Orosházi Hírlap, 1964. január-március (9. évfolyam, 1-37. szám)

1964-01-05 / 1. szám

J­y Befejezték­ a leltározást az orosházi közös gazdaságokban A város termelőszövetkezetei­ben az elmúlt napokban befejező­dött a leltározás. Ezt a fontos munkát a körültekintő szervezés, a hozzáértés, a kollektív együtt­működés jellemezte. A különböző gazdálkodási ágazatok értékének felmérői a reális valóság feltér­képezésére törekedtek, hogy an­nak idején a zárszámadás a szö­vetkezetek gazdái számára hű ké­pet adjon. A leltározás adatainak feldolgozása folyamatban van és jó ütemben halad, s így január hónap harmadik hetében már megkezdődhet a zárszámadás fe­lülvizsgálása. Előreláthatólag 10-e táján a város szövetkezetei között a Vörös Csillag Tsz készíti el el­sőként a zárszámadást a tervezettnél 1___ 210 ezer forinttal több bevétel szarvasmarha-hizlalásból * Az orosházi Béke Termelőszö­vetkezet gazdái általában a szarvasmarha-tenyésztésben igen figyelemre méltó eredményeket értek el az 1963-as esztendő folya­mán. Első helyen áll a hizlalás minőségének növekedése. Az elő­irányzott több mint 870 ezer fo­rinttal szemben egymillió 83 ezer forint volt a bevétel, összesen 160 meghizlalt szarvasmarhát értéke­sítettek, s ebből 36-ot Olaszország­ba exportáltak. Jellemző a növek­vő minőségre, hogy a legutóbb le­adott 54 szarvasmarha közül 48 volt extrém minőségű, hat pedig első osztályú. Tehát nem a men­­­nyiséggel érték el a Béke Tsz szarvasmarha-gondozói a többlet­­bevételt, hanem a gondos munká­ból származó kiváló minőséggel. Figyelemre méltó fejlődést ho­zott a tehenészetben is az előstúrd esztendő. Tavaly május óta az év végéig 52-ről 82-re gyarapodott a negatív tehénállomány, összesen 40 előhasú üsző borjazott, s köz­ben szép számmal történt selejte­zés is a régebbi pozitív tehenek közül. Az idevonatkozó rendelet értelmében összesen 160 ezer fo­rint kedvezményhez jutott a szö­vetkezet, hiszen az állam minden előhasú üsző után 4000 Ft-ot juttat. A terv szerint 1964-ben további 60 első borjas üszővel gyarapodik a Béke Tsz tehénállománya; 100 fé­rőhelyes tehénistálló is épül, ame­lyet negatív egyedekkel népesíte­ttek be. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a tej­hozam nem növekedett a kívánt mértékben, sőt, bizonyos visszaesés is mutatkozik. Ennek egyik oka az, hogy az első borjas teheneknek még alacsonyabb a tejhozama, s ezért nem érte el az egy tehén fejési átlaga az elmúlt évben tervezett 3200 litert, s a tényszám csupán 2950 liter. M:g kell enyuemi a*t is; »*** a lucernaszénát alacsonyabb táp­értékkel takarították be a növény­­termesztők, s ez túlnyomórészt amiatt következett be, hogy a fon­tos takarmánynövény termeszté­sében, betakarításában dolgozó­kat nem részesítette a vezetőség ösztönző prémiumban. Az idén azonban már változtatnak ezen a helyzeten, s a vezetőség gondol arra, hogy valamennyi feltétel meglegyen a tehenészet szükséges takarmányának biztosításához, mert csakis így emelkedhet meg­felelően a tejtermelés, így növe­kedhet az egész állattenyésztés ho­zama. Teljesítették az 1963. évi termelési tervüket A Békéscsaba és Vidéke Tex­tilfeldolgozó Ktsz orosházi telepé­nek dolgozói az 1963. évi tervü­ket teljesítették. Legeredményesebben a konfek­­ciós részleg dolgozott. A negyedik negyedévben 1100 lovaglónadrá­got és 2000 női blúzt készített a Délmagyarországi Textilnagyke­reskedelmi Vállalat megrendelé­sére. Az elkészült áru minőségi­leg kifogástalan volt A méretes részleg az előző évekhez képest jóval több férfi- és női ruhát ké­szített. A javítórészleg várakozá­son felül sok megrendelést ka­pott, ezért a létszámát már most, januárban növelik. Sok a közületi munka is. (Ab­rosz-, ponyva-, munkaruha- stb javítás.) A fedérneműjavítást másfél hónappal ezelőtt kezdték meg a szövetkezetben. Eddig ezt a munkát egy dolgozóra bízták, a sok megrendelés azonban szük­ségessé teszi a létszám­ emelését. A sapkajavító részleg munkaerő­­hiány miatt továbbra sem tudja a lakosság és közületek szükségle­teit kielégíteni. Január 3-án 6Q00 csibe kelt ki Az Orosházi Baromfikeltető Ál­lomáson a múlt év december kö­zepén befejeződött az őszi kar­­bantartás. A kijavított gépekbe folyamatosan rakták a tojásokat és az első hatezer csibe ez év ja­nuár 3-án kelt ki, amit a tótkom­lósi Alkotmány Tsz rendelt meg. A gépeken jelenleg még 26 ezer tojás van, amelyet a keltetőállo­más, az orosházi Béke, a kardos­kúti Rákóczi, a tótkomlósi Vihar­sarok és a pusztaföldvári Dózsa Tsz-től vásárolt. A keltetés most már folyamato­san történik. A mennyiség ta­vaszig állandóan növekszik és a szükséglete teljes mérték­ig­ biztosítható lesz. mp. r. (Képes riport az 5-ös oldalon.) Fotó: Kocziszky László 5090000000GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC» Lakásépítési ankét Orosházán A városi KISZ-bizottság janu­ár 12-én, 9 órai kezdettel a városi pártbizottság székházában ifjúsá­gi lakásépítési ankétot tart, me­lyen az érdekeltek tájékoztatást kapnak arról, hogy hol jelölték ki az új település helyét, továbbá minden olyan kérdésről, amelyek az építkezéssel kapcsolatosak. Je­len lesz a városi tanács építési és közlekedési osztály szakembere, az OTP orosházi fiókjának megbízott­ja, valamint a megyei KISZ-bi­­zottság küldötte is.­­Azok a fiatalok, akik az épít­kezési szándékukat már bejelen­tették, meghívót kapnak, de a KISZ-bizottság mindenkit szíve­sen lát az ankéton. Forint terem a ház körül A piac már lassan a vége felé közeledik, 11 óra körül jár az idő. Csak a magánkisiparosok és kis­kereskedők dacolnak még elszán­tan sátraikban a hideggel, no meg a baromfistandon várják néhá­­nyan, hogy baromfijukat, s a meg­maradt tojást eladják a kései vá­sárlóknak. Itt álldogál gya­kran toporogva a „garabolya” mögött Guba Pálné is, aki a kardoskúti tanyavilágból jött a piacra. Vele elegyedek beszélgetésbe, de elein­te nemigen van számomra ideje, mert egymás után veszik tőle a háziasszonyok a tojást tízesével, húszasával. Aztán mégis sikerül megtud­nom, hogy a férje a kardoskúti Kossuth Tsz darálójában dolgozik, kint laknak messze, Pusztaköz­pontban. Gubáné gyakori vendég az orosházi piacon, ahol a ház­táji gazdaság termékeit árusítja. Elmondja, hogy 1963-ban — mint évről évre — szerződéses értéke­sítésre is nevelt baromfit. Mun­kájának summázása 40 pulyka, 5 ezer tojás, 30 gyöngyös, 40 kis­liba. Jelenleg mintegy 90 tyúk ,,potyogtatja” a tojást, s így van lehetősége alkalomadtán 100—150- et a piacra hozni. — Nemcsak baromfineveléssel foglalkozom én ott kinn, a tanyán — mondja, miközben kiszolgál egy vásárlót —, hanem sertéshizlalás­sal is. Az igazán nagy pénzt az után kaptam. 1963-ban 5 hízót ad­tunk el, megérte a fáradságot. Úgy gondolom, a szövetkezetből kapott jövedelemnek minden gaz­dacsaládban hasznos és nem le­becsülendő kiegészítője a háztáji állattartás. Mi, parasztasszonyok beleszülettünk abba a törekvésbe, hogy a nap minden óráját, minden talpalatnyi területet, min­­den lehetőséget megtanuljunk ki­használni. Egy asszony sokat se­gíthet a családja anyagi gyarapo­dásában. Én úgy próbálom a jöve­­delmünket fokozni, hogy amit a­ piacon legjobban keresnek, azt te­remtem elő erőmhöz mérten. Így lesz ez 1964-ben is. Guba Pálné most már jobban ráér beszélgetni, s kérdezés nélkül folyamatosan mondja el terveit, élete körülményeit. Első helyen említi azt a vágyukat, hogy hos­­­szú évek után búcsút szeretnének mondani a tanyavilágnak. Azért gyűjtik a pénzt, hogy Orosházán impozáns családi házat szerezze­nek. Elég volt a magányosságból, a távolságból. Amit fiatal koruk­ban elmulasztottak, most pótolni akarják: többet kulturálódni, szó­rakozni, s a szövetkezetből kapott jövedelemmel, a háztáji gazdaság pluszforintjaival megalapozni öregkorukat. Guba Pálné is tud­ja, akárcsak sok szövetkezeti as­­­szonytársa, hogy csak ésszel, szor­galmas munkával, a lehetőségek­­ alapos kihasználásával boldogul­hat az ember. —as, Növekedett az oktatás színvonala az MHS gépkocsivezető-képző iskolájában csőszárat gyűjtsék össze a fárad­ságot nem ismerő oktatók, vala­mint a lelkes hallgatók. Az azóta eltelt néhány hónap alatt a kü­lönböző vasipari vállalatok, ktsz­­ek segítségével összeállították egy Skoda személyautó alvázának és motorjának metszetét, beszerez­tek egy Csepel Diesel-motort, üzemképessé tettek egy másik motortípust és elkészítették a Csepel 420-as teherautó elektro­mos felszerelését, amelyen a hall­gatók részletesen tanulmányoz­hatják az autó-villamosságot. A számtalan alkatrész mellett a közlekedésnek megannyi szem­léltető ábrája látható az iskolá­ban ,a falakon, a terepasztalon. Precízen, a valósághoz híven mű­ködik a villanyrendőr, a villany­sorompó, s nemcsak a legkorsze­rűbb motorok, felszerelések áll­nak az oktatás rendelkezésére, hanem a robbanó­motor fejlődé­sének története is megvan soro­zatban. Így érte el az MHS gép­kocsivezető-képző iskolája, hogy az egyik legkorszerűbb vidéki ha­sonló jellegű intézmény lett. Ala­pos felkészültséggel bocsáthatja útjukra a gépkocsivezetőket, amit bizonyít az is többek között, hogy Szilveszter napján 26 úgyne­vezett úrvezető (ebből 12 nő) vizsgázott, s közülük senki sem bukott meg. Attól fogva, hogy az MHS gép­kocsivezető-képző iskolája meg­kapta a nagytermet az Alföld­szálló épületében, lehetővé vált, hogy az oktatás különböző szem­léltető eszközeinek valóságos kin-

Next