Orosházi Hírlap, 1970. október-december (15. évfolyam, 115-152. szám)

1970-10-01 / 115. szám

Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás as 1 oldalról) tűnt: elégedettek a munka termelékenységének emelkedésével, általában a termelés műszaki színvonalával. Az elmúlt tervidőszakban az ipari termelő emelkedésének — a tervezett 80 százalék helyett — csak 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. A vállalatok nagy részében korszerűtlen a munkaerőgazdálkodás ét, sok helyen a munkafegyelem is kifogásolható. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk: szocialista gazdasági építői munkánk a XII. ötéves terv időszakában sikeres volt. Gazdaságpolitikai céljaink elérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő szerepe van a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. Készül a népgazdaság fejlesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Feladatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél-két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés! ^ IV, ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. Tervünk új vonásai nem jelentenek fordulatot a gazdaságpolitikában, egyesek közülük mégis elvi jelentőségűek. Ezek az új vonások megtalálhatók a terv céljaiban, a gazdaságirányítás módszereiben, egyes közgazdasági és gazdaságpolitikai kérdések más hangsúlyában, ahogy mondani szokás: nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az alapkérdés az, hogy a szükségleteket kielégítő, hatékony fejlesztést biztosítsunk. De a fejlődés csak akkor hatékony, ha átmenetileg sem keletkezik feszültség az erőforrások és a felhasználási tervek között. A Iv. ötéves tervben dinamikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a hatékonyabb versenyképesebb termelési folyamatok biztosítására. Ehhez azonban az szükséges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgáltatások kapacitásai között, továbbá a gazdaságos exportképesség és a növekedéssel járó importigények között s gazdaságunk növekedését ennek a célnak megfelelően szabályozó ,IV ötéves tervünk egyik legfontosabb gondolata. A nemzeti jövedelem elosztásánál két fontos tendenciát kívánunk támogatni: egyfelől biztosítani akarjuk, hogy a fogyasztás a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan emelkedjék, másfelől erősödő vonása garanál. fejlődésünknek, a beruházási tevékenységben a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célok súlya nő Itt mindenekelőtt a lakáso ®-re a lakásépítéshez kapcsolódó közműfejlesztésre a lakossági szolgáltatások támogatására előirányzott állami eszköz Tisztelt Képviselő Elvtársak! a jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél észszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén Feladatunk olyan körülmények kialakulásának elősegítése, amelyek között a népgazdasági és vállalati szintű intézkedések nyomán mindenütt növekszik az alkalmazott munkaerő termelékenysége, — a gazdasági eredményeket viszonylagosan kis beruházási ráfordításokkal érik el, — a termelési és forgalmi szférában lekötött forr ,vizek növekedése nem haladja meg a közgazdaságilag indokolt mértéket, mert a termlési kooperációkat és az értékesítési folyamatokat egyre tökéletesebben szervezik meg. Figyelmet érdemelnek fejlesztéspolitikánknak azok a főbb irányvonalai, amelyek meggyőződésünk szerint elő fogják segíteni gazdaságunk teljesítőképességének növekedését. Ezek: — a termelési szerkezet korszerűsítése, a gazdasági infrastrukturális bázisának erősítése, a tudományos és műszaki fejlesztési feladatok támogatása és a nemzetközi gazdasági együttműködés további fejlesztése. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzunk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 27 százalékra növekedett, 1075-re pedig eléri majd az 55—80 százalékot. Ez a program nagymértékben éritt a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti, hogy a tervidőszak végére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé, kulturáltabbá válik ezáltal a lakások nagy részének hőellátása. A villamosenergia-termelés és a szénhidrogének kitermelése és felhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves terv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítése érdekében megépül a Barátság Kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a műanyag, ipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználók területén viszont a költségeket csökkentő vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességét. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágya-termelésünk hatóanyagban pedig az 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az 1 hektárra jutó felhasználás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagyona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kiesésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. Ezután a nemzetközi kapcsolatokról beszélt, majd a gépiparról ezeket mondta: Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmány-struktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a terv irányvonala, mert ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST-országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelembe véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 5 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975-re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaságirányítás területén. Az építőipari teljesítői képesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyagiparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb, mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelőkapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a terméshozamokat. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző öt-es tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. A KGST országaival kapcsolatos együttműködésről többek között hangsúlyozta: A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagyjelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagyjelentőségű határozatokat hozott a KGST-tagországok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk úr, kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megvalósításában. Ebben a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezen belül a forgalom fejlődése a KGST- országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg géngazdaságunk beruház és td. ' ''képességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknail milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltozásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben — szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik, — következetesebben szereszünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak. — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörülmények változását természetesen nem lehet csak a tervszámok alapján megítélni, hiszen számos olyan cél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A IV. ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális, egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a XII. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követleménynek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Emellett a bér és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknak továbbra is fontos vonása marad a teljes foglalkoztatás biztosítása. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a munkaerőgazdálkodásban magasabb színvonalú és a társadalom érdekeivel jobban összhangban álló gyakorlatot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy a terv- időszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társadalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti, alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosszú időszakra és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedését, a gazdasági hatékonyság elemzése után a tervvel kapcsolatos feladatokat hangsúlyozta : Ez a terv többet kivon tőlünk, mint amennyit az eddig elért eredmények továbbvetítése igényelne. Kiemelné például azt a hármas követelményt, amelynek együttes érvényesítése legfontosabb feltételét jelenti előirányzott gazdasági fejlődésünk megvalósulásának. Ezek: kielégítő termelési ütem, növekvő gazdasági hatékonyság — szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúly. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Gazdaságirányítási rendszerünkben gazdaságpolitikai céljaink elérését nagymértékben tervszerű pénzgazdálkodással segítjük elő, és ebben fő szerepe van az állami költségvetésnek. Költségvetési mérlegre vonatkozó számítások is azt mutatják, hogy tervünk reális, végrehajtható, ha a végrehajtás folyamatában nem térünk el a gazdaságpolitikánkban magunk elé állított legfőbb elvektől. Szeretném már most az 1971. évi költségvetés országgyűlési tárgyalása előtt hangsúlyozni, hogy költségvetési kiadásaink növelésénél következetesen kell számba vennünk a bevételek növelésének reális lehetőségeit. Költségvetésünk jelenleg nincs egyensúlyban. Az egyensúlyt a következő öt év folyamán kell megteremtenünk. Ennek a célnak az elérése és a költségvetés szükséges stabilitása érdekében a tervidőszakban szigorúan érvényesíteni kívánjuk a törvényjavaslatban is megfogalmazott követelményt, hogy — a vállalati jövedelmek központosított hányadának kis mértékű emelésével is — növeljük a költségvetés bevételeit; a termelő ágazatok fejlesztésénél mérsékeljük a költségvetésből rendelkezésre bocsátott eszközök arányát; csökkentjük, elsősorban a veszteségtérítő jellegű támogatásokat és ésszerű takarékosságot érvényesítünk a társadalmi közös fogyasztást szolgáló kiadásokban (Folytatás a 3. oldalon)