Orosházi Hírlap, 1966. július-szeptember (11. évfolyam, 77-115. szám)

1966-07-03 / 77. szám

világ proletárjai, egyesüljetek ! 1966. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Ára: 80 fillér XI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Megyénk negyedik városának tanácsa tegnap tartotta meg alakuló ülését A járások összevonásának megfelelően három járási székhelyen ezen a héten tartották meg a pártbizottságok, a tanácsok újjáalakuló ülésüket. Csütörtökön, június 30-án a szarvasi járási és a városi pártbizottság tartotta meg újjáalakuló ülését, melyen a járási pártbizottság első titkárává Hugyik András, a városi pártbizottság első titkárává Rusznak János elvtársat választották meg. A szarvasi járási tanács újjáalakuló ülését pénteken, július 1-én tartotta, amelyen dr. Hegedűs Pál elvtársat választották meg a járási tanács vb-elnökévé. Ugyancsak pénteken, július 1-én tartotta meg alakuló ülését a szeghalmi járási pártbizottság és a járási tanács. A járási pártbizottság első titkárává Láda András, a járási tanács vb-elnökévé Sándor József elvtársat választották meg. A gyulai járási pártbizottság és a járási tanács szombaton, július 2-án tartotta alakuló ülését. A járási pártbizottság első titkárává Arany Tóth Lajos, a járási tanács vb-elnökévé pedig Barna Pál elvtársat választották meg. Szarvas város ünnepi alakuló ülését július 2-án, szombaton tartotta, amelyen Laukó György elvtársat választották meg a városi tanács vb-elnökévé. Az ünnepi alakuló ülésen megjelent Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, Frank Ferenc elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei tanács vbelnöke, a megye városi-járási tanácsainak több vezetője, országgyűlési képviselők. Szarvas várossá alakulásának ünnepi ülésérr I^JíipkÚ1 Mátyás elvtárs nyitotta meg, ünnepi beszédet FehérLajos elvtárs mondott. f _* „Vasparipák orvosai »// A lakatos és gépipari javító kész motorkerékpár-részlegében a motorozási szezon beállta óta sokszorosára növekedett a forgalom. Az egység méltán népszerű a járműtulajdonosok körében, ami elsősorban a kiváló minőségi munkának tulajdonítható. Képünkön Török András az egyik Pannónia világítóberendezését javítja. Szarvas a munkásmozgalomból is kivette a részét Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntöm a várossá alakuló ünnepi tanácsülés minden résztvevőjét, Szarvas város első tanácsát is Önökön keresztül Szarvas város dolgozóit, egész lakosságát. A mai ünnepi tanácsüléssel új fejezet kezdődik Szarvas életében. Szarvas község immár harmadszor és ezúttal visszavonhatatlanul elnyerte a városi státuszt. Első alkalommal 118 évvel ezelőtt 1848. május 25-én az első felelős magyar kormány avatta várossá Szarvast, második alkalommal pedig 1919. április 8-án, a Magyar Tanácsköztársaság. A régi nagybirtokos és tőkés rendszer urai a szabadságharc, illetve a Tanácsköztársaság leverése után eltörölték a városi önkormányzatot. Mind a Habsburgok, mind a Horthy-rendszer egyik első megtorló lépése volt a szarvasi néppel szemben, hogy visszavonták Szarvas városi státuszát. Mi magunkénak tekintjük a szabadságharc és a Tanácsköztársaság örökségét és a mai ünnepi tanácsülésen haladó elődeink nyomdokán járva várossá avatjuk Szarvast. Szarvas község várossá fejlesztése beletartozik abba a kormányzati elhatározásba, amely szerint át kell tekinteni és megfelelő előkészítés után folyamatosan korszerűsíteni kell településhálózatunkat. Ennek a kormányzati elgondolásnak az a lényege, hogy az ország ipari, mezőgazdasági fejlődését is figyelembe véve, helyesen alakítsuk ki a települések — községek, városok — térbeli elhelyezkedésének rendjét, mert annak alapján tudjuk ellátni arányosan az egyes tájkörzeteket gazdasági, kulturális, államigazgatási és egyéb intézményekkel. Így tudjuk következetesen megvalósítani az emberek életének keretéül szolgáló települések, a falvak és a városok korszerűsítését. Szarvas földrajzi elhelyezkedése igen kedvező, megfelel ennek a követelménynek, területe már a honfoglalás korában is lakott település volt. Annak ellenére, hogy a török uralom alatt csaknem teljesen elpusztult, a XVIII. század végén már újra benépesedett. Szarvas lakossága már a múlt század első felében harcba indult az önállóságért, az önkormányzatért. Az országban az elsők között — már 1845-ben — megkötötte földesurával a törökváltsági szerződést, s ezzel a földesúr helyi hatalma meggyengült. Ennek következménye lett az is, hogy a város most már megtehette az első lépést az önkormányzat felé és 1848-ban teljesen felszabadult a földesúri hatalom alól Szarvas a szabadságharcban jelentős számú nemzetőrrel vett részt, mind a lovasnemzetőrök, mind a gyalogos nemzetőrök kiállításában az elsők között volt a megyében. Szarvas a munkásmozgalomból is kivette a részét. Az első nagyobb megmozdulás 1898-ban volt, amikor 1200 aratómunkás lépett sztrájkba. Ettől kezdve az aratósztrájkok és a munkamegtagadások napirenden voltak Szarvason. 1900-ban az ácsok és kőművesek, 1906-ban a tímárok, 1914-ben a vas- és fémmunkások alakítottak egyletet. A szarvasi dolgozók a Tanácsköztársaság idején is becsülettel helytálltak s a különböző frontokon több százan harcoltak a munkáshatalomért. A Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a szarvasi veteránok közül 177 főt tüntettek ki Tanácsköztársaság Emlékéremmel. A Horthy-korszak idején illegális kommunista szervezet működött a községben, 1937-ben Horthyék 17 szarvasi kommunistát fogtak perbe. E rövid történelmi visszapillantás is jól mutatja, hogy Szarvas lakossága — és ezért a legteljesebb elismerést érdemel — történelmi távlatban is mindig a haladó erőkkel tartott együtt. Szarvas története azt bizonyítja, hogy nemcsak az itteni lakosság, de bármely város vagy akár ország dolgozó képe is a maga jólét !CSakkédes" is a társadalmi haladást"képviselő vát, valódi tizedesét idast kép ezőktől várhatja és nyerheti el! Szarvas várossá nyilvánításának a történelmi és politikai vonatkozások mellett gazdasági tekintetben is megértek a feltételei. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának a döntése helyes és időszerű volt A város lakossága csaknem tizenkilencezer fő s ennek döntő többsége belterületen él. A keresők negyven százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, a többi pedig az iparban és egyéb területeken. Szarvas kiterjedt, fejlett helyi iparral, elsősorban szövetkezeti iparral rendelkezik. Békés megye szövetkezeti iparának már ma jelentős bázisa. A helyi ipari üzemekben dolgozók létszáma eléri a 2500 főt. Az ipari termelvények sokrétűségére mutat, hogy vas- és fémipari üzem, mezőgazdasági gép- és motorjavító, vasöntöde, faipari, ruhaipari, szőnyegszövő üzem, továbbá jéggyár és kenyérgyár biztosítja a lakosság ellátását. A szövetkezeti ipar üzemeltet egy korszerű autószervizt 24 részleggel. A ruházati ktsz csaknem kizárólag exportra termel. A háziipari szövetkezet, mely vegyes profilú és zömében csökkent munkaképességűeket foglalkoztat, főleg hazai igények kielégítését szolgálja. Jó eredményeket érnek el a helybeli mezőgazdasági üzemek is. Közülük első helyen említhetjük a Szarvasi Kísérleti Gazdaságot, amely 21 és fél ezer katasztrális hold összterületen, csaknem 17 900 hold szántón gazdálkodik. Tavaly kenyérgabonából több mint 3400 katasztrális holdon 18,1 mázsás átlagot értek el. Kukoricából 2740 katasztrális holdon 18,8 mázsa, évelő pillangósokból 2390 katasztrális holdon 22,2 mázsa volt a termésátlag. Népgazdasági szempontból igen jelentős az öntözéses legelőgazdálkodás legjobb módszereinek kialakítása érdekében folytatott munkásságuk. A gazdaság igen jelentős fajtafenntartó és vetőmagszaporító feladatot lát el. Itt folyik a nagyszénási lucerna tájfajta és a szarvasi barnacirok tér(Folytatás a 2. oldalon.) Több kereskedelmi egységet korszerűsítenek az idén (Tudósítónktól) A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — a városi pártbizottság javaslata alapján — nemrég nagyarányú korszerűsítési munkához látott Orosházán. A felújítások jelenlegi állásáról, a várható fejlesztésről Bogdán Miklóstól, az orosházi kirendeltség ellenőrétől kértünk tájékoztatót: — A 81-es önkiszolgáló bolt korszerűsítése, rövidesen befejeződik, jelenleg a fűtőberendezés átalakítása és a festés ad munkát. Új berendezések is kerülnek az üzletbe, így két sor gondola, egy nagy teljesítményű hűtőszekrény. Ezek és a raktározási lehetőség javulása nagyobb mennyiségű áru tárolását teszi lehetővé. A csúcsforgalom idején három pénztárgép üzemel majd, ami növeli a bolt áteresztőképességét. A felújítási költség meghaladja a 150 ezer forintot. Ugyancsak a korszerűsítésekhez tartoznak a 81-es önkiszolgáló boltban végzendő munkák, ahol két garázsraktár épült, és megfelelő átcsoportosítással bővül az eladótér. A további tervek között szerepel a Rákóczi úti 87-es üzlet tejbolttá alakítása, valamint az ugyanebben a térségben létesítendő kis ABC-áruház felépítése, amely előreláthatólag 1967-re fejeződik be. — ti — Gyopároson a társadalmi munkával létesült üdülőben táboroznak a napközis diákok (Tudósítónktól) Június 27-én vették birtokukba a város napközis gyerekei Gyopároson kis üdülőjüket. Az épület teljes egészében társadalmi munkával készült, az üveggyár egy szocialista brigádja építette, s végezte belső szerelését is, csupán a szükséges anyagot kapták meg hozzá. Jó idő esetén ide utaznak a gyerekek a reggeli vonattal négy nevelő kíséretében. Élelmezésüket a napközi otthon konyhája biztosítja, amely gépkocsin küldi Gyopárosra az uzsonnát és ebédet. A száz-százhúsz tanuló szervezett foglalkozásokon vesz részt, sokrétű programjukban természetesen egyik legkedveltebb a fürdés, amelyet különféle játékok egészítenek ki. A táborozás újszerűsége, hogy a napközisek mellett úttörők is helyet kaptak az épületben, s így a fiatalok valamennyien az úttörőszabályzat szellemében töltik a nyarat. Az elkövetkezendő hetekben remélhetőleg az időjárás is kedvezőbb lesz, s a fiatalok augusztus 27-én, a zárás napján szívesen gondolnak vissza az itt eltöltött napokra. A kulturális, a honvédelmi nevelő munka helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Július 1-én, pénteken ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen elsőként jelentés hangzott el a honvédelmi nevelő munka helyzetéről, valamint az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A végrehajtó bizottság ezt követően a filmszínházak, a múzeum és a könyvtár munkájáról tárgyalt, részletesen szólva mindhárom intézmény eddigi eredményeiről, a látogatottság alakulásáról. A vb elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a filmszínházak 1966 első negyedévi látogatottsága ugyan csökkent a múlt év hasonló időszakához képest, a tervezettnél viszont magasabb volt. A Szántó Kovács János Múzeum tevékenységének tárgyalása során megállapították, hogy munkája megyei szinten is kiemelkedő. A végrehajtó bizottság a megvitatott napirendi pontokkal kapcsolatban megfelelő határozatot hozott.