Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1923-1924 (57. évfolyam, 1-8. szám)
1924-02-01 / 1-4. szám
Ötvenhetedik évfolyam. Szerkeszti: SZŐTS GYULA 1-4. szám. 1924 februá ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANÁREGYESÜLETI KÖZLÖNY Az egyesület ügyében minden irat Dr. KOCZOCH ANDRÁS főtitkárhoz küldendő, VIII., Eszterházy-utca 14. sz. alá. Előfizetési díj 5000 kor. I, Mátray-utca 5. Az egyesület anyagi ügyei, valamint a lap kiadását illető ügyek NÉMETH JÓZSEF pénztárnok (H., Toldy Ferenc u. 9.) hatáskörébe tartoznak Évi tagdíj 2000 kor. EGYESÜLETI ÉLET. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület 1923. évi december 7-én Budapesten tartott LVII. évi rendes közgyűlése. ELNÖKI MEGNYITÓ. Mondotta : Dr. Lévay Ede. Tisztelt Közgyűlés! A sovány esztendők sorozatában megint a végére jutottunk egynek. Immár a tizediknek. Ha valaki egyesületünk ötvenhét éves múltjából csak az utóbb eltelt tíz évnek a történetét ismeri, aligha tud hű képet alkotni az egyesület jelentőségéről, aligha képes megérteni, miként foglalhatott el ez az egyesület olyan kiváló helyet társadalmi alakulataink között, aminőt még mindig fennálló tekintélyéből következtetve el kellett foglalnia. Fiatalabb kartársaink már csak a hanyatlás korszakát ismerik s legfeljebb a hírét hallják annak, hogy itt hajdan szebb élet volt; hogy volt Közlönyünk, mely hetenként megjelenő gazdag tartalmával bő tájékoztatást nyújtott mindarról, ami tanügyi téren bel- és külföldön történt; hogy az ország különböző pontjain serény munkásságot kifejtő köreinkben a hivatásszeretetből fakadó munkaösztöntől hajtva, kortársaink nemcsak a középiskolai oktatás haladásának mozgató eszméit vitatták meg, hanem a közműveltség biztos és széles alapra fektetésében is előljártak s a köröket a vidéki szellemi élet gócpontjaivá avatták; hogy közgyűléseink a magyar közművelődés ünnepnapjai voltak, melyeken a Beöthy Zsolt, majd a Négyesy László elnöki megnyitói becses eszméket és gondolatokat sugároztak szét s valóságos kultúrprogrammot szolgáltattak a hivatásos oktatók és a kultúrpolitikusok számára; kongresszusaink méltóságteljes kifejezői voltak a tanárság közérzésének, elősegítették Tanáregyesületi Közlöny.5