Nyíregyházi Mezőgép, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

XV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1983. FEBRUÁR HÓ Túl az egymilliárdan Mérlegen az 1982-es év Február elején már pontos adatok álltak rendelkezésre múlt évi munkánk eredményeiről. A szöveges mérleg készítése közben kértük meg Nagy Miklós gazdasági igazgatóhelyettest, hogy ismertesse ter­melésünk, gazdálkodásunk főbb mutatóit. — Tevékenységünk bruttó termelési értéke 1 milliárd 24 millió 788 ezer forint, amely a bázistól 6,5 százalékkal több, a tervezettnek 96,6 százaléka. En­nek az értékkiesésnek az oka nagyrészt az év eleji anyagellá­tási nehézségekkel függ össze. Termelési tevékenységünk üte­messége a fentebb említett okok miatt az első negyedévben 4,9 százalékkal, a második negyed­évben 2,1 százalékkal volt ke­vesebb a tervezettnél, míg a ne­gyedik negyedéves tervezett szintet 8,9 százalékkal haladta meg.­­ Árbevételi tervünket 1 mil­liárd 113 millió 279 ezer forint értékben, 104,8 százalékra telje­sítettük. Ezen belül a termék­gyártási és szolgáltatási árbevé­telünk 1 milliárd 023 millió 168 ezer forint, a terv 99 százaléka. Az összes árbevételünkből bel­földre több mint 1 milliárd fo­rint, rubelelszámolású exportra több mint 72 millió forint, nem rubel relációban 20 millió 832 ezer forint összegű terméket ér­tékesítettünk. Belföldi értékesí­tésünk eredménye az árbevétel­re vetítve 4,53 százalékos, a ru­belexportra vetítve 6,55 százalé­kos, a nem rubel exportnál 15,87 százalékos, összességében az értékesítésnél 4,87 százalékos nyereséget értünk el. — Hogyan alakult a vállalat eredménye? — A tervezett 33,1 millió fo­rinttal szemben 54 millió 269 ezer forint vállalati eredményt értünk el. A tervezetthez ké­pest 21 millió forintot meghala­dó az eredményjavulás. Az ered­ményre jó hatást gyakorolt az ár- és árfolyamváltozás, a több­lettermelés, az önköltség javulás, valamint a­ fel nem osztott költ­ségekből történt megtakarítás. Kedvezőtlenül hatott az ered­ményre a termékösszetétel válto­zása, valamint a különféle bevé­telek és ráfordítások tervezettel szembeni kiesése. A felsorolt eredményeket 1224 fő produktív és 682 improduktív fizikai dol­gozóval, valamint 541 alkalma­zotti állományú dolgozóval ol­dottuk meg. Az egy dolgozóra jutó termelékenység az előző évihez képest 11,7 százalékkal, a nettó termelékenység 31,5 szá­zalékkal nőtt. — Milyen hatással voltak ezek az eredmények a vállalat bérfejlesztési lehetőségeire? — A termelékenység említett mértékű bázishoz viszonyított javulásának eredményeképpen vállalatunk a tervezett 2,5 szá­zalékos bérfejlesztéssel szemben 6,75 százalékos bérszínvonal-fej­lesztési lehetőséget, mint prefe­renciát a MEZŐGÉP Tröszt biz­tosított, 0,52 százalékos bérfej­lesztést viszont adókötelesen hajtott végre a vállalat, amely a részesedési alap terhére 608­ ezer forintos adófizetési kötelezettsé­get jelentett. Az átlagbérszínvo­nalunk így az előző évi 44 ezer 501 forintról 47 ezer 508 forint­ra növekedett, amely valamivel több, mint 3 ezer forintos növe­kedést jelent dolgozónként éves szinten.­­ A részesedési alapszámlán­kon összes alapképzés 2 millió 540 ezer forint, évközi felhasz­nálás, plusz bérfejlesztési befi­zetés 1 millió 544 ezer forint áll, és mint felhasználható keret 996 ezer forint. Kollektív szerződé­sünk szerint, amennyiben a ré­szesedési alapszámlánkon a kö­telezettségek teljesítése után fennmaradó összeg a hatnapi bért nem éri el, és jelen esetben nem éri el, év végi nyereségré­szesedést vállalatunk nem fi­zet. Az alapszámlán lévő, emlí­tett felhasználható összeget a szocialista brigádok anyagi elis­merésére, évközi prémiumok, il­letve jutalmak kifizetésére kí­vánjuk fordítani.­­ Végül összegzésképpen ho­gyan értékelne ...ált évi mun­kánkat? — Az 1982-es évben a megszi­gorított körülmények fokozot­tabb munkára, odafigyelésre késztettek. A megnehezült anyagbeszerzés, egyes partner­vállalatok fizetőkészségében időszakosan mutatkozó nehézsé­gek, a szabályozó rendszer által előírt költségnövekedések mel­lett elért eredmények a vállalat egész kollektívájának felelősség­gel végzett jó munkáját tükrö­zik, amelyért ezúton is köszöne­­temet fejezem ki. Ez egyben úgy érzem, feljogosít arra is, hogy bízzam abban: 1983-ban a kollektíva erejére támaszkodva hasonló eredményeket érünk el. M­ost, február 14-én volt ne­gyedszázados a Szovjet— Magyar Baráti Társaság. Amikor megemlékezünk a népe­inket összekötő barátság fejlő­désének történetében e neveze­tes évfordulóról, azt egy megha­tározott, szervezeti formába foglalt szakasznak tekintjük. Hiszen nem feledkezhetünk meg népeink legjobbjainak kapcsola­tairól, így arról a segítségről, amelyet I. Péter nyújtott a ma­gyarok Rákóczi Ferenc vezetésé­vel vívott szabadságharcának. Szólni kell arról a barátságról, amelyet népeink legjobb fiainak vére pecsételt meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom és az oroszországi polgárháború időszakában, majd később a Nagy Honvédő Háború éveiben. Nemrég vizsgáltuk meg a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság­­ központi vezetősége titkár­ságának múlt évről szóló tájé­koztatóját. Már a végrehajtott intézkedések puszta felsorolásá­ból kitűnik, milyen széles kör­ben hatoltak be barátságunk eszményei a szovjet emberek életébe." A társaság munkája szem­pontjából nagy jelentőségű az a tény, hogy ez a munka túlnőtt az előre megállapított kerete­ken. Formái ugyanolyan válto­zatosak, mint amilyen sokrétű Barátságunk maga az élet. A társaság tevé­kenységében az elmúlt esztendő­ben nagy helyet foglaltak el olyan tömegrendezvények, mint a testvérvárosok és testvérme­gyék képviselőinek találkozói, a küldöttségcserék, a turistautazá­sok. Nagy jelentőségűek voltak a népeink életének nevezetes­ dá­tumai alkalmából rendezett konferenciák, szemináriumok és ünnepségek, amelyeken a részt­vevők kinyilvánították baráti érzelmeiket. Aktív szerepet játszanak a tár­saság munkájában a kollektív tagok, vállalatok és intézmé­nyek, kolhozok és iskolák. Itt jegyzem meg, hogy számuk a Szovjetunióban ma már 1700 kö­rül mozog. A társaság alapszer­vezeteinek munkájában nagy figyelmet szenteltek a rokonvál­lalatok és szervezetek társadal­mi és termelési munkában szer­zett tapasztalata kicserélésével kapcsolatos kérdéseknek. Nem titok, hogy az előadói munka sok tekintetben, ha ugyan nem tel­jes mértékben az előadó kvalifi­kációjától és felkészültségétől függ. Ezért nem véletlen, hogy a társaság különös figyelmet for­dít a Magyarországra küldendő szovjet előadók kiválasztására. A jubileumi és emlékezetes dátumok kapcsán a társaság folytatta a szovjet emberek megismertetését a gazdag és eredeti magyar kultúrával. Em­lékezetes volt a Kálmán Imre­­est, amelyet a híres magyar ze­neszerző születésének 100. évfor­dulója alkalmából rendeztek. A Szovjet­-Magyar Baráti Társa­ság más szervezetekkel együtt számos irodalmi estet is szerve­zett. A­­ Vladimir Iljics nevét vi­selő üzem művelődési házában „Magyar irodalom a Szovjet­unióban” általános tematikával találkozót rendeztek. Az össz­szövetségi külföldi irodalmi könyvtárban „Petőfi Sándor és a jelenkori magyar költészet” címmel rendeztek irodalmi estet. Ezel csupán körvonalaztam a népeinket összefüggő ba­rátság fejlesztésére, jó szívvel (másként nem is lehetne) végzett sokrétű munkát. Hiszen az egész szocialista közösségről szólva a barátság és az egység az, ami leküzdhetetlen erővé tesz bennünket. N. Zabelkin APN szovjet sajtóügynökség E A nemzetközi nőnap alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntjük nő dolgozóinkat! Munkásőrök egységgyűlése Január 22-én, vállalatunk törzsgyárának szerszámgép-felújító nagy­csarnokában tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését a Sziklai Sándor Nyíregyházi Járási Munkásőrzászlóalj. Az eseményről, ahol kitüntetések átadására is sor került, felvételeket készítettünk. (A ki­tüntetettek névsorát a 4. oldalon közöljük.) Lipcsei János zászlóaljparancsnok átadja a Kiváló Parancsnoki Jelvényt Horváth Jánosnak, vállalatunk központja dolgozójának. Gyurján László, a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettesétől veszi át a Szolgálati Érdemérmet Urbán György, vállalatunk köz­pontjának dolgozója. Az egységgyűlés résztvevői: munkásőrök és hozzátartozóik. (Császár Csaba felvételei)

Next