Nyíregyházi Mezőgép, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A szakszervezeti mnka feladatai A vállalati szakszervezeti főbizalmi, bizalmi testület decem­beri üléséről az újság legutóbbi számában csak röviden számol­tunk be. A következőkben a VSZB 1983-ban végzett munkájáról és az 1984-re meghatározott feladatokról szóló beszámolóból köz­lünk részleteket: A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti testületei a beszámolási időszakban az MSZMP XII., a SZOT XXIV. és kongresszusa határozata alapján végezték munkájukat. A határo­zatok végrehajtásainak eredmé­nyességét döntően befolyásolta, hogy jelentős mértékben fejlesz­teni tudtuk szakszervezeti testü­­leteink politikai jellegét. A beszámolási időszak terme­lést segítő szakszervezeti munka szorosa­n kapcsolódott a vállalat gazdaságpolitikai céljainak meg­valósításához, sajátos aktuális feladataink teljesítéséhez. Foko­zott figyelmet fordítottunk a tervezés korszerűsítésére, a ha­tékonyabb gazdálkodásra a mun­ka minőségének javítására, a tartalékok feltárására és hasz­nosítására. Cselekvő részt vállaltunk az új és szigorúbb követelmények megértetésében, az átállás gyor­sításában. Kiemelt szerepet ka­pott a termelést segítő munká­ban az exporttervek — különö­sen a konvertibilis — teljesíté­sére a gazdaságos importkiváltás fokozására való mozgósítás, az anya- és energiával való takaré­kosság. Az elmúlt időszakban tovább javult a termelést, a gaz­dálkodást segítő szakszervezeti munka. A vállalati terv kialakításá­nál a dolgozókat érintő kérdé­sekben minden esetben véle­ményt nyilvánítottunk. VFBT- nek, VSZB-nek testületi ülésen számolt be a gazdasági vezetés az elmúlt év gazdasági felada­tainak végrehajtásáról és ismer­tették a tervcélokat. A vállalati szakszervezeti tes­tületek, aktivisták nagy felelős­séggel működtek közre a válla­lati éves terv készítésében. A fő figyelmet a központi követelmé­nyek helyi érvényesítésére, a tervező munka demokratizmu­sának szélesítésére fordítottuk. Az év során folyamatosan fi­gyelemmel kísértük a tervfel­adatok végrehajtását. A válla­lat vezetése az időarányos terv­­teljesítésről folyamatosan szö­veges és számszaki tájékoztatást adott, amelynek alapján pontos tájékoztatást kapott a VSZB, il­letve a szakszervezeti tagok a legfontosabb feladatokról, külö­nös figyelemmel a tőkés és szo­cialista exportról. A beszámoló ezután részlete­sen elemezte a szocialista mun­kaverseny, az újítómozgalom alakulását, az üzemi demokrácia érvényesülését, foglalkozott a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulásával, az ér­dekvédelemmel, a nők helyze­tével, a politikai és kulturális nevelő munkával. Szó volt a beszámolóban többek között a VSZB vezető, irányító munkájá­ról, a szervezeti életről, a kap­csolatok alakulásáról. A szakszervezeti munka 1984- re meghatározott feladatairól szólva a beszámolóban elhang­zott: A Vasasszakszervezet központi vezetőségének augusztus 29-i ülésének dokumentumai alapján célul tűzzük ki az állásfoglalás­ban meghatározott feladatok megvalósítását. Egyben ismétel­ten ráirányítjuk a figyelmet a kongresszusi határozatok mara­déktalan végrehajtására, mun­kánk színvonalának további nö­velésére, termelést segítő tevé­kenységünk fokozására, tagsá­gunk hatékonyabb mozgósítá­sára. (Folytatás a 3. oldalon) Jutalom a legjobbaknak Mint már arról röviden beszá­moltunk — az előző évek gya­korlatának megfelelően — a vál­lalat a szakszervezeti bizottság­gal egyetértésben az újítómoz­galom továbbfejlesztése, annak hathatós segítése érdekében, újí­tási versenyhetet hirdetett. A verseny rendezésének célja, hogy mind a fizikai, mind az alkal­mazotti dolgozók alkotó munká­jukkal fokozottabban segítsék a termelés hatékonyságának nö­velését, az anyagi és szellemi erőforrások célszerű hasznosítá­sát. Az újítási versenyhét ered­ményeinek értékelése lezárult, pontozás alapján történt helye­zések: Első a nyírteleki gyáregység 164 ponttal, második a központ 91 ponttal, harmadik a tiszavas­­vári gyáregység 76 ponttal, ne­gyedik a törzsgyár 68 ponttal, ötödik a fehérgyarmati gyáregy­ség 45 ponttal. A javaslatok egyrészt anyag- és normaidő-megtakarítást ered­ményeznek, de jelentős számú­ javaslat érkezett a gyártásfej­lesztésre, illetve a munka minő­ségének javítására is. Munkavé­delmi jellegű javaslatokat is nyújtottak be, amelyek az eset­leges sérülések megakadályozá­sát szolgálják. A versenyfelhívás mozgósítot­ta a szocialista brigádokat is, az első három helyezett külön juta­lomban részesült. Első helyezést ért el a nyírteleki gyáregység Gábor Áron szocialista brigádja 65 ponttal, második a törzsgyár Lenin szocialista brigádja 41 ponttal, harmadik a nyírteleki gyáregység Kun Béla szocialista brigádja 38 ponttal. A széles körben ismertetett újítási versenyhét elérte célját. A dolgozók műszaki, gazdasági elképzeléseinek olyan kibonta­kozását eredményezte, amely to­vább szolgálta az újítómozgalom tömegmozgalommá való szélese­dését. A vállalat gazdasági és tár­sadalmi vezetése áttekin­tette az elmúlt évi szocia­lista munkaverseny és brigád­­mozgalom helyzetét, tevékenysé­gét és szerepét. Megállapította, hogy a szocialista munkaverseny a beszámolási időszakban a fel­lelhető hiányosságok mellett is, jól szolgálta a vállalat és a gyár­egység előtt álló célok elérését. Komoly erőfeszítéseket tettek a tervek megvalósítása érdekében. Ez megnyilvánult a túlimunkák, túlórák fegyelmezett vállalásá­ban, valamint a kommunista műszakok és társadalmi munka­akciókon való becsületes helyt­állásban, a humanitás szép meg­nyilvánulásaiban. A­­ szervezett kommunista mű­szakokon a szocialista brigádta­gok 17 330 órát teljesítettek, melynek a teljes termelési érté­ke 7,9 millió forint. Az anyag- és energiatakarékosságra tett vállalásaikat is teljesítették. Szép számmal akadtak brigá­dok, amelyek kiemelkedő telje­sítményt nyújtottak, kezdemé­nyezői és fő szervezői voltak nemcsak az anyag és energiával való ésszerű takarékosságnak, hanem a jól szervezett munká­nak és a minőség javításának is. Például Nyírbátorban a Petőfi Sándor, Fehérgyarmaton a Zalka Máté, Tiszavasváriban az Eötvös Loránd, a törzsgyárban a Lenin szocialista brigád. Azonban a minőség javítása terén igen sok termelőhelyen és szocialista bri­gádnál még van tennivaló. El kell marasztalni azokat a gyáregységeket, és központi osz­tályokat azért a passzivitásért, melyet az 1983. február 7-én ki­írt „Anyagtakarékossági pályá­­zat”-tal kapcsolatban tanúsítot­tak. M­int ismeretes, az Iparügyi Minisztérium által ki­adott Ágazati Irányelvek alapján írták ki a pályázatot, melyre egyedül csak a nyírteleki gyáregység nyújtotta be anyagát a megadott határidőig. Pedig az eredményes pályaművek díjazá­sára a gazdasági vezetés mint­egy 100 ezer forintot irányzott elő. Az erőfeszítések ellenére nem teljesítették maradéktalanul a (Folytatás a 2. oldalon) Szocialista brigádmozgalom, munkaverseny '83 Eredmények és elvárások r Köszöntjük a munkásőröket Lapzártakor már megkezdődtek és mire az újság az olvasó kezébe kerül, már be is fejeződtek országszerte a munkásőr év­záró és évnyitó egységgyűlések. Nincs még egy olyan vállalat Szabolcs-Szatmár megyében, amely annyi helységben, annyi egy­ségben képviselné magát munkásőrrel, mint a nyíregyházi ME­ZŐGÉP. Tiszavasváritól Fehérgyarmatig — minden gyáregység­ből végeznek ilyen, s mondjuk meg: egyáltalán nem könnyű, sok szabadidő-lemondást jelentő — pártmegbízatást a munkásőrség­nél. Éppen ezért is vesszük fontos eseménynek az évenként is­métlődő, munkát értékelő, feladatokat meghatározó, ünnepélyes munkásőr egységgyűléseket, s fordulunk megkülönböztetett tisz­telettel azok felé, akik a munkahelyen acélkékben, az önként vállalt fegyveres szolgálatban pedig acélszürkében, becsülettel helytállnak. S külön elismerés azoknak, akik munkásőri felada­tok ellátásában kiemelten jeleskedtek, kitüntetést kaptak. Túl a gazdasági élet területén jelentkező nehézségekből fakadó újabb feladatokon, a munkásőrségnek is megvannak a fejlődést elősegí­tő, speciális céljai, ütőképességét fokozó tervei. Ezek teljesítése újabb követelmény munkásőrök számára is. Például a megyében is végrehajtott közigazgatási átszervezés folytán megszűntek a já­rások. Ez a munkásőrségnél is változást hozott. A nyíregyházi já­rási egység például — amelynek bázisüzeme is vállalatunk — egyesült a városival. Az átszervezéssel járó többletmunkától nem mentesülnek a MEZŐGÉP-es munkásőrök sem. Az új kiképzési és szolgálatellátási év sikeres befejezéséhez, az újabb eredmények eléréséhez ezúttal kíván a vállalat minden dolgozója erőt, egész­séget és személyes boldogságot a MEZŐGÉP-es munkásőröknek. NEGYEDSZER IS — ÉLENJÁRÓK Az országos parancsnok kü­­löndíját, a Harcos út kisplasz­tikát kapta a mátészalkai Ró­zsa Ferenc városi egység. Az egység személyi állománya fó­kást ipari üzemekből — közöt­tük a vállalat szálkás gyáregy­ségéből is — szerveződött. Olyan emberekből, akik példa­mutatóan végzik munkahelyi feladataikat, nagyfokú a köz­életi aktivitásuk. Az állomány rendszeresen részt vesz a város fejlesztésére szervezett társa­dalmi munkában. Az egység ki­emelkedően teljesíti politikai nevelési, kiképzési és szolgálati feladatait, több kiemelkedő helytállás fémjelzi működésü­ket, kiválóan hajtották végre a második félévi 16-, valamint az őszi karhatalmi harcászatti gya­korlatot. Az elmúlt évi eredmé­nyeik alapján immár negyed­szer kapták meg a megyei pa­rancsoktól az Élenjáró Mun­­kásőregység kitüntető címet. V TOVÁBBI KITÜNTETÉSEK: Szolgálati Érdemérem 25 év után: Tóth Géza Nyíregyháza; Szolgálati Érdemérem 15 év után: Kincs Ferenc Nyírbátor, Tomasovszki István Nyírtelek, Juhász István Ti­szavasvári; Szolgálati Érdemérem 10 év után: Terdik János Nyíregyhá­za, Máté Miklós Tisza­vasvári; Kiváló Munkásőr: Dózsa Fe­renc, Kocsmár Mihály, Veress István Nyíregyháza; Munkásőr emlékérem 18 év után: Vass Sándor Nyíregyháza; Munkás­őr emlékjelvény 5 év után: Szokol Pál Nyíregyháza. Gratulálunk. J Nyírteleki képeslap Szerelik a DETR—108-as tartálykocsikhoz szükséges kompresszoro­kat. A képen: Lentvorszki András, Krutilla József és Szvorda Ist­ván munka közben.

Next