy a gyáregységek ugyanazokkal a termékeknek a gyártásával kezdjék az új évet, amelyekkel az óévet befejezték. Ezekhez ugyanis rendelkezésre állnak a dokumentációk, a gyártóeszközök, készülékek és az egyéb feltételek. Csak az anyagokról kell gondoskodni. Így igazoltuk vissza a megrendeléseket, e szerint készítettük a programokat, végeztük, illetve végeztettük a gyártáselőkészítést. Tehát Nyíregyházán folytatták a nehézfelépítmények készítését, nem is lesz akadálya, hogy január végére elszállítsák a NDK-beli partnernek a szokásos havi 200 darabot. A hajtóművekből pedig már az első dekádban jelentősebb mennyiséget értékesített központi gyáregységünk. A Baktalórántházán 40 darab mindent felhordó állt a befejezetlen állományban. Ezekkel, valamint az export weimari markolók gyártásával szintén folyamatos munkafeltételeket teremtettek. Fehérgyarmaton ugyancsak a decemberben is készült SM—15 jelű silómarók, a kitrágyázók — az LKK—01 és a 02-es típusok — voltak félkészen, s egy silómaró már az első napokban átadásra várt. Ezekhez még januárban hozzájött néhány D—30-as jelű nagyüzemi daráló kibocsátása. Megfelelő árbevételre számíthatunk tőlük. A mátészalkaiaknak az idén sem lesz a mezőgazdasági pótkocsikon kívül más termékük, így ott az LTK—6 takarmánykiosztó és az MBP—6,5 billenőplatós pótkocsi gyártását, illetve összeszerelését folytatták januárban. Hadd jegyezzem meg, hogy a megrendelések az előző évinél jóval több darabszámra szólnak 1979-ben. Úgy igyekeztünk segíteni, hogy az ebből adódó nagyobb alkatrész- és részegységgyártási feladataikat csökkentettük, pontosabban megosztottuk a gyáregységek között. Már nincs is olyan gyáregységünk, amelyik nem dolgozik a szalkaiak „keze alá”, így a késztermék előállítás mellett készítették folyamatosan a pótkocsirészeket januárban is a gyáregységek. E nélkül ugyanis nem lenne árbevétele a vállalatnak Mátészalkáról, így viszont bizonyosan várható 16—18 millió forint. — Nagykállói gyáregységünkben szintén folyamatosan dolgoztak a szarvasmarhatartás különböző gépein, amelyeket eddig is gyártottak. Teljes kapacitással indult Mátészalka részére a pótkocsik részegységeinek gyártása. Tisztes árbevételt hoznak. Nyírbátorban több gonddal kezdődött az esztendő. Ott ugyanis a légtartályok, a bojlerek és a pótalkatrészek mellé új termékként lépett be a HÓDGÉP-től átvett futóművek gyártása. És csupán a műsorkeretet adták le. Decemberben kezdték meg a középkategóriájú mezőgazdasági pótkocsik futóműveinek gyártását a nyírbátoriak, és dicséretükre szóljon, hogy folyamatosan szállítják a DETK- tartálykocsikhoz, a TAK—7 jelű takarmánykeverő- és kiosztókhoz, az MBP—6,5 típusú pótkocsikhoz gyáregységeink számára januárra szükséges futóműpárokat. Emellett a HÓDGÉP-nek is, de a termékkel átvállalt külső megrendelőnek is eleget tettek. — Nyírteleki gyáregységünk decemberben 60 DETK—15 jelű tartálykocsit értékesített. A megkezdett szériából 40 darab maradt januári befejezésre félkészen. Ott ezeken dolgoztak, Tiszavasváriban pedig a TAK— 7-es takarmányos kocsikat készítették, valamint a fluid berendezéseket.V — Anyaghiány problémáink azonban most is vannak. Elsősorban az NDK-exportmunka, a weimari markolók kooperációs anyagainak szállításában okozott fennakadást — nem hazánk területén — a rendkívül nagy havazás. Meg a tőkés importból beszerezhető alkatrészek szokásos év eleji gondjai szorítanak különösen Tiszavasváriban. A TAK—7-esekhez az import hajj meg a csigatengely csöve hiányzik. Főképp az utóbbi, mert véleményem szerint a láncot valahogy még csak beszerezzük. Mint ahogy néhány nap alatt megkerítettük a nyírtelekiek számára is a TAURUS-tól a 40 DETR kocsihoz hiányzó futómű gumikat. A többi anyaghiány gondunk megoldható, mert azokat tudjuk helyettesíteni. De hangsúlyozom, hogy a legégetőbb import-alkatrészhiány is csak átmeneti árbevétel gond, mert nem tudunk készterméket esetleg kibocsájtani. A folyamatos munkavégzést ezek nem akadályozzák úgy, hogy termeléskiesést okozna. — Mindezek ellenére képesek leszünk annyi árbevételt teljesíteni az új év első hónapjában, mint tavaly januárban. A folyamatosan végzett munkánk eredményeként pedig februárban már minden „egyenesbe” jön gyáregységeinkben. Foglalkozhatunk az újabb termékeink átvételével, gyártásba vételével. Elsőként Nagykállóban, ahol még az első negyedévben meg kell kezdeni a debreceni társvállalattól átvett szemes terménytároló tartályok gyártását. Ezek több típusával bővül gyáregységünk profilja. Tulajdonképpen egyugyanaz termékről van szó, csupán a nagyság szerint változik. Komoly feladat lesz, mert ez a tárolótartály hiánycikk. Gyorsan rá kell állnunk a többköbméteres tartályok és tartószerkezeteik gyártására. Már ebben az évben 25 milliós értékű megrendelésünk van. Majd a második félévben a tiszavasváriak kezdik meg az ÁSZP típusú állatszállító pótkocsi sorozatgyártását. Száz darabra kaptunk megrendelést, 12 millió forint körüli értékben. 1«// Az SM—15 jelű silómaró gyártásával kezdték a munkát Fehérgyarmaton az új esztendőben. Juhász József és Károly Gáspár a hordozórészt szereli. (Császár Csaba felv.) A vezetőség tárgyalta Szélesedett az újítómozgalom 375 újítási javaslat 1978-ban Az újítómozgalomban elért eredményekről minden év decemberében számol be a vállalat vezetősége és a VSZT—SZB előtt a műszaki fejlesztési osztály és irányítója, a műszaki igazgatóhelyettes. Az újítómozgalom helyzetének megvitatása nemcsak az elért eredmények ismertetésére korlátozódik, hanem célja az is, hogy felhívja a figyelmet a hiányosságokra és problémákra, meghatározza azok kijavításának módjait, javaslatokat tegyen az eredményesebb munkavégzésre és megszabja a következő év feladatait. A vállalat vezetőségének múlt évi utolsó ülésén, december 16- án ismertette Katona Béla, műszaki igazgatóhelyettes az újítómozgalom 1978. évi eredményeit. A beszámolóban utalt arra, hogy az újítási helyzet értékelése, amelyet a vállalat vezetése minden évben rendszeresen elvégez, tükrözi azt a fejlődést, vagy visszaesést, amely az újítómozgalomban bekövetkezik. Emlékeztetett az újítómozgalom feladatára. Arra, hogy e mozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása, a dolgozók önként vállalt és tudatos tevékenységének szervezett formája. Célja, hogy a dolgozók munkaköri kötelességük ellátásán túl újítási javaslatokkal segítsék a műszaki fejlődést, a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növekedését. Az újítómozgalom ilyen meghatározása egyúttal a vállalat dolgozói, valamint felelős gazdasági és társadalmi szervei előtt is kijelöli azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtaniuk a mozgalom fejlesztése és magas színvonalon tartása területén. Az újítómozgalom továbbfejlesztése érdekében mindenekelőtt az 1977. december 19-i vezetőségi ülés tanácsait, észrevételeit, határozatait igyekeztek megvalósítani 1978-ban. Február 7-én kiadták a vállalati újítási feladattervet, amelyben 29 pontban foglalták össze a legfontosabb tennivalókat, melyekre az újítóktól vártak és várnak megoldást. Meghirdették az egész évre szóló újítási versenyt, amellyel az újítással foglalkozó ügyintézők munkáját ösztönözték. A vállalat központban bevezették a központi ügyintézést és elbírálást is, ezzel az újítások egységesebb, gyorsabb elbírálását és bevezetését. A központban függetlenített újítási előadót neveztek ki a jobb intézés és a gyáregységek újítási előadóinak összefogása érdekében. Ezen kívül év közben több olyan adminisztratív intézkedésre került sor, amely az újítások elbírálásának és hasznosításának gördülékenyebbé tételét volt hivatott szolgálni. Igyekeztek a szocialista brigádokat jobban mozgósítani, alkotó tevékenységüket jobban felhasználni. Az eredmény: a szocialista brigádok újító kedve lényegesen növekedett. Sikerült az újítások ügyintézését meggyorsítani: az 1978-ban beadott újításoknak 12 százaléka maradt elbírálatlanul ügyintézés alatt a beszámolás időpontjáig. Hozzátette azonban a műszaki igazgatóhelyettes, hogy míg a központi ügyintézés meggyorsult, addig a szükségessé váló levelezés növelte az újítások bevezetésének átfutási idejét. Ezek után rátért az 1978. évi eredmények és a hiányosságok értékelésére. A számszerű adatokat az 1977. éviekkel együtt, illetve azokkal összehasonlítva ismertette. A javaslattevők és a javaslatok száma emelkedett. Az előbbiek az 1977. évi 215-ről 375-re, az utóbbiak 177-ről 184-re. Ez azzal magyarázható, hogy szélesedett az újítók bázisa, növekedett az újítási kedv. Az elfogadott és a bevezetett újítások száma viszont csökkent Ez a központosított ügyintézés még mindig nem elég gördülékenységének tudható be. Lényegesen emelkedett az elutasított javaslatok száma. Ennek oka egyértelműen az, hogy gyakran nem kellően átgondolt javaslatokat nyújtanak be. A mozgalom szépen fejlődött Nyíregyházán és Nyírbátorban, visszaesés tapasztalható Baktalórántházán és Nagykállóban. Beszélt a javaslattevők díjazásáról és az újítások hasznos eredményeiről. A díjazott személyek száma nem túlzott mértékben, de növekedett: az 1977. évi 119-cel szemben 1978-ban 138 újítót díjaztak. Ugyancsak növekedett a kifizetett újítási díj összege is, 20,9 százalékkal. Számottevően nőtt az újítások által képződött hasznos eredmény. Meg kell azonban említeni, hogy ez nagyobb részt az előző években benyújtott jelentősebb újítások eredménye, melyek hasznosítására 1978-ban került sor, mint például Nyírteleken a DETK-tartályokkal kapcsolatos újításokra is. Szembetűnő, hogy három gyáregységünk nem tud hasznos eredményt felmutatni. Ennek oka, hogy az újítók ragaszkodnak az eszmei díjazáshoz. Általánosságban megállapítható, hogy az újítómozgalomban 1978-ban is jelentős eredményt értünk el. A mozgalom az újítási versenyhónap elmaradása ellenére is fejlődött, számszerű eredményeink tovább javultak. Ez annak köszönhető, hogy növekedett az újítási propagandamunka színvonala, az újítások elbírálása gyorsan és (Folytatás a 2. oldalon)