Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1869-03-22 / 12. szám
III. új évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer halálozott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Hétfőn, martius 22. 1869. Előfizetési díj A kiadó-hivatalban eg esz évre Házhoz vagy postán küldve Hirdetések dija : minden kiatásába sor em^MMatatásánál r, kr., tő J&lmisBsk. Helyegilij 80 kr Szabolcs, Zempfil r és Bereghmegye érdekeit képviselő he Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.kereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, 12. szám. Megyei hivatalos közlemények. — A magyar királyi minisztérium rendelete az ország összes törvényhatóságaihoz. Azon jogok közt, amelyeket az alkotmány a haza polgárainak nyújt, nincs szebb és fontosabb, mint az országgyűlési képviselők választásának joga. E jog, amelynél fogva a törvényhozás oly egyénekből alakul, akiket a nemzet bizalma küld oda, — emeli gyakorlati érvényre az alkotmányosság azon alapelvét, mely szerint a nemzet maga szab önmagának törvényt. De épen azért, hogy a törvényhozás a nemzeti akaratnak hű és meghamisítatlan kifolyása legyen, — kell, hogy a haza polgárainak akarata azon egyének választásánál, akik által a maguk elveit és vágyait képviseltetni óhajtják, szabadon, akadálytalanul és félelem nélkül nyilatkozhassék Az alkotmányos élet egyik fő- és alapbiztosítéka tehát a választások szabadságában fekszik, — abban , hogy a választók, választási joguk gyakorlatában, minden nyomás ellen biztosítva legyenek. Azonban a kormány fájdalommal értesült, hogy az ország több vidékein a választási pártmozgalmak véres összeütközések terére léptek át. Meglehet, hogy e sajnos kicsapongások a szabadság álfelfogásából, a hazafiúság túlbuzgalmából származnak, amely ellenségnek tekintvén mindazokat, akik ellenkező nézetek táborában foglalnak helyet, minden eszközt szabadnak és himtelennek tart, amellyel őket a térről leszoríthatni véli. De bármi legyen is e visszaélések oka és forrása, — a kormány elutasíthatlan kötelességének tartja, figyelmeztetni mindenkit , hogy a hazára s a szabadságra nézve nincs nagyobb veszély, mint amidőn ugyanazon haza polgárai, közös szabadságuk élvezésében egymást korlátozzák és háborítják, s hogy bármely visszaélés, bármely bűn azért, hogy az a választási jog gyakorlata közben s ellenpárt tagjai ellen követtetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá, — annál kevésbbé, mert azáltal nem csak egyesek személybiztonsága, hanem közvetve a haza szabadsága is meg van támadva. A felmerült szomorú jelenségek kényszerítik a kormányt, hogy a választási szabadság megóvására most már szükséges rendszabályokról gondoskodjék; — ennélfogva rendeli, a mint következik : 1. Mindazok, akik polgártársaikat elveik szabad követésében, akaratuk akadálytalan nyilvánításában az országgyűlési képviselők választásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pedig erőszakkali fenyegetés által gátolni vagy korlátozni törekszenek, azonnal és pártkülönbség nélkül a sergitő bíróság elé állíttatnak. 2. Köteleztetnek a községek elöljárói minden bántalmazás vagy fenyegetés esetét a vétkesek felfedezésével 24 óra alatt a járásbeli tisztviselőnek, ez pedig újabb 24 óra alatt a megye alispánjának (alkapitánynak) följelenteni,— különben mint bűnrészesek fogván tekintetni és büntettetni. 3. Az alispán (alkapitány) rögtön intézkedni tartozik, hogy a vétkesek a fenyitő bíróság elé állíttassanak. 4. A tiszti ügyészek kötelesek az ilynemű fenyitő perekben keletkezett ítéletet, akár felmentő, akár elmarasztaló legyen az, hivatalból felebbezni. A főispánok őrködni fognak, hogy e rendelet a legnagyobb szigorral végrehajtassák, s mindazon tisztviselőket, akik ennek végrehajtása körül részrehajlást vagy hanyagságot tanúsítanak, hivatalaiktól azonnal felfüggesztik; azon esetben pedig, amidőn az igazság részrehajlatlan és szigorú kiszolgáltatása tekintetéből, akár előzőleg, akár pedig a fenyítői per folyama alatt külön bíróság kiküldésének (delegatio) szükségét látják fennforogni, s eziránt az igazságügyi miniszterhez fordulnak. A 2-ik pont alatt a községi elöljárókat és járási tisztviselőket illető kötelezettség sz. kir. városokban a városi kapitányt, a 3-ik pont alatti alispáni teendők pedig a polgármestert illetik. E rendelet a szokott utón kívül falragaszok által is azonnal minden községben nyilvánosságra hozandó. — Kelt Buda-Pesten, 1869. márt. 2-án. — Gróf Andrássy Gyula, s. k. Báró Eötvös József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Gróf Mikó Imre, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Gorove István, s. k. Báró Wenckheim Béla, s. k. — Előterjesztetvén a közmunka s utépitészeti állandó küldöttségnek , a Piliriigy község határában levő lakta hídjának, nevezett község által saját költségén tett javításoknak a helyszínén^ megvizsgálása, e hídnak ki által tett építtetése s fentartása, s a megye által leendő fentartásának érdemessége iránti vizsgáhittételre 732. 1868. sz. bizottmányi gyűlési határozattal kirendelt küldöttség jelentése tárgyában tett véleményes jelentése. — Határoztatok : A vizsgálattételre kirendelt küldöttség jelentése s annak mellékleteiből kitűnvén, hogy Piliriigy község határában fennálló „Takta hid“ a megye közönsége által 1836-ik évi január 25-én 234. sz. a. kelt közgyűlési határozata folytán rendeltetett felépittetni, s a megye által tartatott fen, —• tehát hogy megyei hid, — de annak további fentartása megyei s élénk közlekedési érdekek szempontjából is szükségesnek mutatkozván — nevezett hid, annak további fentartása tekintetében a megye gondviselése alá helyeztetik. — Egyszersmind Pilirügy községe által 1867. évben előleges jóváhagyás nélkül e hid kijavítására tett, s a benyújtott számla szerint 404 frt 29 kitevő költségei megtérítendőknek mondatván ki, — ezen összeg a megyei közmunka alapból ezennel utalványoztatik, —■ utasittatván Dobozy Ferencz szbíró , miszerint kipuhatolván mily mérvben vettek netalán részt egyéb községek is e költségek viselésében, — lent kitett s általa a megyei pénztárból kiveendő összeget az előfordultakhoz képest az illető községek közt javulási arányuk szerint ossza ki, — illetőleg Pilirágy községének adja át. Mely határozatról a megye első alispánja pénztári felügyelet, számvevő ellenőrzés, főpénztárnok pedig a fizetés teljesítése végett értesittetni rendeltetnek. — A kölcsönös biztosítási takarékmagtárak tárgyában javaslattétellel megbízott küldöttség elnöke előterjeszti, miként javaslatát, — a küldöttség tagjainak — többszöri meghívás folytán is — meg nem jelenése miatt be nem mutathatja. — határoztatott : Ez előterjesztés figyelembe vételvén: az 1289. 1867. sz. határozattal alkotott küldöttség tagjaiul pótlólag dr. Bleuer Miklós, Karczub András, Tárnai Imre, és Tokaji Nagy Lajos kineveztetnek s utasittatik a küldöttség, miként — az akadályok ekként elhárittatván, — jelentését mielőbb adja be. Korányi Miklós, főjegyző, vetkező pénz és tárgyak raboltattak el, u. m. 1 db 100 frtos, 1 db 50 frtos, 4 db 10 frtos és 6 darab 5 frtos, összesen 220 frt papírpénz, 6 db dupla tercerol pisztoly, 4 db 1 csövű pisztoly és egy revolver több kék és vörös színű téli harisnya és egyéb még eddig [meg nem nevezhető tárgyak. — A kocsisnak személyleirása : Szemán Gyógytornyos-pálotai illetőségű, 5 láb magas, 18 éves rendes testalkatú bajusztalan szőke képű, szürke szemű, ruházatja gatya, sötétkék dolmány és lajbi, guba, szalmakalap árvalányhaj bokrétával és virággal, s magával hordani szokott kék katona-sapka, csizma és fehér surcz. Fölkéretnek az ország törvényhatóságai, miszerint nevezettet hatóságuk területén nyomoztatni s elfogatása esetén Szabolcsmegye bünfenyitő törvényszékéhez kisértetni szíveskedjenek. Kelt N.-Kállóban, 1868. november 12-én. — Az első alispán távollétében Kállay Adolf, Szabolcsmegye másod alispánja.— Valamennyi törvényhatóságnak. A magyarországi összes gyógyszerészek bizottmányának folyamodványára, — melyben a fenálló gyógyszer árszabványhoz, a jelenlegi ezüst agio tekintetbevételével, úgyszintén az uralgó rendkívüli drágaságnál fogva, az egyezmények összegéhez arányított pótlék engedélyezését kéri - a folyamodványban elősorolt alapos okok, különösen annak figyelembevételével, hogy a gyógyszerészek, gyógyszereiknek nagy részét külföldről beszerezni, s azoknak utóbbi időben tetemesen emelkedett árát, teljes értékű pénzben fizetni kényteleniizetnek, az országos közegészségi tanács előleges meghallgatása után, s annak javaslatára ezennel megengedtetik, hogy folyó évi márczius 15-től kezdve 1870. évi márczius 15-ig s igy egy évre terjedő idő alatt, minden egyes orvosi vénynek összes árához 20 (húsz) százaléknyi pótlék legyen hozzászámítható. Hogy azonban a pótlék számítása, a krajczárnak tört részei által szükségtelenül ne bonyolittassék, a fölszámitásra nézve következő táblázat szolgál zsinórmértékül : 1 krajczártól 9-ig pótlék 10 „ — 11 20 21 30 31 40 41 50 61 60 61 70 71 80 81 90 91 100 Erről a törvényhatóság úgy a gyógyszerészek az orvosi és seborvosi személyzet, úgyszintén közigazgatási területén létező orvosi és gyógyszerészeti egyletek elnökeinek kellő értesítése végett tudósittatik. — Budán, 1869. évi márczius hó 5-én, a miniszter helyett Zeyk Károly államtitkár. — Szabolcsmegyebeli kis-várdai posta Cariol f. é. november 2-án este Kárászból Kis- Várdába jövet kiraboltatott s a Cariol kocsisának eltűnése okot adott arra a gyanúra, hogy a kirablást maga követte el, a megmaradt, de széttépett, hátrahagyott irományok után a kö 19 29 39 49 59 69 79 89 99 2 1 kr. 4 3 „„ „ 10 98 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Nyíregyháza, mart. 1!). Tisztelt szerkesztő úr! Megenged, hogy becses lapját igénybe akarván venni, felkérem, miszerint lenne szíves e soraimnak tért engedni, már azért is, mivel a helybeli heti eseményeket akarván elősorolni, nem támaszkodhatunk önre, ki mint szerkesztő nem sorolhatja el a tényeket a magok áldátlan valódiságában anélkül, hogy ki ne tegye magát a pártérdekek önző sugallatának s vádjának sőt azon fenyegetéseknek, hogy, többé igy nem járatom ugy nem olvasom a „Tiszavidék“-et mer ilyen oldali... olyan oldali. Azért becses engedelmével tollhoz nyúlok — elmondandó — miként e hó 19-ére kitűzött követválasztásunk sok intriguák folytán bizonytalan időre elnapoltatok vagyis jobban mondva a jobboldal néhány zászlóvivője ármánykodása folytán dugába dőlt, rágalomszülte vádul hozatván fel a lelkesen és becsületesen működő központi bizottmány ellen, hogy a balpárt korifeusaiból van összemesterkélve, hogy legalább száz nem szavazóképes gazdát és iparost vett be soraiba, mig az övéit kiküszöbölte. Ezek folytán jött kurens, sürgöny s több nagy pecsétü rendelet, hogy ne merészelje a bizottmány a választást addig megtartani, mig a rengeteg előszámlált vádakra nem felel s el nem igazítja, mi 24 óra alatt — a bizottmánynak minden jóakarata mellett is — nem történhetvén meg; — s igy egyes egyedül azon ármánykodók rész akarata miatt a választást felfüggeszteni kellett, melyhez annyi remény, annyi hazafiui érzelem s átkos önérdek volt kötve, a mint a pártot tiszta szellem és elv, vagy pedig hiú vágyak után való ácsingózás vezérelte. Szóval volt sétás futás Pestre, Budára, Bécsbe, Zágrábba, talán még Szt.-Pétervárra is még csakugyan sikerült a 22 ezernyi várost luddá tenni. No de cave ant consules.-----------így elesvén az országos ünnepély megülésétől, kelle valamit tennünk, hogy a botrányon felindult választókat a tüntetésektől visszatartóztassuk s némi elégtételt szerezzünk megsértett büszkeségüknek, miért is a két párt vetélkedve sietett követjelöltjét a párt méltóságához illőleg megtisztelni. A jobbpárti rokon érzelmű nők egy drága és díszes lobogóval ajándékozák meg Bodnár István jelöltjüket, de annak miként történ átadásáról és aznap estek fáklyás zenéről szólljanak a deákpártiak maguk, nehogy rágalmazóknak vádoltassunk. • De igenis szólok a balpárt tisztelgéséről. A balpárt általában tisztelt jelöltjének névnapi ünnepélyének előestéjén egy nagyszerű fáklyásmenetet rendezett, taraczkok durrogása közt összegyülekezve egész egy megszámlálhatóán és sokaságig, az egeket verdeső éljen Vidliczkay kiáltás és lelkesedés közt el is indult annak lakása felé. Az esti csend mint barát kisérte a hazájáért élni s halni kész tiszta és szilárd elvű s megvesztegethetlen jellemű s a polgárság zöme és díszéből önzetlenül összesereglett sokaságot kísérte a városnak ezerekre menő kicsinye, nagyja oly magasztos érzéssel, mintha isten templomába ment volna, oly példás rend és magatartással, mintha fejedelmi hódolatra zarándokolt volna. Végre eljutván az áhittal teljes lelkű népség a kijelölt helyre, hol Gyöngyössy Sámuel ref. lelkes ur ismert lelkes s meghatóan ékes szavakkal üdvözlő a nép ünnepeltjét közszeretetük tárgyát, s programmunk hű bajnokát. Mire az üdvözölt szűnni nem akaró éljenzés közt oly elragadtatással, oly szív és léleksugallta ihlettséggel, oly mély s politikailag érett és fontos beszéddel felelt, hogy a 4—5 ezernyi egyértelmű népség csaknem elbűvölve s elragadtatva a 48-ik jelszótól vonult vissza s helyezkedék el egy a számára rendezett bátorságos rövid vacsorára, s kölcsönös eszmecsere és szórakozás végett. Nagyszerű volt a látvány, annyi egyérzelmű, egy elvű népet oly derült arczczal, oly innepies színben együtt szemlélni s ismét lelkesülni a jelenetre, midőn poharazás közben szeretett követjelöltjét is megszemlélte, kit újólag üdvözlőleg s a felkarolt eszmének tulajdonított a nagy buzgalmat kitartásra intve, hosszas és szép beszéddel éltető a több ezernyi sziveket. — Hol is később a sok áldás és jókivánás után búcsút vevén párthiveitől, számos barátai és tisztelői kísérték haza, a hol a szerény és vendégszerető házánál oly barátságos és élvezetdús estélyt töltött a társaság, hogy emléke mindenkinek soká szivében marad vésve, vivén magával tántoríthatlanabb elvhűséget, törhetlenebb eszmeszilárdságot, minden vallás, nemzetiség s politikai joggyakorlat iránt türelmet s egyetértést azon végehajtással, hogy éljen az országos baloldal! éljen a 48 teremtője! éljen a nyíregyházai baloldali követ Vidliczkay József M............ A Zabolchmegyei baloldali Társulás Házi szabályai. I. A Társulás czélja és hatásköre. Az 1869. február 3-án elfogadott irányelvek érvényesítése, — s e czélra a társadalmi