Nyugat, 1927. július-december (20. évfolyam, 13-24. szám)
1927 / 13. szám - IGNOTUS: AMERIKA S A KULTÚRA
Ignotus: Amerika s a kultúra maguknak, hogy mik azok, amiket Amerika termelt s az emberiség számára ezek mit jelentenek. Elképedünk a rideg üzletiségen, mely a tulajdonképpeni amerikai lélek s nem akarjuk észrevenni, hogy ennek rendjén kialakult Amerikában egy újfajta praktikus szocializmus, mely nagyobbat ért el minél többeknek minél emberibb helyzetbe való emelése dolgában, mint a mi elméletből induló szociálszocializmusunk. Felháborodunk az együgyüen gonosz majompereken s nem látjuk, micsoda felszabadulás, hogy az amerikai türelem példát mutat a vallásosságnak az egyháziságtól való elkülönböztetésében. Az újságok anekdota rovatukban hozzák az amerikai válási statisztikákat s mi nem becsüljük fel, micsoda gonosz rabságot tört meg a fontoskodás nélkül valóság, melyen Amerika (ezen mindig az U. S. A.-t értve), a házasság intézményét kezeli. Fennakadunk az amerikai nők excentricitásain, az amerikai gyerek zabolátlanságán és tanulatlanságán s vakok vagyunk aziránt, hogy a mai női öltözködés, melyet a világ Amerikának köszönhet, mennyivel többet tett az igazi nőemancipációért, mint minden európai emancipáció és sufragettizmus s hogy a gyermekben az embernek megbecsültetése, mely Amerikából jött át hozzánk, termékenyebb forradalom, mint aminek az európaiak szoktak lenni, melyek utólag veszik fejét a nem sikerült embereknek. Bizonyára sok még a barbárság Amerikában, és se nem lágy, se nem emelkedett világ. De kezdve alkotmányán, mely eleven intézmény gyanánt tudja működtetni a kormányzó és igazgató népakaratot, s a polgárháborún, mit a rabszolgaság eltörlésétől nem sajnált, a kasztszerűség eltörlésével, az egyházak közömbösítésével, a fajok nemzetté való vegyítésével, a női s a gyermeki rabság megtörésével vagy hét-nyolc olyan forradalmat vitt végbe s terjesztett tovább, ami mindegyik felér akár a renaissance-szal, akár a nagy francia forradalommal. S mindez eltörpül amellett, amit a technika világleírása kezd jelenteni. Aminek vagy már magja is amerikai, mint a géppel való repülésnek s a telefonnak, vagy terepélye, mint a vasútnak s a hajózásnak, mit Amerika vagy amerikai hatás és szükség fejlesztett mai hatalmasságáig. Mi hasznát vették akár maguk a görögök, akár a velük a földön élt emberek s népek a görög nagyeszűségnek, mely eljutott egy csomó gép kigondolásáig is, anélkül, hogy egyebet mi vett volna e gépekkel, mint hogy játszott velük? Magában a görög világban is csupán egy kisszámú kisebbség számára volt az élet emberhez méltó, a többi világba meg éppen nem hatott ki. Késő utóidőkben hatott a görög műveltség elébb az arab, majd a keresztény világra. Ezt nyilván nem kell lebecsülni és azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai technikai fejlődés alján ott van a tudományosság, mely számunkra görög származású — egy« szóval, hogy a mai Amerika sem lett volna meg a régi Görögország nélkül. De viszont észre kell vennünk ezt az Amerikát, s nem