Nyíregyházi Mezőgép, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1982. JANUÁR HÓ Munkakezdés az új évben Termelési körkép a gyáregységekből Van munkánk, nem is kevés. A szerződéses megrendelések a biztosítékai, hogy a kívánt mértékben növelhetjük a termelésünket 1982-ben. A felkészülést feladataink elvégzésére ezúttal a korábbinál alaposabban és korábban kezdtük meg. AZ ÖTNAPOS MUNKARENDRE való áttérés miatt a követelmények teljesítéséhez jobban szervezett munkával kell hozzálátnunk. Mindezek tudatában bizakodással és várakozással tekintünk az új esztendő elé. Az első munkanapon, 1982. január 3-án, 6 napos héttel kezdtük az „ötnapost”. Véletlen, hogy az év végi ünnepek miatt így alakult a munkarend. Kaptunk tehát egy nap plusz időt a naptártól, hogy könnyebben illeszkedhessünk bele az új munkarendbe. Volt, ahol nem is jött ez rosszul. Tehát elkezdtük! De hogyan sikerült a termelést indítani, mivel foglalkoztak, mit gyártanak? — ezekre a hagyományos év eleji kérdésekre kerestük a választ gyáregységeinkben. Fehérgyarmaton örömmel újságolta Pacza Mihály igazgató ■— még mielőtt bármit is kérdezhettünk volna —, sikerült túlteljesíteniük a termelési és az árbevételi tervüket. Jól meg voltak pakolva munkával, mi tagadás, dolgoztak is keményen. A 107,9 millió forintos árbevételi tervüket 116 millió forintra túlteljesítették. Megfelelő befejezetlen termékmennyiség biztosította a jó évkezdést. 31 darab traktorra függesztett Silex típusú silómaró, szűrőciklonok, konzervipari gépek — két dobos mosó, valamint előfőző — Budamobil alvázak és a Vár—1 állatrakodók álltak különböző készültségi fokban az új évi munkakezdésre. Zavartalanul folytatták a munkát, amit az óévben abbahagytak. ELMONDTA AZ IGAZGATÓ, hogy a nagyüzemi darálók és a konzervipari gépek gyártását befejezték, ezeket leadta a vállalat. Pontosabban a konzervipari gépek közül azokat, amelyeket eddig gyártottak. Viszont az említett kettőt más gyáregységből helyezték ide, számukra új gyártmányt jelentenek. Egyébként öt új termékük van, közöttük nullszériásak is. Remélik, hogy megbirkóznak velük, hiszen tavaly sem volt kevesebb ilyen feladatuk. Örömmel mutatták az új festőüzemüket is, ahol az év első napjaiban még javában szorgalmasan dolgoztak villanyszerelőik. De már nincs sok idő hátra az üzembe helyezésig. Nagykállóban nem sok jóval fogadott Gregori László igazgató. Erre számítottunk is. Tervükből egyetlen főbb mutatót sem tudtak teljesíteni. A múlt évben a gyáregység egész termékszerkezete megváltozott. Éves termelési tervüknek csak kisebb részét képezte a főtermék, az állattartó berendezések gyártása. Nagyobb részben takarmánytárolókat, valamint az NDK-exportra készülő F—997-es nehézfelépítményeket, és az NSZK- export pótkocsi részegységeket gyártották. Szinte minden termékükben nagy az élőmunka-felhasználás, a darabolás, a hegesztés, a festés. Úgynevezett kereskedelmi áru alig kerül a gyártmányokba. Nagy gondjuk az exporttal volt, nem győzték. A szakemberek dolga elemezni, hogy miért. A gyáregység kollektívája nincs híján a szorgalomnak, tenniakarásnak. Az év végén, hogy minél több árbevételhez jussanak, igyekeztek túladni minden készterméken, és befejezni a befejezhetőt, így az új évet „üres” műhelyekben kezdték. Dolgoztak, ugyanazokhoz a termékekhez fogtak, amelyeket tavaly is gyártottak. TISZAVASVÁRIBAN tervtúlteljesítésről tájékoztatott Patonai János főmérnök. Ez árbevételben 18 millió pluszt jelent. De nem utolsósorban azt is — tette hozzá —, hogy szerződéses kötelezettségeiknek kevés híján eleget tettek. Nem panaszkodott az anyagellátási nehézségekre. Szavaiból mégis az érződött, vannak ilyenek. Az évkezdésről szólva elég szűkszavúan fogalmazott. A befejezetlen állományról úgy, hogy amelyik termékhez volt anyag, azt magasabb készültségi fokon tudták az új évre előkészíteni, amihez nem volt, az meg is látszott az előgyártáson. Munka van, azzal nincs baj, sokféle gyártmányt állítanak elő az idén is. De hogy mikor lesz árbevételük az új esztendőben, az a KP—206 típusú pótkocsigyártás előrehaladásának függvénye. Ott pedig voltak fennakadások az év elején! Mátészalkán csakugyan nem volt semmi zavar a termelésben, hiszen január 12-én a központi meó munkatársával, a KPM és az Agroker átvevőivel együtt jártunk a gyáregységben. Szemtanúi lehettünk az új esztendő első termékátadásának. Nyolcvan darab MBP—6,5 típusú pótkocsit vettek át a gyáregységtől. Ennyit jelentettek készre, bár nyolcvanhét állt sorban a tárolótéren. A hatnapos munkahét után egy kis tartalék maradt az első ötnaposra. Pongó Zsigmond igazgató is úgy érezte, jó volt az évkezdés, mert — tizenöt kocsi kivételével — valamennyi felsorakoztatott MBP pótkocsi teljes egészében már az idén készült. Természetesen megfelelő társtelepi közreműködéssel, részegységek szállításával. Ami azt illeti, az óévet sem fejezték be rosszul. A gyáregységi terv minden jelentősebb mutatóját túlteljesítették. JÓL ZÁRTÁK ÉS JÓL KEZDTÉK az évet Mátészalkán, pedig az első munkanapon nemcsak termeltek, költözködtek is. Szűcs László főmérnök vállalkozott arra, hogy bemutassa az átszervezett pótkocsigyártást. Komoly helycserét hajtottak végre a gyártósor átalakításához. Mégpedig példás gyorsasággal, két nap alatt, december 28- án és január 3-án. A második napon közben termeltek is, sőt a délutáni műszakban mindenütt a zavartalan műszakok szokásos darabszámait állították elő. A régi szereldében, ahol eddig a pótkocsik összeszerelését végezték, most az alvázak gyártása folyik. Palánkokkal elválasztva sorakoznak egymás után a hegesztők munkahelyei. Nagyobb üres tér csupán az üzem két végében van, az alapanyag-tároló felőli végén, az anyag-előkészítéshez hagytak helyet. A kész részegységeket innen egyenes úton szállítják át az új csarnokba, a múlt évi „honfoglalás” után ott készültek az alvázak. A korábbinál jóval tágasabb helyen, itt alakították ki a szerelősort, amelynek végében fallal leválasztott önálló üzemrészként építették be az úgynevezett cserkúti festő- és szárítókabinokat. A négy egytonnás darupálya gyáregységi tervezésben és kivitelezésben került a szerelősorra. Ezzel egyidejűleg normakarbantartást végeztek. Ennek eredménye: műszakonként plusz egy pótkocsi. A pótkocsigyártás átfutási ideje felgyorsult, a darabszám hatról hét darabra növekedett műszakonként. Ezzel a gyártási tempóval természetesen szinkronban van a festőkapacitás is. NYÍRTELEKI GYÁREGYSÉGÜNKBEN, amint arról korábban beszámoltunk, a tőkésexport Hesston típusú hígtrágyáit felszedő-kiszóró tartálykocsik és annak hazai változata, a HFS— 105 jelű tartálykocsik gyártásával fejezték be az évet. Sok nehézséget leküzdve teljesítették a feladatot. Végül vagonhiány miatt visszamaradt 15 darab tőkés export gépekből. Ennek ellenére a 115 millió forintos árbevételi tervüket 7 millió forinttal túlteljesítették. S ahogy a gyáregység igazgatója megfogalmazta, aránylag zökkenőmentesen léptek át az új esztendőbe a termelés indítását illetően. Programjukban első gyártmányként a DETR—15 típusú tartálykocsik szerepeltek. Év végén megtették az előkészületeket ezek gyártásához. Nyírbátori gyáregységünkben decemberben versenyt futottak az idővel, s ők győztek, így a várakozásnak megfelelően a szerződéses kötelezettségeknek eleget tudtak tenni. A futóműgyártásban nagy hajrával szolgálták ki minden külső megrendelőjük, és, természetesen gyáregységeink igényeit. Termelési és árbevételi tervüket teljesítették. Jó hangulatban fogtak hozzá új feladataikhoz. Lehoczky Péter igazgató elmondta, hogy várakozáson felül sikerült az évnyitás. Mintha maga is csodálkozott volna azon, hogy semmi akadály sem került útjukba az új esztendő első két hete alatt. (Folytatás a 2. oldalon) BBA-S idén már sorozatban BBA—S típusú bálafelszedő-bontó és aprító gépet végszerelik fehérgyarmati gyáregységünkben. a Munkavédelmi vetélkedő A hagyományos vállalati munkavédelmi vetélkedőt december második szabad szombatján rendezték meg a törzsgyári ebédlőben. Valamennyi gyáregységünk beküldte 5—5 tagú csapatát a vetélkedőre. Korrekt versenyben a nyíregyházi törzsgyár csapata került az élre. Második helyezést a nyírteleki gyáregység, a III. helyet pedig a központ szerszámműhelye versenyzői szerezték meg. (Hargitai Gizella felv.) Beszámoló a választóknak Minden évben beszámolnak a tanácstagok választóiknak a végzett munkáról. A falvakban falugyűléseken, a városokban tanácstagi beszámolókon hallhatnak a választók lakóhelyük, a város, a község fejlődéséről, a tervekről, amelyekről maguk is elmondhatják véleményüket, kívánságaikat. Vállalatunk kollektívájában több dolgozó is viseli lakóhelye, környezete bizalmából ezt a megtisztelő, felelősségteljes tisztséget. Megyeszerte tartottak Mezőgépes dolgozók tanácstagi beszámolókat. December 27-én törzsgyári ebédlőnkben tartotta meg választói előtt beszámolóját Nagy Sándor, nyíregyházi városi tanácstag, vállalatunk igazgatója. (Hargitai Gizella felv.)