Nyíregyházi Mezőgép, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
I nyíregyházi mezőgazdasági gépgyári) vállalat dolgozóinak lapja XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1987. JANUÁR Az ifjúsági munka szervezeti fejlesztése A vasasszakszervezet központi vezetősége 1986. október 21-i ülésén határozatot hozott „szakszervezetünk ifjúság körében és érdekében” végzett munkájának továbbfejlesztésére. Ennek lényege, az egységes szakszervezeti mozgalom keretei között, a jelenlegi vezető testületek irányításáról a fiatalok öntevékenységének kibontakoztatása, számukra megfelelő jog- és hatáskört biztosítani. Ennek szellemében minden olyan helyen, ahol a fiatalok száma meghaladja az 50 főt, ifjúsági tagozatot kell létrehozni. Ennek minden fiatal szakszervezeti tag automatikusan tagja. Az ifjúsági tagozat 3—5 fős vezetőséget választ. A VSZB mellett működő 5 fős ifjúsági bizottságot át kell alakítani ifjúsági tanáccsá, és ki kell egészíteni a hat gyáregység ifjúsági tagozatainak vezetőjével. A VSZB 1986. december 18-án megtartott testületi ülésén megtárgyalta és elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a szakszervezet vezető testületeinek e témában szükséges feladatait tartalmazza. Ennek lényege a központi vezetőség határozatának széles körű ismertetése a fiatalok körében és az ÜSZB tennivalója a megalakítással kapcsolatban. Tolnai István VSZB-titkár Az ember és a gép » Hódosán Imre látogatása Kedves vendége volt a Nyíregyházi MEZÖc+n,P honvédelmi klubjának. 1986. december 11-én Hódosán Imre, nyugállományú vezérőrnagy válaszolt az írásban előre eljuttatott kérdésekre, majd a szemtanú és részt vevő hitelességével számolt be az 1956-os ellenforradalom nehéz napjairól. Hodosán Imre elismeréssel szólt az egykori katonák hősies helytállásáról. Új gyártmányunk—közelebbről Az MSE—250 típusú egyetemes kisesztergák az egyedi és sorozatgyártásban — sokoldalú felhasználási lehetőség mellett — biztosítják a gazdaságos megmunkálás és termelékenység feltételeit. Egyaránt alkalmasak a nagyoló és simító megmunkálás — korszerű technológiai követelményeket kielégítő — elvégzésére, a gyorsacél és keményfém szerszámok kihasználására. A befogható és megmunkálható munkadarabok méretei meghaladják a gép mérettartományával jellemzett szokásos méreteket. Főorsójának és szánrendszerének merev kialakítása, 60-as anyagminőség esetén, 4X0,35 × 1,4 mm2-es forgácskeresztmetszet leválasztására képesítik az MSE—250-et. Jó hatásfokú fokozatmentes hajtómű, gazdaságos energia felhasználása és központosított kapcsolások, a fékrendszer kedvező kezelhetősége, tulajdonságai jellemzik e gépeket. A korszerű forgácsolási feltételek alkalmazását a főorsó-fordulattartomány 70-szeres módosítása teremti meg. Egy váltókerékkészlet (3 db) alkalmazásával képezhető 84-féle kapcsolás hosszelőtolásra: 0,037—6,1 mm/ford., és 29- féle metrikus menet 0,15—14 mm/ford. határok között. További 3 db váltókerék-kiegészítéssel Whitworth menettartományt képezhetünk 56—112 menet/l” határok között. Tetszés szerinti menetfajta és menetemelkedés külön váltókerék felrakásával előállítható. A gépek 750 mm csúcstávolsággal készülnek. A gép fő műszaki adatai: esztergálható átmérő az ágy felett (mm): 260. Esztergálható átmérő a szán felett (mm): 160. A főorsó furatáteresztése (mm): 27. A szorítóhüvely áteresztése max. (mm): 21. Az állóbáb befogható átmérője max. (mm): 80. A mozgóbáb befogható átmérője max. (mm): 80. Csúcstávolság (mm): 750. A főorsófej rövid kúpos MSZ 5038: 4. A főorsófej belső kúpja (Morse): 4. A főorsó fordulatai (1 perc, fokozatmentes): 2240—31,5. A késszár mérete (mm): 16X16. Hosszelőtolások behatárolt tartománya (mm/ ford.): 0,037—1,53. Keresztelőtolások behatárolt tartománya (mm ford.): 0,006—0,68. A metrikus menetemelkedések határai (mm/ford.): 0,15—14. A Whitworth menetemelkedések határai (menet 1”): 56—112. A modul menetemelkedések határai: 0,1—3,5. A szegnyeteg orsóhüvely csúcsa (Morse): 2. Az orsóhüvely lökete (mm): 100. A hajtómotor teljesítménye (mm): 2,2. A gép nettó súlya (kg): 400. A gép méretei: 162 X 550 X 1165. Három írta: Balsai István a munkásőrség megyei parancsnoka annak, aki ma harmincéves, az 1956-os ősz történelem, tananyag, filmkocka. Tanulság, amelynek még alig birtokosa. S ha kötődik az értelem, az érzelem is, akkor se élte át — és jó hogy nem élte át — a zűrzavar bénító napjait, a Köztársaság téri vérfürdőt, az utcán felakasztott, szadista módon megkínzott forradalmárok haláltusáját. Politikusok, történészek — a „Velünk élő történelem” filmkockái — sokoldalúan mutatták be, idézték fel azoknak az éveknek a társadalmi-politikai és gazdasági eseményeit, amelyek harminc évvel ezelőtt — 1956 őszén — ellenforradalmi lázadáshoz vezettek hazánkban. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956 decemberi ülésén mélyrehatóan elemezte azokat az okokat, amelyek együttesen idézték elő a történelmi tragédiát, s levonta a szükséges tanulságokat, határozatában körvonalazta — többek között — a munkásőrség megszervezésének a feladatait is. „A jelenlegi helyzetben — hangsúlyozta a határozat — különösen fontos feladat az ellenforradalmi veszély leküzdése, az erős, demokratikus karhatalom megteremtése és később a gyári munkásőrségek megszervezése.” A decemberi határozat után rövid idő alatt milliók ismerték fel, értették meg a történtek igazi értelmét: azt, hogy az ellenforradalmárok és az őket támogatók célja: a munkáshatalom megdöntése és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. A kibontakozás három területen indult meg. Politikai és katonai téren: a forradalmi erők mozgósítása, az ellenforradalom fegyveres csoportjainak felszámolása, a közrend — közbiztonság —, a törvényes rend — helyreállítása. Ezzel egyidőben a párt újjászervezése, vezető szerepének biztosítása. Gazdasági téren: az ellenforradalom okozta károk sürgős helyreállítása, az értéket adó termelőmunka beindítása, a szocialista konszolidáció kibontakoztatása. Ideológiai téren: a szocializmus erőinek felvilágosítása az ellenforradalom igazi céljáról, őszintén és következetesen alkalmazva a bizalom elvét. Visszatekintve 30 év távlatából az akkori nemzeti tragédiára és az első lépésekre, megállapíthatjuk, hogy történelmi érdeme a pártnak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a reális helyzetelemzésen nyugvó kibontakozási program meghirdetése és következetes végrehajtásának befolyásolása. A kibontakozás , a konszolidációs folyamat, a bizalom szülötte a munkásőrség is. 1957 februárjában, amikor az Elnöki Tanács törvénybe iktatta a munkásőrség létrehozását és fő feladatainak meghatározását, a párt hívó szavára megyénkben is szinte napok alatt ragadtak fegyvert a gépállomások, állami gazdaságok, ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói-vezetői közül azok, akiknek drága volt a munkáshatalom, a szocialista eszme. Az 1951-es márciusi nagy demonstráción Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszalökön már egy szervezett, felfegyverzett munkásőrség jelent meg az utcákon és adott választ az ellenforradalmi bandák „újrakezdési" kísérleteire. És akik akkor vonultak — az alapítók — másnap már ismét a gépek, a tervezőasztalok, a katedrák, az üzemek szerelőcsarnokaiban tették dolgukat. Munkálkodtak a holnapon, terveztek, építettek, új értékeket állítottak elő az iparban és a mezőgazdaságban. Segítettek abban, hogy az élet elemi rendje helyreálljon, hogy szélesedjen a bizalom, formálták a jövőt, alakították mai világunkat. Azóta harminc év telt el. 7ra már nem is tudjuk pontosan, hogy kik és hányan túl voltak, akik 1957 elején vörös karszalaggal, fegyverrel vigyázták a nehezen megszerzett nyugalmat, őrködtek biztonságunkon. De hogyan is felejthetnénk! Hiszen a szürke pufajkás, Lenin-sapkás, vörös csillagos férfiak és asszonyok akkor mi voltunk: a testület alapítói. A munkásőrség három évtizedét idézzük. Idézzük a ma fiataljainak, hazánk, megyénk három évtizedes fejlődését, idézzük a munkást, a termelőszövetkezeti dolgozót, az értelmiségit, a pártmunkást, a gazdasági vezetőt, a szakszervezeti bizalmit, a KISZ alapító tagjait, azokat, akik bátrak voltak a sorsdöntő pillanatokban, akik érezték, tudták, hogy hol a helyük és mit kell tenni. Tisztelet a párt újjászervezőinek, a karhatalmistáknak, az alapító munkásőröknek. A békés hétköznapok nem hősöket követelnek, hanem meggyőződést, helytállást a munkáshétköznapokban. Három évtizede nyugodt, szabad politikai légkörben dolgozunk, és munkánk alapján tisztességesen élünk. Népünk — s benne szeretett megyénk dolgozói —, ma is azt igénylik, hogy a párt — úgy mint az eltelt harminc év alatt tette —, határozottan irányítsa, befolyásolja a társadalmi élet minden fő területét. A visszaemlékezés jó lehetőség arra is, hogy tisztelettel köszöntsem a MEZŐGÉP 2000-es munkáskollektíváját, vezetőit, kommunistáit, munkásőreit. Tiszta szívből gratulálok azokhoz a munkasikerekhez, amely több mint egymilliárdos termelési értéket állított elő 1986-ban. A MEZŐGÉP termékei ma már átlépték az ország határait nemcsak a szocialista országok viszonylatában, hanem a nyugati partnerekkel kialakított együttműködés révén a nyugati határon is. A törzsgyár, a baktalórántházi, fehérgyarmati, nagykállói, nyírbátori, tiszavasvári gyáregységek, valamint a mátészalkai és nyírteleki leányvállalatok biztos bázisai a munkásőrségnek. Sokoldalú segítséget nyújtanak az ott dolgozó munkásőrök munkahelyi, családi és egyéni gondjai megoldásához, munkájuk alapján biztos megélhetést a családi harmóniához, a felnövekvő nemzedék szocialista szellemű neveléséhez. Kívánom, hogy az 1987-es év jobb nemzetközi légkört, békés alkotómunkát, jó erőt és egészséget, újabb nemzetközi sikereket hozzon a MEZŐGÉP munkáskollektívájának.