Ország-Világ, 1923 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-10 / 24. szám

NAGY SÁNDOR HALÁLA. — Kr. e. 325. június 1­. — Irta HARMATZY­ SIMON LÓRÁNT. Perzselően fűzött a nap Babylon váro­sára, melynek egyik palotájában halálos­ágyán feküdt Nagy Sándor, a világ fiatal ura. Legbizalmasabb hívei, vezérei aggódva, tanácstalanul csoportosultak körülötte. Egyikük felvetette a legkínosabb kérdést: — Kire hagyja roppant birodalmát? És Sándor halk, tört hangon válaszolt: — A legerősebbre! Majd lehúzta az újjárói pecsétnyomó­­gyűrűjét és ezt Perdikkasz vezérének nyúj­totta át. Ezután némaságba és mozdulatlanságba merült. Csupán szeme pillantása árulta el, hogy­­ tudomással bír a körülötte történő eseményekről. Olykor egy-egy gyönge mo­soly látszott az ajkain, amint híveinek va­lamelyikén megpihent a szeme. Mintha ez­zel kívánt volna az illetőnek valami ked­veset mondani. Nemsokára lehányta a szemét és többé nem nyitotta fel. A csaták viharjai, a táborozások fára­dalmai megkímélték és amikor beteljesí­tette minden tervét, végrehajtotta minden szándékát, akkor nehezedett reá a végzet, az ő szörnyű, megfellebbezhetetlen paran­csával : — Elég volt! Szilaj, barbár vére ragadta az egyik tivornyából a másikba. Nem törődött vele, hogy szervezetét a láz égeti, rombolja. Apai és anyai öröksége, a féktelenség, a mértéktelenség hajszolta, hogy siessen élni és mint ahogyan meghódított minden népe­ket, teljen be minden gyönyörökkel, tegyen a magáévá minden élvezeteket. Nevelője, a bölcs Arisztotelész, csak a tudást volt képes megadni fiatal növendé­kének, de lelkületét nem bírta átalakítani. Lelkületében, minden görög műveltsége mellett is megmaradt a régi barbár mace­dónnak, egyesítve magában családjának, fajának minden energiáját, el nem korcso­­sult, meg nem romlott őserejét, de e mel­lett fékezhetetlen indulatait is. Már a régi görögkorban sok vita folyt a fölött a kérdés fölött, a­mely még máig sem dőlt el véglegesen, vájjon a macedó­nok görögök voltak-e vagy barbárok ? Az kétségtelen tény, hogy a görögök nem fogadták el őket fajtestvéreiknek, any­­nyira, hogy a macedónoknak pl. kezdetben nem volt joguk arra, mikép az olimpiai versenyeken részt vehessenek. Sok adat szól a mellett, hogy a mace- \ — Budapest, 1923. június 10. ^ „,a 44. évfolyam­ 29. szám. cv tíras KÉPES hetilap­o$:••• Kiadótulajdonos : Pesti Könyvnyomda Részv.-társaság. Előfizetési ár : Egész évre 2.400 korona, fél évre 1 .200 Kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Hold-utca 7. szám. Írh­ely 1 korona, negyed évre 700 korona, egy hóra 300 korona. Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, Horn Ede­ utca 18. sz., földszint 1. Egyes szám­ára úgy a tőzsdékben, mint a pályaudvarokon 80 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. FALK ZSIGMOND. MEGJELENIK MINDEN HÉTEN EGYSZER, VASÁRNAPON. A képen -Nemes püspök ÚRNAPI KÖRMENET A BUDAI VÁRBAN. A szentség felmutatásakor. Kellett térdepel József főherceg hét leánya. Előttük József Ferenc főherceg és Sipőcz polgármester. A sarokban látható háttal Apponyi Albert gróf.

Next