Örökmozgó, 1995 (1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
VÁROSFILMEK A magyar filmművészet megszületése 1954-1956 „Film és város kapcsolata térbeli kapcsolat - nemcsak a szó fizikai, hanem elvont-fogalmi értelmében is. Eszerint a város külső és belső tereivel a filmművészet látványvilágának dimenzionális közegét alkothatja, illetve a filmkép kerete - pontosabban a filmkép határai, amit önmagának kell kialakítania, hiszen a vászon széle nem zár le semmit, ott a látnivaló csak „abbamarad” - gyakran illeszkedik a város kínálta térszerkezet elemeibe. A film térbeli struktúrájának kialakítására az általános értelemben vett városkép lehetőség csupán, de nem szükséges statisztikai adatokat felsorakoztatnunk annak beláttatására, hogy ebben a formában a legalkalmasabb, s így a leggyakrabban alkalmazott lehetőség. A jelenetek többsége egész egyszerűen utcákon, tereken, városnegyedekben, háztömbök között játszódik, a szobák ablakából rálátni a városra, az autó hőseivel a település vagy a települések közötti utat rója, és ha mondjuk egy szigetre vagy a pusztaságba visz a cselekmény, akkor is hajlamosak vagyunk a tágasság érzetét keltő térélményünket a zsúfolt városkép ellenében megfogalmaznunk. Mindez a film és a város közvetlen, látható térbeli kapcsolatát jelzi. A filmkép és városkép szerkezeti egymásra vetüléséből származó összefüggést jellemezve azonban szembetaláljuk magunkat a kapcsolat térbeliségének elvont fogalmi aspektusával, a film és város alkotta koordinátarendszerben kirajzolódó függvények sokaságával. Társadalomtörténet, művészettörténet, esztétika, korstílus az egyik oldalon; informatív vagy hangulati háttér, a belső világ kivetülése vagy egyenesen az ábrázolás tárgya a másikon. Teremtett díszletvilág egyfelől, az eredeti helyszín hitelessége másfelől. Stilizáltság és dokumentarizmus, alkalmazás és átalakítás, kívülállás és belehelyezkedés... Végtelenségig sorolhatók a viszonyulások, s akkor a viszonylatok kimeríthetetlen változatairól még nem is szóltunk. Ha történeti pillantást vetünk film és város kapcsolatára, az így keletkezett „négydimenziós” szerkezet (a történeti nézőponttal az idő is a tér alkotóeleme lesz) sajátos makettet formáz, száz évnyi szemléletváltozás körvonalait sejteti. A film születésével egyidőben alakulnak ki a modern nagyvárosok. A nagyváros attribútumai - mozgás, dinamizmus, lecsökkent távolságok, felgyorsult idő - a film attribútumai. A film jól kifejezhető valóságelemre talál a városban; a város egyedülálló gazdagságát a film képes maradéktalanul tükrözni. A filmművészet tudatosan veti bele magát a városba, technikai voltát látja visszaigazolni a poliszok technicizált világában (mégha ez olykor egyoldalú kritika tárgya is), s éppen technikája teszi képessé arra, hogy ne csak ábrázolja a várost, hanem meg is teremtse saját képére és hasonlatosságára. Amikor a felvevőgép bemutatja a város mozgását és dinamikáját, egyúttal maga is dinamikusan mozog a város terében. A film a város vonatkozásában már nem ábrázoló, hanem „teremtő” művészet. Nem tudni, a város olyan, mint a film, vagy a film olyan, mint a város. Ez a belevetettség mindmáig jellemzi mozgókép és város kapcsolatát, csak a technika elsajátítása miatt érzett önfeledt örömöt váltja fel lassan a szerves élettér megragadására tett kétségbeesett igyekezet. A célként tételezett technikai tudás elutasítása mellett erre hív az egyre fokozódó határtalansági tudat, amely az emberi élet korlátlan lehetőségeitől egészen annak ellehetetlenüléséig vezetett. Korunk filmművészete a város lelkét keresi - az adott fizikai tér keretei, azaz utcák, kapualjak között. Egy omladozó tűzfal meszes vakolatmaradványának tapintása veszendő természeti létünk megrendítő tapasztalata. A filmet készítő ember megteremtette a várost, ideje most már, hogy a város teremtse meg a filmet, s a kamera mögött bujkáló szellem porhüvelyét. A város valóságossága lett a film valósága. Ez az esztétikai viszony szüli a múlt filmvárosai után a jelen szaporodó város filmjeit, a teret létrehozó teremtő gesztust követően a térvesztés félelmének szorongásteli alkotásait.” (Gelencsér Gábor: A városról jut eszembe. Filmkultúra 1991/2) FILMEMLÉKEZET (CinéMémoire) 1995. december 25-én fogja ünnepelni a világ a mozi 100 éves születésnapját. Az ünnep akkor igaz, ha nem formális, ha nemcsak konferenciákban és szónoklatokban merül ki, hanem a mozi eredendő céljának megfelelően a közönség láthatja majd a filmtörténetté lett egykori és a mai értékeket. A film születésnapjának megünneplésére máris megkezdődtek az előkészületek. A francia kulturális minisztérium kezdeményezésére 1992 őszén Párizsban egy 42 tagú bizottságot hoztak létre, melynek tagja a Magyar Filmintézet is. A világ vezető archívumait és filmszakembereit tömörítő testület „Világ filmvonat” néven tervet dolgozott ki. E képzeletbeli vonatra, mely 1995-ben körbejárja Európát és Budapesten is megáll, minden résztvevő archívum és filmintézet saját nemzeti filmművészetének tíz, restaurált, felújított filmjével „száll fel”. A Magyar Filmintézet e vonatra jegyét 1989-ben váltotta meg, amikor a filmszakma közreműködésével létrehozta a „Magyar Film Múltja és Jövője” elnevezésű alapítványt a magyar filmek felújítására, restaurálására, megmentésére. Ez a munka egészül ki eddig elveszettnek hitt magyar némafilmek szisztematikus felkutatásával. Ám hogy a felújított filmek láthatóvá is váljanak, hogy a „filmemlékezet” megelevenedjék, az Örökmozgó 1993 januárjától új sorozatot indított, melyben havi két előadás keretében levetítjük a lassan feledésbe merülő, ám megtalált vagy felújított magyar filmek gyönyörű új kópiáit. Legyen ez egyben készülődés a 95-ös nagy ünnepre. A világ filmvonatára ebben a hónapban a következő kópiákat tesszük fel: Kis Katalin házassága, 1950. ff. • r: Máriássy Félix • f.: Máriássy Judit • o.: Eiben István • z.: Fényes Szabolcs • sz.: Mészáros Ági, Szirtes Ádám, Pécsi Sándor, Ajtay Andor, Ruttkai Éva Fügefalevél, 1966. ff. • r: Máriássy Félix • o.: Hegyi Barnabás • z.: Vincze Imre • sz.: Bessenyei Ferenc, Sinkó László, Halász Judit A MAGYAR FILMINTÉZET 1995. decemberében a film 100. születésnapja alkalmából magyar filmtörténeti kiállítást rendez. A kiállításhoz keresünk: filmeket, filmtöredékeket, vetítőgépeket és mozifelszerelések kisebb darabjait, tárgyi és írásos filmtörténeti dokumentumokat, plakátokat. A Magyar Filmintézet gyűjteményeit kiegészítő, a kiállításon bemutatható anyagokat reális áron készpénzért megvásároljuk. Ügyintéző: Lencsó László MAGYAR FILMINTÉZET 1021 Budapest II., Budakeszi út 511B, tel.: 176-1018 Wenders annak a háború után felnövekedett nyugat-európai nemzedéknek a dalnoka, amely mindezidáig egyedülálló kulturális vákuumba került. (...) Az üres térbe nagy erővel tört be az amerikai tömegkultúra, a maga rafinériájával, nyersességével, erőszakosságával és csábító egyértelműségével: „Nemcsak számomra, hanem az egész nemzedékem számára mitikus világ volt az amerikai.” (Wenders) (...) És Wenders elérte amit akart: eljutott a másik óceán partjáig, New Yorktól Los Angelesig, meghódította Amerikát, s az álom kicsúszott a kezéből. Az otthon reménye szertefoszlott: Amerika csak még nyomasztóbb otthontalanságot hozott számára. (...) A hazatérés Európába pedig már nem annyira földrészhez vagy országhoz, hanem városhoz kötődött: Berlinhez, ahol első játékfilmje, a Summer in the City is játszódik. „Szeretnék elkezdeni egy filmet Berlinről, talán az lesz a címe, hogy Berlin ege, s egy nagyon mélykék égre gondolok. Mozgékony, dinamikus városról szólna a film, sok rockzenével.” (Báron György: Angyali üdvözlet; Filmkultúra 1990/3) (...) Wim Wenders páratlan karrierjének okai később elemzendő tradicionális magatartása felől tekintve szinte megmagyarázhatatlanok. A főiskolán végzettek közül évfolyamából ő az egyetlen, aki sikeres pályát fut be. Később a nyugatnémet filmesek közül ő az egyik első, aki , miközben az egész szakma zilált, és az emigrációval kacérkodik - szép csendben megkap egy San Franciscó-i forgatási lehetőséget. Már második játékfilmjében (A skarlát betű) sztárokkal dolgozik együtt - egyébként elképzelései ellenére -, s az Alice a városokban óta Európa a német Antonionit reméli benne. Ez a visszafogott produkciók által, de biztosan épülgető karrier azért érdekes, mert ha a hatvanas-hetvenes évek fordulójának filmjeire gondolunk, egy meggyötört és nagyon szókimondó, túlérett, mégis nyers mozit idézünk fel, melyre még mindig az előző évtizedben megdöntött szexuális tabuk felett érzett szabados izgalom a jellemző. A legnagyobbak filmjei is szinte szétfeszülnek a szenvedélyektől. (...) És visszafogott, szürke filmjeivel egy frivol filmkörnyezetben Wim Wenders a nyolcvanas évek abszolút sztárrendezője lesz, valamiféle intellektuális nemzetközi „szemüveges” sztár, akinek már negyvenéves kora alatt szellemi gyermekei vannak (Jim Jarmusch például), s aki egymást követő két filmjével a világ talán két legrangosabb filmfesztiváljának nagydíját nyerte el: 1982-ben a velencei Arany Oroszlánt, 1984- ben pedig a cannes-i Arany Pálmát. (...) Miből fakad egy Wenders-film izgalma? Miért erős az az érzés művei láttán, hogy látványos vagy érzékelhető formai újítások nélkül is az évtizedforduló legkorszerűbb filmjeit készíti, minden újabbal elegánsan ellépdelve a mezőnytől, miközben minden munkáját - a jól futó Párizs Texast is - az utolsó kockáig át- meg átszövik a tradíciók? Wenders egyébként is nehezen pontosítható kozmopolitizmusa csak egyik, nem is legfontosabb tényezője ennek a szinte tapintható korszerűségnek, mely sohasem up to date jellegű. Sokkal inkább egy izgalmas lépéselőny: Wenders a ma lefényképezett városokban a holnap városait képes megmutatni, s a ma megmutatott kapcsolatokban a holnap mindannyiunkra leselkedő csődöt. A dolgok állása azért is zseniális, mert ezzel Wenders önmagához is kulcsot ad. (Muhi Klára-Perlaki Tamás: Wim Wenders, Múzsák, 1990, 7-12 o.) A sorozatban a következő filmeket vetítjük: Nagyterem: január 9. Alabama 2000 fényév. Nyár a városban; január 11A kapus félelme a tizenegyesnél; január 3., A skarlát betű; január 15., Az idő sodrában; január 17. Az amerikai barát; január 19. Rendőrfilm, Villanás a víz felett; január 20., Összeállítás Wenders rövidfilmjeiből; január 22. Három amerikai nagylemez, A dolgok állása; január 24., Váltószög, Tokyo-Ga; január 25., Párizs, Texas; január 27., Feljegyzések ruhákról és városokról; január 2., 7., 16., 18., 26., Berlin felett az ég; január 1., 10., 12. Távol és mégis közel Videógaléria: január 12 Akié a városokban; január 4., Téves mozdulat Az ÖRÖKMOZGÓ egyszeri vetítési joggal bemutatja 1995. január 21 -én 20.30 órai kezdettel LUCIAN PINTILIE: Felejthetetlen nyár (1994) című filmjét. A vetítés után beszélgetést tervezünk a rendezővel. MOVEAST Kelet-európai filmfórum Lucian Pintilie filmjei január 3., 17., 18.30 Vasárnap hat órakor • (Duminica la ora 6) román, 1965 • írta: Ion Mihaileanu, Lucian Pintilie • fényképezte: Sergiu Huzum • zene: Radu Caplescu • szereplők: Irina Petrescu, Dan Nutu, Eugenia Popovici Pintilie első játékfilmje. Témájában illeszkedik a kommunisták vezette nagy nemzeti ellenállás mítoszához (főhőse egy fiatal lány és egy fiú, akik illegális tevékenységük közben fegyelmezetlenségből lebuknak), formailag azonban reveláció. A román filmtörténetben az első alkotás, amely bátran, sőt bravúrosan használja a modern filmnyelvet, vizuális játékai döbbenetesek és gyönyörűek. január 10., 18.30 Helyszíni szemle • (Reconstituirea) román, 1968 • írta: Horia Patrascu • fényképezte: Sergiu Huzum • szereplők: George Constantin, Emil Botta, George Mihaita, Vladimir Gaitan A román filmtörténet első betiltott filmje, Pintilie halhatatlan alkotása, amely 1968-ban egy hétköznapi, banális történetben képes volt megragadni a diktatúra és az erőszak félelmetes képmutatással leplezett mechanizmusait, egy fonák világ irracionalizmusát. január 24., 18.30 Miért húzzák a harangokat..? • (De ce trag clopotele, Mitica..?) román, 1981- írta Ion Luca Caragiale művei alapján Lucian Pintilie • fényképezte: Florin Mihailescu • szereplők: Victor Rebengiuc, Mariana Mihut, Gheorghe Dinica, Tora Vasilescu, Mircea Diaconu Kegyetlen tragikomédia, amely Caragiale műveire alapozva átfogja az utolsó száz év román történelmét. A film legkegyetlenebb része az, amikor a ravasz borbély orruknál fogva vezeti be karátait a nagy nemzeti egység csalóka illúziójába, akár csak a nagy Manipulátor a valóságban. január 31. 18.30 A tölgy • (Le Chene - Balanta) román, 1991 • írta: Ion Baiesu regénye alapján Lucian Pintilie • fényképezte: Doru Mitran • szereplők: Maia Morgenstern, Razvan Vasilescu A sodródó ritmusú történet a román diktatúra végóráiban játszódik, ahol a magasról és messziről jött (bukott káder lányaként, de Párizsban szerzett diplomával) főhősnő a legmélyebb vizekbe belebuktatva tanulja meg kortársai, a román emberek titkát, a túlélés művészetét. 365 NAP - 365 FILM Válogatás a Filmarchívum kincseiből a film 100. születésnapja alkalmából A film 100. születésnapjára készülve a Magyar Filmintézet - a magyar filmtörténeti kiállítás és a „Filmemlékezet” mellett - 1995. januárjában az Örökmozgóban olyan filmtörténeti sorozatot indít, melyben az év folyamán naponta egy vetítés keretében, kronologikus sorrendben bemutatja féltve őrzött kincseit, az egyetemes filmtörténet különböző darabjait, köztük számos restaurált, egyedi, másutt és máskor nem látható kópiát. A sorozat olyan részletes filmtörténetet tár a nézők elé, melynek megtekintésére egyébként csak igen ritkán adódik alkalom. Januárban a film első 15 évének történetéből válogattunk, s reményeink szerint év végére az 1995-ben készült filmekkel zárhatjuk sorozatunkat. A sorozat rendszeres látogatói részére KEDVEZMÉNYT biztosítunk: havonta megvásárolható, 10 előadásra szóló bérletet árusítunk, melynek ára 500 Ft. (így csak 50 Ft-ba kerül egy előadás megtekintése! A bérlet az Örökmozgó pénztárában kapható.) HÉTVÉGI FILMKLUB január 7-8. Elfelejtett ősök árnyai • (Tyenyi zabitih predkov), 1964 • r: Szergej Paradzsanov • o: Viktor Iljenko • r: M. Szkorik • sze: Ivan Nikolajcsuk, Larisza Radocsnyikova, Tatjana Besztajeva, Szpartak Bagasvili A film története a X. század végén játszódik a Kárpátokban egy szabadságszerető nép, a huculok földjén. Tulajdonképpen filmballada ez, amely a szerelem és a szabadság örök témájáról szól egy tragikus szerelem históriáján keresztül. Paradzsanov művében a valóság és a mítosz, a folklór minden szépsége szinte Dovzsenkóra emlékeztető tökéletességgel jutott érvényre. január 14-15. A gránátalma színe • (Cvet granata - Száját nova), 1969 • r.f.: Szergej Paradzsanov • a verseket írta: Száját Nova • o: Szaren Sahbazjan • sze: M. Riekja, V Galsztja, G. Gegecskori, O. Minaszjan • pantomim-koreográfia: Szergej Paradzsanov „Paradzsanov azt tűzte ki célul, hogy a mozgókép eszközeivel és lehetőségeivel felidézze, megérzékítse Sayat-Nova költői világát, azt a környezetet, azokat a benyomásokat, látványélményeket, a tárgyi világnak azt a képét, amelyek átszivárogtak a költő verseibe, mint ahogyan a gránátalma bíborvörös leve átszivárog egy hófehér szőttesen, s egyre nagyobb foltban vörösre festi. Nyolc tételben, merészen asszociatív képi ötletekkel, egy öntörvényű, már-már szürrealista (de az örmény népművészet sajátos szürrealizmusában gyökerező) látványvilágba foglalva meséli el a költő gyermek- és ifjúkorát, szerelmét, hányattatásait, öregségét, találkozását a Halál Angyalával, s végül a halálát, amely csak a testét semmisítette meg, mert költészete, s benne korának képe örökké él.” (Takács István: A gránátalma színe; Pest Megyei Hírlap, 1982112) január 21-22. A szurámi vár legendája • (Legenda o szmuranszkoj kreposztyi), 1985 • r: Szergej Baradzsanov és Dodo Abasidze • r: Vazsa Gigasvili • o: Jurij Klimenko • r: Dzsanszug Kahidze • sze: Zurab Kipsidze, Dodo Abasidze, Szofiko Csiaureli „A szurámi vár legendája is a valamikor-volt mitikus hőskorban játszódik, s lényegében arról szól, hogy bűneinkért - nagyravágyásukért, hitehagyottságukért, egy elkövetett lelki és fizikai gyilkosságért - a nagyvilágba kitaszítottan bolyongó, és megigazulásukat kereső hősök közt hogyan születik meg az, aki önmaga feláldozásával megváltja a népet, s megállítja a szulámi vár falainak omlását. Zuráb — az önmagát a vár falába falazó Fiú tettében nemcsak a krisztusi megváltás gesztusát ismerhetjük fel (hisz e filmet át meg átszövi a kereszténység sajátosan keleti életérzése), de a mi Kőműves Kelemen népballadánk ősi hiten alapuló, engesztelő emberáldozatát is.” (Szemadám György: Egy mitikus filmrabló; Filmvilág 1987/2) január 28-29. Asik Kerib, 1988 • r. Szergej Paradzsanov • r: Lermontov meséje nyomán Gija Badridze • o: Albert Javurjan • r: Dzsavansir Kulijev • sze: Jurij Mgojan, Szofiko Csiaureli, Ramaz Cshikvidze ,Asik Kerib, a dalnok nem kapja meg szerelmét, s ezért hosszú vándorútra indul, melynek során a „beavatás” különböző stációin halad át, hogy végül önnön képességei és a túlvilági erők segítségével visszatérhessen hazájába, ahol végre beteljesedhet szerelme. Másként fogalmazva: a világ rendje és egyensúlya az emberi gonoszság és igazságtalanság miatt felborul, hogy aztán egy különös képességekkel rendelkező hős megdicsőülésével ismét helyreálljon. Ez lehetne akár a Rámájana, akár a Fehérlófia vagy akár a János vitéz modellje is. (Szemadám György: Paradzsanov, a vándor; Filmvilág 198911) Siegried Kracauer Caligaritól Hitlerig című klasszikus filmszociológiai műve mellett - amelyet két éve adott ki a Magyar Filmintézet új kiadásban - Lotte H. Eisner első ízben 1955-ben megjelent kritikai-esztétikai elemzése is klasszikusa ma már a német filmtörténetírásnak. Lotte Eisner (1896-1983) egyfelől a közelről érintett kortárs személyes élményei és emlékei alapján, másfelől több évtized történeti távlatából elemezte a húszas évek német filmjének színképét. A démoni filmvászon helyenként beleélő expresszionisztikus ihletettséggel és kifejezésmóddal idézi meg a tárgyául szolgáló filmeket. Ugyanakkor szigorú kritikai szempontokat is érvényesít, és a német filmet szorosan a német irodalom és kultúra történetébe ágyazva vizsgálja. A 252 oldalas 25 fotót tartalmazó kötet ára 325 Ft. Kapható az Örökmozgóban, az Art Mozikban és könyvesboltokban. Megrendelhető a Magyar Filmintézet címén (1021 Bp., Budakeszi út 51 IB.) SZILÁGYI GÁBOR ÉLETJEL „A történeti és szemiotikai szemlélet egysége fogja össze a művet, és keresi a jelentésben és a „megjelenítésben” a történeti (kollektív) tudattartalmak rendszerét, a történelemben kutatja és találja meg a tudat sajátos filmformáját és „formálódásának” folyamatát.” (A könyv fülszövegéből) WIM WENDERS RETROSPEKTÍV ! A Magyar Filmintézet, a Filmvilág és a Szellemkép közös kiadásában megjelent Lotte H. Eisner: A démoni filmvászon című kötete. ÖRÖKMOZGÓ GALÉRIA Válogatás Jack Nicholson szerepeiből: január 7., szombat 19.00 Megfélemlítve • (The Terror) • USA, 1963 • rendezte: Roger Corman • mf/E január 6., vasárnap, 19.00 Szelíd motorosok »(Easy Rider) • USA, 1969 • rendezte: Dennis Hopper • angol hang (E) január 5. vasárnap, 19.00 Száll a kakukk fészkére • (One Flew Over the Cuckoo's Nest) • USA, 1975 • rendezte: Milos Forman • mb január 16. hétfő, 19.00 Foglalkozása riporter • (The Passenger) • USA, 1975 • rendezte: Michelangelo Antonioni • mb január 2 . szombat, 19.00 Ragyogás • (The Shining) • USA, 1980 • rendezte: Stanley Kubrick • mf/B január 22., vasárnap, 19.00 A postás mindig kétszer csenget • (The Postman Always Rings Twice) • USA, 1981 • rendezte: Bob Rafelson • mb január 28., szombat, 18.00 Reds • USA, 1981 • rendezte: Warren Beatty • angol hang (E) január 29., vasárnap, 19.00 Becéző szavak • (Terms of Endearment) • USA, 1983 • rendezte: James L. Brooks • mb Válogatás Robert De Niro szerepeiből: január 6., péntek, 19.00 Aljas utcák • Mean Streets • USA, 1973 • rendezte: Martin Scorsese • angol hang (E) január 13., péntek, 19.00 Taxisofőr • Taxi Driver • USA, 1976 • rendezte: Martin Scorsese • mf/B január 20., péntek, 19.00 A szarvasvadász • The Deer Hunter • USA, 1978 • rendezte: Michael Cimino • mb január 27., péntek, 19.00 Éjszakai rohanás • Midnight Run • USA, 1988 • rendezte: Martin Brest • mb Tarr Béla rendezői sorozat: január 3 kedd, 19.00 Családi tűzfészek • magyar, 1977 • rendezte: Tarr Béla • szereplők: Horváth László, Horváth Lászlóné, Kun Gábor január 10., kedd, 19.00 Szabadgyalog • magyar, 1980 • rendezte: Tarr Béla • szereplők: Szabó András, Fodor Jolán, Dankó Imre január 17., kedd, 19.00 Machbet • magyar, 1982 • rendezte: Tarr Béla • szereplők: Cserhalmi György, Kútvölgyi Erzsébet január 24., kedd, 19.00 Őszi almanach • magyar, 1983-84 • rendezte: Tarr Béla • szereplők: Temessy Hédi, Bodnár Erika, Székely B. Miklós január 31., kedd, 19.00 Kárhozat • magyar, 1987 • rendezte: Tarr Béla • írta: Krasznahorkai László és Tarr Béla • szereplők: Székely B. Miklós, Kerekes Vali, Temessy Hédi, Cserhalmi György január 5., csütörtök, 19.00 Egészséges erotika • magyar, 1986 • rendezte: Tímár Péter • szereplők: Rajhona Ádám, Koltai Róbert, Németh Judit, Haumann Péter, Mikó István január 11., szerda, 19.00 Mielőtt befejezi röptét a denevér... • magyar, 1988 • rendezte: Tímár Péter • szereplők: Bodnár Erika, Máté Gábor, Garas Dezső január 19., csütörtök, 19.00 Hagyjátok Robinsont! • kubai-magyar, 1989 • rendezte: Tímár Péter • szereplők: Mikó István, Milagros Morales, Garas Dezső január 26., csütörtök, 19.00 Csapd le csacsi! • magyar, 1991 • rendezte: Tímár Péter • szereplők: Gáspár Sándor, Eperjes Károly, Pap Vera, Eszenyi Enikő, Koltai Róbert „Írta és rendezte: Tímár Péter”