Nyíregyházi Mezőgép, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

I nyíregyházi mezőgazdasági gépgyári­) vállalat dolgozóinak lapja XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1987. JANUÁR Az ifjúsági munka szervezeti fejlesztése A vasasszakszervezet közpon­ti vezetősége 1986. október 21-i ülésén határozatot hozott „szak­­szervezetünk ifjúság körében és érdekében” végzett munkájának továbbfejlesztésére. Ennek lé­nyege, az egységes szakszerve­zeti mozgalom keretei között, a jelenlegi vezető testületek irá­nyításáról a fiatalok öntevé­kenységének kibontakoztatása, számukra megfelelő jog- és ha­táskört biztosítani. Ennek szellemében minden olyan helyen, ahol a fiatalok száma meghaladja az 50 főt, if­júsági tagozatot kell létrehozni. Ennek minden fiatal szakszer­vezeti tag automatikusan tagja. Az ifjúsági tagozat 3—5 fős ve­zetőséget választ. A VSZB mel­lett működő 5 fős ifjúsági bizott­ságot át kell alakítani ifjúsági tanáccsá, és ki kell egészíteni a hat gyáregység ifjúsági tagoza­tainak vezetőjével. A VSZB 1986. december 18-án megtartott testületi ülésén meg­tárgyalta és elfogadta azt az in­tézkedési tervet, amely a szak­­szervezet vezető testületeinek e témában szükséges feladatait tartalmazza. Ennek lényege a központi vezetőség határozatá­nak széles körű ismertetése a fiatalok körében és az ÜSZB tennivalója a megalakítással kapcsolatban. Tolnai István VSZB-titkár Az ember és a gép » Hódosán Imre látogatása Kedves vendége volt a Nyír­egyházi MEZÖc+n,P honvédelmi klubjának. 1986. december 11-én Hódosán Imre, nyugállományú vezérőrnagy válaszolt az írásban előre eljuttatott kérdésekre, majd a szemtanú és részt vevő hitelességével számolt be az 1956-os ellenforradalom nehéz napjairól. Hodosán Imre elisme­réssel szólt az egykori katonák hősies helytállásáról. Új gyártmányunk—közelebbről Az MSE—250 típusú egyete­mes kisesztergák az egyedi és sorozatgyártásban — sokoldalú felhasználási lehetőség mellett — biztosítják a gazdaságos meg­munkálás és termelékenység feltételeit. Egyaránt alkalmasak a nagyoló és simító megmunká­lás — korszerű technológiai kö­vetelményeket kielégítő — el­végzésére, a gyorsacél és ke­ményfém szerszámok kihasználá­sára. A befogható és megmun­kálható munkadarabok méretei meghaladják a gép mérettarto­mányával jellemzett szokásos méreteket. Főorsójának és szán­rendszerének merev kialakí­tása, 60-as anyagminőség ese­tén, 4X0,35 × 1,4 mm2-es for­gácskeresztmetszet leválasztá­sára képesítik az MSE—250-et. Jó hatásfokú fokozatmentes haj­tómű, gazdaságos energia felhasz­nálása és központosított kapcso­lások, a fékrendszer kedvező ke­zelhetősége, tulajdonságai jel­lemzik e gépeket. A korszerű forgácsolási feltételek alkalma­zását a főorsó-fordulattartomány 70-szeres módosítása teremti meg. Egy váltókerékkészlet (3 db) alkalmazásával képezhető 84-féle kapcsolás hosszelőtolás­ra: 0,037—6,1 mm/ford., és 29- féle metrikus menet 0,15—14 mm/ford. határok között. To­vábbi 3 db váltókerék-kiegészí­téssel Whitworth menettarto­mányt képezhetünk 56—1­1­2 menet/l” határok között. Tet­szés szerinti menetfajta és me­netemelkedés külön váltókerék felrakásával előállítható. A gé­pek 750 mm csúcstávolsággal ké­szülnek. A gép fő műszaki adatai: esz­tergálható átmérő az ágy felett (mm): 260. Esztergálható átmérő a szán felett (mm): 160. A főor­só furatáteresztése (mm): 27. A szorítóhüvely áteresztése max. (mm): 21. Az állóbáb befogható átmérője max. (mm): 80. A moz­góbáb befogható átmérője max. (mm): 80. Csúcstávolság (mm): 750. A főorsófej rövid kúpos MSZ 5038: 4. A főorsófej belső kúpja (Morse): 4. A főorsó for­dulatai (1 perc, fokozatmentes): 2240—31,5. A késszár mérete (mm): 16X16. Hosszelőtolások behatárolt tartománya (mm/ ford.): 0,037—1,53. Keresztelőto­lások behatárolt tartománya (mm ford.): 0,006—0,68. A met­rikus menetemelkedések határai (mm/ford.): 0,15—14. A Whit­worth menetemelkedések hatá­rai (menet 1”): 56—1­1­2. A mo­dul menetemelkedések határai: 0,1—3,5. A szegnyeteg orsóhü­vely csúcsa (Morse): 2. Az orsó­hüvely lökete (mm): 100. A haj­tómotor teljesítménye (mm): 2,2. A gép nettó súlya (kg): 400. A gép méretei: 162 X 550 X 1165. Három írta: Balsai István a munkásőrség megyei parancsnoka a­nnak, aki ma harmincéves, az 1956-os ősz történelem, tananyag, filmkocka. Tanulság, amelynek még alig birtokosa. S ha kötődik az értelem, az érzelem is, akkor se élte át — és jó hogy nem élte át — a zűrzavar bénító nap­jait, a Köztársaság téri vérfürdőt, az utcán felakasztott, sza­dista módon megkínzott forradalmárok haláltusáját. Politikusok, történészek — a „Velünk élő történelem” filmkockái — sokoldalúan mutatták be, idézték fel azoknak az éveknek a társadalmi-politikai és gazdasági eseményeit, amelyek harminc évvel ezelőtt — 1956 őszén — ellenforradal­mi lázadáshoz vezettek hazánkban. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956 decem­beri ülésén mélyrehatóan elemezte azokat az okokat, amelyek együttesen idézték elő a történelmi tragédiát, s levonta a szükséges tanulságokat, határozatában körvonalazta — többek között — a munkásőrség megszervezésének a feladatait is. „A jelenlegi helyzetben — hangsúlyozta a határozat — különö­sen fontos feladat az ellenforradalmi veszély leküzdése, az erős, demokratikus karhatalom megteremtése és később a gyá­ri munkásőrségek megszervezése.” A decemberi határozat után rövid idő alatt milliók ismer­ték fel, értették meg a történtek igazi értelmét: azt, hogy az ellenforradalmárok és az őket támogatók célja: a munkás­hatalom megdöntése és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rendszerből. A kibontakozás három területen indult meg. Politikai és katonai téren: a forradalmi erők mozgósítása, az ellenforra­dalom fegyveres csoportjainak felszámolása, a közrend — közbiztonság —, a törvényes rend — helyreállítása. Ezzel egy­­időben a párt újjászervezése, vezető szerepének biztosítása. Gazdasági téren: az ellenforradalom okozta károk sürgős helyreállítása, az értéket adó termelőmunka beindítása, a szo­cialista konszolidáció kibontakoztatása. Ideológiai téren: a szocializmus erőinek felvilágosítása az ellenforradalom igazi céljáról, őszintén és következetesen alkalmazva a bizalom elvét. Visszatekintve 30 év távlatából az akkori nemzeti tragé­diára és az első lépésekre, megállapíthatjuk, hogy tör­ténelmi érdeme a pártnak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a reális helyzetelemzésen nyugvó kibontakozási program meghirdetése és következetes végrehajtásának be­folyásolása. A kibontakozás , a konszolidációs folyamat, a bizalom szülötte a munkásőrség is. 1957 februárjában, amikor az El­nöki Tanács törvénybe iktatta a munkásőrség létrehozását és fő feladatainak meghatározását, a párt hívó szavára me­gyénkben is szinte napok alatt ragadtak fegyvert a gépállo­mások, állami gazdaságok, ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozói-vezetői közül azok, akiknek drága volt a munkás­hatalom, a szocialista eszme. Az 1951-es márciusi nagy demonstráción Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszalökön már egy szervezett, fel­fegyverzett munkásőrség jelent meg az utcákon és adott vá­laszt az ellenforradalmi bandák „újrakezdési" kísérleteire. És akik akkor vonultak — az alapítók — másnap már ismét a gépek, a tervezőasztalok, a katedrák, az üzemek szerelőcsar­nokaiban tették dolgukat. Munkálkodtak a holnapon, tervez­tek, építettek, új értékeket állítottak elő az iparban és a me­zőgazdaságban. Segítettek abban, hogy az élet elemi rendje helyreálljon, hogy szélesedjen a bizalom, formálták a jövőt, alakították mai világunkat. Azóta harminc év telt el. 7­­r­a már nem is tudjuk pontosan, hogy kik és hányan­­ túl voltak, akik 1957 elején vörös karszalaggal, fegyverrel vigyázták a nehezen megszerzett nyugalmat, őrködtek bizton­ságunkon. De hogyan is felejthetnénk! Hiszen a szürke pufaj­­kás, Lenin-sapkás, vörös csillagos férfiak és asszonyok akkor mi voltunk: a testület alapítói. A munkásőrség három évtizedét idézzük. Idézzük a ma fiataljainak, hazánk, megyénk három évtizedes fejlődését, idézzük a munkást, a termelőszövetkezeti dolgozót, az értel­miségit, a pártmunkást, a gazdasági vezetőt, a szakszervezeti bizalmit, a KISZ alapító tagjait, azokat, akik bátrak voltak a sorsdöntő pillanatokban, akik érezték, tudták, hogy hol a helyük és mit kell tenni. Tisztelet a párt újjászervezőinek, a karhatalmistáknak, az alapító munkásőröknek. A békés hétköznapok nem hősöket követelnek, hanem meggyőződést, helytállást a munkáshétköznapokban. Három évtizede nyugodt, szabad politikai légkörben dolgozunk, és munkánk alapján tisztességesen élünk. Népünk — s benne szeretett megyénk dolgozói —, ma is azt igénylik, hogy a párt — úgy mint az eltelt harminc év alatt tette —, határozottan irányítsa, befolyásolja a társadalmi élet minden fő területét. A visszaemlékezés jó lehetőség arra is, hogy tisztelettel köszöntsem a MEZŐGÉP 2000-es munkáskollektíváját, veze­tőit, kommunistáit, munkásőreit. Tiszta szívből gratulálok azokhoz a munkasikerekhez, amely több mint egymilliárdos termelési értéket állított elő 1986-ban. A MEZŐGÉP termékei ma már átlépték az ország hatá­rait nemcsak a szocialista országok viszonylatában, hanem a nyugati partnerekkel kialakított együttműködés révén a nyu­gati határon is. A törzsgyár, a baktalórántházi, fehérgyarmati, nagykállói, nyírbátori, tiszavasvári gyáregységek, valamint a mátészal­kai és nyírteleki leányvállalatok biztos bázisai a munkásőr­ségnek. Sokoldalú segítséget nyújtanak az ott dolgozó mun­kásőrök munkahelyi, családi és egyéni gondjai megoldásához, munkájuk alapján biztos megélhetést a családi harmóniához, a felnövekvő nemzedék szocialista szellemű neveléséhez. K­ívánom, hogy az 1987-es év jobb nemzetközi légkört, békés alkotómunkát, jó erőt és egészséget, újabb nem­zetközi sikereket hozzon a MEZŐGÉP munkáskollektívájá­nak.

Next