Tiszavidék, 1869 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1869-03-22 / 12. szám

III. új évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kívül minden négyszer halálozott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. Hétfőn, mart­ius 22. 1869. Előfizetési díj A kiadó-hivatalban eg­ esz évre Házhoz vagy postán küldve Hirdetések dija : minden kiat­­ásába sor em^MMatatásán­ál r, kr., tő J&lmisBsk. Helyegilij 80 kr Szabolcs­, Zempfil r és Bereghm­egye érdekeit­ képviselő he Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben, S.­kereskedésében, Bereghszászban Csauder Mórnál, hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek, 12. szám. Megyei hivatalos közlemények. — A magyar királyi minisztérium rende­lete az ország összes törvényhatóságaihoz. Azon jogok közt, a­melyeket az alkotmány a haza polgárainak nyújt, nincs szebb és fon­tosabb, mint az országgyűlési képviselők vá­lasztásának joga. E jog, a­melynél fogva a törvényhozás oly egyénekből alakul, a­kiket a nemzet bizalma küld oda, — emeli gyakorlati érvényre az al­kotmányosság azon alapelvét, mely szerint a nemzet maga szab önmagának törvényt. De épen azért, hogy a törvényhozás a nem­zeti akaratnak hű és meghamisítatlan kifolyása legyen, — kell, hogy a haza polgárainak aka­rata azon egyének választásánál, a­kik által a maguk elveit és vágyait képviseltetni óhajtják, szabadon, akadálytalanul és félelem nélkül nyi­­latkozhassék Az alkotmányos élet egyik fő- és alapbiz­­tosítéka tehát a választások szabadságában fek­szik, — abban , hogy a választók, választási joguk gyakorlatában, minden nyomás ellen biz­tosítva legyenek. Azonban a kormány fájdalommal értesült, hogy az ország több vidékein a választási párt­mozgalmak véres összeütközések terére léptek át. Meglehet, hogy e sajnos kicsapongások a szabadság álfelfogásából, a hazafiúság túlbuz­­galmából származnak, a­mely ellenségnek te­kintvén mindazokat, a­kik ellenkező nézetek táborában foglalnak helyet, minden eszközt sza­badnak és himtelennek tart, a­mel­lyel őket a térről leszoríthatni véli. De bármi legyen is e visszaélések oka és forrása, — a kormány elutasíthatlan kötelessé­gének tartja, figyelmeztetni mindenkit , hogy a hazára s a szabadságra nézve nincs nagyobb veszély, mint a­midőn ugyan­azon haza polgárai, közös szabadságuk élvezé­sében egymást korlátozzák és háborítják, s hogy bármely visszaélés, bármely bűn azért, hogy az a választási jog gyakorlata közben s ellenpárt tagjai ellen követtetett el, nem eshetik enyhébb beszámítás alá, — annál kevésbbé, mert azál­tal nem csak egyesek személybiztonsága, hanem közvetve a haza szabadsága is meg van támadva. A felmerült szomorú jelenségek kényszerí­tik a kormányt, hogy a választási szabadság megóvására most már szükséges rendszabályok­ról gondoskodjék; — ennélfogva rendeli, a mint következik : 1. Mindazok, a­kik polgártársaikat elveik szabad követésében, akaratuk akadálytalan nyil­vánításában az országgyűlési képviselők válasz­tásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pe­dig erőszakkali fenyegetés által gátolni vagy korlátozni törekszenek, azonnal és pártkülönb­ség nélkül a ser­gitő bíróság elé állíttatnak. 2. Köteleztetnek a községek elöljárói min­den bántalmazás vagy fenyegetés esetét a vét­kesek felfedezésével 24 óra alatt a járásbeli tisztviselőnek, ez pedig újabb 24 óra alatt a megye alispánjának (alkapitánynak) följelenteni,­­— különben mint bűnrészesek fogván tekintetni és büntettetni. 3. Az alispán (alkapitány) rögtön intéz­kedni tartozik, hogy a vétkesek a fenyitő bíró­ság elé állíttassanak. 4. A tiszti ügyészek kötelesek az ilynemű fenyitő perekben keletkezett ítéletet, akár fel­mentő, akár elmarasztaló legyen az, hivatalból felebbezni. A főispánok őrködni fognak, hogy e ren­delet a legnagyobb szigorral végrehajtassák, s mindazon tisztviselőket, a­kik ennek végrehaj­tása körül részrehajlást vagy hanyagságot ta­núsítanak, hivatalaiktól azonnal felfüggesztik; azon esetben pedig, a­midőn az igazság rész­­rehajlatlan és szigorú kiszolgáltatása tekinteté­ből, akár előzőleg, akár pedig a fenyítő­i per folyama alatt külön bíróság kiküldésének (de­­legatio) szükségét látják fennforogni, s eziránt az igazságügyi miniszterhez fordulnak. A 2-ik pont alatt a községi elöljárókat és járási tisztviselőket illető kötelezettség sz. kir. városokban a városi kapitányt, a 3-ik pont alatti alispáni teendők pedig a polgármestert illetik. E rendelet a szokott utón kívül falraga­szok által is azonnal minden községben nyilvá­nosságra hozandó. — Kelt Buda-Pesten, 1869. márt. 2-án. — Gróf Andrássy Gyula, s. k. Báró Eötvös József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. Gróf Mikó Imre, s. k. Lónyay Menyhért, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Gorove István, s. k­. Báró Wenckheim Béla, s. k. — Előterjesztetvén a közmunka s utépité­­szeti állandó küldöttségnek , a Piliriigy község határában levő lakta hídjának, nevezett község által saját költségén tett javításoknak a hely­színén^ megvizsgálása, e hídnak ki által tett építtetése s fentartása, s a megye által leendő fentartásának érdemessége iránti vizsgáhittételre 732. 1868. sz. bizottmányi gyűlési határozattal kirendelt küldöttség jelentése tárgyában tett véleményes jelentése. — Határoztatok : A vizs­gálattételre kirendelt küldöttség jelentése s an­nak mellékleteiből kitűnvén, hogy Piliriigy köz­ség határában fennálló „Takta hid“ a megye közönsége által 1836-ik évi január 25-én 234. sz. a. kelt közgyűlési határozata folytán ren­deltetett felépittetni, s a megye által tarta­tott fen, —• tehát hogy megyei hid, — de an­nak további fentartása megyei s élénk közleke­dési érdekek szempontjából is szükségesnek mutatkozván — nevezett hid, annak további fentartása tekintetében a megye gondviselése alá helyeztetik. — Egyszersmind Pilirügy köz­sége által 1867. évben előleges jóváhagyás nél­kül e hid kijavítására tett, s a benyújtott számla szerint 404 frt 29 ki­­­tevő költségei megtérí­tendőknek mondatván ki, — ezen összeg a me­gyei közmunka alapból ezennel utalványoztatik, —■ utasittatván Dobozy Ferencz szbíró , misze­rint kipuhatolván mily mérvben vettek netalán részt egyéb községek is e költségek viselésé­ben, — lent kitett s általa a megyei pénztár­ból kiveendő összeget az előfordultakh­oz képest az illető községek közt javulási arányuk sze­rint os­sza ki, — illetőleg Pilirágy községének adja át. Mely határozatról a megye első alis­pánja pénztári felügyelet, számvevő ellenőrzés, főpénztárnok pedig a fizetés teljesítése végett értesittetni rendeltetnek. — A kölcsönös biztosítás­i takarékmagtá­­rak tárgyában javaslattétellel megbízott kül­döttség elnöke előterjeszti, miként javaslatát, — a küldöttség tagjainak — többszöri meg­hívás folytán is — meg nem jelenése miatt be nem mutathatja. — h­atároztatott : Ez előter­jesztés figyelembe vételvén: az 1289. 1867. sz. határozattal alkotott küldöttség tagjaiul pótló­lag dr. Bleuer Miklós, Karczub András, Tárnai­ Imre, és Tokaji Nagy Lajos kineveztetnek s utasittatik a küldöttség, miként — az akadá­lyok ekként elhárittatván, — jelentését mielőbb adja be. Korányi Miklós, főjegyző, vetkező pénz és tárgyak raboltattak el, u. m. 1 db 100 frtos, 1 db 50 frtos, 4 db 10 frtos és 6 darab 5 frtos, összesen 220 frt papírpénz, 6 db dupla tercerol pisztoly, 4 db 1 csövű pisztoly és egy revolver több kék és vörös színű téli harisnya és egyéb még­­ eddig [meg nem nevezhető tárgyak. — A kocsisnak személyle­­irása : Szemán Gyógy­tornyos-pálotai illetőségű, 5 láb magas, 18 éves rendes testalkatú bajusz­­talan szőke képű, szürke szemű, ruházatja ga­tya, sötétkék dolmány és lajbi, guba, szalma­kalap árvalányhaj bokrétával és virággal, s magával hordani szokott kék katona-sapka, csizma és fehér surcz. Fölkéretnek az ország törvényhatóságai, miszerint nevezettet hatósá­guk területén nyomoztatni s elfogatása esetén Szabolcsm­­egye bünfenyitő törvényszékéhez ki­sértetni szíveskedjenek. Kelt N.-Kállóban, 1868. november 12-én. — Az első alispán távollété­ben Kállay Adolf, Szabolcsmegye másod alis­pánja.­­— Valamennyi törvényhatóságnak. A ma­gyarországi összes gyógyszerészek bizottmányá­nak folyamodványára, — melyben a fenálló gyógyszer árszabványhoz, a jelenlegi ezüst agio tekintetbevételével, úgyszintén az uralgó rend­kívüli drágaságnál fogva, az egyez­mények ös­­­szegéh­ez arányított pótlék engedélyezését kéri - a folyamodványban elősorolt alapos okok, különösen annak figyelembevételével, hogy a gyógyszerészek, gyógyszereiknek nagy részét kül­földről beszerezni, s azoknak utóbbi időben tetemesen emelkedett árát, teljes értékű pénz­ben fizetni kényteleniizetnek, az országos köz­egészségi tanács előleges meghallgatása után, s annak javaslatára ezennel megengedtetik, hogy folyó évi márczius 15-től kezdve 1870. évi már­­czius 15-ig s igy egy évre terjedő idő alatt, minden egyes orvosi vénynek összes árához 20 (húsz) százaléknyi pótlék legyen hozzászámítható. Hogy azonban a pótlék számítása, a kraj­­czárnak tört részei által szükségtelenül ne bo­­nyolittassék, a fölszámitásra nézve következő táblázat szolgál zsinórmértékül : 1 krajczártól 9-ig pótlék 10 „ — 11 20 21 30 31 40 41 50 61 60 61 70 71 80 81 90 91 100 Erről a törvényhatóság úgy a gyógyszeré­szek az orvosi és seborvosi személyzet, úgy­szintén közigazgatási területén létező orvosi és gyógyszerészeti egyletek elnökeinek kellő érte­sítése végett tudósittatik. — Budán, 1869. évi márczius hó 5-én, a miniszter helyett Zeyk Ká­roly államtitkár. — Szabolcsmegyebeli kis-várdai posta Ca­­riol f. é. november 2-án este Kárászból Kis- Várdába jövet kiraboltatott s a Cariol kocsisá­nak eltűnése okot adott arra a gyanúra, hogy a kirablást maga követte el, a megmaradt, de széttépett, hátra­hagyott irományok után a kö­ 19 29 39 49 59 69 79 89 99 2 1 kr. 4 3 „„ „ 10 98 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Nyíregyháza, mart. 1!). Tisztelt szerkesztő úr! Megenged, hogy becses lapját igénybe akarván venni, felkérem, mi­szerint lenne szíves e soraimnak tért engedni, már azért is, mivel a hely­beli heti eseményeket akarván előso­rolni, nem támaszkodhatunk önre, ki mint szerkesztő nem sorolhatja el a tényeket a magok áld­átlan valódisá­gában a­nélkül, hogy ki ne tegye ma­gát a pártérdekek önző sugallatának s vádjának sőt azon fenyegetéseknek, hogy, többé igy nem járatom ugy nem olvasom a „Tiszavidék“-et mer ilyen oldali... olyan oldali. Azért becses engedelmével tollhoz nyúlok — elmondandó — miként e hó 19-ére kitűzött követválasztásunk sok intriguák folytán bizonytalan időre elnapoltatok vagyis jobban mondva a jobboldal néhány zászlóvivője ármány­kodása folytán dugába dőlt, rágalom­szülte vádul hozatván fel a lelkesen és becsületesen működő központi bi­zottmány ellen, hogy a balpárt kori­feusaiból van összemesterkélve, hogy legalább száz nem szavazóképes gaz­dát és iparost vett be soraiba, mig az övéit kiküszöbölte. Ezek folytán jött kurens, sürgöny s több nagy pecsétü rendelet, hogy ne merészelje a bizott­mány a választást addig megtartani, mig a rengeteg előszámlált vádakra nem felel s el nem igazítja, mi 24 óra alatt — a bizottmánynak minden jó­akarata mellett is — nem történhetvén meg; — s igy egyes egyedül azon ármánykodók rész akarata miatt a választást felfüggeszteni kellett, mely­hez annyi remény, annyi hazafiui ér­zelem s át­kos önérdek volt kötve, a mint a pártot tiszta szellem és elv, vagy pedig hiú vágyak után való ácsingózás vezérelte. Szóval volt sétás futás Pestre, Budára, Bécsbe, Zág­rábba, talán még Szt.-Pétervárra is még csakugyan sikerült a 22 ezernyi várost luddá tenni. No de cave ant con­­sules.-----------így elesvén az orszá­gos ünnepély megü­lésétől, kelle vala­mit tennünk, hogy a botrányon felin­dult választókat a tüntetésektől vis­­­szatartóztassuk s némi elégtételt sze­rezzünk megsértett büszkeségüknek, miért is a két párt vetélkedve sietett követjelöltjét a párt méltóságához il­­lőleg megtisztelni. A jobb­párti rokon érzelmű nők egy drága és díszes lo­bogóval ajándékozák meg Bodnár Ist­ván jelöltjüket, de annak miként tör­tén átadásáról és az­nap estek­ fáklyás zenéről szólljanak a deákpártiak ma­guk, nehogy rágalmazóknak vádoltas­­sunk.­­ •­ De igenis szólok a balpárt tisztelgéséről. A bal­­párt általában tisztelt jelöltjének név­napi ünnepélyének előestéjén egy nagyszerű fáklyásmenetet rendezett, taraczkok durrogása közt összegyüle­kezve egész egy megszámlálhatóán és sokaságig, az egeket verdeső éljen Vidliczkay kiáltás és lelkesedés közt el is indult annak lakása felé. Az esti csend mint barát kisérte a hazájáért élni s halni kész tiszta és szilárd elvű s megvesztegethetlen jellemű s a pol­gárság zöme és díszéből önzetlenül összesereglett sokaságot kísérte a vá­rosnak ezerekre menő kicsinye, nagyja oly magasztos érzéssel, mintha isten templomába ment volna, oly példás rend és magatartással, mintha feje­delmi hódolatra zarándokolt volna. Végre eljutván az áhittal teljes lelkű népség a kijelölt helyre, hol Gyön­­gyössy Sámuel ref. lelkes ur ismert lelkes s meghatóan ékes szavakkal üdvözlő a nép ünnepeltjét közszerete­tük tárgyát, s programmunk hű baj­nokát. Mire az üdvözölt szűnni nem akaró éljenzés közt oly elragadtatás­sal, oly szív és léleksugallta ihlettség­­gel, oly mély s politikailag érett és fontos beszéddel felelt, hogy a 4—5 ezernyi egy­értelmű népség csaknem elbűvölve s elragadtatva a 48-ik jel­szótól vonult vissza s helyezkedék el egy a számára rendezett bátorságos rövid vacsorára, s kölcsönös eszme­csere és szórakozás végett. Nagyszerű volt a látvány, annyi egy­érzelmű, egy elvű népet oly derült arczczal, oly in­­nepies színben együtt szemlélni s is­mét lelkesülni a jelenetre, midőn po­­harazás közben szeretett követjelölt­jét is megszemlélte, kit újólag ü­dvöz­­lőleg s a felkarolt eszmének tulajdo­nított a nagy buzgalmat kitartásra intve, hosszas és szép beszéddel éltető a több ezernyi sziveket. — Hol is később a sok áldás és jókivánás u­tán búcsút vevén párthiveitől, számos ba­rátai és tisztelői kísérték haza, a hol a szerény és vendégszerető házánál oly barátságos és élvezetdús estélyt töltött a társaság, hogy emléke mindenkinek soká szivében marad vésve, vivén ma­gával tántoríthatlanabb elvhűséget, törhetlenebb eszmeszilárdságot, min­den vallás, nemzetiség s politikai jog­­gyakorlat iránt türelmet s egyetértést azon végehajtással, hogy éljen az or­szágos baloldal! éljen a 48 teremtője! éljen a nyíregyházai baloldali követ V­idliczkay József­ M............ A Zabolchmegyei baloldali Társulás Házi szabályai. I. A Társulás czélja és hatásköre. Az 1869. február 3-án elfogadott­ irányel­vek érvényesítése, — s e czélra a társadalmi

Next