Orosházi Hírlap, 1971. január-március (16. évfolyam, 1-37. szám)
1971-01-17 / 6. szám
1946 — híd a Dunán Budapest neap lehet hidak nélkül. Így jajdult fel a költő, Illyés Gyula, az iszonyat napjaiban: ,,A legszomorúbb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak a két város között, ahogy feküdtek sorban, mint leölt állatok a bűnben és mocsokban ők, az ártatlanok." Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. És ünnep lett 1946 tele, január tizennyolcadika. Ekkor nyitották meg ünnepélyes keretek között a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Duna-hídját a Kossuthhidat. Huszonöt évvel ezelőtt. A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép fejezete az, amelyik a hídépítésekről ad számot. Különösen a budapesti hidak újraszületéséről. A jubileum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára lesz majd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest történelme. A Gellért-hegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron, írásos okirat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148. évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építmények. A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsigmond király uralkodása idején találkozunk. Egy erre járt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi István gondolatában érett meg, neki köszönhetjük a Lánchíd felépítését. Az építkezés előmunkálatai 1839-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján. A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Már az építés során sok viszontagságot kellett megérnie, sokszor került veszélybe. A szabadságharc idején többször akarták levegőbe röpíteni félig kész szerkezeteit az osztrákok. A hidak legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd. 1946. augusztus 20: Szabadság-híd. 1947. november 16: Margit-híd. 1949. november 20: Lánchíd. 1964 november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogos forgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá. Új hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népünk alkotó erejét idézi. S. í. A televízió jövő heti műsorából ILLÉS ENDRE: FESTETT EGER. (Kedd, 20.00) A háromfelvonásos színmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről. Alig egy éve múlt, hogy Illés Endre drámáját bemutatta a Madách társulata. A főszereplő egy fiatal gépészmérnök, Szűcs Ádám (Huszti Péter alakítja), aki egy népbetegségben szenved: az önértékelést túlzás kórokozója fertőzte meg, ezért hamis illúziókat tekint reálisnak, időnként — nyugodtan mondhatjuk — szenveteg, s a társadalmi értékű teljesítmények helyett csak kézzelfogható eredményei, az autó, a villa és az egyéb státusszimbólumok érdeklik. A cím Vörösmarty-ra utal, aki Merengőhöz című versében írta le a felejthetetlen sorokat: „Ábrándozás az élet megrontója, mely, kancsaiul, festett egekbe néz” a dráma bizonyítja, hogy sokakban még ma is fellelhető ez a tulajdonság: KARRIER. (Csütörtök, 18.35) Magyarul beszélő NSZK rövidjátékfilm. Milyen módjai vannak a karriernek? A film ennek egyik változatát mutatja be, s ez a változat a pókeren alapszik. A póker lényege a blöff, s a főszereplő fiatal színésznő ezt az utat választja: megrendezteti búcsúestjét, s meghívja erre az egész stábot. Elhíreszteli magáról, hogy Hollywoodból érkezett számára ajánlat, s ezért hagyja el a társulatot. S ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy a producer főszerepet ajánljon fel neki— SZÁLLNAK A DARVAK. (Szombat, 17.25) Magyarul beszélő szovjet film. Magyarországon 1958 nyarán mutatták be a V. Rozov írásából Mihail Kalatozov rendezésében készült filmet — akkor, amikor a film már Cannes-i nagydíjas volt. Azóta többször felújították a szovjet filmművészet legrangosabb hagyományait folytató alkotást — s mindig sikerrel. Veronika története a szerelem, a hűség hőskölteménye, ha ennek megjelenítési módja épp a hűtlenségen keresztül történik is. A film őszintén ábrázolja a korszakot, a gyilkos háborút, a hősöket és a kisszerű kufárokat egyaránt. Veronikát Tatjana Szamoljova, Boriszt Alekszej Batalov alakítja. KmaMKaaBaaBBaaaaa«BBHBaacaaaaaassasaaa*iaaaaaft BÉKÉS HMÖäzr. tfn. JANUÁR 17. Szexi televíziós program A „Chick" című szex-lap szerkesztősége még az év vége előtt át akarja ültetni a gyakorlatba azt a tervét, hogy egy illegális adón keresztül „az első holland szexi televíziós műsort’ sugározza. Amint az a „Chick” sajtóértekezletén elhangzott, a szükséges berendezések már rendelkezésre állnak. Emellett egy illegális angol televíziós program előállítóival is kapcsolatba léptek és már rendelkezésükre áll egy „teljes szexi film, mégpedig a javából”. A lap szerkesztőségének véleménye szerint itt az ideje annak, hogy a félreismert televíziónézőknek a hagyományos „magas szintű” programok helyett valami olyat nyújtsanak, ami igazi kikapcsolódást biztosít számukra. ■•••••■•■ [UNK] [UNK] [UNK]•■•■•••••••■ [UNK] [UNK] [UNK]••■•I !*■ [UNK] ■*■»** Psáaefcsaia'sc’BaSS d pénz vonzza a pénzt Alice Wallis kisasszonyt úgy látszik bensőséges viszony fűzte bankjához. Amikor most 87 éves korában meghalt, 18 264 font (kereken 160 000 márka) összeget kitevő készpénz vagyonát és az egyik londoni elővárosban levő házát a National Westminster Bankra, Nagy-Britannia második legnagyobb bankjára hagyta. William Palmer, az idős hölgy 82 éves szomszédja így vélekedett: „Kedves öreg hölgy volt, mindenkire mosolygott, de azt hiszem nem sok ismerőse volt.” A bank a következő véleményének adott hangot: ,.Az elhunyt a bankot tekintette egyetlen barátjának. Nyilvánvalóan megelégedett ügyfél volt." A bank azonban még nem hozta nyilvánosságra, miként jött létre a közte és Wallis kisasszony közti barátság és mi történik majd az örökséggel. Farsangi IEJTORO 7. rejtvény (Tartuffe): „Legyen: Nincs több szavam. — De most már fogom tudni, mihez tartsam magam. Tudom mi kényes jószág a becsület, tehát : Miként baráthoz, illő — kihúzom a fogát. A pletykának s gyanúnak: eleve kerülöm Nejét és gondom lesz rá: nem lát sem ő, sem ön.” Kérdés: Kinek a művéből idéztük ezeket a sorokat? * A ialmennék én a Tiszán... Itt a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója ..Általmennék én a Tiszán ladikon...” Három perccel 18 óra előtt mindennap fölhangzik az ismert népdal első néhány taktusa, a 222 méteres középhullámon. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója jelentkezik, és megkezdi egyórás önálló műsorát. A Szolnokon, a Kolozsvári utcában még néhány éve is messzire látszott a stúdió egyemeletes sárga épülete a környező földszintes házak fölött. A földszintes házak lassan eltünedeznek a környékről és a sárga épület összezsugorodik, ahogy körülfogják a négy-ötemeletes házak, s Megfiatalodik a környék, s mintha lépést akarna tartani, s stúdió szintén egyre fiatalabb. Nyolc munkatársa közül hét idébb van a harmincon, a stúdióvezető sem régen lépte át a harmadik X-et. " Szükség is van a fiatalos mozgékonyságra: négy megye, Szolnok, Békés, Bács-Kiskun, Heves életét kísérik figyelemmel, sőt olykor Csongrád és Pest megye, be is átruccannak a szolnoki rádiósok. Mióta megnövekedett az adó teljesítménye, szinte az egész Alföldön lehet hallgatni a stúdió műsorát, s az emberek csak akkor kapcsolnak át a 222 méteres középhullámra, ha tudják, hogy ott saját életükről, szűkebb hazájuk eseményeiről hallhatnak. dósító segíti a gyors, pontos tájékoztatásban. A munkatársaknak szinte a rádiós munka minden területén otthonosan kell mozogniuk. Pálréti Ágoston, a kulturális témákkal, Kutas János a zenei műsorokkal, Pfeiffer Júlia és Gyulai György gazdasági kérdésekkel, Kampfer Tibor bel j politikával és sporttal, Bayer Ilona és Szabó Margit a hírszerkesztéssel és levelezéssel foglalkozik, de a valóságban kevésbé éles a határ a munkaterületek között. A munkát Peták István stúdióvezető irányítja. Hogyan készül a műsor? rendkívüli eseményeknek. Este 13 órakor megindítják az adótekercset. Többnyire erről megy a műsor, de nem mindig. Népszerűek a stúdió úgynevezett élő adásai, leggyakrabban sportközvetítések, kerekasztal-beszélgetések. A Szolnoki Stúdió rádiósai nemcsak a napi egyórás műsoridő kitöltéséért dolgoznak. A reggeli, a déli és az esti krónika és más műsorok hallgatóit gyakran tájékoztatják az alföldi megyék legérdekesebb eseményeiről, öthetenként pedig saját negyedórás műsorukkal jelentkeznek a Petőfi adón. A szolnoki rádiósok a stúdió elsődleges feladatának tartják, hogy ha krónikás legyen, napról napra beszámoljon az Alföld e részében történt eseményekről. Egy-egy nagyobb vállalkozására azonban sokáig emlékeznek a hallgatók. A régebbi időkből a nyolc folytatásból álló „Halálmars" és a hatrészes „Ekhós szekerek" maradt a legemlékezetesebb. Az előbbi a tragikus 1944-es esztendőről, az utóbbi az alföldi színjátszás történetéről szólt. Szolnok megye és Tallin szépen fejlődő testvéri kapcsolatai adták az ötletet a nagy észt népi eposz, a Kalevipoeg keresztmetszetének többrészes bemutatására. Rendkívül népszerűek a vasárnap esti sportműsorok, részben azért is, mert a hallgatók gyakran itt értesülhetnek először a fotó eredményéről. Az emlékezetesebb műsorszámok között tartják még számon egy tanácsi fogadóóra egyenes adásban való közvetítését. A stúdiónak jó kapcsolatai vannak a környező megyeszékhelyek színházaival, és természetesen a szolnoki Szigligeti Színházzal. Az elmúlt tíz-tizenöt évben rövidebb- hosszabb szolnoki tartózkodásuk alatt többek között Mensáros László, Mádi Szabó Gábor, Somogyvári Rudolf, Keres Emil, Drahota Andrea, Kozák András vett részt a stúdió produkcióiban. Az archívum őrzi Beregovoj űrhajós, Paul Robeson, Marina Vlady és sok más híres ember hangját, akik a stúdió munkatársainak nyilatkoztak magyarországi tartózkodásuk idején. Bistey András A körvonalak a heti munkaértekezleten bontakoznak ki. Mindenki elkészíti a saját tervét, ezt összehangolják az értekezleten. A műsortervben rögzített anyagok elkészítéséért már mindenki felelős. Természetesen csak a nagyobb anyagok, úgyszólván a műsor pillérei tervezhetők meg, s köréjük épülnek a napi eseményekről szóló kisebb-nagyobb tudósítások. A műsortervben szereplő anyagokat rendszerint délben — kora délután leadják. A naposszerkesztő ezt vágja, alakítja, s így áll össze a műsor. A szerkesztő 3—4 órakor kezd dolgozni, s az adótekercsre felveszi az aznap hallható műsort. A stúdióban azonban nincs „lapzárta”, illetve az adásidő vége jelenti a lapzártát. A szerkesztő mindig hagy bizonyos időt a A stúdió munkatársait sok tv- A bemondók. Szalóki Judit és Hollósi Frigyes.