Orient Expressz, 1995. január-június (4. évfolyam, 1-27. szám)

1995-01-04 / 1. szám

• A Magyarok Világszövetsége Nagyvá­radon ülésezett. • Bukarestben járt Jacques Toubon francia művelődésügyi miniszter, hogy részt vegyen a Humanitás Könyvkiadó Ponts Neufs (Új hidak) sorozatának egyik, a napokban megjelent könyvének, Apollinaire Alcools (Alkoholok) c. verseskötetének a bemutatóján. • A mindennapi melegvizünket és melegünket szolgáltató cég azzal magyarázza gyatraságát, hogy az oroszok „bogot kötöttek” a gázvezetékre, a szükséges óránkért. 1500 Gkal helyett 1300 Gkal szállítanak. De emlékezzünk csak, hogy a nyár közepén milyen opti­mistán nyilatkoztak, s most újból reszket­hetünk. Ez minden évben így van - program­szerűen. • Keményen szakadozik az ellenzék is. A legutóbb a Polgári Szövetség Pártjának vezetősége jelentette ki, hogy nem ért egyet az RMDSZ döntéseivel. Megeshet, hogy ők is a gyorsfordítás elolvasása után nyilatkoztak, de az is, hogy igencsak trikolórosra kezdett fordulni a hangulat az ellenzéki pártok háza táján is. • Három RMDSZ szenátor büszkél­kedhet azzal, hogy kezdeményezésének hatása lett. Zsigmond László közbelépésére a hon­védelmi miniszter megígérte, hogy parancsot ad a kovásznál háborús veteránok ügyének tisztázására. Elek Barna kivetette a kony­hakerti növények közül a burgonyát és mint szántóföldi termény után kell majd ezért adózni, ami bizony különbség. Kerekes Károly megígértette Dan Mircea Popescu államminisz­terrel, hogy a fogyatékosoknak és gondo­zóiknak járó társadalmi segély kifizetésében behozzák a lemaradást, és ezt igyekeznek időben folyósítani. • Esztendőfordulón majd minden politikai csoportosulás ígéretek özönével hozakodott elő, ha csak kis hányada megvalósul mindezeknek, akkor Romániában tejjel-mézzel teli Kánaán lesz. Érződik, hogy mind közelebb kerülünk a következő választáshoz, s megeshet, hogy ennek időpontját előrehozzák. Reméljük, jobban megfontolják majd, kire adják a voksukat az állampolgárok. A Lakás akció keretében kiderült, hogy igen sokan igyekeztek kertes villába, vagy nagyobb lakosztályhoz jutni. Ion Columbeanu, a kormány titkárhelyettese - Hrebenciuc beosztottja - kijelentette: „Ne csodálkozzanak ezen, hiszen, amint azt önök is tudják, akkoriban forrongott az ország, tüntetések, sztrájkok voltak, és az ilyen kéréseket tábort állva írtuk alá.” Mi csak azon csodálkozunk, hogy nem kaptak izomlázat. ” A Keresz­ténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Ilie Ilaşcut javasolja Béke Nobel-díjra 1995-ben. A Nobel-díjat értjük, de miért a békéhez való hozzájárulásért, hiszen a Bessza­­rábiának Romániához való csatolásáért harcol? • Megmozdultak az Alpok. Richter skálán 4,8 fokos földrend­­­géssel búcsúzott az óév a hegy­ségben, és Genfben is. • Bukarest a legkoszosabb világvárosok listáján az előkelő hatodik helyet foglalja el. Az első öt helyen kínai városok állnak. A Svéd klimato­­lógusok szerint körülbelül tíz esztendő múlva a Föld légköre hirtelen felmelegszik, s ennek kö­vetkeztében tovább növekszenek a sivatagos területek. És ezt a leve­gőbe kerülő nagy mennyiségű széndioxidnak köszönhetjük. • Petre Calistru, a bukaresti fertőző betegségeket gyógyító Victor Babeş kórház igazgatója szerint ötezer lejért vásárolják a nyugdíjasok az analízisre beadott tbc-vel fertőzött köpetet, hogy a tél egy részét a kórházban húzzák ki. Itt legalább meleg ételt kapnak, míg a nyugdíjból erre nem futja. Hát ezt is megéltük. • 7300 tűzkáresetet jegyeztek 1994-ben, ebből 5300 a polgárok háza táján ütött ki. 191 személy súlyos égési sebek miatt életét vesztette. • Jilaván, a hírhedt börtönben jelenleg 3500 elítéltet tartanak fogva, bár a „helyek” száma csak 1500. Érdekes, hogy ezek között 600 gyilkos és 300 erőszakos nemi közösülésért elítélt van, míg korrupcióért csak 25 ül. Most találják ki, hogy hol van a többi? • Elfoglalta hivatalát Alfred Moses, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, akit mint ismeretes, a román parlament több tagja, főleg RNEP- esek, nem vártak szívesen. De Amerikát ez nem érdekelte, úgyhogy Alfred Mosest most fogadta az államelnök, a kormányfő és szinte mindenki örömmel üdvözölte. Kolozsváron még nem járt, tehát a Gheorghe Funar véleményét nem ismerjük. Lehet, hogy időközben megválto­zott. • Piatra Neamţ városában családi közösségben élt Feraru Dumitru Gerő Ibolyával. Nem volt semmiféle etnikai villongás addig, amíg Dumitrunak a füléhez nem jutott, hogy Ibolya más férfiakat is kegyeibe fogadott. A féltékeny férfi úgy elverte a huszonkét esztendős nőt, hogy azon az orvosok sem tudtak segíteni, belehalt sérüléseibe. Dumitru már a rács mögött töltötte az új esztendőt.­­ Az Academia Cațavencu lap ünnepélyes külsőségek között kiosztotta az 1994- es díjait. Az Emil Bobu díjat a kormányfő, Nicolae Văcăroiu kapta azzal a mondásával, hogy: „Nem a privatizálás kedvéért privatizálunk, hanem ellenkezőleg.” A kisebbségiek közül Szabó Károly kapott C. V. Tudor díjat azzal az aranyszózattal, hogy: „Kérném, higgyék el, az antiszemi­tizmushoz nincs szükség zsidókra.” Egyébként a­ Négy Házas Nastase tortát - amelyet a névadó nem lát­hatott, mert nem ment el a díjki­osztásra - Viorel Hrebenciucnak ado­mányozták, mivel „otthonosan” visel­tetik a politikai barátai irányában.­­ Ion Iliescu végül is elbeszél­getett az 1989 decemberi esemény­eket kivizsgáló parlamenti bizottság tagjaival. Kijövetelekor az újságírók elénekelték neki az „Ad vagy nem ád” kezdetű karácsonyi dalt. Az államelnök végül is adott­ sajtóér­tekezleten, nyilatkozott a „kán­­tálóknak”. • A Quintus-féle Nemzeti Liberális Párt támogatója a Vatra Românească úgymond kulturális szervezetnek. A husángforgatás is a kultúrához tartozhat, biztos effelől érdeklődnek a liberálisok. • Lisa Ondieki, 10 000 méteres női távfűtő kijelentette, hogy nem akar többé „szakállas nőkkel” versenyezni, ezért nem megy el az 1995. évi atlétikai világbajnokságra. Arról van szó, hogy bizony doppingolnak a lányok, néhányuknak már-már szakálla nőtt a sok férfihormontól, s köztük nem egy román színekben állt rajthoz. Le a szakállal, hölgyeim!­­ Csak egyetlen adat a magántu­lajdonba vétel romániai helyzetéről: az ÁVA a privatizálási programjának mindössze 13 százalékát valósította meg. Egyszóval, a kevesebbnél is kevesebbet. • Az egyik kormányközeli lap, a Jurnalul Naţional azt állítja, hogy Markó Béla, RMDSZ elnök megígérte Snegurnak, hogy segíti őt Nagy- Moldova létrehozásában. Amint a kedves olvasók észrevehették, amikor a kormány alatt billeg a szék, mindjárt előveszik a magyar veszélyt. Most éppen besszarábiai szósszal tálalják. Az egészből annyi igaz, hogy RMDSZ küldöttség járt a Proton túl. • Nincs víz, nem tisztálkodnak és rühesednek a gyerekek. Ez a hír Máramarosszigetről. Nyolc hónapja éppen csak csepeg valami a csapokból. • A buzăui bolondokházából kiszökött Mihai Alexandru, a caracali állomáson odalépett Petre Baniţa Dolj megyei képviselőhöz, mondván, hogy őt rendelték ki védelmére, mint testőrt. Magát alezredesnek kiadva hazakísérte a parlament tagját. Sőt, annak a munkahelyén - a dăbuleni-i mezőgazdasági kutatóállomáson - ütötte fel tanyáját, innen terrorizálta a környéket, pénzt, terményt követett és vitt haza. Olyannyira, hogy a lakosok feljelentették. Az „alezredes”­ újból a zárt osztályra került, a képviselő pedig a parlamentbe. Pedig lóvá tette egy bolond. # Matei Dan, turisztikai miniszter szinte örömkönnyeket hullatva mondta el, hogy a parlament több tagja Egyiptomba kirándul. Félárujegyekkel. Szegényeknek, nincs pénzük a teljes árat kifizetni. 9 Adrian Năstase alsóházi elnök „glumeckedik”: „Ki akarná meggyilkolni Eva- Maria Bárkit? Meghal -e magától is, politikai elerőtlenedésben”. Nehogy a maga sorsát vetítse elő Bombonel. Mert négy házból bejutni a T. Házba néhány szavazat kérdése, ám a magasból lezuhanni megsemmisülést jelent.­­ Romániában 192 ezren szenvednek rákban. Az idén 24 ezren betegedtek meg.­­ Richard Clayderman Bukarestben koncertezett a Román Operában. • György gazda szerint: minél feketébb a varjú, annál fehérebbé válik a hó, amelyre leszáll. ANONYMUS — Értse már meg, jóember, mi csak boldog és békés új évet akartunk kívánni... [ggSSIS — Kisfiam, amikor a felnőttek beszélgetnek, hallgass! Először hangosan kell ezt mondani, ha nem használ, a hanghordozás legyen némiképpen hisztérikus, de először is, másodszor is, harmadszor is legyen reflexszerű és rutinos, mint az autóbusz, amely éppen az orrod előtt megy el. Ez a kampány­ monoton és értelmetlen, mint pl. fogjunk össze a világbékét fenyegető imperializmus ellen. Mert van amikor a hallgatás arany és van amikor az összefogás béke, de mint kampány némaság és békét­lenség. Ha a hatalmi szó nem használ, akkor a kampányvétek esete forog fenn. Ilyenkor ajánlatos eldángálni a neveletlen csemetét, ha pedig már írástudó, százszor leíratni vele, hogy ezután szófogadó kisfiú leszek. Ha szabad így mondanom: a rendőrállam marsallbotját mindenki magával hordja. Az utóbbi időben az eldángálás már nem általános, és talán a kampányvétkező sem kell teája, hogy ezután szófogadó kisfiú lesz. Ma­napság a kiátkozás az elfogadott: anyuka és apuka már nem szeret, nem is vagy igazi jó kisfiú. Van itt egy fontos kampánypedagógiai elv: kiátkozni nem azt kell, aki pl. a világbéke érdekében nem akar összefogni, hanem azt, aki utálja a kampányt: nem akar, ha kell, ha nem, mint egy hisztérikus papagály minden mon­datot azzal kezdeni, de én aztán rendületlenül híve vagyok. A szavak, amelyeket valamilyen kampány megérint, sérültek maradnak: szabadság, egy­enlőség, testvériség, szeretet, haza, nép, jog, autonómia, demokrácia, magyar nemzet stb. Nem rendőrállam van, hanem kampány­­állam, amelyet mi építünk magunknak saját képünk szerint. ZSIGMOND LÁSZLÓ

Next